Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-05 / 132. szám
Egy választás krónikája 3. Á másik számottevő ellenzéki tényező a Demokrata Néppárt lett. Katolikus egyházi színezettel, viszonylag mérsékelt ellenzéki programmal lépett fel a választásokon. (Hazánk, 1947. augusztus 2.). A párt vezére, Ba- rankovics, tudta, hogy az ellenzéki pártok közül az kerül ki győztesen, amelyik a katolikus egyház abszolút támogatását élvezi. Mindszenty és az egyházi körök — jóllehet formálisan egyik ellenzéki csoportosulással sem lépteik szövetségre, hogy megőrizzék a pártatlanság színezetét — elsősorban a Demokrata Néppártot támogatták a választások idején.. A támogatás feltétele nyilvánvalóan az volt, hogy beleszólhassanak a párt vezető testületének személyi összetételébe. Többek között ezzel magyarázható, hogy a Ba- rankovics—Eckhardt Sándor-fé- le, viszonylag lojális taktikáju ellenzéki irányzat szószólói mellett vidéken, elsősorban KÁLÓT vezéregyéniségei, valamint a volt jobboldali kisgazdák jutottak döntő szerephez. Választási jelszavukat slágervereikében fejezték ki: „Lendülj kereszt a magasba, keresztet a hatosba! ’ ) A további négy ellen-j zéki párt közül még a i Független Magyar Demokrata (Balogh) Párt szerepelt gyakrabban a korabeli újságok hasábjain. Ezt a pártot a legkülönfélébb politikai utat megjárt közéleti személyiségek tákolták össze a választások küszöbén: dr. Balogh István — vagy a korabeli szóhasználattal élve. Balogh páter —. aki a debreceni Ideiglenes Nemzeti Kormány miniszterelnökségi államtitkáraként jutott politikus pályafutásának csúcspontjára, Kovács Imre, aki 1947 áprilisáig a Nemzeti Parasztpárt főtitkára volt, majd a párton belüli jobboldal szóvivőiéként vereséget szenvedve, kilépett a pártból, valamint Parragi György, a Magyar Nemzet szerkesztője. Ide, a Független Magyar Demokrata Pártba gyülekezett az akkor már feloszlatott, eredetileg szintén a Kisgazdapártból kivált Sulyokpárti képviselők egy csoportja ©s a megújult Kisgazdapártból kiszorult jobboldali képviselők egy része is. Az újságok a pártöt találóan nevezték Balogh-partnak, mert önálló programja nem volt. Jóformán semmi egyéb nem tartotta együtt, mint Balogh páter személye és politikai rutinjaA másik három ellenzéki párt a felfoltozott választási harcban szinte alig jutott szóhoz, a Keresztény Női Tábor például csupán röplapokon próbálkozott toborozni választásra jogosult híveket A választási harcok finisében a Kommunista Párt központi lapja, a Szabad Nép, amely ebben az időben már az ország legnagyobb politikai napilapja volt (hétköznap 110 ezer, vasárnap 160 ezer példányban jelent meg), az ellenzéki partokra ©s természetes szövetségesükre, a rémhírterjesztőkire irányította az össztüzet. Pfeifferék már idézett választási jelszavára utalva, a Szabad Nép felteszi a kérdést: „Ki éljen félelem nélkül?” „Azt a félelemnélküliséget, amit ezek az urak visszahozni szeretnének, a tízezer holdas birtokok parkjaiban lakó földesurak félelemnélküliségét, vagy a bányabárók rettenthetetlen bátorságát negyvenezer csendőr szuronya őrizte — szögezi le a lap. — A néhány ezer kastély vagy villa lakóinak félelemnélkülisége hárommillió magyar állandó rémületét, s a másik hárommillió nyugtalanságát es bizonytalanságát jelentette. Pfeiffer és társai mögött fel- rémlik az összeesküvők. a gyújtogatok alaíkja. Ott sötétlenek a hazaáruló politikusok, a már mepzököttek és a még itthon levők, akik készülnek eladni az országot...” Augusztus 5-én a Szabad Nép csaknem egész oldalas riportot közöl Fehér Klára tollából: „Be- léotem mind a négybe!” Vagyis néhány forint ellenében — egy délelőtt belépett mind a négy ellenzéki pártba. Mindegyik képviselője biztosította az újság, írót arról, hogy saját pártja ..teremti meg egyedül a szabad, keresztény, magyar életet.” Miközben a polgári saitó oldalakon át borzalmas gyilkosságokban „vájkált”, a Kommunista Párt központi lapjának munkatársai — elsősorban Máté György és György István — felderítették: a tőkések hogyan emelik.az árakat, hogyan próbálják szabotálni a hároméves terv beruházásait, mit tesznek a körzeti pártszervezetek a magukra maradt, idős emberek, a nagyobb családok gondjainak enyhítése érdekében. A lap másik riportere, Patkó Imre az ellenzéki pártvezérek Pályafutását derítette ki a legapróbb, legintimebb részletekig Sorra-rendre megszellőztette azt is: „Hogyan vélekednek egy- masról az ellenzéki pártok képviselői ?” 1 Ami a rémhíreket illeti: a Szabad Nép több alkalommal megírja, hogy választási fegy- v?r a lágalmazás és a hazugság. Azoknak a fegyvertárából kerui el°, akik nem a munkájukkal, nem elért eredményeikkel, szándékaik tisztaságával, nanem olcsó választási trükkökkel igyekeznek megszerezni a nép rakonszenvét. A legsandább rágalom az volt: ha a kommunisták uralomra kerülnek, közös vályúból, csajkával fogják etetni a népet. A Szabad Nép minden alkalmat megragadott, hogy ezt a rágalmat visszaverje. Augusztus 19- én külön tudósítást közöl a lap dr. Kemény Györgyné kecskeméti kommunista képviselőjelölt gyűléséről, amelyen kijelentette; „azok terjesztik a csajka- meset, akik már nemegyszer csajkát adtak a magyar dolgozó nép kezebe. Amikor elkezdődött a háború, a régi rend urai tejjel, mézzel folyó Kánaánt ígértek, de csajkával való sorban állás lett belőle a Don partján ...” — égi — (Folytatjuk) ADK—63 típusú PANTHER darura keres a Volán 8. sz. Vállalat orosházi üzemegysége darus gépkocsivezetőt orosházi telephelyre. Fizetés kollektív szerződés szerint. Volán orosházi üzemegysége Magyar—lengyel együttműködés Látogatás a magyar kereskedelmi kirendeltségen Katowicében Katowice — Lengyelország legnagyobb iparvidékének fővárosa—különleges helyet foglal el a lengyel—magyar kapcsolatokban. Itt alakították meg az első lengyel—magyar vállalatot, a „Haldex”-et, itt van Lengyelország egyetlen olyan középiskolája, ahoL magyart is tanítanak, s végül itt magyar kereskedelmi kirendeltség tevékenykedik. Lengyelországban két magyar kereskedelmi kirendeltség működik — Varsóban és itt, Katowicében. Miért éppen itt? — tesszük fel a kérdést dr. Győző Gábornak, a kirendelt- ség vezetőjének. — Jelenlétünk Katowicében többszörösen is indokolt — mondta —, hiszen itt van a bányaipari minisztérium, a vas- és acélkohók egyesülése, és több külkereskedelmi vállalat központja. A Magyar Népköz- társaság- szenet, kokszot, hengerelt árukat, bányászati gépeket és öntödei berendezéseket importál Lengyelországból. Ezeknek a többsége innen, a katowi- cei vajdaság területéről származik. Es az ezzel kapcsolatos mindennapi problémákat sokkal egyszerűbb itt, helyben elintézni, mint az innen 300 km-re levő Varsóból. Kirendeltségünk tevékenysége különben nem csupán egy vajdaságot ölei fel Egész Dél- és Nyugat-Lengyel- orszég, összesen 18 vajdasága tartozik a hatáskörünkbe. — Űgv tudjuk, Ön nem régóta, 1974 ősze óta tartózkodik Lengyelországban. Eddigi Fogalmak — közelről \ Gazdaságpolitikai kislexikon 2. Szelektiv ipariejlesztés A szelektív iparfejlesztés a jelenlegi iparfejlesztési politika megvalósulási formája, amelyben a gazdasági irányítás a gazdaságosság követelményét érvényesítve, tudatosan törekszik az ipari termelés hazai adottságokra épülő és korszerű struktúrájának kialakítására. Az ipart tehát oly módon fejlesztjük, hogy nem növeljük egyformán valamennyi iparág, vállalat termelését, ehelyett az ipar termelőerőit a viszonylag kevéssé anyag- és energiaigényes magas képesítésű munkát megkövetelő, korszerű, keresett és gazdaságos gyártmányok előállítására összpontosítjuk. A szelektív iparfejlesztés szükségszerűen az ipar ágazati és termelési szerkezetét is átformálja, mert a rendelkezésre álló erőket és eszközöket felhasználásuk hatékonysága jegyében igyekszik elosztani, egyes vállalatok számára dinamikus fejlődést biztosít, míg másoknál csak közepes ütemet, ismét másoknál a termelés visszafogására, csökkentésére is sor kerülhet. A magyar iparstruktúrában a hatvanas évek eleje óta a legdinamikusabban fejlődő iparágak a híradástechnika, a műszer-, a gyógyszer-, valamint a vegyipar. A szelektív iparfejlesztés megvalósításában fontos szerepük van a pénzügyi szabályozóknak, eszközöknek, általában a hitelezésnek. A központi gazdaságirányítás a gazdaságos termelés fejlesztéséhez kedvezményes beruházási hiteleket biztosit, s ha ezek egyúttal a tőkés kivitelt is növelik, a vállalatok egyéb pénzügyi kedvezményekre is igényt tarthatnak. munkája során mivel a legelégedettebb? — Mindenekelőtt azzal, hogy igazán jó kapcsolatokat sikerült .kialakítanunk. A vajdasági párt. és gazdasági szervekkel, kereskedelmi kamarákkal és a lengyel iparvállalatok képviselőivel sorozatos konzultációkat tartottunk, hogy felmérjük a lengyel és a ma°''ar gazdaság köziötti együttműködés kiszélesítésének a lehetőségeit. — Milyen tervei vannak a kirendeltségnek a jövőre 'vonatkozóan? — Mindenekelőtt növelni szeretnénk a lengyel kohó. és öntödei berendezések exportját Magyarországra. Ennek jegyében magyar kohó és öntödei szakemberek csoportja jön majd Katowicébe, később pedig ugyanígy lengyel szakemberek látogatnak Magyarországra, hogy részletesebben megismerkedhessenek az együttműködés lehetőségeivel. — Milyen lépéseket kíván még tenni a lengyel—magyar kapcsolatok fejlesztése érdekében? — Szeretném, ha minél több honfitársain megismerkedhetne Lengyelországnak ezzel az érdekes részével. A magyarok főleg Krakkóba, Zakopanéba, néha Varsóba járnak, néhanapján a tengerhez vagy a Mazizri-tavak- hoz is eljutnak. Pedig Szilézia nem csupán iparvidék, sok itt az értékes műemlék. a szép vidék, érdekes a folklór. — Ami pedig a magam és munkatársaimnak a gazdasági életen kívül eső kapcsolatait illeti, el kell még mondanom, hogy nagy örömet jelentenek számunkra a katowicei A. Za- wadzki Gimnázium tanulóival rendezett találkozók. A fiataloknak az országunk irányában tanúsított őszinte érdeklődése, és nagyszerű előmenetelük a magyar nyelv tanulásában azt a meggyőződésünket érlelték meg. hogy a jövőben is sok odaadó barátra lelünk bennük. Andrzej Salamon (P. A. INTERPRESS—KS) Nyelvtanulás kölcsönösen Tanulók Weimarból A Gyulai 3-as számú Általános Iskola az 1952—53-as tanévtől mint német nemzetiségi nyelvet oktató iskola is tevékenykedik. Az intézmény vezetői, pedagógusai már akkor elhatározták, hogy az intenzív tanulás, a jobb nyelvgyakorlás elősegítésére felveszik a kapcsou latot egy NDK-beli iskolával. Ez a kapcsolatfelvétel a hatvanas évek derekán alakult ki és 1967 nyarán megtörtént az első cseretáborozás a gyulai és a weimari Ernst Thälmann- iskola tanulpi között. Elsőként a gyulaiak keresték fel a történelmi nevezetességű város iskoláját, ahol a pedagógusok és a gyerekek egyformán nagy szeretettel vették körül a gyulaiakat. Ott-tartózkodásuk során a nyelv jobb megismerése mellett, ellátogattak több városba, felkeresték a hírhedt Buchenwal- dot, ahol minden évben úttörővé avatják az iskola tanulóit. A viszontlátogatáskor a gyulai pajtások nemcsak városukat mutatták be részletesen a vendégeknek, hanem elvitték őket hazánk más nevezetes tájadra is, többek között a Balatonhoz. Gyulán a Várfürdő osztatlan elismerést aratott a weimari pajtásak körében. Simon Györgyné, az iskola igazgatója — akinek elévülhetetlen érdemei vannak a kéj: iskola között kialakult barátság elmélyítésében —, elmondotta, hogy a csaknem egy évtizeddel ezelőtt megrendezett cseretáborozást az idén újra megismétlik. Július 24-én most a weimariak jönnek elsőként, akiket az iskola vezetői már Budapesten fogadnak és a főváros, sál való ismerkedés után indulnak Gyulára. A tervek szerint az ide érkező félszáz tanulót ezúttal a hatékonyabb tanulás elősegítésére családoknál helyezik el. Augusztus 5-én ugyancsak ötven gyulai tanuló a német pajtásokkal együtt utazik Wei- marba, ahol két hetet töltenek tanulással, szórakozással. Szó van arról is, hogy a német gyerekek itt-tartózkodása alatt a két iskola vezetői barátsági szerződésit kötnek. — tó — Éj ..hullám” A Dunaújvárosi Hullámvertikum első egysége megkezdte a próbagyártást. A 120 nictcr hosszú papírgyártó gcpóriás elkészült, s legyártották rajta az első papírtekercseket. Az új gép t-cljes felfutás után évente 100 ezer tonna hullám alappapírt állít majd eló (MTI Fotó—Jászai Csaba—KS)
