Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-21 / 171. szám

Félidő g tejtermelő »versenyben Élen a gyulai Munkácsy, a szarvasi Dózsa, a mezőkovácsházi Új Alkotmány Tsz-ek és a Hidasháti ÁG Szilaj folyóból — segítőtárs Egy nap az épülő körösladányi duzzasztóműnél öt ven hét termelőszövetkezet, hat állami gazdaság és 22 község 215 kistermelője nevezett be ab­ba a tejlermelési versenybe, amelyet ez év január elsején Kiss István Mezőhegyes Kos- suth-díjas tehenészének kezde­ményezésére hirdettek meg. Már most, a verseny félidejében Is megállapítható, hogy a megkü- | lönböztetett figyelem a tenyész- ! tői, termelői munkában meghoz­ta eredményét. A legjobb tejtermelő év, 1974. teljesítményéhez viszonyítva gazdaságaink csak 96,7 százalé­kos termelést tudtak elérni a verseny indításakor. Fél év el­telte után a teljesítés 101.4 szá­zalékos. A felmérések alapján kiderült az is, hogy az országos versenyben részt vevő Békés megyei tehenészetekben 60 liter­rel nagyobb az egy tehénre jutó átlagos tejhozam, mint a többi gazdaságban. Ez már csak azért is nagy jelentőségű, mert a me­gye tehénállományának jó felét gondozzák a versenyzők. A féléves termelés alapján le­mérhető az is. hogy az élenjáró mezőgazdasági üzemekben na­gyon közel járnak az egy tehén- j re jutó évi 4 ezer literes átlag-I tejhozamhoz. A gyulai Munkácsy Tsz-ben 2034, a szarvasi Dózsa és a mezőkovácsházi Oj Alkot­mány Tsz-ekben 1913, a Hidas­háti Állami Gazdaságban pedig 1882 liter tejet termelt fél év alatt átlagosan egy tehén. Ugyanakkor 100 hektár mező- gazdasági területre számítva legtöbb tejet a Mezőhegyesi és az Orosházi Állami Gazdaságban, illetve a nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz-ben termeltek az el­múlt hat hónap alatt. Külön említést érdemel, hogy a tejverseny hatására megyénk jó n.éhány mezőgazdasági üzemé­ben fokozták a háztáji tejterme­lés segítését, támogatását. Alom­szalmával, szénával és takar­mánnyal látja el rendszeresen háztáji gazdaságéit a dévaványai Aranykalász Tsz, a körösladányi Magyar—Vietnam Barátság Tsz. a geszti Egyetértés Tsz, a gyula­vári Lenin Tsz és az almáska- marási Sallai Tsz. A tejtermelő-verseny egyéb­ként az év végéig tart, a megyei és az országos eredményeket egyaránt jövő év márciusában hirdetik majd-ki az összetett ér­tékelés után. K E. P. Elsőként az építőipari vállalatok között Népgazdaságunk már hosszú I évek óta igen nagy összeget for. dít az anyagmozgatás gépesítésé, re, az anyagok csomagolásának korszerűsítésére. Ezt az állan­dóan fejlődő folyamatot fnegkö. veteli az évek óta meglevő fizi. 1 kai munkaerö'hiánya. Elsődlege. sen azonban az egészségre át'tal más anyagok szállításának mód. j iát kellett és kell megoldani; ki. küszöbölni a kézi erőt. Ezek az irányelvek vezérelték felügyele. ti hatóságunkat, az ÉVM-t, a szállító partnert, a CEMU-t, és j az Anyagmozgatási és Csomago. I lási Intézetet. A Békés megyei Állami Építő. | ipari Vállalatnál is hasonló problémák megoldása tette és teszi szükségessé az érkező anyagok korszerű mozgatását és felhasználását. vább kívánt lépni. Cselekvési programjában előírta az égetett mésznek gumikonténerben tör­ténő szállítását a gyártóműtől az oltás helyéig. Mintegy két hó­nap eltelte után a CEMÜ bél­apátfalvi gyárával, a TAURUS, sál, az ACSI-val — megtervez­tük, illetve megszerveztük a gumikonténeres mész szállítását, s aa első tétel június 27-én megérkezett a békéscsabai álló. másra. Ezzel — a képünk tanú­sága szerint is — megszűnt a mészszükségletünk emberi kéz­zel történő mozgatása és oltása. Ezt a szállítási módot kiterjeszt, jük vállalatunk vidéki egységei, nél is. Következő állomásunk az orosházi központi telep lesz, ahol a konténeres fogadás elő­1975-ben Békéscsabán n-iegren. dezték a KGST-országok „Épí­tőipari Gépek” kiállítását, és az ott megvásárolt gumikonténe­rekkel oldottuk meg — az or­szágban elősző»' — a kisebb té­telű ömlesztett cement szállítá. sát. Ezzel az ömlesztett és zsá­kos cement felhasználásának arányát bO—20 százalékról 90— i 10 százalékra javítottuk. Vállalatunk az 1976-os évben j K rakodás korszerűsítésében to- | készületei folyamatban vannak és várhatóan a III. negyedévben ott is megkezdődhet a korszerű szállítás. Tudatában vagyunk annak, hogy a cement és égetett mész konténerizálása nem csak vál­lalatunk, hanem az egész ipar érdeke ezért a megoldás tapasz, talatait — felügyeleti hatósá­gunk segítségével — testvérvál­lalatainknak is átadjuk. Cselocsiki fái „A víz a természet leghatal­masabb eleme” — mondta Vá­sárhelyi Pál a múlt század első évetizedében a Tisza szabályo­zásakor. Az ember ma már vállalkozá­saival megzabolázza az olykor nyughatatlan folyókat. Gátak közé szorítva dolgoztatja. Kény­szeríti, hogy erejével szolgálja, jámbor segítőtársává teszi. Ter­mőföldeket öntöz életet jelentő | vizével, hátán uszályokat, hajó­kat cipel. Hasonló alapgondola­tokkal épül a KEVIÉP kivitele­zésében megyénk második leg­nagyobb beruházása a Sebes-Kö­rösön a körösladányi határban: a duzzasztómű. Óriási katlan tárul a szemünk elé. A Sárréten lpresztülrohanó Sebes-Köröstől rekesztették el több medernyi szélességben. — Mire idáig eljutottunk, megmozgattunk 90 ezer köbmé­ter földet, megépítettünk 2,5 ki­lométer betonutat, beépítettünk több mint 6 ezer köbméter be- j tont, felhasználtunk 550 tonna nagy szilárdságú betonacélt — mutat a száraz mederben álló három, egyenként 14 méter ma­gas pillérre Stelkovits Károly, a KEVIÉP létesítmény mérnöke. Elkészült még többek között a két ártéri és az egy mederpil­lér, az 500 négyzetméter résfal, az 1700 méter új mederszakasz építése befejezéséhez közeledik. Lenyűgöző látvány: mestersé­ges gátak közepén a duzzasztó­mű karcsú betontömbjei, zsalu­zatai emelkednek a magasba. A jövő év tavaszán ezek a pillérek már ellenállnak a víz megújuló rohamának, a kapukon bukik majd át a Sebes-Körös vize. A vízlépcső, elkészülte után, 1 elegendő öntözővizet ad majd a környéknek, s vízi országútja az országhatárig ér. Az első ütem elkészülte után az átlagos víz­állásnál 4 méterrel, a második ütem átadása után újabb 6.5 mé­terrel lesz magasabb a folyó. Az építkezés, területe 5 ezer négyzetméter, felvonulási terű - lete pedig meghaladja a 15 ezer négyzetmétert. Szociális létesít­ményeivel, előregyártó telepei­vel és gépműhelyével. 100 sze­mélyes ebédlőjével, munkahelyi laboratóriumával az émtőmun- kások minden igényét kielégíti. A mederpillér betonozásán, az állvány tetején találkoztunk Kalmár Sándorral. Sűrűn érkez­nek a konténerek a magasból, a toronydaru pontosan odateszi az anyagot ahová kérik. — Ebből a betonból akár egy kisebb várost fel lehetne építe­ni — magvarázza. — Erős, négv- zetcentiméterenkénf 200 kilo­grammos terhelést bír. 3 V 1976. JULIUS 21. I — Műszakonként 55 köbméter kevert betont dolgozunk be a pillérekbe — magyarázza Győri László művezető. — Ilyenkor nyáron lehet jól haladni — mondja Gurmai Mi­hály szalonnázás közben, mert a folyamatos betonozásnál nincs megállás. — Igyekszünk a jó időt kihasználni, nehogy télen ideíagyjon a kezünk. — S köz­ben felegyenesedik, hogy érje a pillér tetején játszó szellő. A betontest belsejében tik- i kasztó a hőség. Csaknem merő­legesen tűz a nap, a három vilá­gítótorony reflektorán cikáznak a napsugarak. A mederpillér tetején a Ganz-MÁVAG három szerelője — Kiss Ferenc, Tóth Gyula és Czenke Jácint — serénykedik. — A napokban várjuk a bil- lenőka\ikat, azok helyét készít­jük. A tréler ide hozza, aztán kezdődik az igazi munka. Milli- méternyi pontossággal kell min­den elemet beállítanunk — ma­gyarázza Kiss Ferenc. A szere­lőtrió dolgozott a békési duz­zasztómű építésén, Körösladány- ba a kiskörei duzzasztótól jöt­tek. — Harminc éve dolgozom a vízműépítésen. A felszabadulás óta épült valamennyi duzzasztó­nál tevékenykedtem. “ Nehéz, mert a mi műhelyünknek nincs fedele, szép, mert amit csiná­lunk maradandó — mondja Czenke Jácint. A mélyben sakktáblaszerűen betonozzák a duzzasztómű fe­néklemezét. Itt a jelenlegi ala- | csony vízszint alatt majd két , méterrel dolgoznak. — Ez a szűrőréteg — mutat az egyik frissen betonozott négy­zetre Jámbor István. — Ezekre a szivárgókra azért van szükség, hogy a talajvíz majd itt jöjjön, fel. Így nem tesz kárt a műben. Ha ezekkel elkészültünk, olyan víztörőket betonozunk majd — s a távolban levő másfél méter­nyi betonkockára mutat. — Azok azért kellenek, hogy megtörjék a víz erejét — magyarázza. A vasbetonszerelők a karvas- tagságnyi betonacélokat szerelik, tízép, egyenlő nagyságú rácsot alkotnak a több méter hosszú, nehéz acélrudak. A pillér „bejá­ratánál” csak féloldalasán fér el az ember. Ezen a munkahelyen egy-egy kisebb horzsolás min­dennapos. — Ide kényes bőrű ember nem való. Minden aprósággal nem szaladunk a segélyhelyre. Levegőn van az a seb, így ha­marabb gyógyul — mondja Sán­ta István, miközben keze fürgén jár. — Igyekeznünk kell, mert napokon belül hozzálátnak itt is a folyamatos betonozáshoz. Dicsérem a munkájukat. — Ha látta volna az alapot! Szemet gyönyörködtető látvány volt a 3 ezer tonnányi szerelt vasbeton — kapcsolódik a /be­szélgetésbe Nagy Lajos vasbe­tonszerelő, majd megmutogatja a pillérben a halcsatornát, hal­lépcsőt, a kapuk helyét. A pillér belsejében lakásnyi szerelőkamrák. Ide kerülnek majd az NDK-ból érkező hidrau­likus mozgatószerkezetek. — Mikorra működnek ezek a berendezések? — kérdezem Stelkovits Károly létesítmény- mérnököt. — Az itt dolgozó gépkezelők, műszakiak és a 9 szocialista bri­gád vállalta, hogy határidő előtt, vagyis 1977. április 4-re átadják a duzzasztót. Szavukat eddig még állják — hangzik a válasz. A duzzasztómű elkészülte azt jelenti majd, hogy megyénk északi részén a földek jövőre már nem szomjaznak, nem szen­vednek a kánikulától. Ott is üzemelnek az öntözőberendezé­sek, ahol eddig az öntözés álom­nak tűnt. Szekeres András Minden lakásba eljut az ivóvíz Mezőhegyesen szinte évszáza, dós problémát oldanak meg az. zal. hogy a közeljövőben telje­sen elkészül a komplex vízmű, s ezáltal minden lakásba eljut a jó ivóvíz. A fejlődéshez hozzá­tartozik, hogy az elmúlt évek­ben gondoskodtak a megfelelő csatornázásról, a tanács illetve a vízmű társulat összesen 22 millió forintot fordított ilyen célra. Az ivóvíz 23 millió forint, ba került, amelyhez az állami gazdaság, a szövetkezetek és a különböző üzemek is hozzájá­rultak. A vízmű építését még 1974-ben elkezdték, s befejezé­sekor 25 ezer méteres szakaszon minden utcába eljut a veze­ték. Az 500 köbméteres tároló is rövidesen elkészül. A komp­lex berendezést jövőre adják át rendeltetésének. A Mezőberényi Műszaki és Vasipari Ksz felvételre keres: szerszámkészítő, szerkezetlakatos, hegesztő, tmk-lakatos szakmunkásokat, betanított férfi dolgozókat és segéd­munkásokat lakatos munkakörbe, női dolgozókat sa.j- lolómunkára. Fizetés: országos szakmai bértáblázat szerint. 'Jelentkezés: a szövetkezet központi telepén, Mezőberénv, Gyomai út 36. i - -

Next

/
Thumbnails
Contents