Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-01 / 154. szám
fi lengyel napok szarvasi és tótkomiósi programja Tegnap, június 30-án, a Bé- [ kés megyei lengyel napok rendezvénysorozatában Szarvasra | látogatott dr. Czeslaw Kowal, a j Lengyel Népköztársaság nagy- követségének tanácsosa, a követség pártbizottságának titkára, valamint Feliks Allina, a Lengyel Kultúra és Tájékoztatási Központ igazgatóhelyettese. A Lengyel Népköztársaság magyarországi képviselőit a párt városi bizottságának székházában Vrbovszki György, a párt városi bizottságának első titkára, Jansik Tamás tanácselnök és l Vaskor Pál, a HNF városi bizottságának titkára fogadták, majd a haltenyésztési kutató intézetbe látogattak. A vendégeket dr. Müller Ferenc igazgató és Szitó András tudományos kutató fogadta és' tájékoztatta az intézetben folyó kutató-tudományos munkáról és kísérte az intézményben tett látogatáson. A program további részében a lengyel vendégek a HNF városi székházában találkoztak és beszélgettek Szarvas közművelődési szakembereivel, majd megtekintették az Arborétumot és Ruzicskay György festőművész alkotóházát. Öt órakor a lengyel nagykövetség tanácsosa a Vajda Péter Művelődési Ház aulájában reprodukciókból összeállított kiállítást nyitott meg, amely áttekintést ad a XIX. és XX. századi lengyel festészetről. Este pedig magyar—lengyel barátsági gyűlésen adott tájékoztatást a Lengyel Népköztársaság életéről. Ugyanezen a napon délután öt órakor Feliks Allina Tótkomlósra látogatott. A Lengyel Kultúra igazgatóhelyettesét a nagyközségi párt-, tanács és népfront vezetői fogadták és adtak tájékoztatást a település múltjáról", jelenéről. Este fél 7-kor az igazgatóhelyettes a nagyközségi KISZ-bizottság székhazában megrendezett „Üdülők, gyógyüdülők, a varsói királyi vár” című kiállítást nyitotta meg. B J. Nagy sikerrel mutatkozott be a Zakopanéi népi együttes. A láncosok és zenészek műsora ízelítőt adott a lengyel folklórból Fotó: Lónyal László Csökken a müseíyem, nő a pamu!- köiötiáruk aránya Az elkövetkező években a ha- | gyományos lánchurkolt kelmék keresletének szerényebb, a természetes szálakkal kevert szintetikus alapanyagú termékek iránti igények erőteljesebb növekedésével kell számolni — adta meg az előrejelzést az Országos Piackutató Intézet. A táv- prognózist a Habselyem Kötöf- árugyár kérte, középtávú gyártmányfejlesztési koncepciójának kidolgozásához. Az ország egyik legnagyobb kötöttáru termelője a belföldi igények várható alakulására és az export tervbe vett fejlesztésére építve most úgy tervezi, hogy 1980-ban a vállalat készárutermeláse várhatóan túlhaladja a 3000 tonnát. Ebből a termékmennyiségből 1660 tonnányi konfekció készül, a több: pedig méteráruként kerül a bel-, illetve a külföldi piacokra. A körülbelül 28,2 millió darab konfekcionált ruházati cikkből azonban még mindig a lánchurkolt alapú gyártmányok képviselik majd a túlsúlyt, de ezek jórészt, változnak majd formában és kivitelben egyaránt/ Számottevő hányaduk — mintegy 20 százalékuk — nyomott mintázattal jelenik meg a piacon, s ugvan- I akkor növelik a jelenleginél gaz-1 I dagabban mintázott, úgynevezett etrecht-jellegű holmik választékát. A fejlesztési koncepcióban jelentős helyet kapott a körkötött termékeknek a jövőben erőteljesen fejlődő csoportja. Ennek megfelelően sok szép női ölúz- és pantallóanyag készül majd nyomott kivitelben is. A gyártmány szerkéz ét korszerűsítését célzó tervek szerint negv esztendő múlva a Habselyem Kötöttárugyár Össztermelésén belül a.műselyem kötöttáruk aránya mintegy 6 százalékkal csökken, a szintatikusoké ugyanannyival nő, de legszámottevőbb mértékben a már most is Igen keresett pamuttípusú termékeké növekszik. A tervek megvalósításában építenek a vállalat szélesedő külföldi kapcsolataira, köztük a csehszlovákiai és az NSZK-beli nagy kötő-hurkolóipari vállalatokkal kialakult, illetve kialakulóban levő együttműködésre, továbbá a körkötött prolii fejlesztését célzó angol kooperátora. Ez utóbbi révén a belföldi és export piacon jól értékesíthető alsó és felső kötöttáruk gvártá- I sához teremtenek korszerű' ka- I pacitást. (MTI) Á tervszerű munkaerő- gazdálkodást segíti elő a július 1-től életbe lépő szervezett munkaközvetítés Fejlődésünk jelenlegi szaka-1 szában a munkaerőhiány — a vállalatok többségénél — min- | dennapos jelenség. Ez a vélt, vagy valóságos hiány, amely eltérő mértékben, összetételben, rendszeresen visszatérően je- I lentkezik, a vállalati feladatok teljesítését jelentős mértékben gátolja. A vállalati létszámtartalékok feltárásának egyik alapvető feltétele a munkaerő-gazdálkodás színvonalának az emelése és a vállalati munkaerő-szükséglet pontos feltárása.A vállalatok a ; korábbi években sem közvetle- • nül, sem közvetve nem voltak j érdekelve a termelés munkaerő- : szükségletének pontos számba- • vételében, s még a közismert ’ munkaerő-tervezési módszereket ■ sem alkalmazták., Gazdasági cél- : kitűzéseink megvalósításának ér- ■ dekeit tekintve, ma már alapkő- ■ vetelmény az, hogy a munkálta- ! tök a szükséges, a felhasználón- ■ dó munkaerő mennyiségéről elő - ; re meghatározott elképzelésekkel | rendelkezzenek. Mit kell tudni a szervezett munkaközvetítésről? A munkaügyi miniszter rende- i letet adott ki a munkaerő kötelező közvetítéséről, szervezetten történő elhelyezéséről és toborzásáról. Ez a rendelkezés július I 1-től életbe lépett, minden mun- , káltatóra kötelező. Lényege: elő- ] segíteni a vállalatok munkaerő- szükségletének tervszerűbb ki- ! elégi lését,p munkára jelentkezők ! elhelyezését — a társadalom, a I népgazdaság elsőrendű érdekei [ szerint. A rendelkezés értelmében minden munkáltató köteles a várható munkaerő-szükségletét — a telephelye szerint illetékes — ta- ' nács munkaügyi szakigazgatasi ; szervnek bejelenteni, ennek aiap- ■ ján segítik elhelyezni a munkára í jelentkezőket. Érdemes felidézni a rendelke- * zés néhány fő szabályát. Példá- ; ul. hogy a kötelező munkaköz- ■ vetítést a vállalatok és a mun- : kára jelentkezők egyaránt igény- ; be vehetik. A vállalat a munka- ; ra közvetített dolgozót — ha aj munkakör ellátásához valami- : lyen oknál fogva nem felel meg ] — nem köteles alkalmazni. A dolgozó sem kötelezhető a ! munkaközvetítés során felaján- • lőtt munkakör elfogadására. fi Kötelező munkaerő-közvetítéssel létesi’hető a munkaviszony az alábbi cselekben: a. „kilépett” munkakönyvi be- I jegyzéssel változtatott munkahelyet, . I b. egy éven belül harmadik vagy további munkaviszonyba lép, ha e munkaviszonyait felmondással szüntette meg, c. az iskolai tanulmányaikat befejező, először munkába álló olyan fiatalok, akik tanulmányi ösztöndíjat élveztek és nem az ösztöndíjat biztosító vállalatnál állnak munkába. A kötelező munkaerő-közvetítés „közvetítő lapon” történik, melyet a dolgozó állandó lakhelye szerinti tanácsi munkaügyi szervek állítják ki (városi, nagyközségi tanács vb szaki gazgatá- ! si szerve). A járási hivatal rnun- ' kaügyi szerve közvetíti a közsé- ! g-ekben lakó munkavállalókat, ’ Itt említjük meg, hogy a Békéscsaba és a Békés város környéki községek lakosainak munkába helyezésével a munkaközvetítéssel kapcsolatos feladatokat az említett városi tanácsok munkaügyi szervei látják el. A vállalati munkaerő-gazdálkodás tervszerűsége és a mün- kaerő szükséglet egyenletesebb kielégítése érdekében a megyei : tanács elnöke a közeljövőben ; szabályozza azon vállalatok kö- • rét, amelyek csak kötelező mun- : kaerő-közveíítés útján létesít- : hetnek munkaviszonyt. A ren- ■ delkezést a megyei tanács vb ■ munkaügyi osztálya valamennyi ! munkáltató részére megküldi, a ! helybe lépést megelőzően. A szervezett munkaközvetítés- : ről szóló miniszteri rendelet sza- ; bályozza a vállalatok, intézmé- ; nyék álláshirdetéseit is; ezentúl I nem lehet szórólappal, felra- jj gaszokkal munkaerőt csábítani. ! Az álláshirdetés július 1-től csak ■ a munkakör megnevezését tar- * talmazhatja, ezenkívül a mun : karendről és az esetleges mun- • kisszállásról adhat íelvílágosí- : tűst. ■ Az új rendelet már alkalmaz- 5 za a munkaerő-csábítás fogai-! mát — az előírást megszegők el- ; len szabálysértési, vagy fegyelmi • eljárást indítanak. Bágyinka Mihály ■ megyei tanács vb ■ munkaügyi osztály ■ osztályvez.-helyettes ■ NEVEK? - NEVETEK... Lassan másfél éve. hogy ezeken a hasábokon egy-egy rádióműsorról (vagy annak ürügyén) mondom el a gondolataimat, eS- nézést kérek tehát a kedves olvasótól, ha ezúttal a nyomtatásban megjelenő írások felelőssé, gáről szól a jegyzet. Egy kivételével külön elnézést kérek valamennyi Simon Emil névre hallgató honfitársamtól is. A kivételként említett kedves ismeretlennek oedig köszön eltel tartozom, hiszen gondolatébresztő sorai késztettek mostani elmélkedésemre. Hallottam egyszer egy tréfás történetet, mely szerint a világon eddig egyetlen olyan kény. vet nyomtattak, amelyben nincs sajtóhiba. Ezt a díszpéldányt a. londoni Britisch Múzeum őrzi, de annyira, hogy senki emberfia soha nem látta még. A nyomda ördöge gyakran fura játékot űz újságíróinkkal, s azon sem lehet megütközni, ha a rádió vagy a televízió műsoraiban elhangzik néhány „baki”. Persze, minden közírónak kutya kötelessége, hogy képességeihez mérten hiba nélkül dolgozzon. Önmagam példájáról csak annyit mondhatok, hogy valamennyi rádiórryű- sort magnóra veszek és újra meghallgatom mielőtt véleményt írnék róla. Jegyzeteimben a neveket. nyomtatott betűkkel vésem papírra, nehogy eltévesszem azokat. Kínos precizitásom ellenére is előfordulnak hibák. Legutóbb például • a május végén megjelent Regále című kritikámban Mesterházi Lajos hangjátékának egyik szereplőjét írtam tévesen. Szegedi Emil helyett Simon Emil neve került az olvasó elé. i Tévedésemet a Rádió és To- levizióújíjág mostani számában megjelent „Név — név...” című szösszenetből tudtam meg. A huszonöt soros gloss/.ácska szer. ző.je arról ír. hogy a névcsere miatt kellemetlen helyzetbe hoztam őt. Őszinte elnézést kérek tőle. Igaz, ha megmaradt volna az eredeti név, akkor most a Szegedi Emilek tiltakoznának. (Az írók egyik visszatérő gondja. hogy milyen névre kereszteljék hőseiket. Szinte lehetetlen olyan nevet ,,kitalálni”, amely a valóságban nem létezik. Lám. az újságban megjelent elírásra is akad tiltakozás.) Simon Emil nevű ismerőseim II fárl otánjóilása a hailssre^jsn között van egy mérnjtk és egy könyvelő, tudok ilyen néven alkotó íróról; de bizonyára sokan vannak munkások, vasutasok, Az elmúlt hetekben a néphadsereg több seregtestének pártbizottsága elemezte az 1973—75 közötti tagfelvételi munka tanulságait. Megállapították, hogy a pártszervek és az alapszervezetek mind következetesebben érvényesítik az MSZMP Központi Bizottsága és Politikai Bizottsága ezzel összefüggő határozatait, valamint a XI. párt- kongresszus áltál megerősített i politikai célokat. Az említett I időszakban a csapatok és intézmények párlalapszervezeteinél olyan új erőkkel gyarapodtak, a párt sorai, akik példamutatóak a munkában, a kiképzésben, tevékenyen részt vesznek a párt politikájának terjesztésében, gyakorlati megvalósításában és betartják a szocialista erkölcs normált. A felvettek összetétele is kedvezően alakult. A párt soraiba az említett három év alatt felvett sorkatonáknak mintegy 80 százaléka munkás. Örvendetes továbbá, hogy tovább fejlődött a KISZ-szervezetek párttaggá nevelő és felvételt ajánló tevékenysége. Az említett párt.bi- j zottságok arra ts rámutattak, ' hogy helyenként a párttaggá ne- j velés nem elég következetes jj és figyelmes, s a fiatal kommu- ! nistákkal történő foglalkozás ! olykor nem eléggé következetes. : Az idősebb kommunisták pedig : ritkán kapnak olyan pártmeg- ; bízatást, hogy .céltudatos ráha- ; tással vegyenek részt egy-egy • e'.Te méltó, kiemelkedően dolgo- • zó, példás magatartású katona- jj fiatal párttaggá nevelésében. A ! pártbizottságok egyúttal kijelöl- ■ ték az ezzel kapcsolatos munka : színvonalának fejlesztését szol- ■ gáló további teendőket. (KT) lángossütők stb., stb. Mindnyájuk bocsánatát kérem, s ha még sosem tévedtek, vethetik rám a követ is. A tiltakozásról pedig az jut eszembe, hogy jó lenne kicsit alaposabban odafigyelni egymás dolgaira. , Segítő szándékkal megmondani, hogy mi tetszett és mi volt. rossz a másik munkájában, hiszen a kritikusok is örömmel veszik az okos ^véleményeket. Ám egy elírás miatt kinyomtatott dörgedelmen — báf kissé keserű szájízzel —, de csak mosolyogni lehel. Andódy Tibor Orosházán tort ülést az Üvegipari Művek ifjúságpolitikai bizottsága Soron következő ülését Orosházán tartja július 1-én, 2-án az Üvegipari Művek, ifjúságpolitikai bizotsága. A tanácskozáson Ormándi Zoltánnak, az Üvegipari Müvek vezérigazgató-helyettesének elnökletével megvitatják a j KISZ IX, kongresszusa haláru-1 zalaiból adódó tennivalókat, és az ifjúsági parlamentek politikai, szervezési előkészítését. A javaslattevő, kezdeményező, ellenőrző hatáskörű ifjúságpolitikai bizottság, kétnapos tanácskozásán részt. vesz az ország minden üveggyárának képviselője.
