Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-25 / 175. szám

I

IIlenőrökksl — fagylaltügyben

Kedvező tapasztalatok az üzemekben — Nem javult a minőség —

Hány deka a 10 deka?

Nagy a meleg. Ilyenkar a szokásosnál is több hűsítő fagylaltot fogyasztanak az emberek. Indokolt tehát gyakrabban megnézni, hogyan tartják be az egészségügyi előírásokat, nem károsítják-e meg a fogyasztókat a cukrászdákban, a presszókban és az alkalmi elárusítóhelyeken? Mielőtt ellenőrző körútra indulnánk Bezzegh Lászlóval, a megyei tanács kereskedelmi osztályának főelőadójával, és Varga Katalinnal, a megyei KÖJÁL közegészségügyi ellenőrével a tapasztalatokról beszélgetünk.

— A megyei KÖJÁL-lal közösen szervezett átfogó vizsgálatunkat július 6-án kezdtük — mondja a kereskedelmi felügye- I lőség szakembere. — Eddig ősz- j szesen 19 termelőüzemben, 9 kereskedelmi egységben és négy cukrász kisiparosnál tartottunk ellenőrzést. A tapasztalatok a tavalyi vizsgálathoz képest kedvezőek, különösen az üzemekben. Gondosan ügyelnek az egészség- ügyi szabályokra, és a gyártási folyamat előírásának betartására. A fagylalt minősége azonban továbbra is gyenge.. Ezt bizonyítják a megyei élelmiszer- és

Július 30—augusztus 1.

III. orosházi beatfesztivál 76

Az amatőr könnyűzenei mozgalom további fejlődését, színvonalasabbá tételét hivatott szolgálni az országos anhatőr könnyűzenei fesztivál és minősítési verseny tájegységi szemléje, amelyet III. orosházi beatfesztivál ’76 címmel július 31-, augusztus 1-én tartanak Orosházán, a Petőfi Művelődési Központban. Tíz megye legjobb amatőr könnyűzenei együttesei és szólistái szerepelnek ezen a szemlén, melynek rendező szervei: a Magyar Rádió szórakoztatózenei osztálya, a Népművelési Intézet előadóművészeti osztálya, az orosházi Városi Tanács V. B. művelődésügyi osztálya, a városi KISZ- bizottság és a Petőfi Művelődési Központ.

Összesen tizenkilenc együttes vesz részt a fesztiválon; a megyei válogatóban legjobban szereplő, illetve az eddigi kiemelkedő teljesítményűk alapján javasolt amatőr előadók, együttesek mellett meghívást kaptak a. könnyűzenei rendezvényre a tavalyi szemle aranydiplomásai, a debreceni Lux és Panta Rhei, a nyíregyházi Zenit, valamint a budapesti Kántor-Inform együttes. Békés megyét a békéscsabai Hat Szív, az orosházi Dzsuvox és Ördögszekér együttes képviseli. A zsürielnöki tisztet Gonda János, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola jazztanszgk vezetője tölti be, a zsűri tagjai pedig Komjáthy György, a rádió szórakoztatózenei osztályának műsorszerkesztője, Szentkúti Pál, a rádió szórakoztatózenei osztályának vezetője, Végh Miklós. a televízió szerkesztője és Wilpert Imre, a Népművelési Intézel munkatársa.

Július 30-án este a megnyitó után a részvevő együttesek ismerkednek egymással, együtt zenélnek. Másnap délelőtt és délután lesznek a selejtezők, este pedig a művelődési központ színháztermében a döntő és egyben gálaest. Augusztus 1-én délelőtt az intézmény koncerttermében lesz eredményhirdetés és beat- matiné. Ugyancsak ezen a dél- előttön szakmai konzultációra is 6©r kerül, ahol az előző napi rádiófelvétel zenei anyagát Deák Tamásnak, a rádió zenei rendezőjének vezetésével elemzik a részvevők.

vegyvizsgáló intézet által ellenőrzött fagylaltminták, amelyeknek alacsony a zsírtartalma. Ami az árusítás körülményét illeti, vegyesek a benyomásaink. De erről győződjünk meg néhány helyszínen.

„Hideg szokott lenni..."

Dombegyházán a kisvendéglőben nyitott ajtó, ablak fogad bennünket: és rengeteg légy. A pult mögött egy szőke kislány szorgoskodik. A „Fagylaltkülönlegességek” feliratú táblán egyetlen „különlegesség” neve szerepel: a citromé. A kiszolgálás gyors, udvarias és ami a legfontosabb: pontos. A tölcsérek azonban nincsenek letakarva. A mosogatóban Hypóval kevert ultrás víz, benne mosatlan poharak, kanalak.

— Sajnos, csak hideg vizünk van — szólal meg Kiss Tibor üzletvezető. — Pedig nem sok lenne a boylertől még egy csövet kivezetni a melegvízzel, de ez pénzbe kerül... — tárja szét a karját, s kesernyésen mosolyog.

— Vízvizsgálat volt az idén? — Kérdezi Varga Katalin.

— Vízvizsgálat? Az is kell? Nem. nem volt. Talán két—három éve. De engedélyünk van a fagylalt árusítására.

— A legyeket nem pusztítják?

— Dehogynem. Piros csíkokat teszünk az ablakokra. Nemrégen volt itt egy csabai szakember, de csak a rágcsálókat irtotta ki.

Közben előkerül a hűtőszekrényből a fagyasztásra szánt folyékony fagylalt, amelyet a helyi üzemtől kaptak. Arra a kérdésre, hogy ennek hány foknak kell lenni, a kiszolgálólány csak annyit felel:

— Nem is tudom. A kanna külseje hideg szokott lenni.

„Eltévesztenék a dátumot"

Az ilyen helyekre szokták mondani, hogy erre még a madár sem jár. Valóban Magyar- dombegyház nem tartozik a nagy települések közé. Az italboltban azonban zajlik az élet. Csapolt sört mérnek. A piciny cukrászdában nincs senki. Néhány perc várakozás után szólunk, hogy itt vagyunk. Egy 50 év körüli férfi lassan, komótosan kiméri a 3x3 forintos rumosdiót és epret. A visszamérésnél kiderül, hogy összességében 7.5 dekával adott kevesebben és így 1,50 forinttal csapott be bennünket. Csodálkozva mondja:

— Nem tudom, hogy történhetett. Ügy mértem most is mint máskor. Kilenc éve vezetjük ezt az üzletet a feleségemmel. Nekünk még soha senki sem magyarázta el, hogyan kell' pontosan adagolni a fagylaltot.

A Lehel hűtőszekrényben plusz 7 fok van. Itt tártják a 10 kiló citromízű folyékony fagylaltot, amelyet egy nappal ezelőtt kaptak.

— Ezt mennyi ideig lehet tárolni ? —, hangzik a kérdés.

— Meddig is? — tétovázik Borsándi Sándor. — Talán 40 óráig, vagy 90-ig?

— És a fagyasztottat?

Néma csend, majd a feleség megkockáztatja:

— Tudja, nem áll nálunk sokáig a fagylalt, hamar elkapkodják.

— Az epret mikor kapták?

— Július 17-én, szombaton.

— Ma 19.-e, hétfő van — csóválja a fejét az ellenőr —. De nézzük meg a szállítólevelet.

Hosszas keresgélés után előkerül a számla július 13-i, pénteki keltezéssel. (Az eltett mintán is ez a nap szerepel) tehát már régen nem szabadna árusítani.

Biztosan eltévesztették a dátumot — védekezik Borsándi Sándor, nem sok meggyőződéssel — miközben Bezzegh László elmagyarázza, hogy a folyékony fagylaltot ennyi hőmérsékleten 12, a fagyasztottat is csak 24 óráig szabad tárolni.

A 10 kiló folyékony és a 3 kiló fagyasztott fagylalt a szemétbe kerül.

„Én nyugodt vagyok"

Medgyesegyháza, Dózsa Gy. út 17., Tóth László cukrász kisiparos üzlete. A fiatalember mindig mosolyog. Akkor is, amikor kiméri a 2x2 forintos vaníliát. Csak később komorctdik el kissé, amikor az egyik gömb 10 deka helyett 8, a másik pedig

7 dekára sikeredik. Végtelenül sajnálja a dolgot.

— Higgyék el, ügyelek a meny- nyiségre. Hiába, nagy a forgalom, az ember nem tud eléggé odafigyelni — bosszankodik, miközben becsukja a boltot.

Az üzemben rend és tisztaság van. A gáztűzhelyen a lábasban főtt málna piroslik. A földön levő fémládában víz, benne két kanna folyékony fagylalt hül. A víz hőmérséklete 28, a fagylalté 32 fok.

— Azt tudja, hogy a főzött fagylaltot egy órán belül plusz

8 fokra kell lehűteni?

— Igen. Csak éppen nem tudom betartani. Ezzel a berendezéssel képtelen vagyok rá. Egyébként én nyugodt vagyok, hogy nem történik semmi baj.

— És ha kevesebbet főzne egyszerre?

— Tényleg, erre nem is gondoltam. Így folyamatosan tudnám fagyasztani minden kockázat nélkül — bólogat és kikísér az ajtóig.

A fagylalt előállítása, tárolása, eladása nagy körültekintést, felelősséget igényel, hiszen emberek egészségéről van szó. Éppen ezért az ellenőrzést tovább folytatják...

Seres Sándor

Még mindig megválaszolatlan a kérdés: hol állt a békési vár ?

Folytatódnak a kutatások

Nem mindennapi feladat megoldására vállalkozott Jankovieh Dénes, a Magyar Tudományos Akadémia régészeti kutató intézetének tudományos ösztöndíjasa: Békés megye Árpád-kori központját, a békési vár maradványait keresi.

Régészeti szempontból rendkívül fontos, értékes lelet lenne az egykori megyeszékhely, mert az Árpád-kor sok jellegzetes vonásáról vallanának a szakembereknek. A békési vár felkutatása Békés megye készülő régészeti topográfiai összeállításakor került a régészek tudományos tervébe. A topográfia összegyűjti, rendszerezi a megyében eddig ismert valamennyi lelőhelyet és leletet. Az első kötet a szeghalmi járásról már nyomdakész állapotban van. A békési és a szarvasi járásban még folynak az úgynevezett terepbejárás-ok, amelyek során a régészek a helyszínen próbálnak nyomára jutni hajdan volt épületeknek. Sok helyen — például Szarvas, Endrőd, Gyoma, Örménykút és Békés térségében —, ahol a felszíni nyomok nem árulnak el semmit, úgynevezett szondázó ásatásokat végeztek, hogy megvizsgálják, mit rejt a föld mélye. A szondázás és a terepbejárás a leletek nem várt sokaságát hozta a felszínre: megtízszereződött az ismert leletek, lelőhelyek száma.

A békési vár nyomainak földerítését. pontos helyét és építésének, fennállásának idejét nem ismeri a tudomány. Csak néhány középkori forrásból lehet következtetni a vár. feltételezhető helyére.

Banner János, a közelmúltban elhunyt egyetemi tanár — 1970- ben jelentette meg tudományos feltételezéseit, amelyekben megkísérelte — Tégi kéziratos térképek és egyéb források alapján — meghatározni a békési vár helyét. Az általa megjelölt területet még ma is Kaslélyhelynek, Kastélynak nevezik az ott lakók. A Magyar Tudományos Akadémia régészei itt tavaly ásatást

végeztek, de semmi nyomát nem találták az Árpád-kori várnak. Ellenben rábukkantak egy KV.—• XVII. századi, palánkkal erődített földesúri kastély maradványaira. Ez az építmény a törökkorban kisebb végvár volt, és véglegesen a törökök kiűzésekor pusztult el. A területen azonban folytatják a kutatást.

Más elképzelés alapján is próbálták meghatározni az Árpád-kori vár helyét. Több alföldi megyeszékhelyen folyók tor-, kolatában, vagy kanyarulatában építették fel a városközpontot, kihasználva a víz kínálta védelmi vonalat. Így építették Szolnokon, Csongrádon, Szabolcsban, Szatmárban a központi épületet. Ennek ismeretében az idén Békésen a Fekete- és a Fehér-Körös összefolyásánál, a város főtere közelében kezdtek újabb ásatásba a régészek. A kutatómunkához nagy segítséget adott a városi tanács. A régészek fel- tételezését erősítette a békési néphagyomány is,-amely ugyancsak ezen a területen tudta az egykori vár helyét. Sajnos, a kutatás ezúttal sem járt sikerrel. A békési vár maradványait nem találták meg, semmilyen Árpádkori nyomra nem bukkantak,

ám egy bronzkori és egy XV.—< XVI. századi település maradványai előkerültek.

A kutatást folytatják a város belterületén. Folyamatosan Figyelnek minden földmunkát, hogy az Árpád-kori centrum nyomára bukkanjanak. Feltételezik, hogy a vár mellett egykor plébánia templom és kápolna is állt. Sok segítséget adnak a tudósoknak a lelkes helyi lokál- patrióták, akik azonnal értesítik a régészeket, ha valahol valamilyen lelet előkerül. Eddig 17 különböző korból származó lelőhelyre bukkantak. Jankovieh Dénes „Békés megye Árpád-kori története” címmel tudományos munkában foglalja majd össze a kutatósok eddigi eredményeit, tapasztalatait.

Rákosy Gergely;

AZ ÜZENET

A másik szobában nagyapa igyekezett meggyőzni Babszit, jobb ha nem megy be, amúgy- is sokan vannak a szobában. De a gyerek most már csakazártis látni akarta az idegen nénit és bácsit. Volt egy meg nem fogalmazható elképzelése arról, hogy az emberek, más és más ország szülöttei elütnek egymástól, mint a különféle állatok, ugyanezért később nagyot csalódott, amikor megállapította, hogy a bácsi szakasztott olyan csontos arcú, de kedves szemű, mint a padtársa, Éva apuja.

— Ausztriát tudom is hol van. Velünk szomszéd. Láttam is már ausztriaiakat. Dupla vé van az autójukon.

— Nem ausztriaiak, hanem: osztrákok. De ezek ausztrálok, onnan jöttek, ahol Klári nénéd él.

A kislány elgondolkodott, beszélt neki sokszor nagyapa Ausztráliáról, az állatkertben is megmutatta neki a hegyesfülű, barna szemű dingókutyát és.. Hirtelen, egészen váratlanul felkiáltott: — Kenguru! —, s karját a törzséhez szorítva, tenyerét a melle előtt lelógatva, ösz- szezárt lábbal ugrálni kezdett. — Kenguru, kenguru! Kenguru vagyok! — Háromszor körülug- rálte a szobát. Nem volt ebben semmi különös. Sokat játszottak ők nagyapával. Medvést, elefántost, mindent. Harmadszorra az ajtó előtti szőnyegben megbotlott, nekiesett az ajtónak, a csak éppen behajtott kétszár- nyú ajtó kitárult, s ő behuppant a másik szobába. Szégyelte magát. s hogy feltápászkodott, zavarában újra felvette a kengu- ruállást, s tovább ugrált, de ezúttal már ott, az idegenek előtt, a másik szobában. — Kenguru vagyok! Kenguru vagyok!

— Babszi, hát ez mégiscsak...

— Babus'

Egyszerre szólt rá az anyja és az apja. Ernő az egész családdal ellentétben mindig Babusnak szólította.

A kislány megszeppenve megállt, leeresztette a karját, de azért még egyszer elismételte: — Kenguru vagyok.

— Ah, she saj’s she is a kangaroo — mondta nevetve Fosierné.

Tolmács nélkül Is megértette azonnal a helyzetet, — What a lovely child! — Felállt, a gyereket magához vonta.

— Klári unokahúga — magyarázta Irénke. Bár eddig személyes érintkezésben nem volt a Hernádi családdal, nagyjából mindent tudott róluk. Háziasszonya már az első napokban egy műkedvelő detektív alaposságával számolt be az egész házról. Kláriról is.

— Nem járja, hogy mi csak itt ülünk, s nem tudjuk, miről folyik a beszéd — mondta Joli.

— Láthatod, tetszik a lányod, ennyi az egész — jegyezte meg Ernő.

A mama és a nagybácsi egyszerre fordultak Irénltéhez.

— Hogy mit üzent a lányom, azt kérdezze meg — mondta a mama. A nagybácsi pedig: — Azt mondja meg nekik, hogy itt nem lehet sztrájkolni!

De Irénke nem akarta zavarni Fostert, aki a kenguru szóra homlokára csapott, s most a tárcájában keresgélt. Nem volt egyszerű a dolog, szerte-széjjel különféle cédulákon és a noteszában legkevesebb ötven cím volt, s fénykép is nagyon sok, egy csomó olyan emberről, akiket csak felületesen, vagy egyáltalán nem is ismert. Nem tettek senkinek kötelező ígéretet, de azt nem lehetett megtenni, hogy legalább fel ne jegyezzék a címeket. Nagy szó egy európai utazás. Híre ment a vasútnál a kollégáknál, a szomszédban, sőt az egész utcában,*még a fűszeresük is megadott két címet, egy londonit s egy finnországit, mi-