Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-21 / 171. szám

Soron kívül: Villamos energia öntözéshez Á vállalásokat teljesítették Békéscsaba Pályafenntartási Főnökség IV. pályamesteri sza­kaszán a Vöröscsillag brigád dolgozói az éves felajánlásainak eleget tettek. A 20 mázsa vasat a brigád összegyűjtötte és abból a felhasználhatót kiválogatta, a többit átadta a szertárnak. A munkálatokat balesetmentesen végezték; az évi felajánlott 3 újítást beadták és 22 angolkité­rő alkatrészcseréjét befejezték. Békéscsabán a Kulich Gyula­lakótelepi óvodát patronálják; I közös színház-, mozi látogatáson és véradáson vesznek részt. Brigádnaplójukat rendszeresen vezetik. A minőségi munka 100 százalékos, a mennyiségi munka 100 százalékon felüli teljesítését is vállalták a dolgozók. Brigád­értekezleteken értékelik a mun­kát és megbeszélik a soron kö­vetkező feladatokat. Remélik, hogy a4öbbi vállalásaikat időben teljesítik, hiszen a munkafe­gyelmük igen jó garancia erre. Boldizsár Gyula Az aszály a mezőgazdaságban már eddig is igen súlyos terme­léskiesést okozott. A kárt öntö­zéssel csökkenteni lehet. Ezért a Dél-magyarországi Áramszol­gáltató Vállalat üzemigazgatósá­gai a területükhöz tartozó gaz­daságoknak — kérésükre — az öntözéshez szükséges villamos energiát ideiglenes hálózat, vagy transzformátorállomás létesíté­sével soron kívül biztosítják. A helyi kirendeltségek állandó ké­szenlétet tartanak és ahol áram­kimaradás fordul elő, a hibát — bejelentésre — azonnal kijavít­ják. Készül a finom házikenyér • * öten egy műszakban HARMINCHAT MÁZSA ke­nyér készül, amit délután és másnap délelőtt el kell juttatni a gyomai és endrődi boltokba, vendéglőkbe, étkezdékbe, öten dolgoznak egy műszakban. Id. ötvös József a lisztelőké­szítő. Ez a beosztása. Betanított munkás. A békéscsabai, a szar­vasi és a gyomai malom lisztjét keveri össze.’A minőségtől függ, hogy melyikből mennyit adagol. Az a dolga, hogy mindig egyfor­ma keveréket állítson össze. Azt mondja, hogy naponta 150 teli zsákot emel meg. Ott van ugyan a kis kétkerekű taliga, de gyorsabban halad, ha a karját használja. Bírja erővel, bár nem tartozik a fiatal korosztályba. Falusi László a dagasztócso­port vezetője vérbeli pék. He­lyette ugyan a gép dagaszt, de ahogy látom, a forgó dagasztó­csészét időnként megállítja. Az izmai közben megfeszülnek. Kérdezem is tőle mindjárt. — Nem lehetne valami fékbe­rendezést kitalálni? — Biztosan lehetne, de az in­kább a karbantartó lakatosok dolga. Egyébként gyári masina, így került hozzánk, fék nélkül. — Miért kell olyan gyakran megállítani ? Hogy jobb, foszlósabb le­gyen a tészta, ne maradjon ben­ne pocni, más szóval lisztcsomó. | Legyek én is megelégedve a ke­nyérrel. — Ettől erős tehát a dagasztó?' — tréfálkozom. — Ettől, meg az 50 kilós zsá­kok emelgetésétől. Mert amikor péksüteményt készítünk, a lisz­tet előbb a szitába öntjük. Ha azon átment, csak akkor hasz­náljuk fel. VÁGOTT KENYÉRNÉL — mert ez kell a magyarnak! — a csípés (szakítás) és a virgolás (gömbölyítés) sincs gépesítve. A pék keze érzékel, a gép nem. Az csak a vekni készítéséhez jó. A gyomaiak és az endrődiek azon­ban a 3 kilós vágott házikenye- ret szeretik. — A pékek „sínylik me^” ezt a nagy „szeretetet”, nem igaz7 — fordulok az asztal fölé hajló, gömbölyítő Hornok Lászlóhoz, aki keményen ,,nyűvi” az ipart. — Ügy van. de mit tehetünk, ha mi is a vágott házikenyeret szeretjük? Ó, hol vannak már azok a régi szép idők, amikor még valóban házi volt a házjkenyér? Ma ki vállalkozna a készítésére, ha a pékek azt mondanék: no, az ilyen munkából elegük van. De- hát nem mondják. Inkább haj­tanak, hogy minél „házibb” le­gyen a kenyér. Tudják, hogy az V............... ...........................■■■■•■■.......... e mbereknek sokszor a hangulata függ attól. Hornok Lászlóval beszélgetek a kérdésről, miközben a munka­társai arra biztatnak, hogy gra- tyláljak neki. Két okból is; a na­pokban megszületett Annuska, a kislánya: a felnőttoktatás kere­tében pedig ugyancsak a napok­ban sikerrel letette a szakmun­kásvizsgát. Ö EGYÉBKÉNT a KISZ-tit- kár, akinek jócskán van tenni­valója. Három műszakos terme­lés mellett bármit is megszervez­ni nem könnyű dolog. A KISZ- alapszervezet mégis élen jár a vasgyűjtésben, a társadalmi munkában, a sportban és a poli­tikai oktatásban. Homok László azonban az érdemet társaira ru­házza. amit így fejez ki: — Ahol „hajtanak” a K1SZ- esek, ott mit tehet a KISZ-tit- kár? Szalóki Gyula betanított mun­kás is gömbölyít. Jó néhány éves gyakorlata van már, de el­ismeri : — Azért nem látok bele a ke­nyérbe úgy, mint egy igazi pék. Csak legyen szakmunkástanfo­lyam Szabadkígyóson, mindjárt jelentkezem. Érdemes követni a KfSZ-tit- kár példáját. Id. ötvös József édesapja nyomdokait követve került a sü­tőiparba, de már szakmunkás­ként. — Ide tartozik az egész család — mondja. — Édesanyám két Írónké aligha lehetett idősebb nála (Gyuszi három évet húzott le a MÉLY ÉPTERV-nél, míg végre felvették az egyetemre), másfél éve lakott a házban, al­bérletben. Gyuszi már az első héten kinézte magának obiigát szemüveg nélküli, vékonyka, csi­nos arcát, rövid, természetes szőke haját, igen kívánatosán domborodó lábikráit és hosszú, ruganyos lépteit. Voltak elkép­zelései: egyszer megkérdi vál­lal-e órákat, mert ugyebár az angol világnyelv meg minden és ő niem akarja minden nyarát Balatonkukutyinban azzal tölte­ni. hogy í’eggel fél hatkor tejért, tízkor kenyérért stb. áll sorba, hanem... de ezt elvetette, mikor már apróra ki volt dolgozva: nyilván már az első beszélgetés­nél kiderülne, hogy az egyete­men kedve szerint válogathat a nyelvekben, kilógna a lóláb. Aztán félálomban az sem tet­szett rossz ötletnek, nyakig a paplan alatt, hogy kötelet vet át a kis szoba erkélyén, lemászik, s szép halkan megkopogtatja a lány erkélyének ajtaját, csak úgy, hogy egyedül ő hallhassa meg, senki más. Részleteiben átgondolt terv volt. Ö kinn áll a sötétben, s Irénke kilép dogobó szívvei a csak úgy sebtiben ma­gára kapott pongyolájában az erkélyre... („Bocsánat, de gáz­szagot érezten felszivárogni...”) Ezt az ötletet is el kellett vet­nie, megindulhat a hólyagos va­kolat. abban a pillanatban fenn van az egész ház. s ő zseblám­pa k kereszttüzében himbálózna ■ egy kötélen, mint valami óriás- i pók. ' Irénke otthon volt, készsége- j sen, de nagy izgalomban ment : fel tolmácsolni. Soha még igazi : angolokkal nem beszélt, egyál- talán nemigen beszélt angolul, ■ kivéve az osztályban a társai- : gási órákat. No, de a tanítva- * nyait ő tanította az angol kiej- * tésre, s nagyjából minden kér- ; désre megvolt a szabványíele- j let. S hozzá ezek piég ausztrá- : lók. Olyan drukkban lépkedett t Gyuszi mellett, mintha újra az I egyetemi felvételire menne. A mama közben megterített, ; aprósüteményt, kom pótot, saj- ■ tot, almát szolgált fel. Már ja- • vában folyt Irénke közvetítésé- * vei az eleinte akadozó, de egyre • folyékonyabb beszélgetés a csa- j Iád és a vendégek között, ő még • mindig megállíthatatlanul járt- ! kelt a konyha, a kredénc, a • spájz és az ebédlőasztal között. ■ Mindig is ezt tette, akárhonnan • jöttek a vendégek, Ausztrállá- ; bói vagy csak a szomszéd utca- : bői. Egy liter tej volt otthon, • felét megmelegítette, felét hide- j gén hagyta (Gyuszi benn már » főzte a feketét, ki tudja ezek- ! nek az ízlését? Kemény konty- ; ba szedett, gáztól sárga ősz ha- • javai, elérzékenyülve meredt a j habosodó tejre. Ki tudja ezek- « nek az ízlését? Es vajon ki tud- ! ,já ennyi év után Klári ízlését? : (Folytatjuk) i műszakban a süteményüzemben, Miska,- az öcsém pedig másik műszakban a kenyérüzemban dolgozik. Ezért ritka a közös ebéd. Valaki majdnem mindig hiányzik az asztaltól. — Mi a véleménye a három műszakról? — Legényember vagyok, nem számít. Éjszaka a legjobb. Vagy 10-12 fajta péksüteményt készí­tünk. Ez nem unalmas munka. Pénzben sem rossz, mert 25 szá­zalék pótlékot kapunk. — Mit csinálnak a sok pénz­zel? — Visszük haza mind. Mama a kasszás. Házat is építettünk már. A KEMENCÉNÉL ő és Szalóki Gyula a soros. Munkához is lát­nak. Egyenként bevetik a szép formásra gömbölyített tésztát, hogy egy idő múlva a pirosra sült kenyeret" kiszedhessék. Eb­ben a műszakban 36 mázsát. Hőség van, talán 40—-45 fonnál is több. Hajtanak. Csurog róluk a verejték. Valaki megkérdezi: — Mi az, zuhanyoztok? Nincs sértődés. Másnap az lesz a soros a kemencénél, aki most tréfál. És ő is megiszik majd 2-3 liter szódavizet közben. Otthon pedig ráadásul egy-két üveg sört — pótvédőitalként. Tászlor Béla 5 BÉKÉS MECYfí ^ NEPVJSAC « 1976. JÚLIUS 21. Méhkeréki képek Méhkeréken a háztáji gazdaságokban és termelőszövetkezetekben nagy gondot fordítanak arra, hogy minél több zöldség és gyümölcs kerüljön az üzletekbe, piacra. A Nicolae Balcescu Termelőszövet­kezetben az idén próbálkoznak először nagyobb területen dinnye- tcrinesztéssel. Tíz hektáron már szépen fejlődik a görög- cs sárga­dinnye, amiből hamarosan lehet majd szállítani Országszerte hires a méhkeréki főit» alatti uborkatermesztés. É$ évben a község lakói ^ millió forint bevételhez jutottak az ubor­kából. A gazdák közül most már egyre többen foglalkoznak a sza­badföldi uborkatermesztéssel is. Az Itt termelt áru nagy része el­jut az ország majd minden tájára Jó ütemben épül a község második kétszintes létesítménye, a négy tantermes általános iskola. Ezt a térvek szerint augusztus 20. tiszteletére adják át (Fotó: Béla Ottó) Hegnyílt a X. honismereti tábor Hétfőn Karcagon, a Déryné Művelődési Központban dr Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára megnyitot­ta a középiskolás korú fiatalok X. országos honismereti táborát. A tábor mintegy száz lakója, akik között első ízben ifjúmun­kások is vannak, s*akemberek irányításával, két héten át is­merkedik a várossal, gyűjti és feldolgozza a közeli és távoli múlt fontos emlékanyagait, A fiatalok tizenkét csoportban ku­tatják az úttörő- ós KlSZ-moz- galom történetét, a parasztélet hagyományait, a családtörténet, a népi gyógyászat, a kertkultúra, a tanyai élet, a népviselet, a gyermekjátékok hagyományait. Vizsgálatuk egyik központi té­mája a munkás életforma kiala­kulása a nagykun mezőváros­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents