Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-03 / 156. szám
MA: A KISZ KB ÜLÉSE (3. oldal) EGY BRIGÁD „PÁRIZSBÓL-’ (6. oldal) SZERKESSZEN VELÜNK O. oldal) A berlini útmutatás Megyénk ifjúmunkásai híven őrzik Kulich Gyula hagyatékát Két napon át nagy figyelemmel tekintett a világ a német munkás-paraszt állam fővárosára, Berlinre, ahol 29 európai kommunista és munkáspárt vezetői tanácskoztak. Ahogy a tanácskozás minden mozzanatát a tévéképernyőről figyelő, a világ minden tájáról Berlinbe érkezett tudósítók megállapították: a konferencia legalapvetőbb vonása világunk realitásainak teljes tiszteletben tartása volt. Kádár János külön hangoztatta: tudományos világnézetünk nem dogmák gyűjteménye, hanem élő, fejlődő tudó. mány. Leonyid Brezsnyev beszédében kiemelte Maga az élet is állandóan hoz valami újat az egyes országokban és világméretekben lejátszódó objektív társadalmi-politikai és gazdasági folyamatok fejlődése, a közős céljaink eléréséért folyó harc terén.” Vagyis a kommunisták — Marx, Engels és Lenin eszméit követve — éppen az élet változáséban, fejlődésében való vizsgálatát tekintik politikai cselekvéseik alapjának. Sok szó esett a berlini teremben arról, mennyire megváltozott Európa arculata, új nemzedékek élnek már, amelyek nem ismerik sem a forró, sőt a hidegháborút. Amikor a berlini konferencia a nemzetközi helyzetben végbement alapvető pozitív változásokról szólva említi, hogy világunk és földrészünk „a feszültség és a konfrontáció politikájáról az enyhülésnek, továbbá az államok és népek közötti új kapcsolatok és együttműködés normalizálásának és minden oldalú fejlesztésének irányvonalára” tért át, együtt említette a változásokat segítő folyamatok között a szocialista országok eredményeiből sugárzó tekintélyt, a burzsoá országok dolgozóinak fokozódó osztályharcával. Jó néhányszor szerepelt, szinte minden felszólaló beszédében ott volt Helsinki neve a berlini konferencián. Az európai biztonsági értekezleten egyhangúlag elfogadott tíz alapelv a szocialista országok számára törvény, és földrészünk szocialista fele azt várja a tőkés országoktól, hogy náluk is így legyen. A berlini dokumentum bevezető mondataiban ott áll az a megállapítás: a békés egymás mellett élés politikája valamennyi nép érdekeivel, az emberiség haladásának ügyével teljes összhang, ban van, és egyúttal megteremti a legjobb feltételeket a munkásosztály és valamennyi demokratikus erő harcának további kibontakoztatásához. Berlin, a tanácskozás, a kiadott dokumentum nvegmutatta Európának, és a világnak, hogy földrészünk kommunista és munkáspártjai együtt, a szolidaritás és a tapasztalatcsere teljességével küzdenek Európa és a'z egész világ békéjéért, biztonságáért. A szocialista építés közös törvényszerűségei és a legkülönbözőbb feltételek közötti építésének tapasztalatai elemzést és általánosítást követelnek. „Minden egyes testvérpárt tapasztalatában k nemzeti sajátos. Ságokkal összefüggő, megismételhetetlen specifikum mellett változatlanul jelen vannak azok a közös vonások is, amelyek egész mozgalmunk érdeklődésére számot tartanak” — indokolta Leonyid Brezsnyev. A dokumentum pedig az internacionalista, elvtársi együttműködés és szolidaritás fontosságát hangsúlyozza „szigorúan figyelembe véve az egyes pártok egyenjogúságát és szuverén függetlenségét, a belügyekbe való be nem avatkozást, tiszteletben tartva a haladó társadalmi átalakulásért és szocializmusért vívott harc különböző útjai megválasztásának szabadságát”. Kádár János, amikor ennek a témakörnek elemzésére tért rá, azt mondta: „Ma. amikor a kommunista világmozgalomnak nincs központja vagy vezető pártja, amikor a testvérpártok önállóan határozzák meg taktikájukat és stratégiájukat, különös jelentőségű a marxista—leninista elmélet tisztaságának megőrzése, a gyakorlat tapasztalatainak elméleti hasznosítása és a proletár internacionalizmus elvének érvényesülése.” Szó esett Berlinben arról is, hogy lehetnek, voltak, vannak és lesznek is véleményeltérések és viták egyes kérdésekben a kommunista pártok között, de ez a fejlődés velejárója. A fejlődés pedig előrevisz a béke és a biztonság mgszilárdítása, a társadalmi haladás érvényesülése felé. A berlini tanácskozás úgy beszélt, nyílt, világos szóval a békés egymás mellett élés politikájának történelmi korszakot nyitó győzelméről, hogy azt sem hallgatta el: ez nem változtatja meg a kapitalizmus természetét és minket sem térít el szocialista eszméinktől, céljainktól. A berlini konferencia dokumentuma a béke, a demokrácia, a nem. zeti felszabadítás, a függetlenség és a szocializmus javára megváltozott erőviszonyokról szól. Minden felszólaló elmondotta: ezeknek az erőviszonyoknak az állandósításáért és megszilárdításáért tenni, dolgozni, harcolni kell. Hz Elnöki Tanács ülése Az Elnöki Tanács pénteken j ülést tartott. Tóth Imre ezredest, ! a határőrség országos parancs- ! nokát határőr vezérőrnaggyá nevezte ki; bírákat mentett tel és választott meg, végül kegyelmi ügyben döntött. Háromezer résztvevő a békéscsabai ifjúsági parkban megtartott nagygyűlésen Varga Imre, Békéscsaba KISZ-titkára nyitotta meg tegnap este a Békés megyei ifjúmunkás napokat a Kulich-emlékműnél. (Fotó: Veress) Tegnap, július másodikén este hat órakor csendültek fel a Rá- kóczi-induló hangjai Békéscsabán, a Kulich Gyula emlékműnél. A megye járásainak és városainak ifjúmunkás küldötteihez csatlakoztak a megyeszékhely KISZ-es és KISZ-en kívüli fiatal dolgozói is s így, amikor Varga Imre, a békéscsabai városi KISZ-bizottság titkára a mikrofonhoz lépett, a kis tér az emlékmű körül már szinte zsúfolásig telt meg. Békéscsaba KISZ-titkára a megjelentek — köztük a megye és a megyeszékhely párt-, állami és társadalmi vezetőinek — köszöntése után ünnepélyes sza- I vakkal nyitotta meg a Kulich Gyula ifjúmunkás napokat. Megnyitójában hangsúlyozta, hogy ez a háromnapos esemény- sorozat a KISZ Békés megyei bizottsága, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a KISZÖV és a MÉSZÖV közös rendezésében nem csupán a megye munkás ifjúságának nagyszerű demonstrációja. Olyan seregszemle ez, amely — nemes vetélkedők és versenyek sorával — bizonyítja, hogy az ifjúmunkások a munka mellett a művészetekben, a gazdaságpolitikában, a sportban is értékes teljesítményre képesek. A hagyományteremtő ifjúmun- í kás napoknak ugyanakkor célja az is, hogy a megye munkás- mozgalmának örökségét, benne a mártírhalált halt békéscsabai kommunista, Kulich Gyula hagyatékát is méltó módon őrizze és fejlessze tovább a Viharsarok ifjúsága — mondotta befejezésül Varga Imre, jelt adva a békéscsabai ifjúsági parkba tartó menet megalakítására. A fiatalok kétezres menete zárt rendben, énekelve érkezett hét órakor a parkba, hogy meghallgassa Kéry Andrásnak, a KISZ Központi Bizottsága -osztályvezetőjének, a nagygyűlés szónokának beszédét. (Folytatás a 3. oldalon) SOOOOOOOOQOOOOOCOOOOOOCCOOOOOOOOOOOOOOOlOOOOaOQOQOQOOQGQOOOOOOOQOOQOQQQQt Zrínyi-dráma a gyulai Várszínházban Keresztury Dezső: Nehéz méltóság eimü történelmi drámáját játssza a gyulai Várszínház. A dráma Zrínyi Miklóst, a költőt, hadvezért és korát idézi. Rendező: Marton Endre Kossutli-dí jas Képünkön Zrínyi (Sinkovits Imre) és Frang epán Katalin (Csomós Mari) (Béla Otló felvétele) I
