Békés Megyei Népújság, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-01 / 181. szám
I Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Wpújsác 197«. AUGUSZTUS 1. VASÄRNAP Ára 1,20 forint XXXI. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM I Ugyanaz a száz forint Szellemi vetélkedővel, sportversenyekkel zárult az ifjúsági parlament Sarkadon Verseny a rendezés jogáért Ugyanaz, mert hiszen a piros bankón akkor is a százas szám szerepel, amikor kivesszük a fizetési borítékból és a pénztárcánkba tesszük, s akkor is, amikor átnyújtjuk a boltban. E legtöbbször rövidke idő alatt mégis mintha megváltoznék a szóbaniorgó papír súlya, úgy tűnik, könnyebb lett. Konyhai bölcsesség: a háziasszony legizgalmasabb olvasmánya a piaci, üzleti árcédula. Konyhai bölcsesség: a jövedelem mindig „kevés”, a kiadás mindig „sok”. Mármint akkor, amikor nem általában, hanem külön-külön, családonként próbáljuk bizonyítani: a jövedelmek fokozatosan emelkednek. Van, aki illedelmesen hallgat, van, aki a fejét rázza. Méghogy az ő jövedelme? Tessék csak számolni: fizeti a hűtőgép részletét, most cserélt bútort, új lakása sokkal több pénzt visz el, mint a régi... Valahová persze csak-csak elgurulnak a forintmilliárdok, hiszen 1970. és 1975. között 90 milliárd- dal nőtt — 155-ről 245-re — a lakosság pénzbeli jövedelme, s a forintban járó társadalmi juttatások megkétszereződtek. Csupán 1976. első negyedévében 61,2 milliárd forint került a zsebekbe, pénztárcákba, szekrények mélyére. így hangzik: az árakat és a jövedelmeket együttesen kell vizsgálni. Ha a jövedelmek az áraknál gyorsabban nőnek, akkor kétségtelenül jobban élünk. A negyedik ötéves terv időszakában — az áremelkedések ellenére — az egy főre jutó reáljövedelem esztendőnként átlagosan 4,6 százalékkal bővült. Ami a tudatos, tervszerű életszínvo- nalpolitika eredménye. S ez érvényesül az ötödik ötéves tervben is. mert az egy főre jutó reáljövedelem 1980-ban 18—20 százalékkal lesz nagyobb, mint volt 1975-ben. Sokszor hallott, s használt kifejezéseink valódi értelmén ritkán gondolkozunk. Holott hasznos lenne az árpolitika, szociálpolitika, életszínvonal-politika fogalmak tényleges tartalmát, s összefüggéseiket ’jobban emlékezetünkbe vésnünk. Ha nem is nagyon mélyen, de annyira, hogy ne törölhesse ki onnan könnyedén egy-egy árcédula. Szívesen hangoztatott ál-érv: mi a jó abban, hogy az állam az egyik zsebéből kiveszi a pénzt és beleteszi a másikba? Amiben kimondatlanul az rejlik, hogy nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal. Valóban, egymástól ennyire függetlenül mozognának e képzeletbeli kezek? Van, amikor elkerülhetetlen az áremelés. Például egy kilogramm vágómarha felvásárlási ára 24,30 forint volt 1970-ben, s tavaly 31,90. S mégsincs elég belőle! Az ár tehát hosszabb időn át nem hagyhatja figyelmen kívül a termelési hátteret, meri hiába lenne valami „olcsó” papíron’’ ha hiányozna az üzletekből. Az árrendszer korántsem ellentéte, hanem része az életszínvonal-politikának. A fogyasztói áremelések nem akadályozhatják a reáljövedelem növelését, de befolyásolhatják a fogyasztási szerkezetet, „átcsoportosíthatják” bizonyos rétegek között a jövedelmi többletet, az állami támogatást, stb. Az árrendszernek az értékarányos árak irányában kell fejlődnie, ez társadalmi érdek, merti elősegíti a népgazdasági egyensúly javítását, a fogyasztói magatartás olyan változását, mely egybeesik a fejlesztési célokkal — hangoztatják a szakemberek. Keresetünket számolva nem könnyű belátni ezt, de erre kényszerít bennünket az a tény, hogy zsebbe tehető forintjaink mennyisége, azaz jövedelmünk végső soron ettől függ. Fogyasztói vágyainkat és tetteinket ugyanis megelőzi valami: termelői teljesítményünk. Ne feledjük, bármennyire Is érzékenyek vagyunk az árcédulák változásaira: az élelmiszerek nagy része — háromnegyede — hatóságilag rögzített, vagy maximált áron kerül forgalomba. A piaci szabad árak mindig is a kínálat-kereslet nyomán alakultak. Az ötödik ötéves terv ezért számolhat azzal, hogy például 1980-ra az egy főre jutó húsfogyasztás 76—78 kilogramm lesz, szemben az 1975. évi 70—71- gyel. Ehhez persze nemcsak az kell, hogy a jövedelmek növekedjenek, s a drágább árut legyen miből megvenni, hanem az is, hogy legyen mit megvenni, azaz — egy tényt kiragadva — a vágósertés-termelés 9,2 százalékkal bővüljön az ötéves tervben. A józan árpolitika, az egészséges határok között tartott árnövekedés — s ezek, valamint sok más tényező foglalata, az éle,szín vonal-politika céljainak elérése — feltételezi és megköveteli, hogy a termelés, a nemzeti jövedelem legalább a tervezett mértékben emelkedik. Fogyasztói gondjainkat — mert tagadhatatlanul vannak — ne csupán a piacokon, az üzletekben lássuk, érezzük. Hanem — s legalább akkora súllyal — munkahelyünkön is. Mert csak így lesz ugyanaz a száz forint mindenhol ugyanaz. Ez kicsit kellemetlenül, csípősen hangzik, de ettől még igaz. Olyannyira, hogy ez az igazság — gyakorlati érvényesítése — határozza meg holnapunkat. Mészáros Ottó Tegnapi számunkban már beszámoljunk a cukoripar ifjúmunkásainak parlamentjéről, melyet az idén Sarkadon tartottak. A pénteki munkanap után szombaton szellemi vetélkedőn és vidám versenyeken ‘ mérték össze tudásukat, ügyességüket az iparág fiatalságának képviselői. A szombat délelőtti szellemi vetélkedőnek nagy tétje volt: ezen dőlt el. hogy legközelebb hol rendezik az iparági ifjúsági parlamentet. Az ugyanis a hagyomány, hogy mindig az a gyár kapja meg a rendezés A Belkereskedelmi Minisztérium ruházati kereskedelmi főosztályának tájékoztatása szerint a kiskereskedelem az év első felében 15,7 milliárd lórin, tos ruházati . forgalmat bonyolított le, 0,4 százalékkal nagyobbat, mint a múlt év azonos idő. szakában. A tavaszi-nyári árualap a tavalyit csaknem 1 milliárd forinttal haladta meg. A nagyobb mennyiség, a tovább korszerűsödött választék lehetővé tette, hogy a keresletet megfelelő szinten ki tudták elégíteni. Tovább javult a csecsemő, és gyermekruházati ellátás, több volt a divatos termék. ' megtisztelő feladatát, mely a legjobbnak bizonyul a 11 közül. Az idei győztes a Szolnoki Cukorgyár csapata lett, de mert ők már rendeztek parlamentet, most a második helyezett ácsiak lesznek a házigazdák. Fejük után erejüket és ügyes, ségüket is próbára tehették szombat délután a parlament résztvevői. Vidám sportvetélkedőkön, ügyességi játékokon vet. tek részt, este' pedig disc-jockey műsor szórakoztatta őket. Ma, vasárnap Gyula nevezetességeivel ismerkednek a résztvevők. Az idő előrehaladásával a ru_ házati kereskedelem a második fél év színvonalas ellátása érdekében az őszi-téli szezonra készül. Ennek során — hogy helyet nyerjenek a következő szezon cikkeihez — a hagyományoknak megfelelően az idén is megrendezik a nyári szezonvégi vásárt, amely augusztus 2. tői 14-ig tart. A minisztérium előzetes információja szerint a 20—40 százalékos engedményt nyújtó vásár árualapja a tavalyihoz hasonlóan 750—800 millió forint, így az akcióba bevont cikkeket összességében 280—290 millió forinttal olcsóbban veheti meg a lakosság. Érmeseink KAJAK — KENU Pfeffer Anna—Rajnai Klára a K—II 500 m ezüstérmesei. Buday Tamás—Frey Oszkár a C—II 500 ni bronzérmesei. A kajak-kenu 1000 m-en minden hajóegységünk bejutott a döntőbe. ♦ »♦ BIRKÓZÁS Szabadfogású birkózónk. Bállá József nehézsúlyban nagyszerű birkózással ezüstérmet szerzett.' Kovács István (82 kg) pontott szerzett — hatodik helyen végzett. * * * Eldőlt, hogy az olimpia záróünnepélyén csak hat. fővel képviselteti magát minden küldöttség. Amikor kialszik az olimpiai láng, a mintegy 75 ezer néző gyertyákkal világít majd. A gyertyákat mindenki a stadion bejáratánál veszi át. A második gépen, amely augusztus 2-án 23.55-kor repül el Mnotrealból, az utaslétszám 178 lesz, ezen a gépen lesznek az érmes versenyzők és mindazok, akiknek az utolsó napokban feladataik vanűak az olimpián Szélesítik az utat A KPM Békés megyei közúti igazgatóságának sarkadi út mestersége egy hónappal ezelőtt kezdte meg a bölcsipusztai útelágazás és Szeghalom közötti út szélesítését. Az útépítők (képünkön) a hét elején értek Okány határához. (Fotó: Kocziszky László) Hét-főtől augusztus 14-ig nyári szezonvégi ruházati vásár
