Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-07 / 159. szám
MA Világ proletárjai. 1976. JÚLIUS 7., SZERDA Ara: 80 fillér XXXI. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM VÉRES HARCOK LIBANONBAN (2. oldal) VÁLLALATAINK ÉS A SZOCIÁLPOLITIKAI TERVEZÉS (5. oldal) EGY TANÁCSKOZÁS ÜRÜGYÉN (5. old.) Nemcsak a métermázsa Egy pillanatig sem vonom kétségbe, hogy a magyar termelőszövetkezetek és állami gazdaságok sokat termelnek. A grafikonokon a hektáronkénti termés métermázsáit ábrázoló oszlopok esztendőről esztendőre feljebb törnek. Mégis, egy ismerősöm szerint, az eredmények kétség- bevonhatók. Állítja: a magyar mezőgazdaság szemfényvesztő, pénzpazarló. Gyorsan hozzáteszem, hogy az illető nem reakciós. Alig serdülő korában került el faluról, ma középkorú, tisztességes munkásember, gyakran fordul meg vállalata vidéki telephelyein. Jóllehet látja a földeket, ám az is igaz, csak a busz vagy a vonat ablakából. Hosszasan elgondolkoztam vádjain és sikerült megértenem álláspontját. Talán a szakemberek is egyetértenek velem abban, hogy aki 10—15 éven át kizárólag messziről látta a határt, az a mai terméshozamokat szemmel nem tudja felmérni. Nincs ma már hullámzó bűzatenger, vagy hatalmas csöveket mutogató kukoricatábla. Az alacsony, keményszárú, tehát alig moccanó. kefeszerü, intenzív búzatáblát, vagy az inkább a tövek számával győzedelmeskedő kukoricatáblát csak az tudja felbecsülni, aki évről évre belülről ismerkedik a fejlődéssel. Ehhez jön a már sokak állal ismert jelenség; az, hogy napjainkban általában a határban évszámra nem látni embert. Eltűntek a cukorrépát egyelő, vagy kukoricát kanáló tarkaruhás asszonycsapatok, az izzadtan hajlongó aratóbandák. Egy-egy táblán rendszerint csak néhány gép megy végig és évente legfeljebb néhány alkalommal. Persze sok minden van ami valóban fölháborítja az embert. Ott hever a sok száz szalmabála, esetleg csak a rendre leszórt szalma és nem történik vele semmi. Esetleg egy szombaton füstkígyók szállnak az ég felé: felgyújtották a szalmát. De a tarló még mindig ott van. Felveri a gyom, már azt se látni, hogy tarló-e vagy valami elgazosodott kultúrnövény, amíg végre megjelenik egy óriási masina és egyetlen nap alatt elsimított barázdák alá takarja a korábban még bosszantó látványt. Aztán az öntözés. A paraszt- ember jól tudja, hogy bármely öntözésre szánt táblába rengeteg pénzt beleölnek. Aztán műtrágyát, nemes magot, vegyszert, gépi munkát. De ha elmarad az öntözés, akkor elmarad a várt termés is. És híre terjed, hogy a rengeteg befektetés nem térül meg soha, tehát „a mezőgazdaság pazarolja a nép pénzét”. Ezernyi ok késztet arra ver zetőt és beosztottat, hogy ne maradjanak csúfoskodó, az időjárás által reménytelenül megviselt, pusztító táblák a betakarítás végére. Vagyis ne annyi gépet tartsunk, ameny- nyivel éppen „visítva” be lehet takarítani a határt, hanem valamivel többet. Kiszámították a közgazdászok, hogy 1000 hektár búza termésbetakarítási veszteségeiből meg lehet vásárolni egy kombájnt. Több ezer hektáréból annyi kombájnt, hogy optimális időben végezhessünk a munkával. És kombájn most kapható! Tudjuk, hogy a betakarítás nem fejeződik be, amikor magtárba kerül az árpa, a búza, a kukorica. A szalmát, a szárat össze kell gyűjteni és felhasználni. A szalma nép- gazdasági érték, ami nemcsak a papírgyárakban, de az istállókban is gyakran hiánycikk. Alapvető feladatunk a tarló megmunkálása is. Az agyongyomosodott tábla pazarolja a talaj nedvességkészletét, tápanyagkészletét, sőt esetleg azzal a következménnyel jár, hogy a következő évben a vegyszerezés ellenére is gyo- mos lesz a vetemény. Aki pedig kapát venne a kezébe, ma már nincs. Bűnös pazarlás az is, ha az istállótrágyát veszni hagyjuk, de a műtrágyával is gyakran nagyvonalúbban bánunk a kelleténél. A kiadásoknál maradva: az öntözővíz nem felesleges kiadás. Mert mostanában is csak látszólag volt elegendő eső, a talaj vízkészlete nem elégséges. Az öntözőberendezéseket tehát az ország területének nagyobbik részén igenis működtetni kell, mert a rengeteg befektetés csak így térül meg. Természetes, hogy mindenki arra törekszik: teremjen több a földjeinken. De az sem közömbös, hogy milyen áron termelünk? A választ magától értetődően nem a véletlenszerűen a határba tévedt vendégektől várjuk, hanem az agrár szakemberektől, lelkiismeretesen és felelősségteljesen dolgozó parasztságunktól. Földeáki Béla Föld körüli pályán az év első ember irányította űrhajója Bokor Pál, az MTI moszkvai tudósítója jelenti: A bajkonuri űrrepülőtérről kedden magyar idő szerint 13 óra 9 perckor föld körüli pályára bocsátották az -1976-os év első ember irányította űrhajóját — a Szojuz—21 jelzésű űrhajót, amelynek parancsnoka Borisz Volinov ezredes, fedélzeti mérnöke Vitalij Zsolobov mérnök alezredes. A TASZSZ hírügynökség, valamint a moszkvai rádió és televízió által kiadott hivatalos jelentések szerint „a Szojuz—21 űrhajó repülési programja közös kísérletek végrehajtását irányozza elő a június 22-én föld körüli pályára vezérelt Szaljut—5 jelzésű szovjet űrállomással”. Borisz Volinov ezredes, a Szovjetunió Hőse, a Szojuz—21 parancsnoka 42 éves és 1960 óta tagja a szovjet űrhajósok egységeinek. Volinovnak ez a második űrrepülése. Első alkalommal 1969 januárjában, a Szojuz—5 parancsnokaként járt a világűrben. Volinov az SZKP tagja, nős, egy 18 éves fia és egy 11 éves lánya van. Vitalij Zsolobov, a Szojuz—21 fedélzeti mérnöke 39 esztendős. Kőolaj- és vegyipari főiskolát végzett Azerbajdzsánban, és | mindaddig eszébe sem jutott, hogy űrhajózással foglalkozzon, amíg egy alkalommal véletlenül meg nem ismerkedett Jurij Gagarin Vosztok űrhajójának makettjével. Zsolobov 1963-ban került a csillagvárosi kiképzőközpontba, de eddig csak tartalékként volt köze az űrrepülésekhez. Vitalij Zsolobov is tagja az SZKP-nek. Nős, egy 14 éves kislánya van. Zsolobov sorrendben a Szovjetunió 35. űrhajós pilótája, míg a kedden útnak indult Szojuz— 21 a szovjet űrkutatási program 27. emberek részvételével folyó kísérlete. Vlagyimir Satalov, a szovjet űrhajós egység egyik veteránja, aki hét évvel ezelőtt Volinowal együtt hajtotta végre az űrkutatás történetének első föld körüli pályán való űrhajó-kapcsolását, és ezzel a táltosán működő űrállomások egyik legfontosabb technikai problémájának megoldásában működött közre, a Szojuz—21 felbocsátását kommentálva, a TASZSZ tudósítójának kijelentette: „Semmiféle elvileg új mérnöki feladatot nem tűzünk az űrhajó legénysége elé. Orbi- tális programunk soron levő munkarepülése kezdődött meg”. Hasonlóképpen a kísérlet munkajellegét hangsúlyozta a start előtt az Űrkutatási Állami Bizottság elnöke, emlékeztetve arra, hogy az SZKP XXV. kongresszusán előirányozták azoknak az űrkutatási módszereknek a kifejlesztését, amelyek legjobban szolgálják a népgazdaság fejlődését. A kedd délutáni első „kozmo- víziós” jelentések szerint a Szojuz—21 fedélzeti rendszerei normálisan működnek, az űrhajósok közérzete jó. Országszerte felkészülten várják az új gabonát Naponta 200 ezer tonna Dr. Lénárt Lajos, a Gabona Tröszt vezérigazgatója kedden sajtótájékoztatón ismertette a gabonaipar aratási felkészülését. A termelőktől érkező szállítmányokat 1373 átvevőhelyen fogadják, s naponta mintegy 200 ezer tonna termés átvételére képesek. Idén kevesebbet kell szállítani a gabonát, miután növelték az átvevőhelyek számát és ez lehetővé teszi a szállítójárművek jobb kihasználását. A tavalyinál 200-zal több anyagmozgatógép áll a vállalatok rendelkezésére. Mintegy 1-1 ezer kombájn dolgozik az aratási csúcsidőben a gabonatáblákon. Számos nagyüzemben éjjel is aratják majd a gabonát, ezért a Gabona Tröszt elrendelte, hogy a vállalatok — ahol előzetesen megállapodtak — éjjel is vegyék át a szállítmány okát. A telepeken szombaton és vasárnap is folyamatosan fogadják a búzát. A vállalatok a mezőgazdasági üzemekkel egyetértésben szerződésekben szabályozták az átadás helyét, ütemét és a raktározással kapcsolatos feladatokban is megállapodtak. A mezőgazdasági termelőknek a tervek szerint idén mintegy egymillió tonnányi gabonát bértárolással, az üzemi tárolókban kell elhelyezniük. Ösztönzésül 50 százalékkal felemelték a bérleti díjat. Az átadásnál igen fontos a minősítés és a minőségvizsgálat, annál is inkább, mert megváltozott a gabonafélék ára, és a régiek helyett részben új minőségi előírások, s elszámolási rendszerek léptek életbe. A takarmány gabonafélék ára mázsánként 23 forinttal emelkedett, és a koráb- , bi 12 százalék helyett az átvételi I átvételére számítanak víztartalom alsó határértéke 13 százalékra módosult. Viszont szigorítás, hogy 80 fok feletti hőmérsékleten, mesterségesen szárított étkezési búzát takarmány- búzának minősítenek, miután ennek lényegesen rosszabb a minősége, sütőipari értéke. (Ezzel a mesterséges szárítógépek kezelőit „figyelmeztetik” arra, hogy a művelet során tartsák be a technológiai előírásokat, ne pörköljék túl a gabonát.) A gabona mesterséges szárítására különben csak abban az esetben lesz szükség, ha az időjárás a nagy nyári munka idején csapadékosra fordul. A háromhetes aszály meggyorsította a kalászosok érését. Az őszi árpa 50 százalékát már learatták, és helyenként a búza vágásához is hozzáláttak. A rendkívüli helyzetben nagy szükség van a műszaki előírások betartására, számítások szerint az aratásnál egyszázalékos veszteségcsökkentés országosan 50 ezer tonna „terméstöbbletet” jelent. A felvásárlással kapcsolatos megyei helyzetjelentés a 3. oldalon. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására kedden Budapestre érkezett Louis van Geyt, a Belga Kommunista Párt elnöke és Marcel Couteau, a párt országos titkára. Gyors ütemben terjed a szövetkezeti lakásépítő torma Az országban jelenleg 423 lakásépítő szövetkezet működik. A tapasztalatok tanúsága szerint azonban a lakásépítő szövetkezetek szervezése, a közmű, vesítés, az építőkapacitás és a kivitelezés biztosítása a korábbiaknál nagyobb szervezettséget és általában színvonalasabb munkát kíván. Az egyik fő törekvés most az, hogy az V. ötéves terv során kialakuljon az egy-egy nagy, illetve több kis. és középvállalat dolgozói részére folyamatosan építkező szövetkezeti hálózat. A munkásoknak is előnyösebb, ha a vállalat eszközeivel, szakipari kapacitásával támogatják lakás, építkezésüket, s kézenfekvő vállalati érdek is a társulásban történő telepszerű építkezés. A lakásépítő szövetkezetek ebben az évben 10 ezer lakás átadását tervezik és 1977-től kezdve évi öt-hatezer lakást építenek a tagoknak. A tervek valóra váltása függ a szövetkezeti testület, a szövetkezeti vezetők hozzáértésétől, aktivitásától és a tagság öntevékeny közreműködésétől az építkezés megvalósításában. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője fogadta. (MTI) Budapestre érkezett a Belga Kommunista Párt küldöttsége
