Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-29 / 152. szám

A Körösök völgyében sok még a rejtett tartalék Beszélgetés a Dél-alföldi Idegenforgalmi Intéző Bizottság titkárával A szabad idő növekedésével egyre nagyobb társadalmi-gaz­dasági feladatot jelent az idegen- forgalom, beleértve a hazai és a külföldi turizmust is. Megyénk közvetlenül a Dél-alföldi Idegen- j forgalmi Intéző Bizottsághoz tar- j tozik. Szegedi munkahelyén ke­restük fel Mikíós Sándort, a bi­zottság titkárát, hogy tájékoztas­sa olvasóinkat a munkáról, az idegenforgalom jelenlegi helyze­téről, az elért eredményekről és a további feladatokról. — Az Országos Idegenforgalmi Tanács javaslatára 1973-ban ala­kult a Dél-alföldi Ide­genforgalmi Intéző Bizott­ság — mondta a titkár. — Ide tartozik Békés, Csongrád megye Szolnok megyéből Cserkeszőlő és Tiszakürt. A tájegységi intéző bi­zottság létrejöttét a megnöveke- dett hazai és külföldi idegenfor­galom indokolja. A cél: teher-! mentesíteni a túlzsúfolt Balatont, j a Velencei tavat, a Duna-ka- [ nyárt. Megteremteni a feltétele-I két ahhoz, hogy a természeti szépségekben, értékekben gaz­dag tájakon az év minden sza­kában találjanak pihenést, szó­rakozást a kirándulók. A bizottság feladata a tájkör­zetben koordinálni a munkát, összpontosítani az anyagi és szel­lemi erőket, gyorsítani a megle­vő idegenforgalmi központok fej­lesztését és e nemes célra újabb területeket feltárni. A Balaton. Velence, a Duna-kanyar intéző j bizottságai sokkal korábban j megalakultak. Mi azonban nem i másolhatjuk a munkájukat, ne- j künk speciális feladataink van ' nak. Míg az említett területeken i összefüggő üdülőtelepek állnak rendelkezésre, nálunk ún. ide­genforgalmi központokat találni a megfelelő vonzáskörzetekkel. A sajátosságoknak megfelelően a szakbizottságokon kívül albi- j zottságokat hoztunk létre. Ve- | lünk és a gazdasági, társadalmi1 szervekkel ők tartják a közvetlen! kapcsolatot.. I lőttem, ha ő lesz a feleségem, megajándékozom egy fiúgyer­mekkel. S mi lesz, ha mégis lány lesz? Mondhatnak bár­mit. sehogy se lehet kiszámíta­ni ezt a világot. Egy hét se telt el, és már le­vel várt otthon a Bánickiéktől. Ahogy olvasóm. gondolatgaz­dagság tükröződik az aicomori. Rámragadt a levélből. „Láb- kartörése nincs senkinek. Az idő jó. A helyszínen felkutat­tuk a tengert, olyan nagy, hogy minden parton épült lakás ab­lakából látszik. Mindenkit üd­vözlünk". — Csak a lényeget idéztem. Az időjárás/ma világszínvo­nalon termel, ontja a tavaszt, ilyenkor általam mindenkinek jó információi vannak a ké­pességeiről. Az Edina is meg­került. Most már aztán nincs mese. irány a Hűvösvölgy, az a háztáji dzsungel, amit időn­ként meglátogatnak a férfi ex­pedíció tagjai, mert az a véle­ményük, lehet egy nőve! több. Ismerem én ezt a világot. Ahogy megérkezünk a zöldbe, egy. tiszteletkört rohanunk a fák között, hempergünk a fűben. A Lakinger úgy ül egy la tövé­ben. mintha azt a kérdést ta­nulmányozná. tömegsport lesz-e a róka vadászat ? Ennél sokkal izgatóbb, hogy a réten már megy a foci.' Edinának szava­mat adtam, hogy nem mozdu­lok mellőle, pedig izgat, form lesz a talpam, ha körülöttem pattog a bőr. Szentségtelen az adott szó, az ember a törvényt is felrúgja, azért csinálják, a lasztit még inkább. Az Edina csúnyán rámnéz. Hisztis, mert látja rajtam, hogy szeretnék beszállni Akad még néhány ieszúltség ebben á társadalom­— Békés megyében hol. és hogyan működnek albizottsá­gok? — Békéscsabán, Gyulán, Szarvason és Orosházán. Ide tar­toznak a környező fürdők, ki­rándulóhelyek, szabadstrandok, erdei pihenők, mint Póstelek, Szanazug, a Fekete-Körös part­ján fekvő Városerdő, Szarvason az arborétum, az Erzsébet- és Anna-liget, a nemzetközi idegen- forgalmi központtá fejleszthető, vadregényes Körös-part, Oroshá­zán pedig Gyopárosfürdő. Különösen szép eredményeket értek el Gyulán. A Várfürdő, a Várszínház létrehozása, az ős­park védelme, a szabadstrandok, a vadászat és horgászás felkaro­lása meghozta gyümölcsét. Per­sze sokat kell még tenni a köz­lekedés, a szállás, vendéglátás és a. kereskedelem fejlesztéséért. Rendkívül ügyesen és fáradha­tatlanul dolgoznak a szarvasiak. Komplex fejlesztési tervvel ren­delkeznek, felismerték a termé-Z szeti kincsek felbecsülhetetlen értékét és az idegenforgalom szolgálatába állítják. Az Alföld I legrégibb fürdőjét Gyopároson ! találni. Ez a csodálatosan szép I természeti környezetben levő tó- I rendszer és környéke nem fejlő- j dött korábban érdemeinek meg­felelően. Lassan erre is sor ke- ] rül. Meglátásom szerint Békés- | csabáp nincs látványos fejlődés. Ennek oka: az égetően szükséges J közművesítés miatt súlyos száz­milliókat építenek a földbe, s ke­vesebb pénz marad idegenforga­lomra. Az albizottság azonban itt is mindent elkövet. A közeljövőben elsődlegesen Békés jöhet számításba, mint úi feltárási központ. A fejlesztési j szakbizottság kihelyezett ülése­ket tart terepjárással tarkítva, így volt alkalmam alaposan szét­nézni önöknél. Elmondhatom, hogy a Körösök völgyében igen sok még a rejtett tartalék. A ter­mészeti szépségeket, értékeket nem ismerik eléggé — Véleménye szerint melyek a legsürgősebb tennivalók? — Mindenekelőtt a meglevő idegenforgalmi központok dina­mikusabb fejlesztése. Meg kell teremteni a feltételeket a hőfor­rások, a vízi sportolási lehetősé­gek jobb kihasználására. Tudom, hogy ez elsősorban anyagi kér­dés, de ha jól együttműködünk, mi magunk is sokat tehetünk. A termálkincs gazdagsága növeli Békés és Csongrád megye ide­genforgalmi értékét. Hétvégi pi­henőnapokon sok külföldi és ha­zai vendég keresi fel a gyógy­fürdőket. A vízi sportolás, a ha­lászat. vadászat ugyancsak sok hódolót vonz. A Balatonról kitiltották a mo­torcsónakokat, a Duna-kanyar túl zsúfolt. A Tiszára évről évre visszatérő vendégek érkeznek motorcsónakokkal külföldről. Szívesen jönnének a Körösökre is, ha megfelelő ellátásban ré­szesülnének. A vadregényes fo­lyópartok idillikus kirándulóhe­lyül szolgálhatnak. » — Milyen anyagi és szakmai segítséget várhatnak a bizott­ságok a Dél-alföldi Idegenfor­galmi Intéző Bizottságtól? —- Az anyagi, erőnk korláto­zott: évente 1,2—1,3 millió forint áll rendelkezésünkre, ezt becsü­lettel megosztjuk. 1973-ban 100— 100 ezer forintot adtunk az albi­zottságoknak a legsürgősebb fel­adatok megoldására. Később úgy döntöttünk: koncentráljuk az anyagi támogatást, kevesebb helyre, de többet adunk. 1974- ben Gyula 400, Szarvas pedig 300 ezer forintot kapott, a követ­kező esztendőben Békéscsaba 150 ezret, Gyula újabb 350 ezret. Orosháza Gyopáros fejlesztésé­hez, Gyula a Várfürdő környé­kén levő útépítéshez. Szarvas az Erzsébet-liget környékének ren­dezéséhez, út, autóparkoló épí­téséhez, Békéscsaba pedig a Kö­rös-parton levő szoborsétány épí­téséhez kapott anyagi támoga­tást. A pénzt konkrét célra ad­juk, s a bizottságok számlákkal igazolják: mit hova kölíöttek. Az idép újabb százezreket adunk Békésnek. ban. Ügy állok ott, mint aki 1 mentőautón érkezik a , fekete- : piacra. Aztán hirtelen minden ; rendbejön, nevetünk, még a fej- ; fájása is elpárolog. Keverünk • a félhomályban, a kezem raj- ; ta. Vannak már ötleteim is, [ hogy miképpen lehetne még : kellemesebbé tenni ezt az év- ■ szakot. De ez csak annyit ér. : mint dramaturgiai elmélkedés [ egy vezércikkben. Persze ezérl. J nincs nagy baj, mert egyre : jobban jön az este. és régi igaz- : ság, hogy estére minden rend- • bejön. Mert az eslg, kérem, sze. : rény véleményem szerint, az • élet sója. Este nélkül a házas- | ság rriár régen megbukott in- tézniény. Minden hiába, a sö- : tétség az életben nélkülözhető!- : len. öreg este lett, mire hazarak­juk a lányokat. A tagdíjakból volt annyi pénz nálam, hogy mindenki ivott, egy pohár sört : a Klub-tagok egészségére. Ügy ■ általában tűrhető volt ez a ki- • ruccanás, csakhát ugye meg- j szomjaztunk, elfogyott a cigi- • rettánk, gyufánk, miegymás. : Szóval eléggé csapzott az j egész társaság. Hiába rnjudom, ; hogy most aztán már tűnés ha- j za, fáradt emberekkel nehéz : szót érteni. Ha pontosan fogai- j mazhatnék, amit most magam- • ról gondolok, mindössze annyi: • itt most kiderült, hogyan lesz j az ember alkalmatlan. Milyen ■ könnyen megy és számos esel- j ben olyan világos ez, mint egy j gyertyagyár neonreklámja, j Magam is annyira elfáradtam, : hog| saját meglepetésemre kéz- • csólftml búcsúzom az Edinától, j Szóhoz sem jut. (Folytatjuk) ; Segítünk azonban más módon is. Szállodarekonstrukcióra, kempingtábor építésére 90 száza­lékos hitelfedezetet ad az Orszá­gos' Idegenforgalmi Tanács, ha az összköltség 10 százaléka helyben rendelkezésre áll. A javaslatot tö­lünk kérik. Így sikerült többek között hitelt szerezni a szarvasi ÁFÉSZ-nek az Árpád Szálló re­konstrukciójához. Megítélésem szerint ezzel a lehetőséggel sem élünk eléggé. Arra kérjük a bi­zottságokat: kutassák fel az ilyen jellegű igényeket, mi szíves örömest támogatjuk a kéréseket. Megtudtuk azt is, hogy elké­szült a Dél-Alföld idegenforgalmi fejlesztésének távlati terve. A több száz millió forint beruházást igénylő program megvalósításá­ra — a népgazdaság teherbíró képességét figyelembe véve — az ezredfordulóig kerül sor. Külö­nösen nagy gondot fordítanak a közlekedés fejlesztésére hogy a vadregényes folyópartok, parker­dők, termálfürdők es szabad­strandok a nagy tömeg számára megközelíthetők legyenek. Ezzel párhuzamosan fejleszteni kell a vendé glá1 ó, a szállodai, a keres­kedelmi és egészségügyi hálóza­tot, a horgásztanyákat, vadász- házakat. Továbbfejlesztik a pós- teleki és városerdei pihenőpar­kot, bővül a fürdési lehetőség Gyulán, Gyopároson, strandfür­dő épül Szarvason, ahol a ter­málkincs hasznosítása mellett épül a Körös-parti üdülőtelep, bővül a vízi sportolási, horgászáéi lehetőség. A technika korszakában zajos, nyugtalan életünk felüditője le­het a víz és az erdő. Éljünk a lehetőséggel, a Körös-völgy ter­mészeti kincseit állítsuk az em­berek szolgálatára. Ary Róza Nótaszó és nyaralás a napközis táborban Kovács Marianna és S«ós Nóra ifivezclők színesítik a tábor naplót, lesz mire emlékezni a télen! Körös-parton, alpesi házak között zakatol a vonat. Szabad idő­ben sok kör játékot tanulnak a gyerekek Fotó; Veress Erzsi — Nem luxusszállóra számí­tanak itt a gyerekek a táboro­záskor. hanem szórakozni, .spor­tolni, kacagni és pihenni akar­nak — mondja Tóth Jánosné tá­borvezető. Június 2l-én, hétfőn megnyílt a békéscsabai KISZ- táborban a napközis gyerekek nyári szálláshelye. A környező épületek előtt ugyan frissebb a pázsit, rendezettebbek a bokrok, mint a tábornál, de szívesen buj­kálnak a gyerekek az ősbozot fái között. A tavalyi avart játékos munkával rendberakják majd a pajtások, de a vízhiány igen nagy gond a mosogatásnál, fürdés­nél. Az utak, játszóterek, az ét­terem és a szálláshelyek tiszták. Az ugrálástól korgó gyomor éh­ségét az iskolacentrum konyhá­járól szállított étel-ital bősége­sen csillapítja. Háromszázötven gyerek lakik a táborban, húsz lelkes felnőtt pedagógus irányít­ja az életüket. Változatos játé­kokat kaptak, így rossz idő ese­tén sem unatkoznak. Játékkészi­tő, gokart és sakkszakkört ala­kítanak a táborban, 6okat fociz­nak, számot adnak ügyességük­ről, gyorsaságukról, tudásukról. Csendes pihenő idején érkez­tünk a táborba, csak a bejárat­nál őrködött két marcona hős, Apró Ferenc és Balogh Tamás, a 10. számú iskola másodikosai. Egymás szavába szólva mesélik nyári terveiket: — legjobban fo­cizni szeretünk és a bokrok kö­zött bújkálni. Nagyon jó itt a gyerekekkel, csak anyuka hiány­zik egy picit. Gyorsan repülnek a játékos napok, s szombaton mindig hazamegyünk, hétfőn új­ra várjuk a visszatérést a tábor­ba. Úttörőkből kiválasztott tábor­tanács tervezi a vakáció prog­ramját a felnőttek segítségével. Esténként büszkén lépked a leg­ügyesebben játszó, legszebben éneklő raj: dicséretet ma ók ér­demeltek a tábortanácstól! B Zs. A tábortűz előtt gyakorolni kell még a vidám nótákat, most' a 10. számú raj a soros

Next

/
Thumbnails
Contents