Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-15 / 193. szám

Madártani és természetvédelmi tábor a Fekete-Körös mentén A TERMÉSZET hajnalban-éb­red. Az erdők hűvös, friss leve­gőt lélegeznek ki — amit a szél a városok felé terel. Az állatok élelemért indulnak; ki repülve ki pedig futva... új nap kezdő­dik. Az ügyeletes őrök — akik a sátortábor éjszakai nyugalmára vigyáztak — már hajnali kettő­kor ébresztették azokat, akik ezt kérték. A tábor az erdőben volt, öreg, magas kőrisek alatt; és ilyenkor kora hajnalban még elég sötét volt. Kócos hajú, álmos fejek bújtak elő a sátrakból, majd rövid készülődés után el­tűntek az erdei úton_ Második alkalommal szervez-^ tűk meg az ornitológiái és tér-' mészetvédelmi tábort, melyet most a gyula-városerdei park­erdőben építettünk fel. A sátrak­ban huszonhat fiú és lány lakott tíz napig, elsősorban azok, akik év közben is aktív tagjai voltak a természetvédelmi klubnak,' amely Békéscsabán működik. Szaktáborunk egyik fontos fe­ladata volt, hogy megfelelő te­repismeretet szerezzenek a diá­kok (Délkelet-Magyarország egyik legnagyobb erdejében: hi­szen gondoljuk csak el, hogy a mályvádi erdőben levő Bánya­réttől mintegy húsz kilóméiért lehet erdőben haladni a 'Doboz melletti sebesfoki erdei ártézi- kútig!), valamint a gyakorlatban tanulják meg a növények és ál­latok életmódját, és egyáltalán a felismerésüket, hiszen a tere­pen sokkal nehezebb megismer­ni a növényt, vagy a repülő ma­darat, mint á könyvekben! Munkánknak fontos része volt az a négy itap, amikor madár- gyűrűzést végeztünk. Ebben az esetben sem a mennyiségi mun­ka volt a lényeg, hanem a minő­ség, az elvégzett közös feladat pedagógiai kiaknázása. Megyénk­ben eddig meglehetősen kevés madarat gyűrűztünk, s hogy a későbbiekben ezen változtatni tudjunk legfontosabb, hogy a madarakat jól ismerő és a ma­az erdőszéli tarlókon? De Sok mindent említhetnék még, amire itt nincs lehetőség, így visszaté­rek inkább a madárgvűrüzésre, ami jelentős élmény volt minden részvevőnek. • A Magyar Madártani Intézet révén három függönyhálót és öt csapóhálót kaptunk kölcsön, amit két barátunk hozott le Bu­dapestről, akikkel a gyűrűzést lebonyolítottuk. Tizenkét ma­dárfaj közel nyolcvan egyedét láttuk el gyűrűvel, s egyszer ta­lán majd hírt kapunk felőlük, hogy merre járnak a nagyvilág­ban a remetei és a város erdet fülemülék, gébicsek, poszáták? Jó néhány erdei előadást is tar­tottunk, amit kötetlen beszélge­tések követtek. Ezeken az előa­dásokon szóba került a terület növény- és állatvilága, az erdő- és vadgazdálkodás (még fakiter­melést is tanulmányozhattunk!, megyénk természetvédelmi érté­kei, a madárgyürűzés elméleti része, a terepmegfigyelések módszerei,, kutatási, megfigyelé­si lehetőségek a diákok részére, a fényképezés általános része, természetfényképezés, és így to­vább. A részvevők természete­sen rendszeresen készítettek fel­jegyzéseket, amelyek feldolgozá­sa majd megtörténik. TÍZ NAP hamar elmúlik, kü­lönösen ha olyat csinálhat az ember ami érdekli, ami élményt és örömet nyújt. A zárótábortűz hatalmas, lobogó lángjai mellett kiosztottunk néhány könyvet emlékül, s mindnyájan azzal bú­csúztunk egymástól, hogy me­gyénk gazdag természeti kincse­inek nemcsak védői, de propa­gálói is leszünk, amit mindnyá­jan fontosnak érzünk. Mint az országban mindenütt, a városerdei parkerdő bejáratá­nál is van egy versfelirat, ami­ről sajnos nem tudjuk, hogy ki írta, pedig jó lenne megköszön­ni Neki. A vers címe: Az erdő fohásza; Vándor, Jet elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet! Én vagyok^tűzhelyed melege hideg téli éjszakákon, én vagyok tornácod barátságos fedele, melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elöl, és gyümölcsöm oltja szomjodat. En vagyok a gerenda, mely házadat tartja, én vagyok asztalod lapja, én vagyok az ágy, amelyben fekszel, a deszka, amelyből csónakod építed. En vagyok házad ajtaja, bölcsödnek fája... ...koporsód fedele. Vándor, ki elmégy mellettem, hallgasd kérésem; Ne bants! dórgyűrűzés technikai oldalát is értő természetvédő (!) madará­szaink legyenek. • A diákok korösszetétele válto­zó, hatodikos általános iskolás és másodikos gimnazista egya­ránt megtalálható kötyk. A ter­mészet szeretető, a lelkesedés és a megismerési vágy azonban szinte változatlanul erős ben­nük. A FORRÓ, SZÁRAZ nyári na­pok után az augusztus talán löbb esőt hozott, mint ami nekünk kellett. Szinte nem volt olyan napunk, amikor ne .áztatta Vol­na eső az erdőt, ennek ellenére változatlan felfedező ambícióval indultak útnak a gyerekek. A megismerési vágy, a felfedezé­sek. az új élmények varázsa haj­totta őket. Erdő-, mezőjárő fel­nőttnek is mindig élmény, ha őzzel, gímszarvassal, dám­szarvassal találkozik, ha vadá­szó vércséket, karvalyokat leshet meg szalmakazalba vájt gunyhó- ból, vagy a szántó eke utámlé- pegetö gólyákat, szürkegémeket és dolmányos varjakat lát ége- rószni nagy csapatban, hát ifcég a „gyereknek” milyen élmény! Figyelték már a kuvikok vadá­szatát holdvilágos szürkületben (j ÉtUBBSs; me augusztus is. NE BÁNTSUK a természetet; ha- már ezt sikerül elérnünk, máris szebb és egészségesebb lesz mindennapi környezetünk. Ügy gondoljuk, hogy e táborok lakói alkotják majd a jövő ter­mészetvédő és természetkutató törzsgárdáját Békés megyében... Amikor hazaipdultunk cinkék, feketerigók és a nyárvégi erdő- zsongás volt a búcsúztatónk; de bizlosak vagyunk abban, hogy az őszi hétvégeken is sokan fel­keresik majd újra és újra azo­kat a kedves helyeket. R. Zs. 4 • A világűrből a múzeumba A moszkvai gyógyszerészeti múzeumban számos olyan gyógyszert állítottak ki, ame­lyek nagy szerepet játszottak a gyógyszerészet történetében. Legutóbb azokat a gyógyszereket helyezték el a múzeumban, amelyek a. Voszhod űrhajó el­sősegélydobozában megjártak a világűrt. (D, E.) Lillafüreden, a Hámori-tó partján épült Palota Szállóban nagyarányú felújítási munkát végez­nek. Az 1928-ban épült luxusszálló, amely a SZOT jelenleg legnagyobb gyógyüdülője, már nem elégítette ki a kényelmes pihenés feltételeit. Megerősítik a homlokzati részt, új borítást kap a tető és korszerűsítik a belső tereket. A tervek szerint az első vendégek 1977. novemberében kezdhetik meg pihenésüket az üdülőben (MTI fotó: Kozák Albert felvétele — KS) Megújul a Palota Szálló Forgatjuk a glóbust A gejzírek és a gleccserek országa Európa és Észa k-Amerika között fontos légi utak ke­reszteződésé­ben, az Atlan­ti-óceán északi részén • helyez­kedik el a gej­zírekkel és gleccserekkel borított sziget- ország, Izland. Területe 102 * ezer 828 négy­zetkilométer, lakossága 220 ezer. A norvégok 874-ben kezd­ték a szigetét meghódítani. 930-ban ala­kult meg — az Altling — a világ legrégibb parlamentje. Az 1262-től . tartó norvég A fortyogó szörnyeteg A Soufriére vulkán hirtelen hangulatot váltott. A föld he­vesen megremegett, a vulkán kráteréből izzó hamu es# kőeső hullott alá. Forró gőzök törtek fel a hegy mélyéből. Guadelou­pe lakói már-már megszokták a kisebb földmozgásokat, a hegy lejtőin elő-előtörő füstöt. Egyszóval elkönyvelték, hogy vulkánjuknak rossz kedve van. Egyszerre azonban komolyra fordult a dolog. A vulkán csú­csát sűrű füst és felhő borítot­ta. A tudósok előre látták, hogy a vulkán „heveskedni” fog. Megállapításuk szerint a kitö­rés második szakaszában van a Soufriére. A tragédia előszele végigsöpört a szigeten, minde­nütt pánikhangulat lett úrrá. S a félelem csak fokozódott, ami­kor a hegy oldalán széles re­pedés tűnt fel. A hatóságok úgy döntöttek, hogy a vulkántól nyugatra fekvő vidékről kitele­pítik a lakosságot. Haroun Ta- zieff és kutatócsoportja azonnal a helyszínre utazott, hogy meg­vizsgálja a fortyogó szörnyete­get, és tudományos diagnózist készítsen a várható következ­ményekről. A vulkán vak ere­jével szemben az embernek nem marad más választása, minthogy megpróbálja elkerül­ni á legrosszabbat. Óriás rádióteleszkóp a Kaukázusban Szovjet csillagászok tervei alapján fokozatosan elkészült a világ legnagyobb rádiótelesz­kópja. Átmérője 600 méter, he­lyét a kaukázusi Szelencsuksz- ka.iában jelölték ki, A komputerrel irányított be­rendezés alapterülete 10 000 négyzetméter és 895 aluminium- elemből áll, amelynek mind­egyike külön-külön is mozgat­ható. A berendezés megkezdte az üzemelést. fennhatóságot 1381-ben dán uralom váltotta fel. 1918-ban Izland szuverén állammá vált. 1940—45 között brit és ameri­kai katonai megszállás alá ke­rült az ország. 1944. május 28- án a szigetország lakosságának népszavazása veget vetett a 26 évig tartó dán perszonálunió- nak, majd június 17-től függet­len köztársasággá vált. 1949. április 4. óta a NATO tagja az ország. Izland gazdasági életének alapja a partjai mentén elte­rülő tenger gazdag halállomá­nya. Az egy főre jutó halfogás­ban a világranglista élén áll. Lakossága főleg halászatból él és a külkereskedelem is a hal­exportra épül. Ez adja az or­szág devizabevételének több mint 75 százalékát. A szigetor­szág a halászat miatt több íz-' ben került konfliktusba Nagy- Britanniával. Gazdasági érde­keit figyelembe véve Izland fel­ségvizeinek határat 1961 márci­usában 12, (22 km), 1972 szep­temberében 50 (96 km), a múlt év októberében 200 mérföldre (384 km) terjesztette ki. Az or­szág ásványi kincsekben igen szegény, legfontosabb természe­ti erőforrása a gejzírek hő­energiája, amely az olcsó elekt- romosenergia-termelés alapja. Az üvegházakban zöldséget és virágot termelő „mezőgazdasá­ga" is a hőenergiát használja fel. Az ipar legfontosabb ága­zata a halászatra épülő élelmi­szeripar, melynek egyoldalúsá­gát a kormány más iparágak (alumínium, textil-, kerámia- ipar) fejlesztésével kíván ellen­súlyozni. Az izlandi .export elsősorban halkonzervből, hallisztből, hű­tött halból áll, de alumínium-, textil- és finomkerámiai cik­kek is megtalálhatók, A beho­zott áruk listáján közlekedési eszközök: (hajók, repülőgépek), ipari berendezésék, nyersanya­gok és élelmiszerek szerepel­nek. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents