Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-23 / 173. szám
»Jól sikerült az idei aratás” Riport egy kombájn fülkéjéből — Kézikaszával aratott-e valamikor? — Nem én. — ingatta a fejét Csizmadia Sándor, az orosházi Béke Tsz kombájnosa. — Tizen, két éve, mióta leszereltem a ka. tonaságtól, itt a Békében dolgo. zom. Apám mellett kaptam kedvet ehhez a mesterséghez. Ö amott, a másik táblán dolgozik most egy Kolosz-szal. A Claas-kombájn vezetőfülkéjében elviselhető a meleg, por sem sok jut be, de azért egész nap ülni benne!... — Ma mikor kezdte a munkát? — Reggel hatra járunk. Elő- *eör ellenőrizzük, karbantartjuk a gépet, aztán irány a búzatáb. la. Az idén nagyon jó vágni, nem dőlt meg a gabona. Míg beszélgetünk, a gép teszi a maga dolgát; a kalászok engedelmesen hajtanak fejet a motollának, aztán a vágószerkezet elmetszi a szálat és a esi. ga máris nyeli, továbbítja az egészet. — Melyik aratása a legemlékezetesebb? — Nem is tudom, talán a tavalyelőtti, amikor elmentünk a Dunántúlra segíteni. Dombra fel — dombról le. gondolhatja mi. lyen volt nekünk, akik a sík te. rephez szoktunk. — Azt mondják, ma már könnyű az aratás?! A fiatalember kis szünet után válaszolja, vagy inkább maga elé mondja: — Könnyű? Nem lesz ez könnyű soha. Persze könnyebb, mint mikor kaszával vágták. De meg kell itt izzadni most is ala. posan. — Na. tele is van a tartály — állítja meg a kombájnt... Igazít egyet az öreg svájcisapkán, az. tán a balkézről sorakozó karokat húzza, állítgatja. A karok alsó és íelső állásánál egy-egy rajz, teknősbéka, nyúl, vagyis: lassítás, gyorsítás. Mögöttünk balról már ömlik is vastag sugárban a búza a vontató pótkocsijára. — Egy tartály huszonöt má- vea — kapom a magyarázatot —* és naponta 7—800 mázsát vágok le. A teherautó vagy vontató mindig mögöttem jön, hogy azonnal lehessen üríteni. Ponto. san kell itt igazodni egymáshoz mindennek, másképpen nem ha. lad a munka! o — Most megnézzük az S2K— 4-eseket — és indulunk tovább a tábla széléről Arató József el. nőkkel és Mokcsay Pál gazdasági elnökhelyettessel. Elégedetten nézegetik a búzatáblákat, közben napi gondok kerülnek szóba. Hogy jó lenne egy nagy tel. jesítményű bálázó, jövőre biztosan meglesz az új1 Claas kombájnnal együtt. ..Melyikük tehette le ilyen csúnyán a szalmát? Na, ez már rendes” — zsörtölődik az elnök. A négy SZK—4-es lépcsőzetesen, egymás mellett halad. „Márton Lajos, Joó Ferenc, Árvái József, a negyedik meg Mátok István” — sorolják a kom- bájnosok neveit. A tábla szélén Bakos Ferenc növénytermesztési agronómus. Egyszerre örül és mérgelődik: — Olyan tömöttek, nagyok a kalászok, sok a termés, hogy alig győzi elcsépelni a gép. Állandóan mondom — int a kom. bájnosok felé —, hogy egyes se. bességgel menjenek, különben nem lesz tökéletes a munkájuk! Útban a szérűre, a hektárak, mázsák, forintok kerülnek szóba. — 1106 hektár búzánk van, az. az hogy volt az idén, hiszen az utolsó táblákat vágjuk, és ebből 800 hektárt a KITE-ben, a nádudvari iparszerű rendszerben termeltünk — sorolja az adató, kát Mokcsay Pál — saját részünkre mi állítjuk elő a vetőmagot is. A gabonafelvásárlóval 420 vagon búzára szerződtünk az idén. A termésátlag? Hektáronként 45 mázsát terveztünk, de ennél jóval több lesz. És ami legalább ennyire fontos, a minő. ség is igen jó. — Jól sikerült az idei aratás! — summázta az elnök. Tóth Ibolya Nyúlhús — exportra A Mezökovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ kunágotai baromfifeldolgozó üzemében hetente 3 és lé! ezer házinyulat készítenek elő exportra. Képünkön az üzem dolgozói az e heti Olaszországba induló szállítmányt csomagolják A gazdaságosabb termékekért Műszaki és gyártmányfejlesztés a téglagyárban A TÉGLAGYÁR gyártmány- ! fejlesztésének fő iránya az V. j ötéves terv időszakában is a korszerű' építőelemek arányának növelése, a termékválaszték bővítése. Ezzel egyidőben valamennyi termékféleségnél a fokozódó minőségi követelmények kielégítése a cél. A téglaipar csak akkor maradhat az építőipar egyik fő szállítója, ha a jövőben is olyan termékek gyártását helyezi előtérbe, amelyekkel az előregyártott szerkezetek arányát és készültségi fokát növelni lehet. A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat egy évtizede foglalkozik intenzíven a műszaki és technológiai fejlesztéssel. Az 550 millió forint termelési értéket előállító vállalat 22 gyára közül hat termelőegység sorolható a modern gyárak közé, a többi a hagyományos, nehéz fizikai munkával gyártja termékeit. A vállalat minden évben a termelési értékének fel százalékából — ez mintegy 1.5 —1,6 millió forint — műszaki fejlesztési alapot létesít. Ezt az összeget új termékek kikísérletezésére. készülékek vásárlására fordítják. Ezek a kísérletek a modern üzemekben folynak, néha több évig. Egy-egy évben 18—20-féle termék próbagyártását dolgozzák ki. s ezeknek mintegy felét átadják gyártásra. a többi meddő kísérlet marad. A vállalat jelenleg gyártott 37 terméke közül 23 gyártmányt a IV. ötéves terv során kísérleteztek ki, s kezdték meg a fo-, lyamatos gyártását, , AZ ELMÚLT ÉVEK során új agyagbányákat tártak fel, ezek más-más minőségű alapanyagot adnak. A növekvő piaci igények mellett ez is indokolj® a gyártás és gyártmányfejlesztést. A technológiai korszerűsítést, a gépesítést a növekvő munkaerő- hiány is sürgeti. Igv többek között a vállalat igen keresett termékei közé tartozik a sajtolt tetőcserép, a vázkerámiás födém béléstest-család. a zsaluzó- idomos gerendák. a nyílásáthi- dalók, a kerítéstéglák és az alagcsövek. A vállalat keretén belül működő és más vállalatok által is jól ismert gépgyártó üzem új termékkel is jelentkezett: a Tüzeléstechnikai Kutató Intézettel közösen kifejlesztették a mobil és stabil földgáztüzelésű berendezéseket kör-, illetve alagút- kemeneékhez, A IV. ötéves tervben számos igen jelentős fejlesztés történt, amely eredménye a hatékonyabb, a gazdaságosabb és a jobb minőségű termelés. A békéscsabai cserépgyár alagútke- mencéjénél a hűtőzónába hőlépMedgyesegyháziak társadalmi munkája Erre az évre 780 ezer forint értékű társadalmi munka elvégzését tervazték Medgyesegyhá- zán. Az első félévi mérleg ked- vező, hiszen a nagyközségbeliek június 30-ig 459 ezer forint értékű társadalmi tevékenységgel járultak hozzá lakóhelyük szépítéséhez. Többek között virágágyakat készítettek, földmunkákat végeztek, karbantartották az utakat, árkokat. Segítségükkel készült el a József Attila utcai járda is és igen figyelemreméltó, hogv például az Alkotmány úton a közelmúltban befejeződött járdaépítéshez csudán anyagot kellett a tanácsnak biztosítania. 3 1976. JÚLIUS 23. csőt dolgoztak ki. Így a kernen- j ce átbocsátó képessége jelentősen megnőtt. Több éves mun- | kával kidolgozták az anyagában szírtezett sajtolt tetőcserép gyártásának technológiáját. A kísérletek a cserép színezésére az iparágban egyedülállóak, s ezek a termékek a nyugati piacokon máris keresettek. A legnagyobb technológiai eredményeket a gépesített áru- szállítás és fejlesztés jelentette. A cserépgyárban korábban naponta két rakodó, két-három vagont rakott meg égetett áruval, s naponta 25—30 vagon építőanyag hagyta el a gyárat. A hagyományos kézi vagonrakást egy, e célra gyártott szorítópofás gép segíti. Ezzel ma egy vagon rakodási ideje 4—5 óráról 40 1 percre csökkent le, negyedannyi élőmunka felhasználásával. Ezt a módszert már több gyártótelepre is kidolgozták. Az elmúlt évtől a rakla- pos szállítást vezették be a cserépszállítmányoknál. További sikeres szállítási kísérletek folynak más termékféleségek rakla- pos szállítására. A Békés megyei Tégla- és Cserép: pari Vállalat az V. ötéves terv időszakában bővíti a műszárításokat, fokozza a szénhidrogén energia felhasználását, az automatizálást a kemence és szárítókocsi mozgatásában, s már kísérleti stádiumban van a teljes automatikus vezérlés megvalósítása. AZ ANYAGMOZGATÁS jelentős fejlesztésének a hagyományos technológiájú kemencék nagy szám® határt 6zab. Ennek ellenére a helyi viszonyoknak megfelelően, folyamatosan kidolgozzák az agyag szállítását, a kemencekocsik gépi rakodását és vontatását, a vasúti rakodás, illetve szállítás egységrakományos módszerét. Mindezekre a műszaki és technológiai fejlesztési kísérletekre az idén 4,9 millió forintot fordítanak. — Szekeres — Pénzt költeni mindenki tud... T alán túlzás csupán egy lépésnek tartani azt, ami kedvező, de kezdeti jelként a beruházási tevékenységben tapasztalható, ám legyünk szerények, nehogy elsietve örvendezzünk. A korábbinál ésszerűbb beruházói magatartásra, valamivel fegyelmezettebb kivitelezésre mutat a befejezetlen beruházások állományának a megelőző évekhez mért lassúbb növekedése; az állami nagyberuházások előirányzatainak teljesítése, amire esztendők óta nem volt példa; az üzembe- helyezések > gyorsulása; a gépészeti és építészeti fejlesztésekre kiadott forintok arányának előzőek javára történő további módosulása. Szó sincs persze varázsütésre végbemenő átalakulásról. Sokkal inkább arról beszélhetünk, hogy a központi irányítás rendelkezései. a szabályozó rendszer közvetítette hatások, s a beruházókra nehezedő társadalmi — erkölcsi, anyagi — befolyásolás a korábbinál ésszerűbben ötvöződnek, jobban, körűlhatároltab- ban jelölik meg a celt. A haladás értékéből nem von le semmit, hogy sokféle eleme adminisztratív intézkedésekhez — áz új beruházások engedélyeztetésének szigorítása, a már elhatározott, de még nem kezdett fejlesztések pénzügyi fedezetének megvonása — kötődik, hiszen az eredmény a fontos népgazdasági összességben. Arra azonban e jellemző vonás segítségévéi okvetlenül fel kell figyelnünk, hogy az állami döntési körben megvalósuló beruházásoknál gyorsabb a javulás, mint azoknál, nbol a vállalatok önállóan szabják meg lépéseiket. Ez azért nem mellékes mozzanat, mert a beruházásokra fordított összegek nagyobb részét á vállalati döntési körben használták fel! Azaz, ha sikerül a vállalatok, szövetkezetek fejlesztéseinél is fürgébben haladni, tetemes tartalékok szabadulnak fel. Bíztató példákban nem szűkölködünk, ám azt sem állíthatjuk, hogy az ilyesfajta esetek alkotják a szabályt. Próbálkozásokról van szó. de ezekből már kibontható a szemléletváltozás néhány összetevője. Így tanúi lehetünk annak, hogy régi épületek, meg- levő közművek felhasználásával 36 millió forintot faragtak le a vállalaton belüli tervezők — «: az. hogy belüliek, nem véletlenül hangsúlyos — a beruházási költségekből, s ebből a pénzből további gépeket, berendezéseket vásároltak. Ahogy az elismerést érdemlő esetek közé soroljuk azt is, amikor többszöri elemzés után — megérte a kemény munkát! — a gyár eltekintett az új üzemrész felépítésétől, mert a rendelkezésre álló technikai eszközöket átcsoportosítva, másként szervezve, s néhány új géppel kiegészítve, azonos termelésnövekedést ért el. E módon zsebben maradt, illetve más célokra vált felhasználhatóvá 23 millió forint. Az ilyen és hasonló esetek beszédesen tanúskodnak a körültekintés. a megfontoltság jelentőségéről, pénzben is mérhető értékéről, s arról, hogy nem mindig helytálló az az okoskodás. ami szerint több pénz — jobb fejlesztés. A sokat kárhoztatott mennyiségi szemlélet, mely az elkölthető forintokkal mérte egy-egy beruházás fontosságát, ma sem veszett ki. Mégis, egyre több helyen ismeri fel a vállalati irányítás, hogy a íórintok sokféle módon adhatók ki, s ezért hasznuk, eredményük is nagyon különböző lehet. összesen 870 milliárd forint fordítható az ötödik ötéves tervben a szocialista szektor beruházásaira. A beruházásokból azonban az anyagi ágak részesedése csökken — 79.6 százalék volt a negyedik, s 73.9 százalék az ötödik ötéves tervidőszakban —. s ez meghatározza nemcsak a lehetőségeket, hanem a felelősség súlyát is. E zért nő meg a már kitapintható tettek, s a most formálódó szándékok jelentősége. A tettek azzal biztatnak, hogy a kedvező változásokra jogos a remény, a szándékok viszont ellentmondásokra, indokolatlan ráérősségre. kényelmességre is figyelmeztetnek’ nemcsak jó megoldások lehetőségére. Ott járnak el tehát helyesen, ahol nem sajnálják a fáradtságot az ismételt elemzésektől, a többféle lépésváltozat, úgynevezett tervvariáns, kidolgozásától, s attól, hogy mindehhez a teljes közösség véleményét, javaslatait. mi több. bírálatát kérjék. Pénzt költeni mindenki tud. Jól, értelmesen kiadni, a hasznot fölmérni. ha kell, a garast is a fogunkhoz verni — megtanulható, megtanulandó tennivaló. "“«záros Ottó (.Fotó; Kocziszfcy László)
