Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-28 / 177. szám
Fél évvel a textilipari rekonstrukció után Jelentés három békéscsabai üzemből A textil és ruházati iparban az év első fele értékesítés szempontjából általában a gyengébb időszak. Ezen némileg segíthetne, ha a kereskedelem egyenletes rendeléssel folyamatossá tenné a temelést, kiegyensúlyozottabbá a gyárak, üzemek, gazdasági életét. Mi a helyzet a IV. ötéves terv textilipari rekonstrukciója után, három könnyűipari üzemünkben? Erre kerestünk választ a Békéscsabai Kötöttárugyárban, a PATEX békéscsabai gyárában és a Férfifehérnemű-gyár békéscsabai gyárában. Megyénk egyik legnagyobb textilruházati üzeme a BÉKÖT. Termékei a hazai piacokon túl eljutnak a világ minden tájára, A gyár alapvető profilja a csecsemőruházati, valamint az alsóruházati cikkek gyártása. A IV. ötéves tervben a textil- és ruházati ipar rekonstrukciójának keretében a vállalat kapacitása és gépparkjának színvonala sokat javult. i Egy re többen olvassák a magyar nyelvű szovjet lapokat megyénkben Az elmúlt év azonos időszakához képest Békés megyében számottevően emelkedett a magyar nyelvű szovjet lapok előfizetőinek, olvasóinak a száma. Noha a Fáklyát az idén mintegy kétszázzal kevesebben rendelték meg, a Szovjetunióra 332-vel, a Szovjet Irodalomra majdnem 500-zal, a Szputnyik- ra 695-tel és a Lányok, Asszonyok című folyóiratra 416-tál többen fizettek elő. mint 15)75- ben. Az idén nagyobb feladatokat tűzött maga elé a gyár. A tavalyi termelési értéket 15 százalékkal, vagyis 70 millió forinttal szeret- 1 nék túlteljesíteni, s ez összességében az idén 540 millió forint áru előállítását jelenti. Ezen belül természetesen az export fokozása is a cél. Az elmúlt év hasonló időszakában 108 millió forint értékű terméket saállitot- tak a tőkés országokba, ezzel szemben az eltelt hat hónapban a tavalyi hasonló időszak exportját 52 százalékkal túlteljesítették. Az első fél év feszített tervét 3,5 százalékkal haladta meg a termelés, a tőkés exportot pedig az elmúlt időszakhoz viszonyítva 33 százalékkal szárnyalta túl a kötöttárugyár. A szép gazdasági eredmények egyik fontos forrása, hogy a 16 kooperáló vállalattal javították munkakapcsolataikat, a beruházás adta lehetőségek kihasználásával fejlesztették a munka- és üzemszervezést, ami a hatékonyságot növelte. A gyárban előállított 886 tonna kötött kelméből 670 tonnát konfekcionálva értékesítettek, míg a kelme többi részét közvetett exportra szállították. Az előző évhez viszonyítva 4 százalékkal javult a minőség, és az eltelt hat hónapban a termé- kék 91,1 százaléka elsőosztályú minősítéssel került a kereskedelembe. A DH-mozgalom és az alkalmazott anyagi ösztönzés a kollektíva felelősségérzetével párosult. A munkaidő kihasználása 11,5 százalékkal nőtt, a túlóra felhasználása pedig 20 százalékkal csökkent. A Pamuttextilművek békéscsabai gyárában az elmulasztott rekonstrukció miatt most már évek óta visszatérő gond a mun-* kaerőhiány, a géppark avultsága. A PATEX idei tervében 2,5 millió- folyóméter ruházati és műszaki szövött anyag gyártása szerepel, amelynek értéke meghaladja a 40 millió forintot !6gép (F—84 típusú) prototípusának előállítási költsége még „csak” 3,4 millió dollár volt; egy nemrég elkészült F—15-ös vadászgép prototípusáé már 66,3 millió dollár! Más szakértői megállapítások szerint 1976-ra 1945-höz képest egy tengeralattjáró gyártási költsége több mint negyvenszeresére emelkedett. A fegyverkezési verseny fenn. tartásában érdekelt körök meg. találhatók a bécsi tárgyalások előrehaladásának lassítása mögött: általában azon NATO-tö- rekvések hátterében, amelyekkel igyekeznek megakadályozni, hogy a politikai enyhülést katonai détente egészítse ki. Már. pedig nyilvánvaló: két ellentétes irányú folyamat — a politikai feszültség csökkenése és a fegyverkezési verseny kiterjesztése — nem folyhat hosszú ideig párhuzamosan. K özgazdászok rámutatnak, hogy a multinacionális vállalatok gyakran azzal nehezítik meg egyes iparágak helyzetét, hogy tőkéjükkel a gyors visszatérülést, magas profitot kínáló ágazatokban helyezik el; például a nukleáris iparban, ahol egyébként szállításaik jó része fasiszta jellegű országokba — például Dél-Afrikába — irányul. A jobboldali „tekin. télyuraimi” vagy éppen a fasiszta jellegű rezsimeket egyébként is kedvelik a multinacionális vállalatok urai. Elegendő emlékeztetni Chile példájára, ahol az ITT kart karba öltve a CIA-val készítette elő a talajt a törvényes Allende-kor- mány megdöntéséhez. S ha valaki netán azt mondaná, hogy ilyen módszerek Európában nem alkalmazhatók, azt hadd emlékeztessük Spanyolországra, ahol a „bunker” csoportját, amely a Franco nélküli francoizmus túlélésének biztosításán fáradozik, minden eszközzel támogatják a nemzetközi konzorciumok. Testvérpártjaínk a földrész nyugati felében nem állanak egyedül. Antimonopolista küzdelmükben, a strukturális, igazi átalakulásokért vívott harcukban támaszkodhatnak cselekvő szolidaritásunkra, s annak a példának erejére is, ame. Ivet Európa szocialista fele szol. gáltat. Ahogy Kádár János elvtárs mondotta Berlinben: „A Magyar Szocialista Munkáspárt teljes mértékben szolidáris a kapitalista országokban harcoló kommunistákkal, az összes demokratikus erőkkel, üdvözli sikereiket, támogatja küzdelmüket a társadalmi haladás, aszó. cializmus irányába mutató mélyreható változásokért.” E urópa szocialista országai, ban — amelyeknek különösen nagy a felelősségük a földrész jövőjéért — s a tőkés Eurppa államaiban a kommunista és munkáspártok közös célért küzdenek: azért, hogy e kontinens valóban a népek hazája legyen, ahol egy népről, a nép helyett nem dönthetnek azok, akik csak egy vezérelvet — a profitot — ismernék. Vajda Péter Ezenkívül bérmunkában a hasonló típusú társvállalatoknak 1930 tonna cérnát — azonos a tavalyival — bérmunkában csévélnek, aminek bérmunkadíja 10 millió forint. A gyár szövöttáru termelési terve 3 százalékkal kevesebb az elmúlt év eredményénél, aminek egyik oka a már említett krónikus munkaerő- hiány, a másik ok pedig a termékszerkezet módosítása. Az év első felében a cérnázó- üzem 94 százalékra, a szövődé pedig 96,2 százalékra teljesítette féléves célkitűzését. A cérnázó teljesítményén sokat rontott, hogy évközben vékonyabb cérnafonalat igényeltek a partnerek, illetve nem kérték a szerződésben rögzített anyagmennyiséget. A szövődé teljesítménye az év első hat hónapjában a létszámhiány miatt és vállalati érdekből „beugró” exportanyag gyártása miatt elmaradt a tervhez képest. A helyi gondokat csak fokozta, hogy a gyár 162 szövőgépéből átlagosan 40 szövőgép létszámhiány miatt nem termel. A gyáregység takarékossági tervében 1 millió forint értékű energia, anyag, önköltségcsökkentés szerepel. E célkitűzéseket időarányosan túlteljesítette a kollektíva, különösen az importból származó segédanyag- és alapanyag-megtakarítás számottevő. A Férfifehérnemű-gyár a rekonstrukciót követően a felfutás, a költségek megtérülésének évét kezdte január 1-én. A gyár idei termelési terve 384 millió forint, s ez 4,4 millió darab konfekcionált terméknek felel meg. Termékeiknek csaknem fele a szocialista és tőkés országokba kerül, a többit a hazai fogyasztók részére gyártják. Az év első hat hónapjának tervében 175 millió forintnyi termelési érték előállítása szerepelt. Ezzel szemben célkitűzéseiket 163 millió forintra teljesítették, mivel a tervezettnél 2 millió munkaigényesebb konfekcionált darabbal készítettek többet. A lemaradásnak másik oka a létszámhiány, jelenleg 90 varrónő hiányzik a szalagoktól. Exportértékesítési tervüket 90 százalékra teljesítették, mivel nem kaptak elég kötött, illetve hurkolt kelmét. Összességében a hazai kereskedelem kevesebb árut kapott, a tervezettnek 95 százalékát. Arányaiban viszont a lakosság széles tömegeinek ruházkodását jobban szolgáló, a divatnak megfelelő termékek kerültek az üzletekbe. Az eltelt hat hónapban javult a termékek minősége. A tavalyi 94 százalékról 96,5 százalékra növekedett az első osztályú áruk részaránya. A készletgazdálkodás valamivel a normaszint alatt mozog és az elfekvő készletek értékesítésére törekednek. A gyár nyeresége a termelési értékkel arányosan alakult, az év második felében* minden lehetőség adott az éves tervek túlteljesítésére. Szekeres \ndrás Öj termék a gázreduktor Az orosházi Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyárban július 1-én megkezdték a propánbután gázpalackokhoz a reduk- torok gyártását. Az idén 72 ezret, jövőre pedig 250 ezret kap ezekből a termékekből a hazai kereskedelem. Gépiparunk a szegedi vásáron A több mint két hétig nyitva tartó Szegedi Ipari Vásár minden második évben randevút ad hazánk iparának, mezőgazdaságának és természetesen a nagyfogyasztó közönségnek. Az idén is a beruházási és a fogyasztási javak között ott sorakoznak szűkebb hazánk, Békés megye iparának és mezőgazdaságának reprezentatív termékei. A bemutatott áruk sokszínűségükkel, korszerűségükkel hívják fel magukra a vásárlátogatók figyelmét. Ezen az egyre növekvő jelentőségű seregszemlén megyénk 22 gazdasági egysége vesz részt. Közülük néhány vállalat korábbi jó hírnevét igyekszik megvédeni, néhányon pedig sikeres szereplésükkel szeretnének babérokat aratni mind a fogyasztók, mind a' beruházók körében. Megyénk önálló és az iparágak megyénkbe telepített gyárai a rangos nemzetközi mezőnyben elismerést vívtak ki. Az alábbiakban három gyár kiállított termékeivel ismerkedhetnek meg olvasóink. A Forgácsolószerszám-ipari Vállalat kiállított termékei között ott sorakoznak a békéscsabai gyár európai színvonalú. három élű forrasztott esztergakésci. A vállalat kiállított termékeivel elnyerte a centenáriumi vásárdíjat A Békés megyei MEZŐGÉP Vállalat kertészeti kisgépeivel vesz részt a kiállításon. Szép számú érdeklődő tekinti meg nap mint nap a „Terra" családhoz tartozó kistraktort munkagépsoraival. A MEZŐGÉP Vállalat termékeit is centenáriumi vásári díjban részesítette a zsűri A Szellőzömüvek légtechnikai gépei és berendezései között a sarkadi gyár termékeként látható a kiállításon az Axiál ventillator Fotó: Szekere» András
