Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-27 / 151. szám

A TÖMEGSPORT Í .I Í T.I A1V Manapság senki sem tagadja, hogy a sport az egyetemes em­beri kultúra szerves, elválaszt­hatatlan része. Jellege azonban — kivált az utóbbi évtizedek­ben — fokozatosan megválto­zott. A sport, két körülhatárolt részre válik szét: a töriegek valamilyen mértékű testedzé­sére és az élsport szűk elit­jének egyre nagyobb rekor­dokkal fémjelzett sportjára. Ne beszéljünk most a sport­nak ez utóbbi területéről, inkább próbáljuk megvizsgálni, a mindenki számára elérhető le­hetőségeket. A tömegsportnak kötött és kö- teUen formái ismeretesek. Az előbbiek Magyarországon főleg az ötvenes években virágzottak, s nagy tömegeket igyekeztek idő­ről időre megmozgatni. Gyöngéi azonban már az első kezdemé­nyezések után kiütköztek, a' sportszervezőknek tudomásul kellett venniük, hogy az MHK- rendszerű versenyek nem jelen­tik a járható utat;1 fel is váltot­ták az üzemi bajnokságokkal, munkahelyi és falusi spartakiá- dokkal. Ezeknek is volt azonban közös jellegzetességük, vagy ha úgy tetszik, hibájuk: verseny1 rendszerükben az élsportot kí­vánták utánozni. A bajnokságok a „nagyok” mintájára szerveződ­tek, és még mindig túl nagy szerepet kapott ben­nük az eredményességre való . törekvés, holott nem ez a tö­megsport lényege. Így aztán e9V — például vállalati — kö­zösségnek csak csekély hánya­dát tudták mozgósítani... Ma már szerte a világon egy- , -ee inkább előtérbe kerülnek a ; tömegsport kötetlen formái. ' ■Széknek a formáknak az első és legfontosabb alapszabálya, hogy alkalmazkodni kell a dolgozó emberhez. A lakótelepi sportlé­tesítményektől, uszodáktól kezd­ve az erdei tornapályákig szám- 'an lehetőség van erre. Japán­például már a metróállomá- is bármikor igénybe ve- ornatermek szolgálják az í mozgásigényét; ennek a ■ményezésnek — bármilyen letetlenül hangzik — hatalmas közönségsikere volt a japán ■ nagyvárosokban. Akárcsak an­nak, hogy az autós turizmus elő­retörésével egyidejűleg egyre több sporteszközökkel felszerelt pihenőt alakítottak ki az utak mentén. Magyarországon újabban két forma kezd meghonosodni; a szolgáltató sporttelepeké és a nyitott sportpályáké. Az elóbbi- ■kben minimális ellen szolgálta fásért — négy forintért — bárkit el­átnak szereléssel, megfelelő sporteszközöknél; használhatja az Öltözőt, zuhanyozót stb. A. nyitott sportpályák lényege pedig egyszerűen az, hogy bár­ki bármik'or-bemehet és ott mozoghat kedvere! Ezeket a lehetőségeket azonban még kevesen ismerik nálunk, vagy talán szokatlansága miatt még kevesen veszik igénybe. Pedig egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a jövő nem a nagy csoportok szervezett mozgatásáé, hanem az olyan sportolásé, amelyben a spontanitás dorfiinál. Ami nem azt jelenti, hogy tö­megsportszervezői munkára sem­mi szükség nincs. Éppen el­lenkezőleg: a korábbinál (nagy tömegek egyszeri mozgósítása) sokkal nehezebb, igényesebb fel­adatot jelent a szakemberek szá­mára megteremteni, megszervez­ni azokat a lehetőségeket, ahol a spontán egyéni sporttevékenység kibontakozhat és elterjedhet. A tömegsport fontosságát jól jelzi, hogy a Kormány éppen a közelmúltban fogadta el az OTSH elnökének és az oktatá­si miniszternek javaslatát az ifjúság nevelésének és tömeg sportjának fejlesztésével kap­csolatos oltana feladatokról és _ i úgy határozott, hogy a testne­velést. és a sportot továbbra is társadalmi ügynek kell lekin- \ feni. A KISZ IX. kongresszu­sának határozatai is arra utal­nak, hogy a tömegsport ápolá­sa, fejlesztése otazágos fon­tosságú feladat. A kérdés az: mikor találjuk meg azokat a nem ötletszerűen létrehozott szervezett kereteket, amelyek között az ötletszerű, szervezetlen testmozás végleg zöld utat kaphat. A pályák meg­nyitása nagy előrelépést jelen­tett ezen az úton. Ez érthető: a legtöbb ember nem szívesen vál­lalkozik arra, hogy munkaidő után, egy meghatározott napon beüljön egy autóbuszba: ki a sporttelepre menetrendszerűen sportolni! De a lakóhelytől tíz percre levő, jól előkészített pá­lyára gyakran és szívesen lesza­lad melegítőben és tornacipőben. Itt esetleges gátlásai is elmúl­nak, az is hajlandó futkározni kicsit, aki mondjuk munkatársai előtt szégyellné lassúságát, po­cakját, ügyetlenségét. Ez megbo­csátható emberi gyöngeség, sen­ki sem szeret alulmaradni. A hétköznapi ember nem ver­senyezni, hanem mozogni akar, és ha — a ma már szerencsé­re múlófélben levő versenymá­nia következtében — verseny­re akarják kényszeríteni, in­kább a sportpálya közelébe se megy. Érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon négyezer sport­egyesület működik Ezek közül ma még igen kevés az olyan, amelytől a felső sportvézetés mi­nőségi eredményeket, olimpiai és világbajnoki helyezéseket vár el. Ezek az úgynevezett kiemelt sportegyesületek, amelyekben megfelelő, korszerű feltételek mellet az élsport legjobbjai tö­mörülnek, és készülnek a nem­zetközi versenyekre. A kisebb egyesületek feladata nem ez, hanem a különféle osztályú hazai bajnokságokon való helytállás, az utánpótlás­nevelés, és az — ma már van remény erre —, hogy a spon­tán tömegsport bázisai legye­nek. Ez azonban csak megfelelő propagandával ' érhető el. A sportszervezőknek a tömeg­kommunikációs eszközök segít­ségével kellene ezt folyamatosan tudatosítani a lakosság minden rétegében. Legalább olyan hatás­fokon kellene propagálni, hogy ma már léteznek szolgáltató sporttelepek és nyitott sportpá­lyák, mint annak idején, ami­kor a kocogómozgalmat népsze­rűsítették. Mert jelenleg, amikor a tömegsport fejlesztésében csak az első lépéseket tettük meg. az egyesületi vezetők és a sportpá­lyák gondnokai többnyire csak arról számolhatnak be, hogy hiá­ba nyitották meg a pályákat, alig néhányan veszik'igénybe azt az egészségünket védő szolgálta­tást ... Pedig a tömegsportmozga­lom fejlettsége, az élsport eredményeinél, is jobban meg­határozza egy ország sportkul­túrájának arculatát. G. A. Á békési te r m e 1 őszö v e fck e ze ti la bda r ú g ó- ba j ­noksag állása: 1. Kétsopronyi Rákóczi 4 3 1-10-2 7 2. Kamuti Béke 4 2-29-54 3. Mezőberényi Aranykalász 4 12 15-14 4. Csárdaszállási Petőfi 4 112 6-10 3 5. Békési Viharsarok 4 1—3 3.12 2 A gyulai Töz Kupa eredményei: Déli csoport: Lökösháza—Elek 0—5. Elek—Lökösháza 2—3. A megyei döntőbe az. eleki csapat került. Északi csoport: Kötegyán—Sarkad - keresztár 1—2, Doboz—Sarkad 2—0, Sarkad keresztár—Méhkerék 3—®. Sarkad—Gyula 1—3, Méhkerék—Kö- tegyan 5—1. A mai nap kiemelkedő Békés rrtegyei sport­eseményei a következők: Cselgáncs. A békéscsabai vá­rosi TSF I. o. ifjúsági I. és II. minősítő versenye, Békéscsaba, Nagy Sándor laktanya, 10.00. Kézilabda. BÜKÖT Kupa dön­tői. Békéscsaba, Vízmű-pálya, 9.00. Megyei II. osztály. Férfiak. Kétegyháza—Mezőkovácsháza, 10.00, Köröstarcsa—Bélmegyer, 10.00, Szeghalom—Dévavanya. 10.00. Nők. Mb. Textil—Kamut, 10.00, Bcs. Volán—Bcs. Konzerv, 9.00. Labdarúgás. NB III. (Kezdés egységesen 17.00 órakor). Gyu­lai SE—Jánoshalma. Megyei I. o. GYSTK—H. Szalvai SE. Bcs. MÁV—Endrőd. Kondoros—Szeg­halom. Sarkad—Mh. MEDOSZ. Békés—Füzesgyarmat, Mh. Cu­korgyár—Kétegyháza. Battonya —Mezőkovácsháza, Nagyszénás —Medgyesegyháza. Kiegészült az olimpiai csapat A magyar olimpiai bizottság június 8-i ülésén, amelyen jó­váhagyta a montreali nyári olimpiai játékokon részt vevő magyar csapatot, felhatalmazta dr. Beckl Sándort, a MOB elnö­két,, hogy az időközben külön­böző okok miatt a felmerülő sze­mélyi kérdéseket eldöntse. Ennek alapján a női röplab­dacsapatban függőben maradt két helyre Bárdi Gyöngyi és Biszku Zsuzsa került, a kajak­kenu csapat pedig a következő versenyzőkkel egészült ki: Hor­váth Erzsébet, Pfeffer Anna, Rajnai Klára, Sándor Alexandra (kajakozok). Giczi Csaba, Rom- hányi Zoltán (kajak), Budai Ta­más, Frey Oszkár, Povázsai Pé­ter, Szegedi Károly, Wichmann Tamás (kenuzók). A. válogatás óta elért eredmé­nyeik alapján a csapatba ke­rült: Faragó János, Lépőid End­re, Major István, Mátay Andrea (atléták), Koczka István (úszó). A sérült Sivadó János helyett Fai'kas Árpád lett a férfitor­nász együttes tagja. Döntés született arról is. hogy az olimpiai megnyitó ünnep­ségen a felvonuló magyar kül­döttség zászlóvivője dr. Kamuti Jenő lesz. Gyulán, júlus 2—3-án; a vidék felnőtt atlétáinak \ bajnoksága A MASZ a Békés megyei At­létikai Szakszövetséget bízta meg a vidéki felnőtt bajnokság rendezésével és ez azt jelenti, hogy 19 megye legjobbjai, vá­logatottjai versenyeznek Gyu­lán. A viadalt július 2—3-án, pénteken, szombaton délután rendezik a gyulai városi sport­telepen. A1 MASZ döntése azt jelenti, »hogy megyénk az atlétikai ver­senyek rendezésében kiemelke­dő körülményeket és rendezést tud biztosítani. A programon az összes ugró-, dobó-, gát- és akadályszám, a 20 km-es gyaloglás szerepel, megrendeznek valamennyi futó­számot is a 100 m-es síkfutástól 10 000 méterig. Hegyei értekezlet A Békés megyei Labdarúgó Szö_ vétség július 2-án, a békéscsabai TSH-székházban 16 órai kezdettel tartja elnökségi ülését. A tárgysoro­zat a következő: 1. Az 1975—7«. évi bajnokság tapasztalatainak értéke­lése, az aktívaértekezlet időpontjá­nak meghatározása. Előadó: Med_ gyesi Mátyás elnök. 2. A második félévi munkaterv előterjesztése, jó­váhagyása. Előadó; Kocsondi József főtitkár. A továbbiakban bejelenté­seket tárgyal az elnökség. Labdarúgó­osztáSyozó A labdarúgó NB Ill-ba az ősszel a 19 megyei bajnok és a BLSZ-baj- nok mellett teljut — osztályozó után — a két legjobb csoportmáso­dik. Az MLSZ.ben most készítik a 20 tagú mezőny párosítását. Június 30-án, majd július 3-. 7- és 10-én kerül sor az osztályozokra. I A Békés megyei Természetjá­ró Szövetség túravezetői tanfo­lyamot rendezett, amelynek vé­gén 22 felnőtt és 24 diák tett , sikeres vizsgát. A békéscsabai, orosházi természetjárók a szeg- \ halmi, a sarkadi gimnázium, a csabai Kemény Gábor Szakkö­zépiskola és a békéscsabai ifjú­sági és úttörőház szakosztályai­nak tagjai június 16-án Dobozon bizonyították be felkészültségü­ket. s szereztek ifi- és bronzjel­vényes túravezetői minősítést. A 19 férfi és 12 női bajnoki számra közei 400 versenyzőt ne­veztek az egyesületek, köztük egész sor országos válogatott atlétát is. Így nagyszerű küz­delmekre és jó eredményekre van kilátás. A rendezőbizottság és versenybíróság felkészült a versenyzők fogadására, s min­den szempontból kifogástalan versenyt szeretne rendezni! A gyulai Várfürdő 50 méteres medencéjében rendezték meg a vidéki úszó-csapatbajnokság III. fordulóját, a szezon egyik jelen­tős eseményét. A viadal előtt Ryzsa József, a Magyar Üsző Szövetség úszó­szakági szakfelügyelője adott tá­jékoztatást az edzőknek a jövő évi versenynaptárról,- az új kö­vetelményrendszerről. A 14 szakosztály tagjai közül 245 fiú és 225 leány rajtolt. A győztesek és a Békés me­gyeiek eredményei. Férfiak. Fel­nőttek. 100 m gyors: Tóvári (Za­laegerszeg) 0.57.6, 2. Legeza (Gyulai SE) 0:59.1. Gyermek:: Villám (Kecskemét) 1:03. Del­fin: Kovács (GYSE) 1:12.6. Fel­nőttek: 100 m mell: Vass (GYSE) 1:15.4. Gyermek: Csordás (Ka­posvár) 1:20.7. 3. Szeberényi (Bcs.) 1:25.4. Delfin: Síidos (Szen­tes) 1-35. Férfiak.. 100 m. hát: Dombosi (Kaposvár) 1:06.2. 3. Törek^ (GYSE) 1:09.1. Gyermek: Csordás (Kaposvár) 1:15.4. Del­fin: Sípos (Szentes) 1:25.6. 100 m pillangó: Férfiak. Tóvári (Za­laegerszeg) 1 :03:9. Gyermek: Villám (Kecskemét) 1:11.2. Del­fin: Kovács (GYSE) l:\tlA.4xl00 m vegyesváltó. Férfiak.: 1. Kecs­kemét 4:32.3, 2. Gyula (Töreky, Vass, Legeza P., Legeza L.) 4:32.3. Gyermek: Kaposvár 5:16.1. Delfin: 1. Szentes 5:59.2, 2. Gyula (Fábry. Haász, Kovács, Jeszenszki) 6:08.8. Leányok. 100 m gyors: Fel­nőttek. Csák (Szentes) 1:05.1. Gyermek: Sallai (Zalaegerszegi 1:06.9. 3. Várai (Bcs.) ! .09.4. Delfin: Kolsói (Kaposvár) 1-21.4. 100 m mell. Felnőttek. Bódis- (Pécs) 1:22.4. Gyermek: Sallai (Zalaegerszeg) 1 :2já.4. Delfin: Tóth (Szentes) 1:29.2. 100 ni hát: Felnőttek. 1. Csak (Szentes) 1:14.1. Gyermek: Jelics (Pécs) 1:16.2. Delfin: Kolsói (Kaposvár) 1:31.8. 100 m pillangó. Felnőttek Hansági (Tatabánya) 1 T0.2. Gyermek: Sallai (Zalaegerszeg) 1:13. Delfin: Zombori (Kecske­mét) 1 :39.4. 4x100 m i'egyesval­ló. Felnőttek. Pécs 5:07.4 Gyer­mek: Pécs 5:18 Delfin: Szentes 6:26.2. ■■ Serdülő tábor — négy sportágban A Békés megyei TSH az idén négy sportágban rendezi meg az 1961—62-ben született fiúk és) leányok nyári edzőtáborozását. A 40 kajak-kenus táborozása már lezajlott Szarvason, míg a | kosarasok, az atléták és a ké­zilabdázók júliusban vonulnak j be a békéscsabai Vandháti úti i kollégiumba, s kezdik el a kö- | zös munkát. A 24 kosaras július 19. és 31-e között dolgozik j együtt. A másik két sportágban a ko­rábbi évek gyakorlatártól elté­rően, az OTSH javaslata alap­ján — nem rendeznek kéthetes 9 1976. JÜNHJS 27. 1 táborozást, hanem ehelyett négynapos, úgynevezett „felmé­rő” táborba hívják be a gyere­keket. Itt az ifjú sportemberek fizikai képességének, felkészült­ségének felmérése, ellenőrzése szerepel a programon. A részt­vevőket jövőre és azután — 18 éves korukig — újra meghívják a nyári táborokba, hogy lemér­hessék fejlődésüket. Az atlétalányok július 19-től 22-ig, a fiúk július 23-tól 26-ig lesznek e°vütt. A k^ilabdások ugyanebben az időben tartóz­kodnak a Vandháti úti kollégi­umban. A szakemberek a 60 al- léta és 60 kézilabdás újrendsze­rű felmérő táborától nagyon so­kat várnak. Reméljük, az újítás beválik és előreviszi e két sport­ág fejlődését. A pontverseny végeredménye: 1. Kecskemét 338, 2. Pécs 272, 3. Kaposvár 263, 4. Szenteg 237, 5. Tatabánya 187. 6. Gyula 144, 7. Zalaegerszeg 136, 8. Békéscsa­ba 83, 9. Dombóvár 82, 10. Nyír­egyháza 75. 11. Vác 45. 12. Sze­ged 39, 13. Győr 25, !4. Tótkom­lós 3 ponttal. Dr. Kegele Károly Ali — Inoki döntetlen A tokiói Budokan-csaTnokhan rendezték meg a MuhajVuned Ali— Antonio Inoki (japán) ..párviadalt”. A nehézsúlyú világbajnok Ali ellen­fele — birkózó . világbajnok volt. A 15 menetben nem bírtak egymással, a bírók döntetlen eredményt hirdet­tek. A két versenyző anyagi •részesedé­se: Ali (> millió, Inoki 4 millió lárt kap. ■Y

Next

/
Thumbnails
Contents