Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-07 / 159. szám
Vállalataink és a szociálpolitikai tervezés S ’olian állítják — és nem minden alap nélkül —, ’ hogy a szocializmusban lényegét tekintve minden tervezés „szociális tervezés’“, hiszen célja és centruma a dolgozó ember. Mégis fel kell figyelnünk tervezésünknek arra az ágára, amely a 70-es években terjedt el a szocialista országokban. Ez a tervezési ág annyira új, hogy egységes elnevezése sem alakult még ki. Nevezik „szociális tervezésnek” ■ (főként a Szovjetunióban) lényegében ennek magyar fordítása —, de sok szempontból más tartalommal —, a ..társadalmi tervezés” elnevezés, ugyanakkor vállalataink leginkább „szociálpolitikai tervezés” néven ismerik és alkalmazzák. Ha nagyon rövidén foglaljuk össze tartalmát, azt kell mondanunk a gazdasági tevékenység társadalmi vetületének, hatásainak tervezését jelenti. Az egyes elnevezések különbségei éppen abban rejlenek, hogy a terv a társadalmi viszonyok milyen tág körét öleli fel. A vállalati szociálpolitika tervezése a dolgozókról történő gondoskodást, a közösség emberi viszonyainak a fejlesztését szolgáló célokat és eszközrendszert öleli fel. Ennek érdekében a szociális terv már ma is betölt bizonyos „integratív” funkciót, azaz összegez és egyesít egy sor tervet és tevékenységet, amelyek a vállalat gazdasági tevékenységére épülve, azzal összefüggésben, a szociális fejlesztésre vonatkoznak. Melyek tartoznak ide konkrétan: amelyek a nők helyzetének javítására, az ifjúsági törvény végrehajtására, a munkások helyzetének javítására, a közművelődés vállalati feladataira vonatkoznak: amelyek a munkaerő-, valamint a bér- és jövedelemgazdálkodás' szociálpolitikai vonatkozásait, különösképpen az alacsony alapbérek emelésének mértékét, a gazdasági hatékonyságból eredő munkaerő-átcsoportosítások szociális feltételeit tartalmazzák; a szakmai képzés — továbbképzés programja. A munkavédelemmel és a munkakörülmények fejlesztésével kapcsolatos intézkedési tervek (idetartozik: az öltöző-mosdó, munkahelyek világítása, lég- hőkon^lícionálása, és a munkavédőruha, védőfelszerelés stb. fel- adatcsoportja.) Ugyanakkor a vállalati szociális terv felöleli az üzemegészségügyi intézkedési tervet; a munkahelyi emberi viszonyok Gyulai citerdsok a szegedi ünnepi heteken Az idei szegedi ünnepi hetek programját csak részben képezi a Dóm téri szabadtéri játékok. Ezenkívül számos más kulturális eseményre is sor kerül Szegeden és környékén. Így például augusztus 20-án Kiskundorozs- mán, a szélmalomnál népzenei találkozót rendeznek pávakörök, parasztkórusok és cíterazeneka. rok részvételével. A találkozóra meghívást kapott a gyulai Délibáb ifjúsági klub citerazene- kara is. A három évvel ezelőtt, fiatalokból alakult együttes •endszeres próbákkal készül a Jorozsmai fellépésre. 5 ’fáfijjsící 1976. JÚLIUS 7. fejlesztésével, a közösségi neveléssel, mozgalmi aktivitással kapcsolatos tevékenységek programját; a vállalati szociális ellátások, juttatások, kedvezmények tervét. Természetesen ma még nem állíthatjuk, hogy a szociális terv egésze ugyanolyan részletességgel, ugyanolyan minőségi színvonalon kimunkált a különböző vállalatoknál. Általában jellemző. hogy a munkavégzéssel közvetlenül összefüggő szociális ellátás tervé (pl. egyenruha, védőruha. öltöző-mosdó, munkásszállás, stb.) jól kidolgozott és a munkavégzéssel nem közvetlenül összefüggő szociális ellátás terve (pl. lakásépítési támogatás, gyermekintézmények, üdültetés, sport, stb.) is tükrözi, hogy a vállalatok mindinkább felismerik ezen juttatások szerepét a dolgozók megtartásában, jó közérzetük és munkateljesítményük biztosításában. Ugyanakkor a társadalmi szociálpolitikai feladatok (pl. nők és fiatalok, nagycsaládosok kiemelt kezelése) vállalati alkalmazása még sokszor csak formálisan valósul meg: a munkahelyi emberi viszonyok fejlesztésének terve pedig úgyszólván még ismeretlen vállalataink számára. Mindezek alapján hogyan vázolhatjuk fel a fejlődés irányát? A jövőben — az anyagi igények kielégítettségének függvényében — előtérbe kerülnél; a humán szükségletek, azaz a társadalmi elismerésre, a jó munkahelyi viszonyokra, a továbbtanulásra, az előmeneteli perspektívára stb. vonatkozó igények. Ez hatással lesz a szociális tervezésre is, s új követelményeket támaszt a tervezés adatbázisával szemben. Megnő az érdeklődés olyan adatok iránt, amelyek ma még csak töredékesen állnak rendelkezésre vállalatainknál, vagy éppen ismeretlenek, mint pl. a dolgozók lakáshelyzete, munkahelyi, személyi aspirációi (törekvései) stb. A teljes komplexitásban felépülő szociális terv magába integrálja majd a vállalati munkaügyi és szociálpolitikai tervezés ma még legtöbbször széttagolt részfeladatait, s ezzel új szintre emelkedhet a váll-üati tervezés egésze: a ma még széttagolt, egymással csak laza kapcsolatban levő tervek helyére két komplex terv lép, amelyek fő mutatóik tekintetében pontosan összehangoltak — a termelési terv és a szociális terv. E két terv kifejeződése lesz annaK a ténynek, hogy minden vállalat gazdasági és társadalmi egység, s e két vonatkozásuk nem szakítható el egymástól. A szociális tervezés napról ’ napra formálódik gyakorlatában már ma is kitapinthatok ezek a tendenciák, s egyre inkább meghatározókká válnak a vállalati tervezésben. Munkánk, közérzetünk, egész életmódunk természetes, szocialista elemeként. Szirmai Péter Tótkomlós! Vegyesipari Szövetkezet H textilruházati, és a vasiizemet fejlesztik tovább az V. ötéves terv időszakában A népgazdasági érdekekkel összhangban alakította és alakítja tovább az új tervidőszakban termelési szerkezetét a Tót. komlosi Vegyesipari Szövetkezet. ahol jelenleg négy üzem működik, a bőrruházati, a textilruházati, a vas és az építő. Ezeknek az egységeknek a termeléséről, gazdasági eredményeiről, munkaerőgondjairól beszélgettünk Lénárt Gyulával, a szövetkezet műszaki vezetőjével. — Mekkora a szövetkezet idei. terv szerinti termelési értéke, kedvezöek-e az első félévi eredmények? — Az előirányzott termelési érték 1976-ban 68 millió forint. Ebből 15 milliós a bőrruházati, huszonnégymilliós a textU-, tizennyolcmilliós a vas- és tizen- ötmilliós az építőüzem terve. Az első télévi eredményekről az előzetes számítások szerint any. nyit, hogy időarányosan jól állunk. a hat hónapra szóló 33 millió 600 ezer forintos tervet teljesítettük, pontosabban valamivel túl is teljesítettük. — A tervszámok szerint a textilüzem a legnagyobb volumenű, kezdjük tehát ezzel. Milyen árut gyártanak és hol értékesítik? — Kettőtől tizenkét éves korú gyermekek számára varrunk kabátokat, és az áru iránt igen nagy a kereslet, alig győzünk eleget tenni a megrendeléseknek. Szállítunk a belkereskedelemnek és exportra is. A Felső- ruházati Nagykereskédelmi Vállalatnak 30—35 ezer darabot készítünk az idén. 25 ezer megy szovjet, 500—1000 tőkés exportra. 1977-től ez az arány változik: az áru egyharmada kerül hazai piacra, egyharmada szovjet, egyharmada pedig tőkés exportra. A felsőruházati nagy- kérnek szállított készáruhoz maga a kereskedelmi vállalat adja a kabátanyagot, a szovjet éxporthoz pedig a Magyar Posztógyár. Sajnos, a gyár által szállított anyag minősége nem mindig megfelelő, és az első fél évben is késve szállítottak, ami felborította az ütemtervünket. át kellett állni a bel. földi piacra kerülő tételek gyártására. Ez többek között azért jelent gondot és kiesést, mert más-más fazont szállítunk minden megrendelőnknek. — A bőrruházati üzemből milyen termék kerül ki? — Itt munkavédelmi lábbeliket gyártunk; fémkohászba- kancsokat, melyek olaj- és hő- álló tormatalppal készülnek, továbbá női műhelycipőket, vik- szos bőrcsizmát és fémszögmen. tes bakancsot. Ez utóbbiakat a MÁV-nak, a fémkohaszbakan- csokat pedig a Csepeli Vas. és Fémműveknek, illetve a Dunaújvárosi Kohászati Műveknek gyártjuk. Nemcsak az idei kapacitásunk van lekötve, hanem kaptunk megrendelést már 1977 elejére is. — Végül, kérem mutassa be a vas- és az építőipari. üzemet is! — Sokféle termék készül itt, kis tételek, egyedi darabok, amelyekre a termelő vállalatoknak Ismét megrendezik a magyar-román áruházi hetet Orosházán Az utóbbi években jelentősen fellendült “a magyar—román határ menti kiskereskedelmi áruforgalom. A hétköznapok gyümölcsöző kapcsolatait reprezentálják az évenként megrendezésre kerülő áruházi hetek, fgy lesz ez július 12-én is, amikor zászlódíszbe öltözik az orosházi Csillag Áruház, ahol a Fogyasztási Szövetkezetek ORE3T1E MEßCUR—Bukarest es az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ HUN- GAROCOOP—Budapest közös rendezésében ismét megnyitják az immár hagyományossá vált magyar—román áruházi helel. Az orosházi rendezvényt néhány héttel később a romániai testvérszövetkezetnél hasonló esemény követ: a román—magyar áruházi hét megnyílása. B. I. feltétlenül szükségük van, de I nagyban gyártani nem érdemes, illetve nem szükséges. A Békés- J csabai Tégla- és Cserépipari i Vállalatnak például szárítóko- I csi-alvázat és -oldalakat, az I üveggyárnak olyan egyedi gépeket, berendezéseket gyártunk, mint például a ferde és az egyenes görgősor. A cukorgyáraknak zagysűrítö szűrőket. Tőkés exportra, Hollandiába készülnek nálunk a szénaszállitó kocsik, Nyugat-Németországba a negyedik negyedévben különböző csővezetékeket gyártunk. A magyar húsiparnak konténereket, és folytathatnánk a sort. És végül az építőipari üzemről: ez részben lakossági, részben közületi megrendelésre lakáskarbantartási munkákat végez, és jelentős a szakipari tevékenysége. Emellett jelenleg például a cukorgyárnak Tótkomlóson ez az üzem építi a mérlegházat. A négy üzemünk közül az ötödik ötéves terv időszakában a textil- és a vasüzemet kívánjuk továbbfejleszteni. — A tervek valóra váltásához természetesen szorgalmas munkáskezekre van szükség. Van-e elegendő munkaerő a szövetkezetben? — Nincs. Ez főként a textil- és a bőrruházati üzem termelését veti vissza, A textilruházati üzemben például azonnalra negyven főt tudnánk felvenni. Akkor még egy szalagot? állítanánk be, és jobb lenne az eszközkihasználás, a termelékenység. A gondon úgy. próbálunk enyhíteni, hogy — mivel nagyon sok a gyermekgondozási segélyen levő dolgozó, szerveztünk kísmamaműszakot. továbbá most egy tanulóműhely kialakítását határoztuk el, hogy biztosítsuk — legalább részben — az utánpótlást. A betanított munkásokat szakmunkásbizonyítvány megszerzésére ösztönözzük. A tavalyi tanfolyamon például huszonketten vizsgáztak sikeresen a női szabó szakmából. A bőrruházati üzemben is csökkent a létszám az utóbbi években, sok .szakmunkás ment nyugdíjba. Itt új technológia bevezetésével, az üzemen belüli munka jobb szervezésével javítottunk a helyzeten — mondta befejezésül Lénárt Gyula. Tóth Ibolya Egy tanácskozás ürügyén: a kölcsönös bizalomról Június utolsó hetében Békés-| Csabán rendezték meg Csöng-! rád, Hajdú-Bihar és Békés me- . gye nemzetiségeinek közös ta- [ náeskozását. A tanácskozáson valamennyi hazánkban élő nemzetiség képviseltette magát. A tanácskozáson felszólaltak őszintén elmondták, hogy a nemzetiségi dolgozók körében örömet és nagy megelégedést váltott ki az, hogy a kongresszusi dokumentumban is helyet kapott a nemzetiségi kérdés, amellyel a párt ezúttal is bizonyságát adta: súlyának megfelelően, kellő jelentőséget tulajdonít a nemzetiségi politikának, és a nemzetiségek egyenju- gúságát, a nemzeti összefogás egyik és igen fontos elemének tekinti. Az utqbbi két évben élénkebben tevékenykednek a nemzetiségek helyi csoportjai. A szövetségek tagjai arra serkentenek, hogy a fiatalok saját népük és nemzeti hagyományait minél jobban megismerjék, megismertessék másokkal is. A települések nemzetiségi közművelődési bizottságai a folklór hagyományok ápolását tekintik egyik kiemelkedő feladatuknak, megfelelően ápolják és őrzik nemzeti sajátosságaikat, hagyományaikat. Szabadon beszélik és tanulják anyanyelvűket. A községekben működő nemzetiségi általános iskolák mindezek ellenére beiskolázási gondokkal küzdenek. Az utóbbi években a nemzetiségek integrálódnak. Ezt segítik, de anélkül, hogy a nemzetiségieket korlátoznák jogaikban, önállóságukban, kulturális, társadalmi és gazdasági érdekeik érvényesítésében. Az évek során mind jobban elmosódnak a határok, mint ahogy elmosódtak a községekben a települések határai is. Segítik a nemzetiségieket kultúrájuk ápolásában. Mi sem igazolja jobban, nemzetiségi óvodai csoportokkal rendelkeznek. A hagyományok őrzésére, megmentésére alakultak a községekben a nemzetiségi együttesek, klubok. A magyar folklór mellett nagy gonddal ápolják, gyűjtik, a német, román, délszláv népdalokat, néptáncokat és népművészetet. Nemzetiségi Röpülj páva-körök munkájára már országosan is felfigyeltek. Hagyományuk ápolásával jelentős szerepet tölt be valamennyi helybeli nemzetiségi együttes. Az eleki Kemény Józsefné hozzászólásában mondta: „Együvé tartozunk, közösek a gondjaink, egy céléit dolgozunk, nincs az, hogy nemzetiségi. A 120 tagú népi együttesünk univerzális: ha kell, német táncot mutat be, ha kell, román, vagy szlovák dalt ad elő”. A dolgozó kollektívák — tekintet nélkül származásukra —, részt vesznek a gazdálkodás irányításában, ellenőrzésében és tapasztalataikat, véleményüket, javaslataikat hasznosítják a termelésben. Képviseleti úton a munkások, szövetkezeti tagok, alkalmazottak különféle takácsok fórumain képviselik kollektíváikat. Ezek a tanácskozások nem formálisak. Így van ez a tanácsi munkában is. Az államhatalmi szerv számtalan helyi képviselője is nemzetiségi. Megyénk nemzetiségi községeiben nem ritka a szlovák tanácselnök, a román tanácstitkár és a német tanácselnök-helyettes. Nemcsak a termelési kérdésekkel foglalkoznak, hanem őszintén feltárják a hibákat a munka- és életkörülményeik javításában, a mindennapi életben. Ezeken keresztül Is formálják a kollektívák, a nemzetiségek társadalmi szemléletét. Nemzetiségi politikánk végrehajtásában kiemelkedő jelentőségű az MSZMP Politikai Bizottságának 1968-as, a nemzetiségi kérdéssel foglalkozó határozata. E határozat messzemenően figyelembe veszi a nemzetiségiek részéről jelentkező új szükségleteket, igényeket, fontos intézkedések sorát indította a hagyományok ápolásáért, megmentéséért. A nemzetiségi kommunisták példát mutatnak. Megalapozott döntésekkel segítik a mindennapokat, megélhetésüket. A távlati terveket, jövőjüket kommunisták és pártonkí- vüliek. magyarok és nemzetiségiek együtt készítik és oldják meg. ami a? úi sikerek elengedhetetlen feltétele. A korábbi gyűlölködés helyett ma már megbecsülést. kölcsönös bizalmat kapnak egymástól. Szekeres András
