Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-25 / 175. szám

I IIlenőrökksl — fagylaltügyben Kedvező tapasztalatok az üzemekben — Nem javult a minőség — Hány deka a 10 deka? Nagy a meleg. Ilyenkar a szo­kásosnál is több hűsítő fagylal­tot fogyasztanak az emberek. In­dokolt tehát gyakrabban meg­nézni, hogyan tartják be az egészségügyi előírásokat, nem károsítják-e meg a fogyasztókat a cukrászdákban, a presszókban és az alkalmi elárusítóhelyeken? Mielőtt ellenőrző körútra indul­nánk Bezzegh Lászlóval, a me­gyei tanács kereskedelmi osztá­lyának főelőadójával, és Varga Katalinnal, a megyei KÖJÁL közegészségügyi ellenőrével a tapasztalatokról beszélgetünk. — A megyei KÖJÁL-lal közö­sen szervezett átfogó vizsgála­tunkat július 6-án kezdtük — mondja a kereskedelmi felügye- I lőség szakembere. — Eddig ősz- j szesen 19 termelőüzemben, 9 ke­reskedelmi egységben és négy cukrász kisiparosnál tartottunk ellenőrzést. A tapasztalatok a tavalyi vizsgálathoz képest ked­vezőek, különösen az üzemekben. Gondosan ügyelnek az egészség- ügyi szabályokra, és a gyártási folyamat előírásának betartásá­ra. A fagylalt minősége azonban továbbra is gyenge.. Ezt bizo­nyítják a megyei élelmiszer- és Július 30—augusztus 1. III. orosházi beatfesztivál 76 Az amatőr könnyűzenei moz­galom további fejlődését, színvo­nalasabbá tételét hivatott szol­gálni az országos anhatőr könnyűzenei fesztivál és mi­nősítési verseny tájegységi szemléje, amelyet III. oros­házi beatfesztivál ’76 cím­mel július 31-, augusztus 1-én tartanak Orosházán, a Petőfi Művelődési Központban. Tíz megye legjobb amatőr könnyű­zenei együttesei és szólistái sze­repelnek ezen a szemlén, mely­nek rendező szervei: a Magyar Rádió szórakoztatózenei osztá­lya, a Népművelési Intézet elő­adóművészeti osztálya, az oros­házi Városi Tanács V. B. művelő­désügyi osztálya, a városi KISZ- bizottság és a Petőfi Művelődési Központ. Összesen tizenkilenc együttes vesz részt a fesztiválon; a me­gyei válogatóban legjobban sze­replő, illetve az eddigi kiemelke­dő teljesítményűk alapján java­solt amatőr előadók, együttesek mellett meghívást kaptak a. könnyűzenei rendezvényre a ta­valyi szemle aranydiplomásai, a debreceni Lux és Panta Rhei, a nyíregyházi Zenit, valamint a budapesti Kántor-Inform együt­tes. Békés megyét a békéscsabai Hat Szív, az orosházi Dzsuvox és Ördögszekér együttes képvi­seli. A zsürielnöki tisztet Gonda János, a Bartók Béla Zenemű­vészeti Szakiskola jazztanszgk vezetője tölti be, a zsűri tagjai pedig Komjáthy György, a rádió szórakoztatózenei osztályának műsorszerkesztője, Szentkúti Pál, a rádió szórakoztatózenei osztályának vezetője, Végh Mik­lós. a televízió szerkesztője és Wilpert Imre, a Népművelési In­tézel munkatársa. Július 30-án este a megnyitó után a részvevő együttesek is­merkednek egymással, együtt ze­nélnek. Másnap délelőtt és dél­után lesznek a selejtezők, este pedig a művelődési központ szín­háztermében a döntő és egyben gálaest. Augusztus 1-én délelőtt az intézmény koncerttermében lesz eredményhirdetés és beat- matiné. Ugyancsak ezen a dél- előttön szakmai konzultációra is 6©r kerül, ahol az előző napi rá­diófelvétel zenei anyagát Deák Tamásnak, a rádió zenei rende­zőjének vezetésével elemzik a részvevők. vegyvizsgáló intézet által ellen­őrzött fagylaltminták, amelyek­nek alacsony a zsírtartalma. Ami az árusítás körülményét illeti, vegyesek a benyomásaink. De erről győződjünk meg néhány helyszínen. „Hideg szokott lenni..." Dombegyházán a kisvendéglő­ben nyitott ajtó, ablak fogad bennünket: és rengeteg légy. A pult mögött egy szőke kislány szorgoskodik. A „Fagylalt­különlegességek” feliratú táblán egyetlen „különlegesség” neve szerepel: a citromé. A kiszolgá­lás gyors, udvarias és ami a legfontosabb: pontos. A tölcsé­rek azonban nincsenek letakar­va. A mosogatóban Hypóval ke­vert ultrás víz, benne mosatlan poharak, kanalak. — Sajnos, csak hideg vizünk van — szólal meg Kiss Tibor üzletvezető. — Pedig nem sok lenne a boylertől még egy csö­vet kivezetni a melegvízzel, de ez pénzbe kerül... — tárja szét a karját, s kesernyésen moso­lyog. — Vízvizsgálat volt az idén? — Kérdezi Varga Katalin. — Vízvizsgálat? Az is kell? Nem. nem volt. Talán két—há­rom éve. De engedélyünk van a fagylalt árusítására. — A legyeket nem pusztít­ják? — Dehogynem. Piros csíkokat teszünk az ablakokra. Nemrégen volt itt egy csabai szakember, de csak a rágcsálókat irtotta ki. Közben előkerül a hűtőszek­rényből a fagyasztásra szánt fo­lyékony fagylalt, amelyet a he­lyi üzemtől kaptak. Arra a kér­désre, hogy ennek hány foknak kell lenni, a kiszolgálólány csak annyit felel: — Nem is tudom. A kanna külseje hideg szokott lenni. „Eltévesztenék a dátumot" Az ilyen helyekre szokták mondani, hogy erre még a ma­dár sem jár. Valóban Magyar- dombegyház nem tartozik a nagy települések közé. Az italboltban azonban zajlik az élet. Csapolt sört mérnek. A piciny cukrász­dában nincs senki. Néhány perc várakozás után szólunk, hogy itt vagyunk. Egy 50 év körüli fér­fi lassan, komótosan kiméri a 3x3 forintos rumosdiót és epret. A visszamérésnél kiderül, hogy összességében 7.5 dekával adott kevesebben és így 1,50 forinttal csapott be bennünket. Csodál­kozva mondja: — Nem tudom, hogy történhe­tett. Ügy mértem most is mint máskor. Kilenc éve vezetjük ezt az üzletet a feleségemmel. Ne­künk még soha senki sem ma­gyarázta el, hogyan kell' ponto­san adagolni a fagylaltot. A Lehel hűtőszekrényben plusz 7 fok van. Itt tártják a 10 kiló citromízű folyékony fagylaltot, amelyet egy nappal ezelőtt kap­tak. — Ezt mennyi ideig lehet tá­rolni ? —, hangzik a kérdés. — Meddig is? — tétovázik Borsándi Sándor. — Talán 40 óráig, vagy 90-ig? — És a fagyasztottat? Néma csend, majd a feleség megkockáztatja: — Tudja, nem áll nálunk so­káig a fagylalt, hamar elkapkod­ják. — Az epret mikor kapták? — Július 17-én, szombaton. — Ma 19.-e, hétfő van — csó­válja a fejét az ellenőr —. De nézzük meg a szállítólevelet. Hosszas keresgélés után elő­kerül a számla július 13-i, pén­teki keltezéssel. (Az eltett min­tán is ez a nap szerepel) tehát már régen nem szabadna árusí­tani. Biztosan eltévesztették a dátu­mot — védekezik Borsándi Sán­dor, nem sok meggyőződéssel — miközben Bezzegh László elma­gyarázza, hogy a folyékony fagy­laltot ennyi hőmérsékleten 12, a fagyasztottat is csak 24 óráig szabad tárolni. A 10 kiló folyékony és a 3 kiló fagyasztott fagylalt a sze­métbe kerül. „Én nyugodt vagyok" Medgyesegyháza, Dózsa Gy. út 17., Tóth László cukrász kisiparos üzlete. A fiatalem­ber mindig mosolyog. Akkor is, amikor kiméri a 2x2 forintos vaníliát. Csak később komorctdik el kissé, amikor az egyik gömb 10 deka helyett 8, a másik pedig 7 dekára sikeredik. Végtelenül sajnálja a dolgot. — Higgyék el, ügyelek a meny- nyiségre. Hiába, nagy a forga­lom, az ember nem tud eléggé odafigyelni — bosszankodik, mi­közben becsukja a boltot. Az üzemben rend és tisztaság van. A gáztűzhelyen a lábasban főtt málna piroslik. A földön le­vő fémládában víz, benne két kanna folyékony fagylalt hül. A víz hőmérséklete 28, a fagylalté 32 fok. — Azt tudja, hogy a főzött fagylaltot egy órán belül plusz 8 fokra kell lehűteni? — Igen. Csak éppen nem tu­dom betartani. Ezzel a berende­zéssel képtelen vagyok rá. Egyébként én nyugodt vagyok, hogy nem történik semmi baj. — És ha kevesebbet főzne egyszerre? — Tényleg, erre nem is gon­doltam. Így folyamatosan tud­nám fagyasztani minden kocká­zat nélkül — bólogat és kikísér az ajtóig. A fagylalt előállítása, tárolá­sa, eladása nagy körültekintést, felelősséget igényel, hiszen em­berek egészségéről van szó. Ép­pen ezért az ellenőrzést tovább folytatják... Seres Sándor Még mindig megválaszolatlan a kérdés: hol állt a békési vár ? Folytatódnak a kutatások Nem mindennapi feladat meg­oldására vállalkozott Jankovieh Dénes, a Magyar Tudományos Akadémia régészeti kutató inté­zetének tudományos ösztöndíja­sa: Békés megye Árpád-kori központját, a békési vár marad­ványait keresi. Régészeti szempontból rendkívül fontos, értékes lelet lenne az egykori megyeszékhely, mert az Árpád-kor sok jellegzetes voná­sáról vallanának a szakemberek­nek. A békési vár felkutatása Békés megye készülő régészeti topográfiai összeállításakor ke­rült a régészek tudományos ter­vébe. A topográfia összegyűjti, rendszerezi a megyében eddig ismert valamennyi lelőhelyet és leletet. Az első kötet a szeghal­mi járásról már nyomdakész ál­lapotban van. A békési és a szarvasi járásban még folynak az úgynevezett terepbejárás-ok, amelyek során a régészek a helyszínen próbálnak nyomára jutni hajdan volt épületeknek. Sok helyen — például Szarvas, Endrőd, Gyoma, Örménykút és Békés térségében —, ahol a fel­színi nyomok nem árulnak el semmit, úgynevezett szondázó ásatásokat végeztek, hogy meg­vizsgálják, mit rejt a föld mé­lye. A szondázás és a terepbejá­rás a leletek nem várt sokasá­gát hozta a felszínre: megtíz­szereződött az ismert leletek, le­lőhelyek száma. A békési vár nyomainak földe­rítését. pontos helyét és építésé­nek, fennállásának idejét nem ismeri a tudomány. Csak néhány középkori forrásból lehet követ­keztetni a vár. feltételezhető he­lyére. Banner János, a közelmúltban elhunyt egyetemi tanár — 1970- ben jelentette meg tudományos feltételezéseit, amelyekben meg­kísérelte — Tégi kéziratos térké­pek és egyéb források alapján — meghatározni a békési vár he­lyét. Az általa megjelölt terüle­tet még ma is Kaslélyhelynek, Kastélynak nevezik az ott lakók. A Magyar Tudományos Akadé­mia régészei itt tavaly ásatást végeztek, de semmi nyomát nem találták az Árpád-kori várnak. Ellenben rábukkantak egy KV.—• XVII. századi, palánkkal erődí­tett földesúri kastély maradvá­nyaira. Ez az építmény a török­korban kisebb végvár volt, és véglegesen a törökök kiűzésekor pusztult el. A területen azonban folytatják a kutatást. Más elképzelés alapján is próbálták meghatározni az Ár­pád-kori vár helyét. Több alföl­di megyeszékhelyen folyók tor-, kolatában, vagy kanyarulatában építették fel a városközpontot, kihasználva a víz kínálta védel­mi vonalat. Így építették Szol­nokon, Csongrádon, Szabolcsban, Szatmárban a központi épületet. Ennek ismeretében az idén Bé­késen a Fekete- és a Fehér-Kö­rös összefolyásánál, a város fő­tere közelében kezdtek újabb ásatásba a régészek. A kutató­munkához nagy segítséget adott a városi tanács. A régészek fel- tételezését erősítette a békési néphagyomány is,-amely ugyan­csak ezen a területen tudta az egykori vár helyét. Sajnos, a kutatás ezúttal sem járt sikerrel. A békési vár maradványait nem találták meg, semmilyen Árpád­kori nyomra nem bukkantak, ám egy bronzkori és egy XV.—< XVI. századi település maradvá­nyai előkerültek. A kutatást folytatják a város belterületén. Folyamatosan Fi­gyelnek minden földmunkát, hogy az Árpád-kori centrum nyomára bukkanjanak. Feltéte­lezik, hogy a vár mellett egykor plébánia templom és kápolna is állt. Sok segítséget adnak a tu­dósoknak a lelkes helyi lokál- patrióták, akik azonnal értesí­tik a régészeket, ha valahol va­lamilyen lelet előkerül. Eddig 17 különböző korból származó lelőhelyre bukkantak. Jankovieh Dénes „Békés megye Árpád-ko­ri története” címmel tudományos munkában foglalja majd össze a kutatósok eddigi eredményeit, tapasztalatait. Rákosy Gergely; AZ ÜZENET A másik szobában nagyapa igyekezett meggyőzni Babszit, jobb ha nem megy be, amúgy- is sokan vannak a szobában. De a gyerek most már csakazártis látni akarta az idegen nénit és bácsit. Volt egy meg nem fogal­mazható elképzelése arról, hogy az emberek, más és más ország szülöttei elütnek egymástól, mint a különféle állatok, ugyan­ezért később nagyot csalódott, amikor megállapította, hogy a bácsi szakasztott olyan csontos arcú, de kedves szemű, mint a padtársa, Éva apuja. — Ausztriát tudom is hol van. Velünk szomszéd. Láttam is már ausztriaiakat. Dupla vé van az autójukon. — Nem ausztriaiak, hanem: osztrákok. De ezek ausztrálok, onnan jöttek, ahol Klári nénéd él. A kislány elgondolkodott, be­szélt neki sokszor nagyapa Ausztráliáról, az állatkertben is megmutatta neki a hegyesfülű, barna szemű dingókutyát és.. Hirtelen, egészen váratlanul fel­kiáltott: — Kenguru! —, s kar­ját a törzséhez szorítva, tenye­rét a melle előtt lelógatva, ösz- szezárt lábbal ugrálni kezdett. — Kenguru, kenguru! Kenguru vagyok! — Háromszor körülug- rálte a szobát. Nem volt ebben semmi különös. Sokat játszot­tak ők nagyapával. Medvést, elefántost, mindent. Harmad­szorra az ajtó előtti szőnyegben megbotlott, nekiesett az ajtónak, a csak éppen behajtott kétszár- nyú ajtó kitárult, s ő behuppant a másik szobába. Szégyelte ma­gát. s hogy feltápászkodott, za­varában újra felvette a kengu- ruállást, s tovább ugrált, de ez­úttal már ott, az idegenek előtt, a másik szobában. — Kenguru vagyok! Kenguru vagyok! — Babszi, hát ez mégiscsak... — Babus' Egyszerre szólt rá az anyja és az apja. Ernő az egész családdal ellentétben mindig Babusnak szólította. A kislány megszeppenve meg­állt, leeresztette a karját, de azért még egyszer elismételte: — Kenguru vagyok. — Ah, she saj’s she is a kanga­roo — mondta nevetve Fosierné. Tolmács nélkül Is megértette azonnal a helyzetet, — What a lovely child! — Felállt, a gyere­ket magához vonta. — Klári unokahúga — magya­rázta Irénke. Bár eddig szemé­lyes érintkezésben nem volt a Hernádi családdal, nagyjából mindent tudott róluk. Háziasszo­nya már az első napokban egy műkedvelő detektív alaposságá­val számolt be az egész házról. Kláriról is. — Nem járja, hogy mi csak itt ülünk, s nem tudjuk, miről fo­lyik a beszéd — mondta Joli. — Láthatod, tetszik a lányod, ennyi az egész — jegyezte meg Ernő. A mama és a nagybácsi egy­szerre fordultak Irénltéhez. — Hogy mit üzent a lányom, azt kérdezze meg — mondta a mama. A nagybácsi pedig: — Azt mondja meg nekik, hogy itt nem lehet sztrájkolni! De Irénke nem akarta zavar­ni Fostert, aki a kenguru szóra homlokára csapott, s most a tárcájában keresgélt. Nem volt egyszerű a dolog, szerte-széjjel különféle cédulákon és a note­szában legkevesebb ötven cím volt, s fénykép is nagyon sok, egy csomó olyan emberről, aki­ket csak felületesen, vagy egyál­talán nem is ismert. Nem tettek senkinek kötelező ígéretet, de azt nem lehetett megtenni, hogy legalább fel ne jegyezzék a cí­meket. Nagy szó egy európai utazás. Híre ment a vasútnál a kollégáknál, a szomszédban, sőt az egész utcában,*még a fűszere­sük is megadott két címet, egy londonit s egy finnországit, mi-

Next

/
Thumbnails
Contents