Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-25 / 175. szám
KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Vásár ely-múzeum Pécsett Június 4-én nyitotta meg kapuit Pécsett a Káptalan utca 3. szám alatt a Va- sarely-múzeum, a magyar származású művész. Vásárhelyi Győző szülőházában. Vasarely a XX. század egyik legkiemelkedőbb egyénisége a modern képzőművészetben. Mindennek bizonyítéka az a tekintélyes mennyiségű díj és kitüntetés, amelyben a művészt részesítették. Hogy mást ne említsünk, 1910 óta Vasarely a Francia Becsület-rend lovagja, ezenkívül — sok más művészeti díj mellett — New Orleans, Villeparisis, s most már Pécs díszpolgára is. Vasarely koncepciójával mondhatni új irányt nyitott a modem képzőművészetben. Hitvallása szerint a modem művészet akkor tölti be hivatását kellőképpen, ha az a tömegekhez szól, minél több embert érintve. így vall erről a művész: „Bár áradna szét korunk teremtő művészete a tömegek között, hogy a szüntelen jelmiét erejével hasson, nevelje a szemet és az érzékenységet..." „A •műalkotás akkor válik tel_ jessé, ha behatol a társadalmi rétegekbe és közkinccsé lesz." Vasarely roppant nagy jelentőséget tulajdonít a sokszorosítható alkotásoknak. E koncepció túllép a festészet hagyományos keretein. A cél a „színes város”, a környezet, az urbánus környezet esztétikájáVlctor Vasarely művészet. Vasarely szavaival „a teremtő művészet" lényegét, s itt lehet teret nyitni az olykor jogos ellenvéleményekkel szemben, miszerint a modern művészet nem más, mint játék a formákkal és színekkel. A műalkotások befogadása ma nem könnyű feladat A néző sokszor értetlenül áll a geometrizáló képek előtt nem értve a művész szándékát, s nem értve a A mai műalkotások befogadása MÁS szemet igényel, mint korábban. Kis túlzással mondhatnánk: új vizuális nyelvet kell megtanulnunk. A ma művészete mindenkié kell hogy legyen. Ez pedig aktív befogadást jelent, mert á művet ketten teljesítik ki: az alkotó és a műélvező. A dolognak azonban ez csupán az egyik oldala, mert ettől még a képek lehetr k megvalósítása, s e cél lekében történő munkál- dás. E művészet nem :gszik meg a táblaképek ta lehetőségekkel, sok ;tben lekerül a falról, •be állítódik. Ezen a ponton lehet meg- g*dni a modern kepzőa mű által kiváltott saját gondolatait, mivel ezek is szokatlanok, furcsák. A befogadó által megszokott élménysablonok — amit például egy tájkép nyújt — ez esetben csődöt mondanak. Félreértés ne essék: néma tájkép ellen van kifogás! nének érthetőek. Nos, a másik oldal talán a döntőbb. ami némi magyarázatot ad a látszólagos ért- hetetlenségre. A képzőművészet áttételesen tükrözi a valóságot. Esztétikumot tükröz, a valóság esztétikai oldalát. „Az esztétikum” pedig Lukács György meghatározása szerint „valami megjelenési viszony, vala- 'mi lényegesnek az érzéki megjelenése, akár az ember céltudatos tevékenysége hozzá létre, akár pedig az ember céltudatos -tevékenységétől látszólag, vagy valóságosan függetlenül létezik." A modern művészet kiválóságai is valami lényegesnek az érzéki megjelenítésére törekednek. A mai világot tükrözik, azt a világot, amely egyre jobban fogalmivá válik; a logika, a gondolkodás, az alkotó- tevékenység, a kommunikáció (ember-ember, ember-gép, gép-ember közötti kommunikáció) nyer hangsúlyt, s tetézi ezt a gyors ritmusú élet, a bonyolultság. Kifejezné-e ma ezt a világot a reneszánsz nyugalma, kiegyensúlyozottsá-, ga? Nyilvánvalóan nem, legalábbis nem abban a formában. A társadalmi életben a változás, a fejlődés rohamos. Ezeket a változásokat követi a modern művészet. A fejlődés az egyszerűtől a bonyolult felé halad a természetben és a társadalomban is. A mai képzőművészet — bármennyire is hihetetlen — nem híve — bizonyos szempontból — a bonyolultságnak. Ellenkezőleg: a világ lényeges jelentéstartalommal rendelkező alapformáit keresi és az alaphatásokat. Vasarely is e „kutató” művészek közé tartozik. S hogy menynyire komolyak ezek a törekvések, álljon itt néhány példa. Victor Vasarely 1970- ben a dél-franciaországi Gordes városka középkori kastélyában alapítványt létesített, amelynek keretében állandó múzeumi kiállítás nyílt ún. didaktikus (oktató .jellegű) módszerrel összeállított anyaggal. 1976 februárjában megnyílt Aix- en-Provence-i alapítványa. Múzeum és alkotóműhely egyaránt, ahol tanulmányozhatók a különböző technikával kivitelezett művek. az építészetben megvalósítható tervek, s ugyanakkor a munkához, a módszer további kollektív kiteljesítéséhez műtermek sora áll rendelkezésre. Nálunk Magyarországon is több helyen — például a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen — megalakult a vizuális központ. Beleszólási joguk van a város esztétikai milyenségének kialakításába, s a kiállítások sorozata, s a tavaly indult képzőművészeti szabadegyetem szolgálja a szem nevelését, látásmódunk átalakítását. Pécs városa, amely egyébként sem szűkölködik látnivalókban (Csontvári-múzeum, Zsolnai-múzeum, Modem Magyar Képtár), Vasarely révén óriási kinccsel gazdagodott. A múzeumban Vasarely munkáin kívül felesége Claire Vasarely alkotásait is megtekintheti a látogató, sőt néhány jelentős kortárs képeit is. Látható Hahs Arp, Frantisck Kupka, a szintén magyar származású Nicolas Schöf- fer alkotásai közül egy- egy. Drienyovszki János \ Csilla meséje Muesi József Szellő voltam tegnap este, Szárnyrakaptam, mint a fecske. Elröpültem messze tájra, Fodrozott a tenger árja Megéheztem hínár Ízre, Leszálltam egy csendes vízre. Csendes vízről hegy ormára, Hegy ormáról cédrusfára. Cédrusfáról sik mezőre, Ahol várt a rétnek őre. Rámkiáltott: Hallod, Csilla’ Vár otthon a kanál, villa! Utazás Simái Mihály Fák fölverekszik magukat a dombra Két sor óriás napraforgótányér csap össze Tanácska fehérlik Fölötte hujjogat egy akác Sásköszörülte tó Fűzek Forgó ág Gyümölcsszédnlet S az az eke ahogy kiszántja csikorgó emlékeimet A csattogás emeletén rendülve állok Hallgatom elzúg a nagy fehér sörény s nincs táltosom nincs táltosom Négy szál jegenye Csankó Lajos Négy szál jegenye, négy torony, négy cserdítés az ostoron, négy égtáj felé hajladoz, ruhájuk négyszín harmatos. Négy kékpille a jegenyén, lengnek az isten tenyerén, s négy levél alatt alszanak, — megélnek vígan négy nyarat. Négy viola a fák alatt és négyen együtt ontanak négyféle mézes illatot, — négy ég ont rájuk harmatot... Négy órája, hogy láttalak. Bűvölten sugárzott a nap s károd nyújtottad, — mondd, felém éreztem: lángot vet a szél. Ereztem: itt a pillanat, hogy négy halállal haljanak a bűnösök, a szeretők, lazítsanak négy temetőt, négy sírból holtak keljenek, régi dalt énekeljenek, négy éjjelen tánc dübögjön, ncgy fűzfa, jaj, nyöszörögjön, — négy vércsepp szivemre hulljon, hogy örökre megvakuljon, — magából mindenki kivet? négyszer csókold meg szememet... Négy szál jegenye, négy torony, magamnak vagyok oltalom, négy patakból ittam este. sugar fénybe, tűzbe esve, körös-körül tudom, hiszem, — egyedül, magammal viszem bánatomat, mi négyszeres, szerelmem-halálom, — szeress! Elmentél Lázát Tibor Elmentél mikor megtaláltalak tested helyén víz nélküli tavak és hullámverés jött akár a sírás tajtékos hab félszeg bátorítás elvesznek naponta szelet kenyér másnak étke vagy és koldustenyér az arcom büszkén fillért gyűjtöget morzsólgat percet reménylő rügyet
