Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-12 / 138. szám

Tudomány ÚJ KÖNYVEK Előregyártott híd A hí dóri ások sorsát m. egész világ'figyelemmel kíséri. A mű­szaki ’ alkotóerőnek valóban a nagy, karcsú, merészen ívelő hi­dak a legnagyszerűbb kifejezői. De a kisebb hidak jelentősége •em marad el a nagyokétól. Gondoljunk csak arra, hogy egy nagyváros főútvonalán fekvő kis híd megrongálódása, átépítése micsoda forgalmi gondokat okozhat! A második világháború után egy ideig a legtöbb kisebb híd még a helyszínen, vasbetonból készült A betonozáshoz zsaluzat szükséges, azt pedig állvánnyal kell alátámasztani. A zsaluzat készítése igényes munka, az áll­ványzat pedig — különösen, ha a híd víz felett húzódik — sok munkaórát és rengeteg anyagot kíván. Éppen ezért világszerte egyre terjed a hidak alapele­meinek élőregyártása és az építményeknek ezekből való összeállítása. Néhol már azzal is próbálkoznak, hogy egész át­íveléseket, komplett hidakat ké­szítsenek előregyártással. Ilyen­kor persze az egyilf legnagyobb probléma az, hogy miként emel­jék helyére a sokszor több száz vagy ezer tonna súlyú épít­ményt. A képen látható esetben ja­pán szakemberek sikerrel oldot­ták meg ezt a nehéz feladatot. A parton előre elkészített vas­beton átívelést, amely egy 2x3 nyomsávos, kétoldalt gyalogjá­róval is rendelkező autópálya része, először vízen úszó ponto­nokra helyezték, majd hatalmas úszódaruk segédletével szállítot­ták és emelték a helyére. A ja­pán konstruktőr érdekes megol­dást választott, amikor a hidat egyetlen, középen elhelyezett vasbeton ívvel merevítette ki. A Kossuth Könyvkiadó újdonságai közt említést érde­mel Varga Jenő, a világhírű magyar közgazdász válogatott írásainak most megjelent első kötete, melynek címe A prole­tárdiktatúra . gazdaságpolitikája. A gazdag válogatás a marxista közgazdásznak 1918 és 1921 kö­zött írt cikkeit, tanulmányait tartalmazza. Megjelent Búza Márton: Az üzemi demokrácia fejlesztésének kérdései című kö­tete. A polgári ideológia és a revizionizmus bírálata címmel indított, több ország kiadóinak együttműködésével készülő so­rozatban látott napvilágot A „marxológia” nyomorúsága. A tanulmánykötet szerzői Rolf Bauermann, Karlheinz Geyer és Elmar Julier. Aktuális kul­túrpolitikai kérdéseket tárgyal Gazsó Ferenc könyve, az Iskola- rendszer és társadalmi mobili­tás. Amerikai asszonyok vallo­másait tartalmazza, Kathy Kahn rendkívül érdekes riportkönyve, az Ó, ti hillbilly'’ nők ... A Szépirodalmi Könyvki­adó könyvei közt első -he­lyen említjük a Nagy klassziku­sok sorozatban nj^gjelentetett verseskötet, József Attila összes verseivel. Novellákat, hosszabb lélegzetű elbeszéléseket és port- rékarcolatokat tartalmaz Sza- konyi Károly új könyve, a Tu­datom, jól vagyok! Sándor Iván regénye A futár. Vészi Endre elbeszéléseinek új kötete az In­kognitóban Budapesten. Szabó Magda két regényét — Alvók futása, Zeusz küszöbén — tar­talmazza az írónő életműsoroza- tának 'most megjelenít új kö­tete. Tamás Aladár minden ed­digi, visszaemlekezésekre épülő szépprózai alkotását fűzi cso­korba a kétkötetes Akkoriban szütelen fújt a szél című élet­műkötet .Bernáth Aurél újabb könyve a Feljegyzések éjfél kö­rül. A kétkötetes Itt élned kell Illyés Gyula életműsorozatának 1933-tól napjainkig terjedő írá­sait foglalja egybe; azokat az írásokat, amelyek népünk sors- pröblérnáival foglalkoznak. Pán- di Pál új tanulmánykötete az Első aranykorunk. Sőtér Istvá­né a Werthertől Szilveszterig. Gyermekek a napon és a vízben A napfény és a víz — mind­kettő nagyon egészséges a gyér-' mekek számára, de mindkettő­nek megvannak a maga veszé­lyei. Csak idejében fel kell is­mernünk ezeket, mert könnyű ellenük védekezni. A gyermekek többnyire csak akkor érzik a napsugarak per­zselő hatását, ha melegük van. A vízben vagy a víz partján azonban nagyon soká elviselhe­tik a tűző nap melegét, mert egyrészt a játék elvonja figyel­mükét a hőségtől, másrészt a víz kellemesen hűsít és fölötte majdnem mindig íújdogál egy kis friss szellő. Így azután ész­re sem veszik, hogy iesültck. Árnyékban is le lehet égni Nem árt tudni, hogy a leégés veszélye a folyó- vagy tóparton, a strandon sokkal nagyobb, mint mondjuk, odahaza a kert­ben vagy az utcán, mert a víz tükre visszaveri a nap ibolyán­túli sugarainak jó részét — a gyermek tehát kétszeres erőssé­gű ibolyántúli sugárhatásnak van kitéve. Tévedés azt hinni, hogy a víz­ben való lubickolás, úszás köz; ben nem kell számolni a lesü­lés veszélyével. A víz elnyeli ugyan az ibolyántúli sugarak nagy hányadét, de ezek jórészt nem veszítik el hatásukat. "Ugyanígy azon se csodálkoz­zunk, ha a vékony felhőréteg mögül, a fák lombárnyékán ke­resztül is hatnak bőrünkre a napsugarak. A napfényözönnek kitett gyermeknek legalább annyira szüksége van a leégés elleni krémre, olajra, mint a fel­nőttnek. Hőveszteség fürdés közben Gyakran felmerül a kérdés: mennyi ideig íürödhet egy gyer­mek veszélytelenül? Jogos a felvetés, hiszen ki ne látott vol­na már a testének egész felüle­tén libabőrös, vacogó fogú gyer­meket (még kánikulában is), akinek az ajkai olyan kékek, mintha szedret majszolt volna. Ilyenkor egyszerűen arról van szó, hogy a gyermek túl so­káig hancúrozott a vízben és túlságosan kihűlt. Mi, emberek melegvérű teremtmények va­gyunk, ami együttjár azzal, hogy testünk hőmérséklete 36—37 C fok. Tekintettel arra, hogy ilyen hőfokú víz legfeljebb a gyógy­fürdőkben van, a folyók, tavak, tengerek vízhőmérséklete soha­sem éri el ezt a hőmérsékletet, fürdés közben a test szüntelenül bizonyos mennyiségű meleget ad át a környező víznek és en­nek következtében egy idő után kezd lehűlni. Kérdezhetnénk: a levegő sincs 36—37 fok meleg, mégis akár egész álló nap futkórozhatunk fürdőruhában és nem fázunk. Nos, ennek az a' magyarázata, hogy a levegőn előálló meleg­veszteséget testünk könnyűszer­rel kiegyenlíti, a levegő hőveze­tőképessége ugyanis csak hu­szonötödé a vízének! Görcs a lábikrában A túlságos lehűlés nem az egyetlen veszély, ami a gyerme­ket a vízben fenyegeti. A hideg víztől, a túlságos megerőltetés­től súlyos, fájdalmas görcs áll­hat a lábikrába. A görcsöt, el­sődlegesen az idézi elp, hogy a test véredényei a hideg vízben összehúzódnak, minek- követ­keztében korlátozódik az izmok vérellátása. A gyermek annál jobban tombol és ugrál, minél hidegebb a víz, hogy a mozgás útján felmelegedjék. Ilyenkor másodlagosan a túlságos meg­erőltetéstől is görcsöt kaphat. A tapasztalt úszók a vízen ha- nyattfekve várják ki, amíg a görcs magától elmúlik. A gyer­mekek azonban többnyire meg­ijednek, rúgkapálódzni kezde­nek a vízben, s ezzel csak sú­lyosbítják a helyzetüket. Végezetül hadd hívjuk fel a figyelmet arra az eleget nem ismételhető „aranyszabályra”, amelyet gyermekeinkkel is ide­jekorán tudatosítanunk kell, hogy felhevülve, kimelegedve sohase vessék magukat a víz­be, még ha az langyos is. Ugyan­csak fontos elővigyázatossági intézkedés, hogy a gyér hajú vagy kopaszra nyírt fejű gyer­meket védjük sapkával, kendő­vel a tűző napsugaraktól, a be­következhető napszúrástól. B. 1. 9 BÉKÉIMIG W »376, JUNIUS 12, Beköszöntött a szünidő. A gyerekek egész nap felszaba­dultan futkároznak, játszanak. Kikerülnek az otthon, az is­kola biztonságából. A kevésbé ismert környezet számtalan veszélye leselkedik rájuk és ahogyan minden évszaknak megvannak a maga örömei, ugyanúgy minden évszaknak felsorolhatjuk sajátos veszélyeit is. SZOMORÚ STATISZTIKA A nyár elsősorban az iskolás gyermekekre veszélyes, akikkel — valószínűleg a lazább felügyelet miatt — a va­kációban több baleset történik, mint a tanév folyamán. Az i Állami Biztosító adatai szerint, szinte törvényszerűen, má­jusban kezdődik a gyermekbalesetek számának növekedése, és tart egészen szeptemberig. Az utóbbi 5 évben másfél- szeresére növekedett a halálos végű gyermekbalesetek szá­ma.^ Békés megyében egy év alatt az Állami Biztosító Békés megyei igazgatóságának adatai szerint, több mint másfél ezer 6—19 éves korú fiatal került a baleseti sérültek listá­jára. / A statisztikai adatokból kiderül még az is. hogy két — tulajdonképpen három — korosztály' van kitéve a baleset­nek. A közlekedési balesetek száma különösen magas a 10 pv körüli gyerekeknél. Ennek két oka van: az első, hogy általában ebben a korban kezdik meg a nagyobb utak meg- tevését szülői felügyelet nélkül, a másik, hogy alacsony ter­metük miatt nem képesek eléggé áttekinteni a terepet, s így idejében felismerni a fenyegető veszélyt. Ha óvni akarjuk őket, nem elég, ha csak megtanítjuk a helyes közlekedési szabályokra: gyakoroltatni is kell velük az úttesten való át­kelést. A másik balesetveszélyes idő a fiatalok életében a pu­bertás kora. A nővé, illetve férfivá érés fiziológiai folyama­ta is eléggé igénybe veszi a gyerek szervezetét, ilyenkor amúgy is hajlamosak figyelmetlenségre. Rontja a helyzetet, hogy különösen a fiúk ilyenkor nagy tettekre vágynak, ki akarják próbálni erejüket. Bátorságuk van, tapasztalatuk kevés, s így nem tudják eléggé mérlegelni egy-egy vállal­kozásuk veszélyességét. Náluk is gondos és idejekorán kezdődő neveléssel le­het csökkenteni a balesetek számát. Azzal csak ártunk, ha óvjuk őket mindenféle veszélytől: az ügyetlen és félénk gye­rek sokkal rosszabb helyzetben van, miint a bátor és ügye­sebb. Ehelyett arra kell őket rrfegtanítanunk, hogy okosan legyenek bátrak. Értessük meg velük, hogy minden koruk­hoz illő sporttal, barkácsolással stb. • megpróbálkozhatnak, de csak akkor, ha szakértő vezetővel előbb megtanulják an­nak végzését. MIT TEHET A SZÜLŐ? Az semmi esetre sem célravezető, ha eltiltja gyermekét a szabadon való tartózkodástól, mozgástól, sporttól, úszás­tól. Meg kell tanítani a gyermekeket,, hogyan viselkedjenek a szabadban, hol leselkedik veszély rájuk, mi okozhat nekik bajt. Hiszen gyakran a gyerekek ügyességén múlik, elkerü­lik-e a balesetet. Nem az úszástól kell óvni őket: módot kell adni arra, hogy mégtanuljanak úszni, és ne csak a tempó­kat, a víz veszélyeit is ismerjék. Nagyon fontos újra és újra elmondani, hogy felhevült testtel nem lehet vízbe ugrani, mert a szívgörcs a legjobb úszóval is végezhet. Nyáron fo­kozottan kell ügyelni, nehogy romlott ételeket egyék a gyer­mek. Az sem mindegy, hogy merre jár kerékpárral, mek­kora a forgalom. Baleset történhet barkácsolás közben, vagy ha permetezés után fáról eszik a gyümölcsöt, mert az súlyos mérgezést okozhat. Tulajdonképpen még jó néhány veszély- forrást felsorolhatnánk, de ehelyett a szülők, a nagyszülők figyelmét hívnánk fel arra, hogy felügyelettel, fokozott gon­doskodással el lehet kerülni a bajt. MIND ANNYIUNK FELELŐSSÉGE A gyermekek nevelése a környezet veszélyforrásainak felismerésére; a közlekedési ismeretek oktatása, a helyes magatartási normák kialakítása és ezzel kapcsolatos reflexek erősítése — csak az egyik tényező a baleset megelőzésében. Ez jelentős mértékben az iskola feladata. Az iskolán kívül mindenkinek a maga területén is fel kell mérnie, milyen megelőző intézkedést tehet a gyermekek védelmében — a gyérmekélet védelmében. Érezzék jobban gyermekeink, hogy mindem felnőtt vigyáz rájuk, a szülők és a pedagógusok fe­lelőssége mellé oda kell írni mindannyiunk felelősségét. A gyermekbalesetek — még könnyebb sérülések esetén is — nehéz helyzetbe" hozzák a szülőket. A balesetet szén— vedelt diák fokozottabb és többirányú segítségre ázorul; a testi sérülés rendszerint súlyos lelki megrázkódtatással is jár. A lelki megrázkódtatás, a testi fájdalom múltával gon­doskodni kell ápolásról, ellátásról és nem utolsósorban arról is, hogy le ne maradjon a’ többiek mellől az iskolában. A gyereküket féltő szülők készek meghozni minden áldozatot. Azonban jelentősen megkönnyíti a helyzetüket, ha á baleset alkalmával jelentkező kiadások egy részét tanulóbaleset­biztosítás térítései fedezik. A BIZTOSÍTÁSRÓL A tanulóbaleset-biztosítás otthon, utcán, játszótéren, is­kolában, tehát mindenütt érvényes. A biztosítás minden év­ben július 1-től a következő év június 30-ig érvényes, tehát a most kötött biztosítás már az idei nyárra is vonatkozik, ha az évi díjat még a tanév befejezése előtt befizetik. Jó tudni, hogy a sokgyemekes szülőnek csak három gyermeket kell biztosítania’, a többi ingyenesen vesz részt a tanulóbaleset­biztosításban. Az esetleges baleseteket, Békés megyében az Állami Biztosító lakóhely szerint illetékes fiókiáinál kell be­jelenteni. Megköthetik a biztosítást főiskolások és egyete­misták is, évi 20 Ft-ért. A biztosítási díjat az iskolában kell befizetni. A szakmunkástanulók félig már dolgozók, de ők is köthetnek tanulóbaleset-biztosítást. Sőt, választhatnak is, 20 000 Ft-os baleset-biztosítást nyújt a 20 Ft. évi díjú biztosí­tás, de van 30 Ft-os változata is, 80 000 Ft-os baleset-biztosí­tással. Az. anyagi terheken könnyít a tanulóbaleset-biztosítás, de a szülők és pedagógusok számára fontos feladat a gyer­mekek megóvása a bajtól és az is, hogy a sok ezer balesetet szenvedett fiatalt visszavezessék az egészségesek közé. Czeple Tibor A fiatalok

Next

/
Thumbnails
Contents