Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-10 / 136. szám

M it mond a jogszabály? Á szakmunkás nyugdíjról A szakmunkás öregségi nyug­díját. ha a nyugdíjazását közvet­lenül megelőző egy éven át már nem szakmunkásként végzett munkát, kérelmére annak a ke­resetnek az alapulvételével kell megállapítani, melyet nyugdíja­zása évében a szakképzettségé­nek megfelelő munkakörben levő dolgozók átlagosan elértek. Mégpedig annál a munkáltató­nál, ahol utoljára dolgozott. Ez a rendelkezés azokra vonatko­zik, akik szakmunkás-bizonyit- vánnyal vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel rendelkeznek és legalább 15 éven át szakkép­zettségüknek megfelelő munka­kört töltöttek be. Szakmunkáskedvezményre jo­gosult az a vasutas is, aki mun­kaköre betöltéséhez legalább két, a Közlekedési és Posta ügyi Minisztérium Vasúti Főosztálya ólai megjelölt munkakörben pe­dig legalább egy szakvizsgája van. A szakmunkáskedvezmény­re jogosító időt a szakvizsga, ha pedig két szakvizsga szükséges, a második szakvizsga megszer­zésétől lehet számítani. A szak­munkástanuló időt is a szakkép­zettségnek megfelelő munka­körben eltöltött időnek kell te- , kinteni. Ezen kívül erre jogosít a munkásmozgalomban, a kato­nai szolgálatban töltött idő, ha a dolgozó ezt megelőzően és kö­vetően 30 napon belül a szak- képzettségének megfelelő mun­kakörben dolgozott. Továbbá ennek számít az irá­nyító munkakörben eltöltött idő is, ha a dolgozó szakképzettsé­gének megfelelő munkakörben foglalkoztatottak munkáját irá­nyította. Amennyiben a dolgo­zónak több szakmunkásképesí­tése, vagy ezzel egyenértékű szakképesítése van, átlagkerese­tét abban a munkakörben fog­lalkoztatottak keresetének a fi­gyelembevételével kell megál­lapítani, amelyben a leghosszabb ideig dolgozott. —di. Jelentés Mongóliából A Mpngol Népköztársaság fő­városának ipari üzemei 1976 el­ső negyedében milliókat adtak terven felül az országnak. A Mongol Népi Forradalmi Párt XVII. kongresszusának tisztele­tére kibontakozott munkaver- senyben részt vevő kollektívák felajánlották, hogy a termelés növekedésének 85 százalékát a munka termelékenységének fo­kozásából biztosítják. Ulánbátor munkásainak ke­zéből kerül ma ki Mongólia ipa­ri termékeinek több mint fele. Az ötéves terv előirányzatait túlteljesítve, a főváros dolgozói több mint 120 millió tugrik ér­tékű árucikket termeltek terven felül. Munkások egyenruhában Feszült figyelem és rövidesen lehanyatlik a céltábla Szigorú fegyelem. Ez az elsői benyomása annak, aki meglátó-! gatja a lőteret olyankor, amikor [ fenn lobog á piros zászló, messzi­re jelezve, hogy: Vigyázat! Éles - lövészet! — Fegyelem nélkül el sem kép­zelhető, hogy rendben megtör­ténjen, balesetmen lesen az ilyen fontos gyakorlat — tájékoztat kísérőnk, Komlósi Sándor, a gyulai városi-járási „Kun Béla” munkásőr zászlóalj prancsnoka. A civilek érdeklődésével és iz­galmával járjuk végig a lőtér mozgalmas életét. Szigeti Zoltán, az MSZMP járási bizottságának titkára tenyerét szeme felé emel­ve próbálja megfigvelni a 200 méterre levő céltáblát — amely Most jelent meg Anyagmozgatás a mezőgazdaságban A Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat gondozásában most je­lent meg dr. Knoll Imre: „Anyagmozgatás a mezőgazda­ságban” című munkájának má­sodik, átdolgozott kiadása, amely a MÉM egyetemein és főisko­láin engedélyezett tankönyv. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak a tanulóknak nyújtja a szükséges ismereteket, hanem a gyakorló gépészmérnököknek, mezőgazdászoknak is sok segít­séget, hasznos útmutatást ad a témában. Az anyagmozgatás ma már a népgazdaság minden területén, így a mezőgazdaságiján is olyan | tevékenység, amely munkafolya. I Recenzió Csatár Imre A vasárnapi krónika műfajá­nak egyik jeles kifejező szerző­je napjainkban Csatár Imre, írá­sait hétről hétre — a Magyar Nemzet hasábjain, „Útközben” címmel olvashatjuk. írásai most kötetbe foglalva jelentek meg a Szépirodalmi Könyvkiadónál és még erőtelje­sebben hatnak, mint esetenként, napilap-nyilvánosságra szántan. Csatár a ma krónikása, olyas­mikre figyel, amilyenekre sok­szor oda se pillantunk, vagy ami mellett szótlanul megyünk el. Az Asszony fejkendővel, az Este. a Tehetség megannyi kitűnő mataival behálózza a termelés ; minden szintjét. A növényter. ■ mesztés és az anyagmozgatás, ! állattenyésztés valamennyi mun- : kafolyamata összefügg az anyag- 5 mozgatással, amit egyetlen szám ■ is bizonyít: 220 millió tonna kü_ ; lönféle anyagot kell évente meg- ! mozgatni a mezőgazdaságban. : Hogyan? Erre ad választ a csak- £ nem 340 oldalas könyv, amely • az anyagmozgató berendezések £ elemeivel, a gépekkel, az egyes £ folyamatokkal, valamint a szer. ; vezési és hatékonysági kérdé. ■ sekkel foglalkozik egyetemi, fő- 5 iskolai szinten, de — ha,ngsú- £ lyozzuk — a gyakorló szakem- £ berekhez is szólva. Útközben karcolat, miniatűr festmény. Történetei sosem csináltak igaz­ságot, de igazságkeresést sugá­roznak. Társadalmi mondanivalója fontos: nem vagyunk olyan gaz­dagok, hogy az élet gyűjtötte kincseket az ablakon dobáljuk ki. Arra vállalkoztunk, hogy szocialista-humanista társadal­mat építsünk fel. Nemcsak biz­tonságot kell adni azoknak, akik lerakták a mai anyagi élet alap­jait, hanem öreg életüknek ér­telmet is. Ennek megértéséhez is segíti az olvasót Csatár Imre könyve. ledől, ha találat éri — pásztáz­za-e a géppisztolysorozat. A pisztoly lőállásbán a sarka- di cukorgyári szakasz tagjai ké­szülődnek, hogy leküzdjék a célt, az előttük álló alakokra rajzolt körök valamelyikét eltalálva. Éppen a „tűz!” vezényszó előtt érkezik meg Mátyási János, a j cukorgyár igazgatója, aki együtt< izgul a munkásokkal, hogy si­kerüljön nekik minél többször | eltalálni a 10-es kört.. Csattan- j nak a pisztolylövések és a „tűzeti szüntess!” parancsszó után in­dulnak a lőtáblához megnézni, kinek hogy sikerült? Valamivel i távolabb géppisztoly kattog, mé arrébb a géppuska kelenel. A lő­állásbán feszült figyelő szemek derűsebbé válnak, amikor a talá­latok" nyomán lehanVatlik a cél­tábla. Persze, szigorú fejcsóválás jár annak, aki sok töltényt „pa­zarol” el egy-esv találatra. Mert ilyen is akad. Hiába, „nem szü­letünk katonának”, sok. sok gya­korlás az ára a jó eredménynek. Az ellátók közül Varga János és Germán Imre szapora mozdu­latokkal osztják a reggelit, kol­bászt mustárral. Töljben a na­gyon ügyes újítással elkészített kannákhoz mennek, amelyekből j kis csapon meleg teát csurgatnak a műanyag pohárba. Igaz, jú­nius van már. de jobban elkel a meleg tea, mint a jégbehűtött ital. A lőtértől kissé távolabb, az út mentén várakoznak azok, akik kézigránátot dobnak. Csak ami­kor az előző felrobbant, mehet a következő harcos és a jól előké­szített fedezékben várja meg hogy robban-e a gránát. Ilyenkor Pilinger János tűzszerész kéz­bevett ggy darab gyújtózsinórt, egy gyutacsot s azzal bírta „jobb belátásra” a renitenskedő grá­nátot. Félárbócra ereszkednek a lövé­szetet jelző zászlók. Vége a gya­korlatnak. Jó délutánba hajlik már az idő, amikor előkerülnek a lőlapok. gyors értékelés és a narancsnok elégedetten bólint a lőeredmények láttán, amelynek osztályzata ió és kiváló. Az egy­ség tagiai jóleső fáradtsággal ka­paszkodnak fel a gépkocsikra. Az első nap végétért, de bátra van még a semmivel sem köny-( nyebb másnap, amikor a szol­gálati csoportokban tevékenyke­dő munkásőröknek meg kell is­merni és gyakorolni a különböző harcászati mozzanatokat. Másnap korán kezdődik a fog­lalkozás. Még harmatos a fű, amikor a parancsnok kocsija megérkezik' a gyakorlat színhe­lyére. A rádiós kocsiban halkan zümmög az adó-vevő és ’titok­zatosnak tűnő szavak, félmon­datok vándorolnak az éterben a kocsitól láthatatlan helyekre. Óránként adnak jelentést a szá­zadparancsnokok arról, hogyan haladnak a feladatok végrehaj­tásával. A szabadkígyósi út két oldalán fiatal erdősorokban fo­lyik a kiképzés. A munkásőrök pi-élszürke ruhája beleolvad a fák sűrűiébe. Keményen csattan a felszólítás­— Állj,/ki vagy? Hiába van velünk a narancsnok, a szolgá­lat az szolgálat. Aztán 7. Szabó Gábo’’ — civilben traktoros — jelenti dr. Marsi Ovidénak: El- sőtitkár elvtárs jelentem... A szakasz tagiai nemrég fe­jezték be a reggelit, s a vezény­szóra pillanatok alatt rendeződ­nek a sorok. A rajok megszerve­zik a körökörös figyelést, s fegy­vereik védelme alatt az egység biztonságosan haladhat tovább. Mintaszerű a feladat végrehajtó-^ sa, nem is marad el a dicsérő .szó, amely láthatóan jólesik min­den egyes harcosnak. A kikép­zést szakaszonként gyakorolják, sőt rajonként is, ezzel lehetőség van arra, hogy a feladattervben, amelyet a szakaszparancsnokok jóelőre elkészítettek, mindenki alanosan elsajátíthassa. Felemelő érzés látni, hogy az idősebbek és a fiatalabbak egyaránt nagy fe­lelősségtudattal, egymást segítve milyen lelkiismeretesen hajtják végre a parancsokat. Ebédszünet után minden rend­ben folyik tovább. A délutánban járunk már. amire kénletesen szólva, „lefújják” a gyakorlatot. A munká.ső’’ök fáradtan indul­nak hazafelé, hogv a fegyvert szerszámra, az egyenruhát mun­karuhára átcserélve másnap megkezdjék a munkát a tsz-ben, a földeken, a gyárakban, a gépek és munkapadok mellett. Béla Ottó Uoiéroiziositü járőr A DOLGOZÓK KORSZERŰ ELFT ES BALESETBIZTOSÍTÁSA A >

Next

/
Thumbnails
Contents