Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-22 / 172. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! 1976. JULIUS 22., CSÜTÖRTÖK Ara 80 fillér XXXI. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1976. július 21-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1976. jú­lius 21-én Kádár János elvtársnak, a KB első titkárának elnökleté­vel ülést tartott. Az ülésen részt vettek: a Központi Ellenőrző Bi­zottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság tit­kárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját az időszerű nemzetközi kérdésekről; — Pullai Árpád elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának je­lentését a párttagsági könyvek cseréjéről; — Németh Károly elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának je­lentését a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről. Végül a Központi bizottság személyi kérdéseket tárgyalt. Marjai József elvtársat, külügyminisztériumi államtitkárt beválasztották a Központi Bizottság tagjai sorába. I. O A Központi Bizottság meghallgatta az időszerű nemzetközi kérdésekről \ szóló tájékoztatót, és jóváhagyta az európai kommunista és mun­káspártok 1976. június 29—30-i berlini értekezletéről, valamint a küldöttségünk tevékenységé­ről adott jelentést. A Központi Bizottság megál­lapította: a berlini értekezlet a kommunista és munkásmozga­lom történelmi jelentőségű ese­ménye volt. Az értekezlet meg­győzően bizonyította, hogy földrészünkön a kommunista mozgalom hatalmas, szervezett politikai erő, tömegbefolyása növekszik. Huszonkilenc test­vérpárt berlini találkozója jól szolgálta a nemzetközi kommu­nista mozgalom egységét, össze­fogását. Az értekezlet marxista—le­ninista módon értékelte az eu­rópai helyzetet, és mozgósító erejű programot adott a béké­ért, a biztonságért és a társa­dalmi haladásért vívott harc folytatásához. A közösen kidolgo­zott és egyhangúlag elfogadott dokumentum kollektív, de­mokratikus előkészítő munka eredménye. Az értékelés azon a történelmi tényen alapul, hogy földrészünkön ‘új helyzet jött létre; rendeződtek a második világháború befejezésekor nyit­va maradt fontos kérdések, rea­litássá vált az enyhülés, a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése. Az európai helyzet ala­kulásában mind nagyobb szere­pük és súlyuk yan a szocialista államoknak, a tőkés országok munkásmozgalmának, demokra­tikus, békeszerető erőinek. Ösz- szeíogásuknak, sikeres harcuk- nak köszönhető, hogy' az euró­pai népek több mint, harminc éve békében cinek. A berlini értekezleten részt vevő pártok kifejezésre juttat­ták: készek további összehan­golt erőfeszítésekre a nemzet­közi enyhülésért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért, a béke megszilárdításáért. Ez a politika jól szolgálja a béke vé­delmét. s a társadalmi haladást, a szocializmus ügyét. A kommunista és munkás­pártok berlini értekezlete ismé­iében és nyomatékosan aláhúz­ta, hogy az emberiségnek, Eu­rópa népeinek egy pusztító vi­lágháborúval szemben nincs más választása, mint az enyhü­lés és a békés egymás mellett élés. Ezt a realitást mind töb­ben felismerik. A további előre­haladáshoz nélkülözhetetlen mindazoknak a haladó, realista erőknek közös erőfeszítése, amelyek létrehozták a helsinki értekezletet. Ez annál is inkább szükséges, mert az agresszív, hidegháborús körök igyekeznek gátat emelni az enyhülés térhódításának. Cél­jaik érdekében a nemzetközi lé^- köift mérgező propagandát foly. tátnak, és felhasználják a poli­tikai, a gazdasági nyomás eszkö­zeit is. Ezért szükség van a ha­ladás és a 'béke híveinek még szélesebb és szilárdabb összefo­gáséra, állhatatos harcára az európai biztonsági és együttmű­ködési konferencia záróokmá­nyában foglaltak következetes megvalósításáért. A Magyar Népköztársaság a Helsinkiben közösen elfogadott tíz alapelv szellemében tovább­ra is törekszik az államok közöt­ti kapcsolatok fejlesztésére, a gazdasági, tudományos és kultu­rális együttműködés bővítésére, az információcsere javítására, az emberek közötti kapcsolatok szé­lesítésére. Ugyanezt várja a lö­kés országok kormányaitól is— A Magyar Szocialista Mun­káspárt a többi testvérpárttal együtt vallja, hogy a béke és a haladás Európája csak sokirá­nyú erőfeszítés- eredményeként, az e célokért tenni kész politi­kai, társadalmi erők közeledésé­nek, kölcsönös megértésének és együttes akcióinak hatására jö­het létre. Ennek érdekében pár­tunk konstruktív együttműkö­désre törekszik, az európai szo­cialista és szociáldemokrata pár­tokkal. valamennyi demokrati­kus, békeszerető erővel. Pártunk a történelmi tapasz­talatokból kiindulva azt a néze­tet képviseli, hogy az Európa bé­kéjéért vívott harc szorosan ösz- szefonódik a fasizmus maradvá­nyainak felszámolásáért, a de­mokratikus jogok kiszélesítésé­ért, a társadalmi haladásért foly­tatott küzdelemmel. Határozot­tan elutasítjuk az antikommu- nizmust, a szovjetellerfességet, elítélünk minden olyan törek­vést. amely az enyhülés, a népek közötti jobb megértés ellen irá­nyul. A Központi Bizottság megálla­pítja: az európai kommunista és munkáspártok értekezletén el­fogadott dokumentum a közös felelősség, az alkotó szellemű egység megnyilvánulása. Pár­tunk következetesen vallja, hogy a mai körülmények között, ami­kor a kommunista pártok a marxizmus-leninizmus általános érvényű tanításait hazájuk konkrét társadalmi viszonyai­nak, nemzeti sajátosságainak, hagyományainak figyelembevé­telével alkalmazzák, amikor stratégiájukat és taktikájukat önállóan határozzák meg, külö­nös jelentőségű forradalmi el­méletünk tisztaságának megőr­zése, egymás tapasztalatainak hasznosítása, a proletár interna­cionalizmus elvének érvényesü­lése. A Központi Bizottság üd­vözli a kommunista pártok el­határozottságát, hogv közös har­cuk és tevékenységük sikere ér­dekében erősítik internaciona­lista együttműködésüket és szo­lidaritásukat. A Központi Bizottság megál­lapította, -hogy az európai kom­munista és munkáspártok ber­lini értekezletén elfogadott do­kumentumban meghatározott célok és feladatok összhangban vannak pártunk politikájával, megfelelnek népünk érde­keinek, segítik a nemzet­közi munkásosztály, a társadal­mi haladás erőinek harcát. A Magyar Szocialista Munkás­párt, a szocializmust építő ma­gyar nép a maga részéről min­den tőle telhetőt meg fog ten­ni, hogy ezeket a célokat el­érjük. A szocializmus nemzetkö­zi vonzóerejét tovább nö­velik mindazok az eredmények, amelyeket a szocialista közös­ség országai az új társadalom építésében elérnek. Ezt támasz­totta alá a társadalmi, gazda­sági. kulturális fejlődés szemlé. letes tényelvei a Német Szocia­lista Egységpártnak és a Mon­gol Népi Forradalmi Pártnak a Központi Bizottságunk legutób­bi ülése óta megtartott kong­resszusa is. A Központi Bizottság üd­vözli a két vietnami or­szágrész egyesítését, a testvéri Vietnami * Szocialista Köztársa­ság megalakulását. Az egységes Vietnam annak az állhatatos, önfeláldozó harcnak a gyümöl­cse, amelyet a hős vietnami nép marxista—leninista pártjának vezetésével, a szocialista orszá­gok testvéri támogatásával, a világ haladó erőinek szolidari­tásával évtizedeken át vívott az idegen hódítók, az imperialista agresszorok és kiszolgálóik el­len. A vietnami nép a jövőben is számíthat a magyar nép szo­lidaritására, támogatására az ország újjáépítéséért, a szocia­lizmus felépítéséért folytatott munkájában. A Központi Bizottság sik- raszáll a nemzetközi konf­liktusok veszélyével fenyegető, háborús tűzfészkek felszámolá­sáért. Kifejezi népünk aggodal­mát , a súlyosbodó közel-keleti válság miatt. Az igazságos ren­dezést továbbra is akadályozza Izrael ,és a mögötte álló impe­rialista körök agresszív politi­kája. A közel-keleti helyzetet to­vább bonyolítja a libanoni pol­gárháború. A Központi Bizott­ság meggyőződése: a haladás valamennyi arab hívének érde­ke, hogy véget vessenek a vér­ontásnak. Szükségesnek tartja, és ennek megfelelően kitartóan szorgalmazza a mielőbbi politi­kai rendezést, szolidáris a li­banoni baloldali hazafias erők­kel, a Palesztinái arab néppel. O A Központi Bizottság nagyra értékeli azt a munkát, amelyet ez év júliusá­ban a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának XXX. ülés­szakán végeztek Berlinben. A tagországok képviselői áttekin­tették a szocialista gazdasági integráció öt esztendővel ezelőtt elfogadott komplex programjá­nak eddigi végrehajtását, és megállapították, hogy az integ­ráció kibontakoztatásában, fej­lesztésében jelentős eredmé­nyek születtek. A KGST-ben megvalósuló együttműködés szilárd alap a szocialista közösség országainak biztonságos népgazdasági terve­zéséhez, kiegyensúlyozott gazda, sági, társadalmi előrehaladásá­hoz és közös vonásaik erősíté­séhez. Országaink a komplex program révén, egymást inter­nacionalista módon támogatva és segítve, dinamikus gazdasági fejlődést értek el, fokozták ál­lampolgáraik létbiztonságát, emelték népeik jólétét. A Központi Bizottság — a XXX, ülésszak állásfoglalásával egyezően — megállapítja, hogy tovább javultak a feltételek az országaink közötti gyümölcsöző együttműködés elmélyítésére és tökéletesítésére. Ez a közös igény fejeződik ki abban az öt célprog­ramról hozott határozatbán, amely jobban összehangolja a fűtőanyag- és energetikai, vala­mint a nyersanyagipar, a gépek, az alapvető élelmiszerek és köz. szükségleti cikkek termelését és kölcsönös szállítását, továbbá a közlekedési kapcsolatok fejlesz­tését. A célprogramok kimunkálásá­val és megvalósításával a tag­országok újabb jelentős lépést tesznek előre erőforrásaik, ter­mészeti kincseik közös erővel történő hatékonyabb kihaszná­lásában, az egymás közötti kor­szerű munkamegosztás kialakí­tásában. a gyors, ütemű tudomá­nyos-műszaki haladásban. A KGST XXX. ülésszaka meg­állapította. hogy a tagországok együttműködése és gazdasági erejük gyarapodása egyben fon­tos tényezője az enyhülésnek, a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének. A KGST-országok hívei a kölcsö­nösen előnvös gazdasási kapcso­latok bővítésének a világ vala­mennyi 'országával, függetlenül azok társadalmi- rendiétől. A diszkriminác'ótól mentes, köl­csönösen előnyös gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok bőví­tésére törekszünk a tőkés orszá­gokkal is. Erősít-"',k együttmű­ködésünket a fejlődő országok­kal táinoaatiuk gazdasőöS ns politikai füsgeflpnsáoük kivívá­sára és meg^zilárdü-sóra irá- nyuló jogos törekvésüket. * II. A Központi Bizottság megál­lapította, hogy a párttagsági könyvek cseréjének munkálatai a határozatnak megfelelően foly­nak. A párt-szervezetek és a (Folytatás a 2. oldalon) Folyamatosan továbbítja a Szaljut—5 fedélzetére a TÁSZSZ az olimpia híreit Moszkva Borisz Volinov és Vitalij Zsolobov, a Szaljut—5 űr­hajósai az űrprogram vég­rehajtása közben is állandó figyelemmel kísérik a földi eseményeket. A montreali olimpia iránt különös ér­deklődést mutatnak és ké­résükre a TASZSZ tudósítói folyamatosan továbbítják az olimpia híreit a Szaljut —5 fedélzetére. A két űr­hajós sikereket és újabb győzelmeket kívánt a szov. jet olimpikonoknak. (TASZSZ) * ♦. * Lapzártakor érkezel!; ÖTTUSA Négy szám után csa­patban második Magyar- ország. Egyéniben 8. Kan­csal, 11. Sasics, 15. Ma- racskó. * * • BIRKÓZÁS Kötöttfogásban Réczi 0, Rácz 2, Torna F- 4 és Doncsecz 5 hibaponttal, még versenyben van. Se- réss F. kiesett. * * * EVEZÉS Ambrus Mariann az egypár evezés döntőjébe került. * * * VÍVÁS Gedővári a kard egyé­niben a legjobb nyolc kö­zött van. * * * VÍZILABDA Ma Magyarország— Olaszország mérkőzés a hatos döntőben. Múzeumi szaktáborok A Békés megyei Múzeumi Szervezet az idén nyáron is több szaktábort szervezett, szám szerint négyféléi. Ezek részben már befejeződtek, rész­ben most vagy a közeljövőben zajlanak. Június közepén kéthetes nép­rajzi tábort tartottak Kétegyhá- zán. Régészeti munkákkal fog­lalkoznak Vésztő-Mágoron és Battonyán. Ez utóbbiak július 12-én kezdődtek. Augusztus el­sejétől kéthetes időtartammal Gyula-Remete-Városerdőn or­nitológiái és természetvédelmi, Körösnagyharsányban néprajzi gyújtőtábor nyílik.

Next

/
Thumbnails
Contents