Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-09 / 161. szám

MA Világ proletárjai. 1976, JÜLIUS 9., PÉNTEK Ára 80 fillér XXXI. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM „IDEGEN” ÉPÍTŐ BÉKÉS MEGYÉBEN ('1. oldal) EGYMILLIÓ FORINT GAZDASÁGI BÍRSÁG (4. oldal) NEHÉZ MÉLTÓSÁG (5. oldal) Sok kicsi sokra megy Közmondásaink azért igazak, mert tipikus magatartást, vagy általános — átlagos — helyzetet fejeznek ki. Mindennapi böl­csességek hordozói tehát, mint a címként választott szólás is. Amit most az üzem. és munka, szervezésre értünk, mivel ta­pasztalataink arra figyelmeztet­nek: a lehetségesnél, szükséges, nél kisebb az apró tettek sze­repe, súlya sok helyen. Ne vi­tassuk azok érvelésének jogos­ságát, akik az üzem, a vállalat egészére terjesztik ki a szerve­zés feladatát, mondván, csak a teljes összehangoltság hozhat nagy eredményeket. Így van. Ehhez azonban feltételek serege kell, s vajon mi a célraveze­tőbb: várni, míg ezek maradék, talanul létrejönnek, vagy addig is megtenni az ugyanahhoz a célhoz vezető kis lépéseket? Ma mindkettőre lelhetünk bl. zonyítékokat a vállalati munká­ban. Van példa arra, hogy a szervezési intézet készítette ta­nulmánytervet gyorsan átültet­ték a gyakorlatba — főként a mintaszervezésre kijelölt cégek, nél találkozunk ezzel — de ta­pasztalhatjuk azt is, hogy e terv az íróasztal fiókjában pihen, a végrehajtás feltételeinek' kiala­kítására várva. Akad azután termelőhely, ahol eddig beérték a fogadkozással, a szóbeli ne- kigyűrkőzéssel, s olyan is, ahol csendben tucatnyi apró lépést tettek meg, azt tartva, sok ki­csi sokra megy. Ezt igazolja több mással egye. lemben, hogy megnőtt a kisgé­pek — főként a szerelés eszkö­zei — iránti kereslet, s fokozó­dik az érdeklődés a pótlólagos automatizálás lehetőségeivel kapcsolatban. Ne tulajdonítsunk túlzott jelentőséget az ilyen vagy hasonló tényeknek, ám el. siklani fölöttük szintén hiba lenne. Meggyőződésünk szerint a szemléletmód változásáról ta. núskodnak, annak a felfogásnak a térhódításáról, amely nem a lépések nagyságának, hanem fo­lyamatosságának fontosságát su. gall ja. Ez a folyamatosság sokféle formában ölthet testet. Előfor­dult, hogy csupán a présgépek kezelőinek székét cserélték ki — ergonómiai vizsgálatok után, amelyek bebizonyították, hogy a korábbi ülőalkalmatosságok za­varóan hatnak a ritmikus moz­gásra —, s egyszeriben tizen­két százalékkal nőtt a termelé­kenység. Más példa. A készáru­raktár és a csomagolóüzem örökös fennakadások forrása volt. Az üzemszervezők elemez, ték a zavarok keletkezését, majd javaslatukra a két egysé­get összevonták, változtattak a csomagolóany agok készi tésének műveleti rendjén stb. Az ered­mény nemcsak a légkört rontó konfliktusok megszűnése, hanem as előző időszakénál egyenlete­sebb árukiszállítás, a kötbérek csökkenése, a balesetveszélyes raktári zsúfoltság fölszámolása. Kevés? Nem állítjuk, hogy az ilyen cselekedetek alapvetően módosítják a vállalati belső szervezettséget, de hasznosak, szükségesek, részei annak a lépéssorozatnak, mely végül is a teljes működési mechanizmus felülvizsgálatához vezet. Ott a baj, hogy a termelőhe­lyek irányítóinak egy — le nem becsülhető, korántsem jelenték, télén — része vagy-vagy alapon szemléli, ítéli meg a teendőket. Vagy mindent vagy semmit — nyersen kimondva igy fest a magatartásukból származó hely­zet. S mivel a „mindenre” még nem nyílik mód, a papíron tet­szetős modellek gyakorlati ki­próbálása „feltételek híján” ké. sik, marad a várakozás, a tét­lenség, az apróbb, de hasznos, s rövid úton megvalósítható cselekedetek mellőzése. Tényekből leszűrt, azaz indo. költ feltételezés: nem azért tör­ténik ez így, mert rest, felelőt­len, nemtörődöm emberek ül­nek az ilyesfajta cselekvésre ki. jelölt helyeken, hanem azért, mert feladataiknak csupán egy részét ismerik fel, értik meg. Belátják a szervezés fontossá­gát, de úgy vélik, ha majd va­lamennyi szükséges forrás a rendelkezésükre áll, akkor kéz. denek munkához. Addig nem érdemes csip-csup ügyekkel bí­belődni. majd ha az egész ru­hát átszabatják, az lesz az igazi. Igen ám, de a szűk nadrág, a ráncokat vető zakó, a hónalj­ban felfeslő varrás okozta ké- nvelmetlenségeken, kellemetlen­ségeken addig is változtatni le­hetne! Erről azonban elfeled­keznek, vagy azt tartják, ha ez a ruha megtette eddig, kibírja még egy ideig. Megszerezhető jelentős érté­kek, külön-külön kisebb, de egészükben tetemes haszonnal járó megoldások mennek így veszendőbe. Aki cselekedeteit csak szélsőséges korlátok között tudja elképzelni, aki úgy hiszi, hogy mindig nagy dolgokat kell tennie, az valójában akadálya, s nem lendítöje a munkának, le­gyen bármennyire képzett. Az , ismeretek szintjét gyakorlatbeli érvényesítésük haszna minősiti, a tudás akkor igazán nagy ér­ték, ha összhangot teremt fel­adatok és adottságok, célok és eszközök között. Megalkuvás? A realitások tisztelete, annak föl­ismerése, hogy kis lépésekkel is előbbre juthat az ember, s még inkább távolabb attól, aki hely. ben állva vár. S mivel közmon­dással kezdtük, fejezz.ük be szin­tén azzal. Valahogy így:1 aki nem érti, hogy sok kicsi sokra megy, az úgy jár, mint a rossz lovas, szeget kímél és patkót veszít. Mészáros Ottó Megérkezett az idei első újbúzaszállítmány a békéscsabai István Malomba Fotó: Veress Erzsi Az idén megyénk mezőgazda, sági üzemei mintegy 130 ezer hektáron termesztenek kalászo­sokat. Az őszi árpa aratása után a kombájnok a hét elején hozzáláttak a kenyérgabona be. takarításához. A békéscsabai István Malom körzetében az idén I960 vagon búza felvásár­lására kötött szerződést. - Ki­emelkedik kenyérgabona vetés- területével és terméshozamával az újkígyósi Aranykalász Tsz és a békéscsabai Szabadság Tsz. Tegnap délelőtt megérkeztek az újkígyósi közös gazdaság szállítójárművei az idei első ke­nyérgabonával. Az újkígyósi Aranykalász Tsz szerződés sze­rint 400 vagon búzát szállít a malomba. Csütörtök estig mint. egy 15 vagon kenyérnekvalót adtak ót. Az első minősítést is elkészítették. így a szállítmány szárítás utáni nedvességtartal­ma 13,3 százalék, hektoliter sú. ! lya meghaladja a 83 kilogram­mot, a nedves sikértartalma pe­dig 37,5 százalék, ami jónak mondható. Tegnap, július 8-án a Békés­csabai Állami Gazdaság telek- gerendási központjában 18 szov­jet egyetemistát fogadtak a gaz. daság vezetői. Csomós István igazgatóhelyettes köszöntötte a moszkvai Gorjacskin Mezőgaz­dasági és Műszaki Egyetem vég. zős hövendékeit, akik evek óta itt töltenek három hetet gya­korlati munkával. A fiatalokat Lacsagó Jurij Tegorovics egyetemi docens és Gorbács Vlagyimir Ivánovics adjunktus vezeti. Tegnap a fia. A békéscsabai körzetben a ta. valyi termésátlagoknál az idei hozamok mintegy 30 százalék­kal magasabbak. Az átvétel reg. gél 5 órától — szerdai lapunk­A szeptember 18—19-ére kitű­zött VI. országos népfrontkong­resszus első, második és harma­dik szakasza is lezárult. Megvá­lasztották a községi, a városke­rületi, tanyai, a városi, a nagy­községi népfrontbizottságokat, majd sor került a megyei kül­döttértekezletekre, ahol az újjá­választott bizottságok mellett bi­zalmat; szavaztak a kongresszu­son részt vevő küldötteknek is. Megyénk 27 kongresszusi kül­döttével tegnap, július 8-án, csütörtök délelőtt találkozott' Sarlós István, az MSZMP Foli­talok és a gazdaság vezetői kö. zös határszemlén vettek részt. Megtekintették a borsóbetakarí­tást, majd a kora délutáni órák­ban a gazdaság vezetői fogadást adtak tiszteletükre. Ezt követő­en a telekgerendási fiatalokkal közös ismerkedési délutánt ren. deztek. A szovjet egyetemisták részt vesznek az aratásban, dolgoznak a gépműhelyben, a lucernaliszt. üzemben és kiveszik részüket a talajmunkák végzéséből is. —tő ban tévesen 8 órát közöltünk — 20 óráig tart, ha szükséges a betakarítás gyorsítására az át­vételt éjjel is folyamatossá te­szik. Az újbúza őrlését hétfőn kezdik meg. tikai Bizottságának tagja, a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csának főtitkára, Békéscsabán a Körös Szálló különtermében. A megjelenteket Nyári Sándor, a megyei néptronlbizottság titká­ra üdvözölte. Ezután Sarlós István összegez­te a népfront bizottsági választá­sok tapasztalatait és ismertette a kongresszus technikai lebo­nyolítását. Hangsúlyozta, hogy a küldöttgyűléseken elhangzott beszámolók lényegre törőek, tar­talmasak voltak, hozzászólásra késztették a jelenlevőket. Meg­elégedéssel szólt arról, hogy a viták mondanivalóinak összefog­lalása általában jól sikerült. A felszólalók nem bocsátkoztak is­métlésekbe, politizálva érvellek, mondták el gondolataikat. Leg­többen a gazdaságpolitikai és művelődéspolitikai kérdésekhez szóltak hozzá. A baráti, közvetlen hangulatú beszélgetésen elmondta vélemé­nyét, javaslatát Mekis Ádám, békéscsabai evangélikus lelkész, Frák János, nagyszénási tsz-tag, Gellai Béla, dévaványai általá­nos iskolai igazgató, Földi Já­nos, a mezőkovácsházi Nagyköz­ségi Tanács elnöke, Tóth And­rás, a csanádapácai ÁFÉSZ dol­gozója, Zalai György nyugdíjas Békéscsabáról és Orbán Mihály mezőgazdasági mérnök, Oroshá­za küldötte. Az elhangzottakat Sarlós Ist­ván foglalta össze. I Szovjet egyetemisták Telekgerendáson A népfrontkongresszus megyei küldötteivel találkozott Sarlós István i

Next

/
Thumbnails
Contents