Békés Megyei Népújság, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-16 / 167. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 107«. JÜLIUS 16., PÉNTEK Ara 80 fillér XXXI. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM Kevesebb papírt! Postát bontott a terület veze­tő pártfunkcionáriusa, amikor beléptem nozzá, s láttam, elko­moruló arccal válogat a súlyra is tekintélyes borítékok halma­zában. Ez a MESZÖV-től jött, emez a MTESZ-tői, a sokpe­csétes a tanácstól, aztán az egyetem rektori hivatalától, né­hány pedig országos főhatóság­tól. Hogy mit tartalmaznak? Mint rendesen: tájékoztatókat, összefoglalókat, jelentéseket, tervezeteket. Számoszlopokkal, kimutatásokkal, vitajegyzőköny. vekkel. S ki győzné felsorolni, mennyi érkezik egy-két hét alatt! Hát még elolvasni, ér­demben tanulmányozni őket, véleményt formálni róluk, meg­jegyezni, esetleg megvitatni, ami szükséges. Áradatként hömpö­lyög felfelé is, lefelé is az irat­folyam, s egy valamire való tá­jékoztató anyag nem is adja 20 —30 oldalnál alább. Tudom magam is. Nevem vé­letlenül felkerült és rajta is ma. radt egy megyei tanácsi elosztó­listán, s azóta is kapom a vas­kos csomagokat. A legutóbbiban negyvenkét oldal volt csupán a napirendi előterjesztések anya­ga, s még mellékelve hozzá egy 14 oldalas jelentés, a megyei Földhivatal munkájáról, annak nyilvántartási tapasztalatairól. S ez még csak nem is a rekord, mert a legnagyobbak a félszáz oldalt is meghaladják. Néhány hónapja egy egészen kis őrségi faluban jártam, a tanácselnökkel volt dolgom, aki beszélgetés közben egyre sűrűb­ben pillantgatott órájára. Aztán kifakadt. Most éppen egy tűz­rendészet! bizottsági ülésre vár­ták, ahol ott lesz a tsz-elnök, az iskolaigazgató és még jó né­hány vezető. Aztán egy állat­egészségügyi értekezlet lesz, ahol nagyjából ugyanazok lesz­nek jelen. Az előterjesztések pedig ott lapulnak degeszre tö­mött aktatáskájában, de őszin­tén megmondja: még belepil­lantani se volt ideje. Jó, ha el­olvassa azokat, amelyeket alá kell írnia és felfelé küldenie. Azon a héten egyébként a ki­lencedik bizottsági ülés lesz, amelyen részt vesz. Hát így állunk valahogy a közigazgatásban, s így a vállala­ti gazdálkodás területén, így szinte mindenütt, ahol őrölnek a hivatalok malmai, és végter­mékük, a papírfolyamban áram­lik felfelé és lefele. Időnként vannak nagyobb csapolások, mint például a tanácstörvény megszületése, és a közigazgatá­si munka átszervezése után. El­zárnak jó néhány eret, de az­tán eltelik néhány hónap, né­hány év, 'és ismét szinte ott va. gyünk a papíráradattal, ahol azelőtt. Tv-ben látjuk és rádió, ban is hallgatjuk, hogy olykor legegyszerűbbnek látszó ügyek­ben, mint például néhányszáz forintos szociális segély kiuta­lásában, milyen bonyolult elő­írások vannak, s kérdőívek számtalan rovatát kell kitöltenie az amúgy is nehezen eligazodó idős embernek, amíg érdemi in­tézkedésre sor kerülhet. Mindezeket a bürokrácia meg. átalkodott konoksága és vasfe- jűsége teremtené? Régen tud­juk, hogy igen is meg nem is. Van konokság is és yasfejűség —- pontosabban szólva egy rossz hivatali magatartásra hangolt- ság, többnyire az egyéntől füg- — ez sem lebecsülendő dolog. Ám valóban vannak más, komoly, objektív okok, amelyek szívós felderítése, kiküszöbölé­se, megváltoztatása sokkal-sok. kal nehezebb, mint a körülmé- nyeskedő tisztviselőt gyorsaság, ra, egyszerűségre és jó belátás­ra bírni. Egész adatszolgáltatá­si és nyilvántartási rendszerünk korszerűsítésre szorul, mind technikai értelemben, mind pe­dig a követelményrendszer te­kintetében. A velük összefüggő jogszabályok, előírások is egy­szerűsítést kívánnak, s aki tud­ja, hogy itt mi mindenről van szó, azt is érti: ez egyáltalán nem csekély dolog! S csak ezekkel összefüggésben lehet és kell nagyon kitartó munkával változtatni az igazgatási-hivata­li munka szemléletén. Méltatlan és igazságtalan do­log tehát lebürokratázni olyan derék közhivatali vagy gazda­sági adminisztrációban dolgozó embert, altit érvényes utasítá­sok és előírások köteleznek ilyen és ilyen adatszolgáltatás­ra. A bürokrata ott kezdődik, ahol az ember érzéketlenné lesz mindenféle emberi viszonylattal szemben, s ha lehet, még kö- rülményeskedő módon csavar is egyet az ügymeneten: mert ir­tózik az egyszerűtől. Ami pedig az adatszolgálta­tás csökkentését illeti, arra ugyan bő lehetőség nyílik szá­mos helyen, viszont a modern gazdasági és igazgatási appará­tusok is természetszerűen egyre több és pontosabb adatot köve­telnek, hogy megalapozott dön­tést hozhassanak. Technikai ér­telemben gzt csak a számító- géprendszerek, központi elekt­ronikus adattárolók, adatbankok oldják meg kívánatos módon, ügyviteli értelemben, pedig az ilyen eljárásoknak megfelelő egyszerűsített, gyors ügyintézé­sek. Mindenki tudja, hogy ez jórészt anyagi kérdés, és a fej­lesztés máris sok éves késésben van a követelményektől. Ha viszont azokra a lehetősé, pék re és tartalékokra gondo­lunk, amelyek mindenütt, a sa­ját területünkön mutatkoznak, akkor feltétel nélkül állíthat­juk: kevesebb papírral is lehet! Rövidebben és egyszerűbben, lé. nyegretörőbben is lehet. Az együttműködés, a kölcsönös tá­jékoztatás. a testületi munka pedig egyáltalán nem azt je­lenti, hogy mindenkinek, min­denről, azonos részletességgel kell informálódnia. A jogi ne­hézségeket sem kell feltétlenül tetézni házon belüli felesleges papírgyártással és körülményes eljárásokkal. Most az adminisztratív lét­számzárlat, minden nehézségé­vel és problémájával nagyon is felszínre hozta és éles megvi­lágításba helyezte az igazgatás, az adminisztráció, a nyilvántar­tás, és adatszolgáltatás eljárás. beli és technikai-technológiai gyengéit. Oktalanság lenne, ha nem vonnánk le mindenütt a szükséges tanulságokat, ha nem ismernénk fel, hogy merő fe­csegés magas .. termelékenységű munkáról beszélni ott, ahol meddő, időfecsérelő, lassú és kö­rülményes az az admihisztráeiós- igazgatási szektor, amely egy­mással összeköti, informálja, utasítja és szabályozza a terme­lő folyamatokat, vagy az állam­polgárt, mint egyént is ekként szolgálja. Rózsa László A lakásszövetkezetről tárgyalt a békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Tegnap, júljus 13-én Araczki János elnökletével ülést tartott a békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Első na­pirendi pontként a lakásépítő és fenntartó szövetkezetek mun­káját tárgyalta meg a testület. Az utóbbi években nagyon népszerűvé vált a szövetkezeti lakásépítés, melyet különösei-} a kedvező hitelfeltételek tettek azzá. Ugyanakkor lehetővé vált a kisebb építőipari kapacitások teljesebb hasznosítása is. 1971- ben Békéscsabán hét lakásépí­tő szövetkezet alakult meg. Az. óta 209 lakást adtak át tagjaik­nak, s 78 lakás építését ebben az évben fejezik be. A lakás­építő szövetkezetek egy része vállalt feladatának teljesítése után egyesül a lakásfenntartó szövetkezettel. Ez a szövetke­zet az V. ötéves tervben előre­láthatólag mintegy 70 lakást épít. Az építkezésen kívül a lakás- fenntartó szövetkezetre nagy feladat hárul. A szövetkezeti és a szövetkezetbe belépett OTP- társasbázak fenntartásáról, üze­meltetéséről kell gondoskodnia. Ezeknek a lakásoknak a száma e'éri napjainkban a kétezret, 1980-ban pedig a négyezret. Mi­ként azt a múlt évben tartott népi ellenőri vizsgálat is igazol­ja, feladatát a szövetkezet nem tudta teljesen ellátni. En­nek részben az volt az oka, hogy hiányos a felszerelése, s mindössze 46 dolgozót foglal­koztat. Egy lakásra évente 796 forintot fordít, mindössze 37 százalékát annak, amit az In­gatlankezelő Vállalat költ ha­sonló célra. Az egy lakásra eső költség jóval alatta marad az országos átlagnak. Ezen a gya­korlaton változtatni kell. A ta­gok által befizetett felújítási alap aligha teszi lehetővé a la­kások rendszeres karbantartá­sát. Nehezíti a gondokat, hogy sokan tartoznak a szövetkezet­nek. Az 1960-as évek elején ké­szült házak felújítása az V. öt­éves tervben esedékessé válik. Az eddigi számítások szerint a házanként fizetett felújítási alap a homlokzatok karbantartását sem fedezi. Jobb híján tehát él­ni kell azzal a lehetőséggel amit a Pénzügyminisztérium és Épí­tésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium rendelete nyújt. Az épületek felújítására ugyanis kedvezményes feltételek mellett költséget lehet • felvenni az OTP-től. A lakásépítő és fenntartó szö­vetkezetek munkájáról szóló je­lentést hozzászólásokkal és ja­vaslatokkal kiegészítve fogad­ta el a végrehajtó bizottság. Második napirendként a vá­rosi tűzoltó-parancsnokság te­vékenységéről szóló beszámolót vitatták meg. Az elmúlt két és fél évben Békéscsabán és a város környéki községekben 88 jelentősebb tűz fordult elő, mely több mint félmillió forin­tos kárt okozott. Á múlt év­ben különösen a gépkocsitüzek száma emelkedett. A tüzet első. sorban a berendezések elavult­sága, az akkumulátorok helyte­len kezelése, valamint az üzem­anyag elfolyása okozta. A tűz­oltó-parancsnokság fokozott gondot fordít a megelőzésre. A termelőszövetkezetek is felké­szültek az aratás előtt a tűzvé; delemre. A testület a beszámolót el­fogadta, majd bejelentéseket tárgyalt. —di. MA MAGYAR—FINN KÖZÖS KÖZLEMÉNY (2. oldal) * * * ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS (3. oldal) * * * VAROSEGYÜTTES (3. oldal) * * * ÖNTÖZNI, ÖNTÖZNI, ÖNTÖZNI! (4. oldal) * * * MEZÖKOVÁCSHÁZA MA ÉS HOLNAP (1. oldal) * * * TANULNI GYŰLTEK, HOGY TANÍTHASSANAK (5. oldal) Penzai úttörők érkeztek megyénkbe Tegnap, csütörtökön 24 ta­gú penzai úttörőküldöttség ér­kezett megyénkbe. A delegá­ciót Szarvason a megye párt-, állami és társadalmi vezetői fogadták. A pajtásak csaknem két hétig lesznek megyénk vendégei és ez idő alatt gaz­dag program várja őket. Ma, Szarvason városnézésen és üzemlátogatáson vesznek részt, holnap Gyulára utaz­nak, vasárnap pedig megnézik az Arborétumot és csónakki­rándulásra mennek. Hétfőn ta- lá’koznak magyar pajtásaik­kal a szarvasi úttörőtáborban. A penzai pionírok július 20-án érkeznek Békéscsabára, innen indulnak majd látoga­tóba Békésre, Orosházára és Gyulára, a hátralevő egy hét­ben. A programban a városok nevezetességeinek megtekin­tésén kívül több találkozó is szerepel megyénk úttörőivel. Természetesen jut idő fürdés­re, játszásra, pihenésre is. A szovjet pajtások július 27-én utaznak vissza Penza megyé­be. SC&OCOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOCOOOOOOCOOCO< XXJOOCCOOOOOCCCCCOCCOCCCCOCGÖCOCO Szalmaszállitás Füzesgyarmaton ■ Ä .Jgf ÄIP •< A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezetben aratasi nagyüzem van. Az aratás mellett nagy erőket vontak össze a járulékos munkákra is. Jól halad a szalma bálázása, szállítása és kazlazása. Szalmából hozzávetőlegesen 800 vagonra számítanak. Képünkön egy egész kazalravaló szalmát szállít a traktor fotó: Béla Otto

Next

/
Thumbnails
Contents