Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-14 / 192. szám

Fegyelmezetten, bátran Nem könnyű ma téeszvezető. nek lenni. Nehéz hónapokat ve. szel át, nehéz esztendőt él .szo­cialista mezőgazdaságunk. Ezt a megállapítást persze nem a szó régi, mondjuk két évtizeddel ezelőtti értelmében kell fogad­nunk. Tavaszi hűvös sújtotta., más­fél hónapos szárazság sanyar­gatta, jég verte földjeinket, de nincs szó arról, hogy mondjuk vissza kellene hoznunk a jegy- rendszert, vagy bárkit is a köp. lálás veszélye fenyegetne. Dön­tő részben szocialista nagyüze­mekre épülő, gépesített, kemi- zált mezőgazdaságunk ellátja élelmiszerrel az országot, igyek­szik teljesíteni exportkötele­zettségeit, de ennyi elemi csa­pás bizony nyomot* hagy .a gaz­dálkodása mérlegén. A szövet­kezetek azonban hitelképesek, a szövetkezeti parasztság életszín­vonalát nem fenyegeti nagyobb visszaesés. Nincsen szó tehát ai ma kö­zépkorúak fiatal korában ismert problémákról. Csakhogy mi ma elünk, 1976-ban. Elért színvo­nalunk, igényeink adottak, ezek­hez mérünk. A tsz-elnöknek, vezetőnek, tagnak a mai problé­mákkal kell szembenéznie. Az­zal, hogy a piaci ellátás szűkös­sége, egyes árak magas szintje időnként már ingerült reakció­kat vált ki a háziasszonyokból. Azzal, hogy a feszítettebb pénz­ügyi helyzet keresztez bizonyos elképzeléseket a közös és az egyéni háztartásban egyaránt. Merre keressük hát az előre vezető utat? Ne aggódjanak a tsz-vezetők, nem akarunk mi itt most régi lemezt forgatni. Nem kívánjuk, hogy a szocialista ön­tudatra való hivatkozással te­temes ráfizetéssel adják a pia­con a paradicsomot vagy az őszibarackot. Nem biztatunk senkit arra, hogy anyagi ere­jével arányban nem álló, vagy eleve nyilvánvalóan veszteséges fejlesztésbe kezdjen. Azt azonban joggal hangoz­tathatjuk, és hangoztatjuk is, hogy ezekben a hónapokban, ebben az esztendőben nagyobb szükség van az önálló gazdál­kodás és a népgazdasági fele­lősségtudat, felelősségvállalás összekapcsolására, mint a „régi szép idők”-ben, értve ezalatt például az 1970-es évtized ele­jét. Egy-egy napra, hónapra vagy tervciklusra szóló döntés latolgatásakor nem elég azt néz­ni, hegy mit hoz ez nekünk, azt is be kell kalkulálni, hogy mennyire szükséges ez az or­szágnak. A régi vállalkozó szellemet idézgetjük és élesztgetjük. Azt a szellemet, amikor a szövetke­zeti vezetők mertek apró kér­dőjeleket hagyni egy nagy kal­kulációban, azzal, hogy ezeket majd megoldja az idő, és a szö­vetkezeti tagok nem támadták ezért a kockázatvállalásért a maguk választotta vezetőket. Ha kevés a munkaerő, fegyel­mezett, találékony szervezés­sel növelni kell a termelékeny­séget, ha magas a költség, nö­velni kell a hozamokat, hogy így egységnyi termékre keve­sebb befektetés jusson. Ha egy. szer nem hozott elegendő ter­mést a föld, hát még egyszer, gyorsan meg kell próbálni. A /nehéz esztendőt — talán meg­kockáztathatjuk ezt a tanácsot — nem átvészelni, hanem át- küzdeni helyes. Nem most kezdjük a mester­séget, tudjuk, hogy rossz idő­járás után jó vagy legalábbis jobb következik, a külső és bel. só gazdasági nehézségek időle­gesek. Rendszerünkben és az emberekben megvan az erő, hogy leküzdjék a gondokat. Nem mindegy azonban, hogyan lépünk tovább. Ha már a gon­dok közepette felkészültünk, a lehetséges intézkedéseket meg­tettük, akkor gyorsabb, köny- nyebb és eredményesebb lesz a következő szakasz... Földeák! Béla Világ proletárjai eayesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1976. AUGUSZTUS 14., SZOMBAT Ára: 1,— forint XXXI. ÉVFOLYAM, 19*. SZÁM Alföldi megyék a kisárutermelés támogatására Kiállítás és vásár Orosházán szeptember 18—19-én Négy alföldi megye mutatja be ez év szeptemberében (13— 19-én) Orosházán, hogy mit tesz­nek az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek, a vállala­tok és intézmények a kisáruter­melés támogatására. Újfajta lesz ez a kiállítás és vásár azért is, mert a kiálb'tott állatokat ár­veréssel áruba bocsátják. Az utóbbi évtizedekben ebben az országrészben nem volt ilyen nagyszabású vállalkozás, mint amilyen ez is lesz. A kiállítás és vásár helye az orosházi Új Élet Tsz lovaspályája és a mel­lette levő terület. A kiállítók kö­zött találjuk a mezőhegyesi, a békéscsabai, a Hidasháti Állami Gazdaságot, a Szarvasi Állami Tangazdaságot, a gyomai Győze­lem Tsz-t, a békéscsabai Lenin Tsz-t, az újkígyósi Aranyka­lász Tsz-t, az Országos Állatte­nyésztési Felügyelőséget, a Medgyesbodzás-pusztaottlakai Egyetértés Tsz háztáji bizottsá­gának munkamodelljét, a Bé­kés megyei OTP-t, az AGRO- KER-t, a Gabona- és Malom­ipari Vállalatot, az állatforgal­mi vállalatot, a Hajdú-Bihar . megyei Tejipari Vállalatot, a Békés megyei MEiSZÖV-öt, a , Sárréti Tej-TÖVÁLL-t és még sokan másokat. A kiállítók szarvasmarhával, sertéssel, juhval, galambbal és húsnyúllal, munkaszervezési mo­dellel lépnek az érdeklődők elé, sokoldalúan tanúsítják, hogy az utóbbi években mi mindent tettek a ház körüli termelési le­hetőségek kihasználásra. Elutazott az országos szemlére megyénk Ifjú Gárda szakasza A városi-járási és a megyei versenyek után kiderült, hogy a VII. országos Ifjú Gárda szemlén megyénket a gyulai Er­kel Ferenc Gimnázium és Szak. középiskola Ifjú Gárda szaka­sza képviseli. Több nehéz erő­próba van már mögöttük, bizo­nyították tudásukat, elméleti felkészültségüket többször is. A 25 tagú szakasz tegnap délelőtt autóbusszal indult Kaposvárra, az országos szemle színhelyeié, A szemle eredményhirdetése augusztus 18-án lesz, de a gár­disták még együtt maradnak, mert augusztus 19-ét Zánkán, az úttörővárosban töltik, másnap pedig részt vesznek Budapesten az augusztus 20-i ünnepségen és a vízi karneválon. Szabász az asztalon A BEKÖT mezőkovácsházi telepén 180 asszony és leány dolgozik. Szabástól a csomagolásig minden textilfeldolgozó tevékenységet folytatnak. Jelenleg francia, nyugatnémet és dán rendelésre fiú pólóingeket készítenek, melyet egy tételben szabnak nagy asztalu­kon. (Fotó: Veress Erzsi) Dinnyevásár Fotó: Béla Ottó Városfejlesztési kiállítás Békéscsabán A város vezetősége a lakosság véleményét várja Augusztus 20-án az ünnepi program keretében délelőtt 9 órakor a Jókai Színház előcsar­nokában Békéscsaba építészeti fejlődése címmel kiállítás nyí­lik, melyen a jelen és a jövő szá­mára készített terveket mutatja be a városi tanács a lakosság­nak. A kiállítás lakásépítés, köz- intézmények, egészségügy, mű­velődés és sport, iparfejlesztés, közmű- és városközpont kialakí­tására tagolódik úgy, hogy visz- szatekint az elmúlt évtizedek eredményére és bemutatja a ké­szülőt és a jövő elképzeléseit. A megyeszékhely építészeti öröksége, a történelmi városköz­pont ma is szép és gyönyörköd­tető, de a felgyorsult városiaso­dással kinőtte középületeit, s ide már csak az új központi pos­ta fér be. Az új városközpont — a Jókai utca és a Tanácsköztár­saság- út táján — helyet fog adni egy sor új középületnek és for­galmi szempontból is megfelelő lesz. A városépítés egyben lakásé­pítés is, amit a lakosság számá­nak állandó szaporodása meg­kíván. Az V. ötéves tervben a lakások egy része a Petőfi és Gábor Áron utcában épül. Ezek középmagas házak lesznek, ter­veik készen vannak. A családi ház építés legalább ennyire fon­tos, mert a városban épülő la- . kasok 50 százalékát ez teszi ki. Ezért a kiállítás ezeknek a jobb, korszerűbb és gazdaságosabb te­lepszerű építését propagálja és tájékoztatási ad térképvázlaton a családi ház építésre kijelölt területekről. A Kanális-szőlők részletes beépítési tervét is be­mutatják. A kiállítást tablók, makettek, képek és fényképek teszik szem­léletessé ; köztük lesz az általá­nos városrendezési terv tablója is, arról, hogy mi hol épül az elképzelések szerint. A város ve- zetősége várja, hogy a jövő ki- ‘alakitását a lakosság véleményé­vel, hozzászólásával segíteni lóg­ja. A kiállítást Araczki János tanácselnök nyitja meg. V. M.

Next

/
Thumbnails
Contents