Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-25 / 149. szám
egy tv-mfisor a 18 éven felüliek- n^k. -Ki tehet a saját bizonyítványárul? Talán én állítottam ki? Megkérdezik tőlem, mi a véleményem? A kezembe nyomják a papírt, ezért dolgoztam egész evoen. A végén kuss. A piacon nem adnak érte egy buznyákot. Az ilyen bizonyítvány a legjobb, senki nem sajnál. S csak kevesen irigyelnek. Apám úgy fogja, mintha szentírást tartana a kezében, adják kézről-kézre, úgy bámulják, mint a családi fotót. Hozzá még az anyám a szemét is dörzsöli. Mindenki legalább háromszor megnézi, jól lát-e. Az öreg végül mégis elszánja magát az intervencióra, persze konfekció duma, amit mond. Kétségtelen egyéniség. Én csak hallgatom, hogy egy ház omlott össze benne. Most derül ki, milyen szoros a kapcsolat fogyasztóimmal. Esznek engem. Érzem, ott helyben megfagyok a családi élet melegében. Két négyesem is van, de erről frankón úgy nem esik szó. mint az OTP-részletröl, amit az öreg magánjellegű okok. ból általában csak késve tud befizetni. Lelombozódok. Míg rágják a bizonyítványom, az újságra sandítok, kiolvasom, hogy a Vénuszon nincs élet. Milyen jő az ott lakóknak. Na mindegy, ez is elmúlt, s ahogy kiszellőztetem a fejem, úgy döntök, itt az ideje, hogy rendbeszedjem a klub ügyeit. Azt a bizonyítványt meg majd csak lenyelik. Még a Napóleon fölött is ntapirendre tértek. Legalább is úgy emlékszem, valami hasonló szerepel a történelemben. Csak a néném tudná tartani a száját. Ha még egy szót szól, közlöm vele. hogy a kölnitől, amit használ, olyan illatos, mint egy sertéskombinát. Ilyenkor legjobb beindítani a magnót. Hála istennek, beállt a csend az egész vonalon. Senkinek nincs már egy ép gondolata, mint a megjelenteknek íjz iró-olvasó találkozón. Ahogy a család nőtagjai kivonulnak, az öreg mindjárt megenyhül. Tőlem kér információt, miért bukott meg a Lakinger. Nem tudta bemutatni a bikini tervezést elektronikus számítógépen, mondom én. Az más, komoly pofát vág, de magában röhög. Az előbb már azt hittem, csöngettek, most meg egyszerre megenyhült a helyzet. Egyből megette az ügyet, csak bírjam szöveggel. Mit nem tud még a Lakinger? Miért zárják be a hús. boltokat éjszaka. Klasszikus, mondja az apám. jár neki, hogy ezért meghúzzák. Még valami jó szöveg kellene, s az öreg a zsebemben. Mondom neki, azt hitte, hogy a Wartburgot a Heine Művekben gyártják. A néném közben ismét átmegy a szobán, jár-keí, mint, aki bepörgött. Ringatja magát, mint egy kiszu- perált sétahajó. Aztán leül, keresztbe rakja a lábát, a melle alatt áldöfi a könyökét. Eszi a kefét, amiért nyomom az. öregnek a halandzsa szöveget, és úgy teszek, mintha semmi se történt volna. Szerencsém, hogy éreztem a helyzet izomzatút, és tudtam, hova kell nyúlni. Szóval, az a lényeg, hogy az öreg ért engem, a néném pedig any- nyit lát az egészből, mint a vak kefeárus a vevő szakállából. A Lakinger majdcsak megtanulja azt a rohadt helyesírást, az a fő, hogy magam kimásztam a bajból. A konyha felől érkező szagokból érzem, hogy az anyám már süti a rántottét, az öreg pedig helyezkedik a tv előtt, villanyfényes közvetítés következik a stadionból. (Folytatjuk) Készülődés a mezőkovácsházi beatfesztiválra Jövőre a többi városban is Ipartörténeti gyűjtés Várszínházi jelentés Balassisták Csehszlovákiában startja Békéscsabán Kérik az üzemek és vállalatok segítségét Az idén is megrendezik az országos könnyűzenei fesztivált, amelynek megyei selejtezőjét a hagyományokhoz híven Mezőko- vácsházán tartják. Az idei beatfesztiválra megyénkből tíz ama tőregyüttes jelentkezett, köztük az ismertebbek közül a Dzsu- vox és a Hat szív zenekarok is. A július 4-i kovácsházi elődöntő után Orosházán lesz a területi verseny, amelyre a környező megyékből érkeznek együttesek. A „múzeum” és a „művészet” fogalma közé egyenlőségjel kívánkozik. A latin nyelvben a művészetet „ars”-szóval illettek, ezt a fogalmat használták a mesterség, a mesteriség kifejezésére is. Ma már a múzeumok nemcsak a mai értelemben vett művészet dolgait gyűjtik és tárják a közönség elé, hanem a régi értelemben vett „ars” tárgyait. emlékeit, dokumentumait is. Azaz: a mindjobban gyorsuló ipari fejlődés az épületek, a gyártásíolyamatok, a gépek és berendezések, a gyártmányok gyűjtését, a folyamatok rögzítését is megkívánja a ma muzeológusaitól. A Békés megyei Múzeumi Szervezet, illetve a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum két munkatársa, dr. Czegledi Imre j muzeológus és Váradi Zoltán j fotográfus néhány hónap óta ! Békéscsaba ipartörténetével íog- j lalkozik. A gyűjtésről, a dokumentálásról tájékoztatott dr. | Czegledi Imre: — Ősszel a megyei múzeum- barát-kör rendezésébert előadást tartunk az ipartörténeti gyűjtés módszereiről. Erre a rendezvényünkre mindenkit meghívunk, aki segíteni tud és akar a gyűjtésben. A munka még csak most kezdődött el, a .tervek szerint évekig tart. A végső cél is kirajzolódott már: kiállításon mutatjuk be a legértékesebb dokumentumokat. Addig még sok-sok munka vár ránk és az érdekelt üzemekre, tömegszervezetekre. Reméljük, az ioartörténeti gyűjtésünk eredményes lesz. <N. L.) Zrínyi követségbe küldi öccsét. Szokolay Ottó és Sinkovits Imre a jelenet szereplői (Fotó: Veress Erzsi) 5 107«. JÚNIUS 15. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége 1975. évi meghívásának viszonzásaként a közelmúltban a Rreznói Szakszervezeti Művelődési Ház hatnapos szlovákiai vendégszereplésre hívta meg a békéscsabai „Balassi” Táncegyüttest. A vendéglátók által összeállított program alapján az együttes kétórás műsorral mutatkozott be Cierny Balog partizán községben, Banská Bystricán a „Slovenka” Textilüzem kultúr- otthonában, Sliaci gyógyüdülőben, valamint Rreznó város szak- szervezeti művelődési házában, ahol a fenntartó „Mostár’ nagyüzem szocialista brigádtaeiainak nyújtottak élményteli estét. A négy fellépésen túl az egvüttes egvórás önálló műsorral vett részt a rangos XI, Hel- pai Folklór Fesztivál gálaműsorában. ugyancsak nagy sikerrel. A fellépések közötti szabad időben megismerkedett az együttes Breznó varosával és környékével is. Cierny . Balog Madár-paradicsom Csongrád megye természetvédelmi területein végéhez közeledik a madáríészkelési idény. A Szegeddel határos Fehér-tó szigetén mintegy 3000 pár dankasirály első fiókái már repülni és úszni tanulnak. A falánk fiókákat a szülők rovarokkal etetik, s ilyenkor különösen’ felbecsülhetetlen szolgálatot tesznek a mezőgazdaságnak. A tó nádasaiban gázlómadarak új fészkelőhelyei alakultak ki. Nagy számban települtek meg az üstökösgémek.. Az egyik lecsapolt tó medrét pedig gulipánok, godák, piroslábú cankók vették birtokukba. A rezervátum kezelésével megbízott Szegedi Állami Erdőrendezőség a költési időszakban teljes háborítatlanságot. biztosít a vízi- szárnyasoknak. — A tudományos-technikai forradalom korában a gazdaság egyre gyorsuló ütemben halad előre. A ma talán legmodernebbnek tudott berendezés, vagy technológia holnap már túlhaladott lesz. A múzeumnak az is a feladata, hogy mindezeket megőrizze, a jelenlegi állagotokat mindenkor rögzítse. Jelenleg Békéscsaba ipari üzemeit keressük fel hetente egy-egy alkalommal, az épületeket — amelyek már a gyár alapításakor is álltak —, a régi gépeket, a munkafolyamatokat filmre rögzítjük. Eddig a bútoripari szövetkezetben, a baromfifeldolgozó vállalatnál, a pamuttextilművek csabai gyáránál jártunk, most a tégla- és cserépipari vállalatot keressük majd fel. — A fényképezésen túl anyaggyűjtést is végzünk. Az egyik legérdekesebb szerzeményünk az 1920-as évekből származó körkötőgép. A vállalattól korábban elszállítottak egy még öregebb masinát: 1903-ban gyártották. Tudjuk, hol található. Gépeket, berendezéseket csak akkor gyűjtünk, ha a gyár megválik tőle, ha nem nagy méretű és ha jellegzetesen csabai. Ellenkező esetben „megelégszünk” a fo- tografálásával is. — Az ipartörténeti gyűjtést szeretnénk kiterjeszteni. Terveink között szerepel, hogy jövőre a megye többi városának, 1978-ban pedig a többi helység üzemeit, gyárait keressük fel. Korábban a vállalatok és szövetkezetek felhívást kaptak, amelyben kértük őket arra, hogy minden lényeges változásról — amely az épületeket, a gyártásfolyamatokat, a gépparkot érinti — értesítsenek bennünket. A legtöbb üzem mér válaszolt is, megnevezve a gyűjtéssel megbízott munkatársukat. partizánközségben a helyi ellenállás emlékszobáját látogatták meg, virágcsokrot helyeztek el a Szlovák Nemzeti Felkelés besztercebányai monumentális emlékművén, majd megtekintették az ottani emlékmúzeumot. A Balassi Táncegyüttes a vendéglátók értékelése szerint kiválóan reprezentálta a magyar öntevékeny táncmozgalmat és nagyban hozzájárult a két testvéri nép barátságának további elmélyítéséhez. v Majnek Attila Marton Endre és Sinkovits Imre együtt elemzik a főhős, Zrínyi Miklós jellemét sok nagyszerű vidéki és budapesti színészt akik évről évre visszatérnek Gyulára, vagy éppen most találkoznak először ezzel a csodálatos környezettel. Többen közülük naponta négyszer próbálnak, ez 16 óra munkát jelent. Érthető hát, ha szabad idejükben nyugalmat, kényelmet, strandoló pihenést is biztosítunk számukra. Bármely kőszínháznak büszkesége lehetne egy évadban két magyar ősbemutató. Illyés Gyula eredendő magyar komédiájának próbáit június 25-én kezdjük el, a bemutató napja július 17-e, szombat lesz, a címe Dániel az övéi között, avagy A mi erős várunk. A főbb szerepeket Halász Judit, Mensáros László, Csikós Gábor, Jordán Tamás, Petényi Ilona és Fülöp Zsigmond alakítják. Különleges csemegét szánunk a színházbarátoknak Lászlóffy Csaba: Nappali virrasztás című' történelmi drámájának bemutatásával. amely a 48-as szabadságharc után Vörösmarty bújdo- sásáról szól. A vár mögött kialakított színtéren, tábortűz fényében kel életre a dráma Szo- boszlay Sándor, Tolnai Miklós és Ats Gyula alakításában. A próbák június 24-én kezdődnek, bemutató július 21-én este fél 11-kor. A rondellánál két éjjel Sinkovits Imre és Gombos Kati a világirodalom gyöngyszemeinek bemutatásával, Vitay Ildikó gitárkíséretével hívja zenés irodalmi sétára az érdeklődőket július 6-án és 7-én este fél 11 órai kezdettel. A lovagteremben Pi- róth Gyula, a Szolnoki Szigligeti Színház művésze Kocsis István Történelmi monológját mutatja be Bolyai János megszemélyesí. tőjeként július 13-án szintén este fél 11-kor. A művészeti vezető tájékoztatójához még annyit: Illyés Gyula komédiáját és Lászlóffy Csaba háromszemélyes történelmi drámáját is Sik Ferenc rendezi. B. Zs. Gyula, 1976. június A gyulai vár udvarát napokkal ezelőtt megszállták már az ácsok, asztalosok, műszaki szakemberek, díszlettervezők, hogy újból nézőtérré, színházzá alakítsák a történelmi környezetet. Június 20-án, vasárnap érkeztek az első előadást színpadra varázsló színészek, rendezők, a munka feltételeit megteremtő műszakiak. A Várszínház művé. szeti vezetője Sik Ferenc érdemes művész, a Pécsi Nemzeti Színház főrendezője beszél a készülődésről: — A legigazibb nyári hónapban, júliusban szinte mindennap találkozhatnak művészek és a közönség a vár nézőterén. Az | olvasó előkészítő próbák már I hosszú ideje Budapesten a Nemzeti Színház házi színpadán folytak. Június 21-én hétfőn este az első várbeli próbától kezdődően Keresztury Dezső Nehéz méltóság című történelmi drámáját Marton Endre kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész, a Nemzeti Színház igazgatójának rendezésében formálja élővé a július 2-i bemutatóra Sinkovits Imre, Kálmán György, Kállai Ilona, Gombos Katalin, Csomós Mari. Nehéz lenne felsorolni a
