Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-30 / 179. szám

Mai tévéajánlatunk: 20.00 MILYENEK A MA­GYAR FÉRFIAK? A nagy sikerű Milyenek a franciák, az olaszok című mű­sorok után Róbert László saját házunk táján kutat. A magyar férfiakról akarja ezúttal meg­tudni, hogy milyenek? S erről a „legilletékesebbeket”, a kül­földi nőket vallatja. A hazánk­ba látogató turistákat, az itt élő, tanuló asszonyokat. A kissé ironikus hangvételű riportfilm különböző magyarországi szín­helyeken játszódik: a hegyes­halmi határon, a lajosmizsei 'gulyás-partyn, és egy budapes­ti konyhában. (KS) C Televízió ) BUDAPEST: I. műsor: 16.45 Mont­real ’7G (színes). 18.20 Egyszerű sza­vakkal a békéről. 18.40 Műsorain­kat ajánljuk. 19.15 É6ti met>e. 19.20 Tv-torna (színes). 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Milyenek a magyar férfiak? 20.40 ,,önéletrajz, mit lapozni se kell” (színes). 21.05—1.00 Montreal ’76 (színes). II. műsor: 20.0i Századunk. 21.20 Tv-híradó 2. 21.40 Titkos nyomok 3. rész. BUKAREST: 15.30 Közvetítés az olimpiáról. 18.10 A legkisebbeknek. 18.30 Tv-híradó. 19.30 Könnyűzenei verseny Mamaiaból. 20.15 Közvetítés az Olimpiáról. A Román TelevíZ’ó Szerkesztősége a müborváltoztatás jogát fenntartja. BEJLGRÁD: I. műsor; 14.55 Pável akcióban. Adás gyermekeknek. 15 30 Olimpiai szemle. 18.15 Speciális adás Montrealból. 18.3o Népi muzsika. 19.15 Zöld jelzés. 20.00 Rayan — filmsorozat 21.00 Olimpiai játékok — atlétika. 23.10 Röplabda. 24.00 Lo­vassport. 00.20 Gyepkorong. 00.30 Ka­jak. II. műsor: 18.3o Robin Hood — film gyermekeknek. 20.00 Dick Ca- vett bemutatja önöknek. 21.00 Hu­szonnégy óra. 21.15 Jugoszláv zenei fórum. • C Rádió 3 Állandó mosokszamok KOSSUTH KÄDIO: 4.30, 5.30, 6.34 Hírek, időjárás. 5.00 , 6.00 , 7.00 Reg­geli Krónika. 4.45, 6.45. Szót kérek! 5.20, 7.33 Műsorajánlat. 5.40 Falurá­dió. 6.20, 6.50 7.20 Reklám. Kb. 7.15 Körzeti időjárásjelentés. 7.45 Ta­nácsadó-szolgálat. 8.00 Hírek, idő­járás. 8.05 Műsorismertetés. 8.20 A nap kulturális programjából. 10.00 Hírek, időjárás. 12.00 Déli Krónika. apróhirdetések 407-es Moszkvics alkatrészenként eladó. Békéscsaba, Kisrét tanya 13. Konzervgyár után második dűlő, Megyei._Erdeklödni: mindennap. _ ZL> írsz. 126-os Polski Fiat eladó. Gyula, Körösi Csorna Sándor út 14. sz. Megtekinthető; pénteken és szombaton. _________ 3 53-as Wartburg de Luxe tolótetős eladó. Gyula, Alpár Gy. u. 8., du. 15—18 óra_közö tu_________________ I X-es Wartburg de Luxe 33 000 km-rel eladó. Medgyeeegyháza, Dózsa_út 20.__________________________ ZD rendszámú Wartburg sürgősen eladó. Megtekinthető 31-én Szarvas, Markovitz u. 5/a___________________ F iat 850-es eladó. Békéscsaba, Bá­thory u. 92,1.________________________ N émet juhász kutyakölykök el­adók, io hetesek, fizetési kedvez­mény. törzskönyvvel. Békés, Tele­ky 52. Pocsai.____________________ U I-'s Trabant 2 éves, első kézből eladó. Megtekinthető: reggel és es­te, Békéscsaba, Csongor u. 8. sz. _alatt.___________________________________ Ú jkígyós, Üjköz u. 4. sz. családi ház eladó 617 négyszögöl telekkel (fürdővel _szemben).________________ I P-s fehér Zsiguli eladó. Érdeklőd­ni: Gyula, Vasút u. 4.____________ É pületburkolást, csempézést közü- letnek is vállalok. Cím: Békéscsa­ba, Fényes 2020. A Veszély csárdá­val szemben. Halász.______________ G yula, Bartók u. 7. IV. emelet 11. _] akás el adó.__________________________ 1 977-ig érvényes műszakival eladó Wartburg 1000-cs. Alkatrészenként is. Mezöberény, Puskin 50/a._______ G crla, Gárdonyi 6. sz. családi ház beküftözhetően_éladó. * ________ 2 00 négyszögöl gyümölcsös vízkö­zeiben Békésszentandráson Har­csásban eladó. Érdeklődni Paraszt Lajosnál_Almos u. 3.______________ U E-s rendszámú Zsiguli eladó. Ér­deklődni lehet szombaton 14—19 óra között. vasárnap egész nap. Gyula, Szamuely u. 20._____________ Éladó 1 db üzleti új „Cirkogeiser” gázkazán keringető szivattyúval cs szobai termostattal. KV—6C típusú 18 000 kcal 1/óra teljesítményű 300 légköbméter önálló ház vagy lakás központi fűtés ellátására. Magyar Gabor Szarvas. Telefon: 327. 3 orá- *61 12 óráig. Ar; 8960 Ft. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Reklám. 15.0t Hírek, időjárás. 15.58 Hallgatóink figyelmébe! 16.00 A világgazdaság hírei. 17.00 Hírek, időjárás. 18.28 Hallgatóink figyelmébe! 18.30 Esti Magazin. 21.00, 22.00 Hírek, időjá­rás. 22.15 Sporthírek. 24.00 Hírek, időjárás. 0.25 Himnusz. 0.30 Vízjelzó­szolgálat. i.Oö Hírek. Csak szomba­ton. I’ETÖFI RADIO: 4.30—8.05 Azonos a Kossuth rádió műsorával, li.oo Hírek. 13.00 Hírek. 12.47 Vízállásje­lentés. 14.30 Hírek. 15.30 Hírek. 16.00 Hírek. (Csak vasárnap). 16.30 Hírek. 17.30 Hírek. 18.00 Hírek. 18.34 Jó éj­szakát, gyerekek! 20.00 Esti krónika, II. 24.00 Hírek. KOSSUTH RÁDIÖ: 8.O.5 Olimpiai hírek. 8.30 A magyar—török kap­csolatok 1 történetéből. 8.40 Barokk muzsika. 9.34 Vidéki óvodásom éne­kelnek. 9.53 Lottósorsolás! 10.05 Olimpiai hírek. 10.10 Mikrobi és a Felhölégy. 10.50 O, a régi-régi köl­tők . . . 10.59 Lottóeredmények. 11.00 Gondolat. 11.45 Észt dalok. 12.35 Tánczenei koktél. 13.20 Népdalcso­kor. 13.52 Északnyugati átjáró. 15.10 Magyar szerzők müveiből. 16.05 Mű­velődés. 17.05 Olimpiai hírek. 17.10 Futó találkozások a hanglemezstú­dióban. 17.58 Nótafelvételeinkből. 19.15 Tigris. 20.00 Nagy siker volt. 21.44 Láttuk, hallottuk a színház­ban és a moziban. 22.15—0.30 Halló, itt Montreal! PETŐFI RADIO: 8.33 Népi muzsi­ka. 9.0« Magándetektívek a filmek­ben és a valóságban. 9.33 Az ízig- vérig modern Mille. 9.53 Lottósorso­lás! 10.00 Zenés műsor üdülőknek. 11.50 Találkozás Tarnowban. 12.33 Bruch: Skót fantázia. 13.00 Olvastam egy novellát . . . 14.00 örökzöld dal­lamok. 14.50 Könyvről könyvért. 15.00 Halló, itt Montreal! 18.00 Két balettszvit. 18.33 A csavargók. 19.30 Jó estét, gyerekek! 19.40 Slágermú­zeum. 20.33 Népdalok, 21. Oo Halló, itt Montreal! 22.13 Mascagni: iris — kettős, II. felv. 22.33 Nótacsokor. 23.20 Wolf Péter szerzeményeiből. SZOLNOKI STÚDIÓ: 17.00 Műsor- ismertetés, hírek. Anita Kerr ének- együttesének műsorából. 17.10 A Körös partján. Kardos Ernő riport­ja. Békés megyei népdalok. 17.30 Milyen kenyeret eszünk jövőre? — Balogh György riportja. Nyári séta a szolnoki hanglemezboltban. 18.00 Alföldi krónika. Olimpiai összefog­laló. 18.15 Ritmuskoktél. 18.27 Hír­összefoglaló, lap- és műsorelőzetes. C Mozi 3 Békési Bástya: Válás előtt. Bé­késcsabai Brigád; Üdv a művész­nek. Békéscsabai Kert: Ereszd el a szakállamat! Békéscsabai Szabad­ság: 4. 6 és 8 órakor; Fehér agyar visszatér. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: a kőszívű ember fiai I., II. Gyulai Erkel: Tavasz van, őrmes­ter űr! Gyulai Kert: Amarcord. Gyulai Petőfi: Ellenintézkedés. Orosházi < Béke: 5 órakor: Volt egy­szer ggy‘ vadnyugat I., II. Orosházi Partizán: A felső tízezer. Szarvasi Táncsics; Nyestíiak. C Színház • ) Július 30-án péntek este fél 9 óra­kor, a gyulai Várszínházban: A GYULAI VÁSÁRON MUNKAALKALOM A gyulai Köröstáj Mgtsz azonnali felvételre keres tehenészeket, öntö- zömunkásokat. (diákok is jelent­kezhetnek. rakodómunkásokat, traktorosokat, 2 fő gépész üzem­mérnököt (kezdő szakember is le­het), gázszerelő szakmunkásokat (lucernaüzemi munkára). Jelent­kezni a személyzeti vezetőnél, Gyu- la, Kerecsényi u. 27. ________________ A Békés megyei GMV István Ma­lom üzeme munkára felvesz: 3 molnár szakmunkást, 3 férfi segéd­munkást, 3 női segédmunkást, 2 árukiadót. Jelentkezés: Békéscsaba VI., Kórház u. 1. fi V 1976. JÚLIUS 30. Az első forint készítői ÁZ ÁLLAMI PÉNZVERŐÉ- j BEN, Halmai. Győző műszaki igazgató szobájában a jó pénz megteremtőivel beszélgetünk. Gonda Lajos 1974-ig volt a' Pénzverő főmérnöke, s mint ilyen, nagy szerepet játszott ab­ban, hogy a jó pénz időben meg­jelenhessen. — A pénz értéke napról napra romlott — idézi most fel a há­rom évtized előtti időszakot —, szinte óráról órára változott a munkások, az alkalmazottak bé­re, s úgyszólván óránként közöl­ték: ennyi meg ennyi százezer pengő, később pedig adópengő az órabér. Jól emlékszem: az el­ső magyar—szovjet kereskedelmi tárgyalások végén, 1945 augusz­tusában jött létre az a megálla­podás, amely révén lehetővé vált, hogy a stabilizáció alapját képező új pénz alapanyagát és egyéb kellékeit a Szovjetunió ba­ráti gesztussal rendelkezésre bo­csássa. AZ INFLÁCIÓ 1945—46-ban mind félelmetesebb méreteket öltött, és csak a munkásság hitt a kommunisták Ígéretében: meg­állítják a dolgozókat mind ke- gyetlenebbül sújtó pénzi’omlást! Ezt természetesen a Pénzverő dolgozói is a maguk bőrén érez­ték, s ezért kettőzött erővel dol­goztak, hogy a kommunisták ál­tal 1946. augusztus 1-re meghir-j detett űj pénz forgalomba hozá­sához elegendő érme legyen. I Mint érdekességet említem, hogy a forint értékállóságának támo­gatására a Nyugatról visszaho­zott ezüstből — ha kis mennyi­ségben is — ezüst ötforintos ve­rését is elrendelték. Ez volt az a bizonyos Kossuíh-périz, melynek szélét „Munka a nemzeti jólét alapja” felirat díszítette. Forga­lomba azonban csak töredéke került, mert közben a világpia­con az ezüst ára lényegesen meg­emelkedett, s az ötforintos érté­ke hamarosan 3 forint körül ala­kult... Mint emlékezetes, az au­gusztus elsején forgalomba ho­zott forint pénzrendszer érméit a Kossuth-címer díszítette, a Magyar Népköztársaság akkori címere. Arra' is jól emlékszem, hogy 1946 július végén jelentős ese­mény színhelye volt a Pénzverő. A köztársasági elnök, a minisz­terelnök, a kormány tagjai, a koalícióba tömörült pártok veze­tői látogattak el hozzánk, hogy megtekintsék a forint verését; ez volt az új pénz megjelenésé­vel kapcsolatos egyetlen ünnepé­lyes aktus. Pesti Sándor. 56 éves pénzver­déi munkás 1946-ban is a vés- nökségen dolgozott, a kétforin­tost csinálta. — Nekünk is nagyon érde­künk volt, hogy mielőbb kijöj­jön a forint — mondja most visszaemlékezve. — Csúnya adó­pengős világ volt, s bizony az a kevéske .füstöshús, bab és ku­koricakása, amit a stabilizáció előtti hónapokban több-kevesebb rendszerességgel kaptunk, rend­kívül egyhangúvá tette az étren­dünket. Emlékszem, a kukorica­kását annyira untuk, hogy egy- szer-egyszer elkeseredésünkben a konyháról jövet a gyár udva­rán „el is ültettük”, egyszerűen kiborítottuk. A VÉSNÖKSÉG vezetője Re­ményi József szobrászművész volt, az egyforintost pedig Iván István tervezte. Az érem- és plakettművészetben egyébként mindketten maradandót alkot­tak a továbbiakban. — Miből csinálták a forintot? — Jó, hogy kérdezi, ez külön kuriózum, s jól jelzi a rendkí­vüli állapotokat. Az első kiadású forintok a Mátra-vidéki Cent­Augusztus 1-én harminc­éves a lorinl. rálé háborúban megrongálódott, | leszakadt távvezetékének alumí- j niumhuzalából készültek; ezt olvasztották be, s ebből lett a forint. Különösen az utolsó két hét telt emberfeletti hajrával, a legutolsó héten pedig szinte ha­za sem tudtunk menni a gyár­ból. összesen tizennégy gép járt állandóan, kettő csak azért nem, hogy ha valamelyik lerobban, rögtön be lehessen állítani a tar­talékgépet. — Az infláció méreteire em­lékszik? — Ügy hiszem, akik azt az időszakot átéltük, ezt egyszerű­en nem tudjuk elfelejteni. Az őrülete® tempóban felgyorsult inflációnak talán csak a dicste­len végét idézem fel: az 1P46. augusztus elsején bevezetésre került űj forint 400 ezer kvad- rillió pengővel (a 4-es szám után 29 nulla következik) volt egyen­lő. Arra is emlékszem, hogy mi, a Pénzverő dolgozói kaptuk meg elsőként forintban a fizetésün­ket, úgy érzem, nem érdemtelén jutalomként annak a hősies erő­feszítésnek, amellyel az új pénz megjelenését segítettük. Augusz­tus elsején délután mindenki ott maradt az üzemben — meg- j vártuk az első forintfizetést! A | magam részéről 40—40 forintot1 Az orvostudomány, az életta­ni és gyógyszertani kutatások igen sok kísérleti állatot hasz­nálnak fel munkájukhoz. Ezek­nek a kutatásoknak a hátteré­ben mindig az ember áll, az állatokon végzett megfigyelé­sek, kísérletek eredményeit az ember érdekében használják fel. Tulajdonképpen biológiai j modellnek kell felfognunk a laboratóriumi állatokat, eszköz­nek és a tudomány nem az ál­latok természetére kíváncsi el­sősorban, hanem az ettől füg­getlenül kiváltott hatásokra. Az állat szerepe tehát tulaj­donképpen egy műszer szerepé­hez hasonlítható. Sokféle állat alkalmas kísér­leti célra. Persze csak akkor jöhet szóba, ha viszonylag ol­csó, könnyen tartható, szapo­rítható. kezelhető és a szüksé­ges időben és mennyiségben a bal-, illetve a jobbzsebembe süllyesztettem, ragyogó, fényes egy- és kétforintosokban. ITgy vonultunk ót a környékbeli ven­déglőbe, mint a diadalmas had­vezérek. Ott külön azért fogad­tak bennünket nagy ovációval, mert a pincérek a pap folyamén tízforintossal mór találkoztak, de váltópénzzel nem, s megjelené­sünkig egyszerűen nem tudtak visszaadni a vendégeknek. o A műszaki igazgató jóvoltából hozzájutottam annak a huszon­három pénzverdéi dolgozónak a nevéhez is, akik jelenleg is az üzemben dolgoznak, a vállalati kollektíva megbecsült, kitünte­tett tagjaiként. Állítsunk emlé­ket a három évtized előtti nagy­szerű helytállásnak azzal is, hogy névsoruknak helyt adunk: Babos Imre, Bugyi József, Bu­lat János, Csanádi Sándor, Du­dás Ferenc, Földvári Antalné, Hargitai József, Hrovatin Ernő, Jánosi Dénes, Lesták Sándor, Lontai István, Mülbacher Már­ton, Örtel Andrásné, Pálok Kál­mán, Pesti Sándor, Szalay Gyu­la, Szavcsák Ferencné, Szikszai István, Szirmai Józsefné, Tom- csányi László, Ungvári László, Werner Vilmos, Wolczán Fe­rencné. Újlaki László mindig rendelkezésre áll. Első­sorban a háziasított gerincesek, a kutya, a macska, a nyúl és a baromfi' használata terjedt el, majd később az egér, a pat­kány, a tengerimalac, illetve az arany hörcsög. Képünkön tengeri malaccal végzett immunológiai kísérlet látható az egyik NDK kutató- intézetben. Ezt a Közép- és Dél-Amerikában hone« állatot a spanyol hódítók a peruiaknál már mint háziasított állatot ta­lálták. A barátságos, csinos kis állatot Amerika felfedezése után hamarosan áthozták Eu­rópába. Évente sok millió ten­gerimalac válik a tudomány á1- dozatávó. Kitűnően alkalmasak orvosi, állatorvosi, gyógyszer- vegyészeti munkában, amikor a járványos betegségek mecha­nizmusát és gyógyszerek hatá­sát kísérletezik ki. Tudományos kísérletek az emberért

Next

/
Thumbnails
Contents