Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-08 / 134. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1976, JÚNIUS 8 , KEPT) Ára: 1,— forint XXXI. ÉVFOLYAM, 131. SZÄM Világ proletárjai. MA; A cigány-lakosság BEILLESZKEDÉSÉRŐL (3. oldal) ÚJ SZÍNFOLT DOMBEGYHÁZÁN (4. oldal) MEZŐGAZDASÁGI SZAKMUNKÁSOK LESZNEK (5. oldal) Á tervezés és önvizsgálat Kétségtelen, a vállalatok számára végső soron meghatá­rozottak a célok és az eszkö­zök, hiszen az ötéves népgaz­dasági tervnek és a szabályo­zó rendszernek ez a szerepe. Vitathatatlan azonban, hogy az adott keretek mellett meg­lehetősen nagy a mozgássza­badság a helyi teendők és sor­rendjük meghatározásában. Ezzel jól élni azonban csak akkor sikerül, ha mélyrehatói az önvizsgálat, ha megteremti az összhangot a megoldandó feladatok és a rendelkezésre álló emberi, anyagi képessé­gek között. Érdekes tapasztalatokkal szolgálnak a megismert válla­lati programok. A korábbinál nagyobb figyelmet fordítottak a tervezők például a kapaci­tás-tartalékokra, s a termék- szerkezet változására. Ez erény, hiszen — egyetlen ese­tet kiragadva — bebizonyoso­dott, a könnyűipar több terü­letén, így a gyapjú-, a pamut- stb. iparban a termelésnöve­kedés negyven százaléka be­ruházások nélkül elérhető. Ugyanakkor a termékszerker zet korszerűsítésében a válla­lati elképzelések alig támasz­kodnak a kooperáció, a szako­sodás nyújtotta előnyökre. Ha­sonlóan az előbbiekhez, ellent­mondás rejlik abban is, hogy a józanabb jövedelempolitika változatlanul mohó beruházási kedvvel társul, azaz amíg a vállalati tevékenység egyik részterepén reális ítéletalko­tásra vezetett az önvizsgálat, a másikon nem. S bővíthetjük a figyelmeztető jelek sorát az­zal is, amit az élőmunka bő- markú mérésének, túl nagy­vonalú kezelésének nevezhe­tünk. Olyasfajta illúziót persze nem táplált senki, hogy a vál­lalatok tökéletes, minden rész­letükben maximumot nyújtó tervet készítenek. A segítség ugyan nem volt lebecsülhető — így a minisztériumok kije­lölték a kiemelten fejleszten­dő és a megszüntetendő ter­mékcsoportokat, meghatároz­ták az iparági fő haladási irányokat stb. —, de teljesnek sem tarthatjuk. Az elkerülhe­tetlennél több bizonytalansági tényezővel kellett tehát a vál­lalatoknak számolniuk a prog- rambk kialakításakor. Ez is hozzájárult a túlzott óvatos­sághoz, illetve a lehetőségek túlbecsüléséhez, s persze, az szintén, hogy a vállalatok ma­guk sem prólbáltak meg min­den homályos részletnek a vé­gére járni, ráhagyatkoztak né­mely esetben kiötölt becslé­sekre, licitálás szerű remé­nyekre. Ez utóbbit különösen a beruházási és a belföldi ér­tékesítési tervszakaszoknál láthattuk. Mit ér az önvizsgálat? Le­egyszerűsítés ugyan, de felel­jünk azzal, hogy a nehézipari tárca vállalatai tavaly 1,2 mil­liárd forint megtakarítást ér­tek el, s ennek döntő része a vállalati működés egyes ele­meinek kritikus szemügyre- vételéből származott. Beszédes bizonyítéka ez annak, hogy vannak tartalékok, s szüksé­ges az önvizsgálat, mivel hely­ben sem tudják, mire képesek igazán, mire van, s mire te­remthető meg az emberi­anyagi háttér. öt évre persze nem lehetsé­ges úgy tervezni, hogy min­den apró részlet a helyén le­gyen, ahogy ezt valaki szelle­mesen megfogalmazta, nincs mód a vállalati cselekvés dog­máját megalkotni. Szükség sincs erre. Arra azonban igen, hogy a termelők például föl­figyeljenek a világszerte ta­pasztalható irányzatra, mely a takarékosság jegyében növeli a termékek megbízhatóságát és tartósságát. Más jellegű esettel előhozakodva: a köny- nyüiparban a következő tíz— tizenöt évben 350 olyan telep­helyet szüntetnek meg, amely alkalmatlan a fejlesztésre. Mégis, ezeknek az egységek­nek egy nem jelentéktelen csoportja úgy véli, hogy lé­nyeges beruházásokat kell végrehajtania! Tagadhatatlanul növekedett a készség az önvizsgálatra, az ötéves vállalati tervek ezt ta­núsítják. A baj ott van, hogy a program készítői sokszor csupán kapacitásokat, anyag- ellátási, beruházási s más ha­sonló, dologi feltételeket mér­legeltek, s magát a szervezetet nem helyezték a figyelem gyújtópontjába. Holott gyak­ran nem a dologi részben, ha­nem a szervezetben, annak tö­kéletlen működésében lelhető meg a gondok forrása. Az önvizsgálat e leggyen­gébb pontja azt sejteti, hogy a legnagyobb teendők, a leg­nehezebb feladatok ezen a te­rületen találhatók. A termelé­si, értékesítési, fejlesztési si­kerek reménye tehát csak ak­kor táplálkozhat biztos for­rásokból, ha — akár a kész programok további finomítá­sa, részleteik újraelemzése, árán is — itt lesz a leggyor­sabb a haladás. Mészáros Ottó A békehónap jegyében Magyar—csehszlovák barátsági nap Kardos községben A megérkezés pillanata: Enyedi G. Sándor, Nyári Sándor, Párdavi Gusztávné. Oidrieh Tesarik és Vichnál Pál Fotó: Veress Erzsi A békehónap rendezvénysoro­zatának megfelelően a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a megyei nemzetközi béke és ba­rátsági munkabizottság június 7-én magyar—csehszlovák barát­sági napot rendezett Kardos köz­ségben. A Hazafias Népfront megyei titkárságának meghívására júni- i us 7-én a délelőtti órákban me- ! gyénkbe érkezett Oldrich Tesa-l rik, a Csehszlovák Kultúra bu-1 dapesti igazgatója és Pardavi I Gusztávné, a titkárság munka- | társa. A szomszédos testvéri or­szág képviselőit Békéscsabán, a népfront székházában fogadta Nyári Sándor, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának tit­kára, Vichnál Pál, a nemzetközi béke és barátsági munkabizott­ság megyei titkára. Jelen volt a találkozáson Enyedi G. Sándor. az MSZMP Békés megyei bizott­ságának tagja, a Békés megyei Jó az ellátás a növényvédő szerekből Segíti az AGROKER Az AGROTKÖSZT-nél össze-. sítést készítettek a kistermelők j tavaszi ellátásának alakulásáról; az elmúlt év azonos időszakához képest megnőtt az érdeklődés a különböző ipari termékek iránt. a kisárutermelőket kielégítik az újabb igényeket. A kistermelők mintegy 30 ezer ba- romfi-önetetőt és önitatót vettek át az elmúlt hetekben, hónapok­ban. (MTI) Népújság főszerkesztője. A szívélyes és baráti légkör­ben folytatott eszmecserén köl­csönösen tájékoztatták egymást területük kulturális és politikai helyzetéről. A hazánkban im­már öt éve a két ország kulturá­lis kapcsolatát erősítő Oldrich Tesarik magyar nyelven többször hangsúlyozta: „Hivatalos formá­ban, de igaz barátokkal találkoz­tam ma is.” A délutáni órákban a kedves vendégek Vichnál Pál kíséreté­ben Kardos községbe látogattak, ahol találkoztak a szarvasi já­rási, valamint a helyi párt-, ál­lami és társadalmi szervek ve­zetőivel. Látogatást tettek a he­lyi mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek üzemegységeiben, majd a magyar—csehszlovák est keretében találkoztak a község lakosaival, ahol Oldrich Tesarik, a Csehszlovák Kultúra igazgató­ja adott tájékoztatást a csehszlo­vák nép életéről, szocialista épí­tőmunkájukról. A keresletet az AGKüKtíft-val- lalátok, valamint további 18 ke­reskedelmi szervezet döntő több­ségben kielégítette. Feltűnően megnőtt az igény a vegyi anya­gok iránt, a készítmények jó ré­szét a gyümölcsös-kertekben és a zöldségültetvényeken használ­ták fel. Az év első négy hónap­jában több mint 20 ezer tonna 50 kilogrammos csomagolású műtrágyát vásároltak a kister­melők, akik további 122 ezer li­ternyi levéltrágyával igyekeztek növelni a hozamokat. A tavalyi­nál jobb volt az ellátás a kis csomagolású növényvédő szerek­ből is. A kisgépekből az igényeket csak részben tudták kielégíteni. A háti permetezőgépekből csak­nem 20 ezret adtak el és mint­egy 13 ezer új kézi permetező szolgálja a kisüzemi termelést. Hiány volt azonban porozogé- pekből, miután a gyártást meg­szüntették, a kereskedelem ezért a továbbiakban igyekszik más torrásokból beszerezni a fontos- felszereléseket. Az állattartás gépei szintén kelendőek, egye­bek között mintegy 7000 darálót és 4000 morzsológépet adtak el. Megélénkült a kereslet a fejő-! gépek iránt; háromféle típust hoznak forgalomba, eddig mint­egy 700-at adtak el és a rendel­kezésre álló raktárkészletekből Levonulóban az árhullám Az elmúlt hét közepén csak. ] nem 40 milliméter csapadék, hullott nemcsak megyénkben, hanem a Körösök romániai víz­gyűjtőterületén is, amelynek hatására árhullámok alakultak ki a Fehér-, a Fekete- és Sebes. Körösön és a Fehér-Körös mel­lékfolyóján, a Csigéren, amely Kisjenő felett torkollik a Körös­be és jelentős vízgyűjtőterület­tel bír. Vasárnap a déli órákban a Körösvidéki Vízügyi Igazgató­ságtól kapott tájékoztatás sze­rint június 6-án, vasárnap hajnali 4 órakor 502 centiméteres vízmennyiséggel tetőzött a Fekete-Körös. Bár ez a szint az I. fokú ké­szenlétnek felel meg, nem ren­delték el, mert a folyón meg­kezdődött az apadás, ami folya­matosnak tűnik, hiszen a leg­utóbbi napokban nem volt eső­zés román területen. A Fehér- Körösön. a vízszint még lassan emelkedő, ennek ellenére nem várható itt sem az I. fokú ár- vízvédelmi készenlét elrendelé­se. Itt jegyezzük meg, hogy a Körösvidéki Vízügyi Igazgató­ság csaknem egy éve alkalmaz számítógé­pes előrejelzést az árhullámok várható alakulásáról, azok méretének megállapításáról. Javult a belvízhelyzet is, miután — szombaton és vasár­nap — nem hullott jelentős csa­padék megyénk területén. Nem összefüggően, hanem foltokban még mintegy 900 hektárt borít a belvíz, különösen Biccrén, Bé­késcsaba, Csárdaszállás, IUc- zőberény és Bélmegycr térsé­gében. összesen 16 szivattyútelep és 3 szivattyúállás másodpercen­ként csaknem 36,5 köbméter vi­zet emel át a csatornákból. A víz­ügyi igazgatóság illetékes szak­emberei ezúton is felhívják az érintett mezőgazdasági üzemek vezetőit, hogy a hatékonyabb védekezés, a belvizek mielőbbi levezetése érdekében fokozot­tabban gondoskodjanak a le­eresztőárkok készítéséről, hogy a földekről mielőbb a csatornák­ba jusson a víz.

Next

/
Thumbnails
Contents