Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-05 / 132. szám

f Emléktábla helyett Tanítónak, tanárnak ritkán emelnek szobrot, lakóhelyét, is­koláját emléktábla nem jelzi. Hacsak más valamiért nem: köl­tő vagy író lett, közéleti férfiú. Oktató-nevelő munkájának em­lékét nem őrzi érc, sem már­vány; legföljebb — amint mond­ják — az oktatásügy terén szer­zett érdemeit, reformjait, tör­vényeit avatja történelemmé az utókor. Lehet mondani, persze, hogy ércnél maradandóbb emléke ta- nítók-tanárok munkájának a tu­dás, az emberség, amelyet be­leplántáltak tanítványaikba. Va­lamennyi szobor és emléktábla, őrizze bár tudós, művész, haza­fi emlékezetét, szobra és emlék­táblája megannyi névtelen taní­tónak, tanárnak is. Minden em­lékmű minden kis darabkájának jókora része őket illeti. Gondo­lunk-e erre, történelmi alakok­ra emlékezve, előttük tiszteleg­ve, gondolunk-e erre akárcsak a pedagógusok napján is? Hát életükben hogyan tisztel­jük őket? Nincsen olyan mon­dat, amelyet tanárainkkal, taní­tóinkkal kapcsolatban elmond­hatunk, hogy valami „de” ne kapcsolódnék hozzá. Az ember és a nemzet, az egyén és a társa­dalom jövőjének tekintetében felmérhetetlenül és megbecsül­hetetlenül fontos az oktatók-ne. velők szerepe, hiszen kezükben a jövő nemzedék lelki-szellemi arculata, embersége, tudása, cse­lekvése — de eszerint mérik-e csakugyan megbecsülésüket, munkalehetőségeiket. javadal­mukat? Az évek során oly sokat tett a társadalom a pedagógu­sok erkölcsi és anyagi elismeré­séért — de eleget-e? S az orszá­gos intézkedések, határozatok és ünneplő szavak egy-egy iskolá­ban, egy-egy tantestületre néz­ve, tanítók, tanítónők, óvónők, tanárok és tanárnők minden­napjaiban éppúgy érvényesül­nek? S a megterhelés, a túlterhelés, amelyet gyermekeinkkel kap­csolatban gyakran fölpanaszo­lunk, nem sújtja-e a pedagó­gust is? Képzeletét, lelkesedé­sét, szeme fölcsillanó izzását nem fogja-e vissza a sűrűsödő feladat, a tananyag burjánzása, nem riasztja-e meg a hegy, amelyen tanítványaival együtt át kell rágnia magát, s hozzá úgy, hogy minden tanítvány éle­tében, s a jövendő társadalomé­ban ig ércnél maradandóbb em­léke maradjon hivatásszeretet­tel végzett munkájának? Tanár, tanító, óvó néni, mun­kájában mi a legmaradandóbb, mi a legemlékezetesebb? Persze, hogy a tudás, persze, hogy a jellem — de aki felnőtt korára fölidézi tanárainak, tanítóinak emlékét, miféle kép jelenik meg előtte? Képzeletünk emléktáblá­ján mit ábrázol a csak behunyt szemmel látható dombormű? Alakjukat? Arcukat? Aligha, ezeket elmossa az idő. elmossa a találkozások sokasága. Tanító­im, tanáraim külsejét alig-alig tudom magam elé idézni, s ha egyik-másikét mégis, csak azért, mert azóta is gyakran találkoz­tam vele, jóllehet épp ezért nem akkori külsője, hanem a kor- ban-időben velem együtt haladt alakja maradt meg bennem. A szavuk? Sokkal inkább, főként egy-egy érzelem fűtötte, szemé­lyes szavuk, lelkesedés vagy csüggedés, amely talán önkén­telen fakadt föl belőlük. S a te­kintetük is, amely ezt a szót kí­sérte. Szobron, domborművön. már­ványtáblán ezt a tekintetet, ezt a gondolatot kifejezni, ábrázolni lehet-e? Pedig ez az, ami leg­mélyebben vésődik belénk, a fölnevelt új nemzedék eleven emléktábláiba: a hivatástudat,a célratörés, a jellem, az ember­ség, az érzés, a belső tűz. Tanár úr, kérem, bárcsak len­nék az emléktábla, amely érc­nél maradandóbb bizonysága: megértette velünk, mi az élet ér. telme. Zay László A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS 1976. JŰN1ÉS 5., SZOMBAT Ära: 1,— forint XXXI. ÉVFOLYAM, 132. SZÁM Világ proletárjai A Minisztertanács elnökhelyettese Gyulán Aczél György látogatása a művelődési központban, a harisnyagyárban és a Dürer Nyomdában Kádár János fogadta Franz Muhrit Tegnap, pénteken délelőtt Bé­kés megyei útja során Gyulára látogatott Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese, akit elkísért Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, a párt Békés megyei bizottságának első titkára és dr. Szabó Sándor, a Békés megyei Tanács általános elnökhelyettese. Aczél György elsőként az Er­kel Művelődési Központot keres­te fel, amelynek előcsarnokában dr. Marsi Gyula, az MSZMP vá­rosi bizottságának első titkára dr. Takács Lőrinc, a városi ta­nács elnöke és Varga András, s művelődési központ igazgatója fogadta a vendéget és kísérőit. A kulturális intézménnyel való is­merkedés során az Igazgató el­mondotta, hogy a több mint 50 millió forintos költséggel épült művelődési központban főleg a? úgynevezett kiscsoportok tevé­kenységét szorgalmazzák, támo­gatják. Negyvenkét kiscsoport működik eredményesen több mint másfél ezer taggal. A köz­pont avatása óta eltelt fél év alatt 207 rendezvény volt és több mint 80 ezren keresték fel a köz­pontot. A bemutatás után dr. Takács Lőrinc tanácselnök adott rövid átfogó tájékoztatást a vá­rosról és ezen belül is főleg a közművelődési gondokról, fela­datokról. Szóba került egyebek mellett az is, hogy az 500 néző befogadására alkalmas, korszerű színházterem nagyszerű lehető­séget biztosít tv-színházi előadá­sok felvételére és sugárzására. A Szegeden létrejövő tv-stúdi.ó munkatársai már felvették a kapcsolatot és megegyeztek az intézmény vezetőivel, hogy a ké­sőbbiek során itt több televíziós felvétel készülne. Innern a város egyik legna- gyob ipari üzemébe, a harisnya- gyárba vezetett a vendégek út­ja, ahol Mihucza József párttit­kár, Horváth István igazgató és a gyár több vezető beosztású munkatársa fogadta Aczél Györ­gyöt és kíséretét. A gyárról szóló rövid tájékoztató után. a munka­termekben a Minisztertanács el­Békegyűlést tartott Orosházán a nőbizottság A béke és barátsági hónap je­gyében a Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága mellett működő nőbizottság június 3-án, csütör­tökön este békegyűlést tartott, melyen 60 nőmozgalmi aktíva vett részt Csepregi Mihályné, az Orosházi 3 sz. Általános Isko­la igazgatóhelyettese beszédé­ben egyszerű, megindítóan szép szavakkal idézte, mit jelent az emberiség számára a béke. Szólt a következetes békepolitikát folytató Szovjetunióról, elmond­ta, hogy mit tesz hazánk és a szocialista tábor a béke és ha­ladás ügyéért. Emlékeztette a hallgatóságot a vietnamiak hősi harcára, \a szabadságért, békéért küzdő népekre. A békegyűlésen a megemlékezés után a 3. sz. általános iskola ze­nei tagozatának kórusa adott műsort, majd kötetlen beszélge­téssel, a nőmozgalom idős aktí­váinak visszaemlékezéseivel folytatódott a rendezvény. Kádár János, a Magyar Szoci­alista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára pénte­ken fogadta a hazánkban tartóz­kodó Franz Muhrit, Ausztria Kommunista Pártjának elnökét. Az elvtársi légkörű találkozón véleménycserét folytattak párt­jaik tevékenységéről, a nemzet­közi helyzet, valamint a nemzet­közi kommunista és munkás- mozgalom időszerű kérdéseiről. Áttekintették és megerősítették a Magyar Szocialista Munkáspárt és Ausztria Kommunista Pártja hagyományosan jó kapcsolatait, és megállapodtak a két pártnak a proletár internacionalizmus el­vein alapuló együttműködése to­vábbfejlesztésében. (MTI) Kedves szavak a szocialista brigád naplójába (Fotó: Béla Ottó) nökhelyetlese sűrűn megállt, hogy a gépeken dolgozó lányok­kal, asszonyokkal néhány baráti szót váltson. Érdeklődött életük, munkájuk, keresetük iránt. A lá­togatás során a gyár vezetői el­mondották, hogy az utóbbi öt év alatt itt 15 millióról 30 millió pár harisnyára növelték a terme­lést és mintegy 30-fajta cikket készítenek. A IV. ötéves tér/ idő­szakában 100 millió forintos be­ruházással új üzemcsarnok épült, áttértek a földgáztüzelésre és korszerűsítették a szociális léte • sítményeket. Jó alakult exportte­vékenységük, amit az is bizonyít, hogy az elmúlt évben másfél millió rubel és csaknem 2 mil­lió dollár értékű árut szállítottak külországokba. A közeljövő fej­lesztési terveiben szerepel Szeg­halmon egy 6—800 személyes üzem építése, amelyhez az elkép­zelések szerint még az idén hoz­zákezdenek. Beszélt az igazgató a szocialista brigádmozgalomról, amelynek régi hagyományai vannak a gyárban. A harisnyagyári látogatás után a Dürer Nyomda gyulai telepét keresték fel, ahol Háromszéki Pál igazgató és Székely András telepvezető kalauzolta végig - az üzemben a látogatókat. Aczél György nagy figyelemmel hall­gatta a nyomdáról szóló tájékoz­tatást, részletesen érdeklődött az itteni munka iránt. A munká­sokkal való beszélgetés után a Minisztertanács elnökhelyettese bejegyzést írt az egyik szocialis­ta brigád vendégkönyvébe. A gyulai látogatás a déli órák­ban' a SZOT-MEDOSZ Gyógyü­dülő megtekintésével ért véget. Lázár György fogadta a KNDK míflíszferelnök- helyeifeséf Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke pénteken reggel hi­vatalában fogadta Kong Dzin The-1, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság Miniszterta­nácsának elnökhelyettesét, aki a magyar—koreai gazdasági és műszaki-tudományos konzulta­tív kormányközi bizottság 3. ülésszaka alkalmából tartózko­dik hazánkban. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén részt vett Borbán- di János, a Minisztertanács el­nökhelyettese és Kim Ze Szűk, a KNDK budapesti nagykövete. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság .hazánkban tartóz­kodó kormányküldöttsége Bor- bándi János miniszterelnök­helyettes társaságában pénteken Székesfehérvárra látogatott. (MTI) Miniszteri utasítás a tizenegy napos tanítási ciklus bevezetéséről A Művelődésügyi Közlöny leg­frissebb számában megjelent az oktatási miniszter utasítása a 11 napos tanítási ciklus részleges bevezetéséről az alsó fokú okta­tási intézményekben. Az oktatás­ügy illetékesei a több évre ki­terjedő kísérletek tapasztalatai­nak körültekintő elemzése után hozták meg döntésüket. A Peda­gógusok Szakszervezetével egyet­értésben megalkotott utasítás ér­telmében szeptember 1-től 11 napos cik­lusban taníthatnak a tanácsi óvodákban, az általános isko­lák normál tantervű és a ki­segítő iskolák önálló alsó ta­gozatos osztályaiban, az álta­lános és kisegítő iskolák alsó tagozatos napközi otthonai­ban, valamint a nemzetiségi nyelvet tantárgyként oktató általános iskolák alsó tagoza­tos osztályaiban és napközi otthonaiban. Az általános iskolák szakosí­tott tantervű alsó tagozatos ősz- | tályaiban és az összevont ta­nulócsoportokkal mültedö álta- | lános és kisegítő iskolák alsó ta- i gozatos tanulócsoportjaiban a | 11 napos ciklus bevezetéséhez a fővárosi, illetve a megyei műve­lődésügyi osztály külön engedé­lye szükséges. Ott, ahol csak délutáni mű­szakban tanulnak az 1—1. osz­tály tanulói, a 11 napos ciklus bevezetésével egyidejűleg a vál­takozó műszakra is át kell térni. Az új tanítási rend a tanév időtartamát nem érinti, továbbra is meg keli lenni a rendtartásban előirt 198 taní­tási napnak. Az iskolákban a kétheti óraszá­mot 11 napos ciklusokra osztják fel, 11 napos lesz az órarend is. Az általános és kisegítő iskolák­ban az egységes munkaszerve­zés, a jobb hely- és időkihaszná­lás érdekében a felső tagozat is két hétre, de 12 napra tervezi munkáját. A 11 napos tanítási ciklusra áttérő intézményekben a szülők kívánságára a pedagógusok a 12. napon napközis ügyeletet tarta­nak és olyan kulturális, mozgal­mi, sport- és egyéb rendezvé­nyeket szerveznek, amelyekben egyaránt részt vehetnek a szülők és a gyermekek. A szülök véleményének kiké­résével és a többség vélemé­nyének figyelembevételével jelölik ki az iskolák azt a szombatot, amikor a tanítás szünetel. Tizenegy napos munkaidőbe­osztást alakíthatnak ki az óvo­dák. de valamennnyi szombaton óvónői felügyeletet kell biztosí­tani. A nemzetiségi óvodákban a nyelvi foglalkozások továbbra is mindennaDosak. Hangsúlyozza az utasítás, hogy a 11 napos tanítási ciklus rész­leges bevezetésével nem csök­kenhet a nevelés-oktatás színvo. nala. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents