Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-23 / 147. szám

t Család - munkahely - jó közérzet . Ép lélek — ép test Kiválóak tanácskozása ( A gyulai városi-járási Kun Béla Munkásőr Zászlóalj pa­rancsnoksága értekezletet ren­dezett, amelyen a „Kiváló"’ cí­met elért munkásőrök és pa­rancsnokok vettek részt. A tanácskozáson ott volt dr. Marsi Gyula, az MSZMP Gyula városi bizottságának első titká­ra, Bertók Imre, a pórt járási bizottságának munkatársa, Fo­dor Géza a munkásőrség megyei parancsnokellátó-helyettese, dr. Takács Lőrinc, Gyula' város Ta­nácsának elnöke és több község, gazdasági egység vezetője. Első­ként Komlósi Sándor zászlóalj­parancsnok tartott vitaindító­előadást, amelyben értékelte a kiképzési év eddigi tapasztala­tait, de az eredmények mellett nem hallgatta el a meglevő gon­dokat sem, amelyek megszünte­téséhez kérte a jelenlevők segít­ségét. A vitaindító után sokan kér­tek szót, és mondták el vélemé­nyüket a zászlóalj tevékenységé­ről, tapasztalatairól és adtak hasznos tanácsokat, javaslatokat a sikeresebb munkához. A ta­nácskozás végén megválasztot­tak a megyei küldötteket. —ló— Nagyszerű kezdeményezés Gyomán táboroznak a szeghalmi gyerekek Nagyszerű kezdeményezésről kaptunk hírt Szeghalomból. A Közalkalmazottak Szakszerve­zetének nagyközségi bizottsága és a helyi tanács szervezésében 15 általános iskolás sátortáboro­záson vesz részt Gyomón. A jú­nius 25-től július 2-ig tartó üdü­lés költségeit a szakszervezet és a tanács fedezi, az öt sátort pe­dig a Szakszervezetek Megyei Tanácsa bocsátja a pajtások rendelkezésére. A napi háromszori étkezésről a gyomai napközis konyha" gon­doskodik, a gyerekek felügyele­tét pedig a szeghalmi lanács dolgozói látják el. Otthon kitört a béke, az öreg sörrel kínál az ebédnél. Semmi megjátszó«, háziállat módjára viselkedem. Engedelmeskedem és egyből lehajtom az egészet. Ügy látszik, az öreg megsejtett valamit a lövőmből. Elvégre is nálunk, azt mondják legalábbis, mindenkiből lehet vezető. Ezt bizonyítja, hogy a nénémnek mosogatás közben van egy ötle­te a számomra, megengedi, hogy törölgessek. Nem díjazom ezt a szakmát, még diplomám sincs belőle. Inkább por, piszok, mo- satlan, mint mosogatóié. Jobb körökben ma már nem űzik az ilyen kézi munkát. Mosogatás után visszavonulok, közben el­emeltem a könyvet az asztalá­ról. Ezt a könyvet már régen ki­szúrtam. azt hittem ugyanis, hogy női dolgok. Szeretem be­dolgozni magam az ilyen tanul­mányokba. Ezúttal mellényúl­tam. Már a szagáról érzem, ez nem az. Valami filozófia. A né- ném ugyanis, majd elfelejtem mondani, hajlamos az öngyil­kosságra. Szóval, ami a kezembe került.‘nem más. mint az eg­zisztencializmus. Éppen ez hí. ányzott. A végén még majd megpályázom valamelyik elekt­romos agy állását. Állati érde­kes üav. Ahogy olvasom, olyan, mint láncreakció a fejben. Mond­hatom, eszméletlenül modern a szöveg. Háromszor is olvasok egy reszt, kisipari módszerek, a tü­A mai kor művelt embere ál­talában eleget tud testünk fel­építéséről, működéséről, az egyes betegségekről. «Sokkal kevésbé ismeri azonban, mi az a lelki egészség és melyek megőrzésé­nek fontosabb feltételei. Mi a lelki egészség jelentősége, mi ad­ja a jó közérzetet, mi az ide­gesség forrása, mik az okai az idegbetegségeknek, mikor for­duljunk orvoshoz ilyen jellegű panaszokkal? — erről beszélget­tünk dr. Baly Herminával, a Megyei Mentalhygienes Köz­pont vezető főorvosával. — A lelki egészségvédelem — a mentalhigiene — célja a lé­lekben egészséges ember és az ugyanilyen társadalom kialakí­tása. Az a törekvés, hogy min­denki olyan életformát teremt­sen magának, . hogy a külvilág által produkált legbonyolultabb helyzetben is feltalálja magát és az élet nehézségeit könnyebben tudja elviselni. Mipdezt úgy, j hogy közben a saját közérzete I jó légyen és önmagával harmó- j niában éljen, — A nyugodt, kiegyensúlyo- \ zott élethez mindenkor szük­ségesek voltak ezek a feltéte­• lek. Most csak többet beszé­lünk róluk — szinte divatos témák lettek — vagy nagyobb szükség van rájuk? — Az éleltempó, a technika, a civilizáció rohamos fejlődésével nagyon meggyorsult. Nagyobb terheket rak az emberekre vi­lágszerte és éppen ezért .sokkal j nagyobb alkalmazkodó képessé- i get kíván. Régen leélték úgy az j életet az emberek, hogy környe­zetük — a külvilág — gyermek­kortól a halálig alig változott. A j mai öt vagy tíz évben több min- 1 den történik és változik meg, mint máskor száz év alatt. Ezért nem elég például _már egy élet­re, amit az iskolákban oktatnak, hanem újra és állandóan tanul­ni kell, haladni, hogy a köve­telményeknek meg tudjunk fe­lelni. Akár a munkás, akár az értelmiségi. — Ez lenne az. oka az ide­gességnek, annak, hogy annyi ember, sőt már gyerek is mondja „jaj, de ideges va­gyok”? — A köznapi idegesség, tü­relmetlenség — a .pillanatnyi feszültségből adódó múló han­gulati dolog*— még nem beteg­ség. A neurózis — az idegbaj — viszont az. Ennek az okai szerte­dússzomj mi-mlndenre képes. Oly világos előttem minden gon­dolat, akár egy szocialista szer­ződés. Megértem, hogy beteg a társadalom, már a tizedik oldal után, s hamarosan úgy döntök, hogy elégedetlen leszek a viszo­nyokkal. Hogy jobban megértes­sem magam, olyan a hangula­tom, mint amikor valaki kima­rad a nyereségrészesedésből. Nagy érzés. Szóval, álluti jól ér­zem magam, s egyetlen vágyam, hogy ezzel a hirtelen szerzett boldogtalansággal megfertőzöm az egész családot. Bevonulok az apámhoz, éppen a semmibe •bá­mul, a néném meg alighogy be­fejezte a mosogatást. Nyilatko­zatom rövid, szektát ulupftok. Fújom a szöveget, mint az öreg, amikor azt mondja, vedd fel a telefont, anyád a vonalban. A néném olyan képet vág, mintha arról beszélnék, nőnek a legyek. Elszakadok ettől a látomástól, inkább az öregre teszem át a hangsúlyt. Hátha ő jobban meg­ért. Ahogy körülnézek, olyan természetesen hat ez a csalódj kép, mint az északi fény Jordá­niában. Nem tudojf velük mit kezdeni, csak azt érzem, valamit tennem kell, hogy levezessem fölös energiámat. Szóval, össze­omlottam, nem kérnek ezek semmiféle filozófiából. Az öreg­re csak rá kell nézni, kiabál ró­la, hogy sose volt fiatal. Eltelt az idő, levonulok a parkba. (Folytatjuk) ágazóak, á családi, a házasélet konfliktusaitól a rossz, zsúfolt lakásig. Az emberi kapcsolat- teremtés hiánya, a rohanás, a pénzhajsza, a ridegség, az ér­zelmi élet problémái, a befelé fordulás, a csak magunknak élés. De ok lehet a vélt sérelmek felnagyítása és a munkahelyi ] nehézségek is. — Egyetlen ember, élete \ sem megy simán, még a nyu j godt, kiegyensúlyozott lelkúe- j ké sem. Miért, hogy nem egy- ! forma hatást váltanak ki a | felmerült nehézségek ben- j nünk? — Hogy mennyi terhet bírnak el az emberek, az elsősorban a személyiségüktől függ. Az egyé­niségtől. Ez alkati dolog is. Hányszor hallani — és nagyon, találóan — hogy jó természetet örökölt valaki a szüleitől avagy rosszat. Nyugodt, kedves, vidám, kellemes alaptermészetet, vagy izgága, mogorva, kellemetlenke­dőt értve' alatta. De ez a lelki adottság csak az alap, afnire ráépül a családi hatás, a neve­lés. És ez a döntőbb. — A nyugodt, boldog gyer­mekkor ezek szerint nemcsak a legmaradandóbb emlékünk, de meghatározója is életünk­nek? — Igen. A szép gyermekkor telve az ' otthon melegségével szinte védettséget ad a későbbi időkre. Ennek az ellenkezője a szeretet hiánya, a közömbösség, a rossz családi légkör viszont oka lehet a felnőttkori idegbe- tegségeknek. Persze a gyermek­koriaknak is. A gyermek sze­mélyiségének kialakulása ugyan­is a családban kezdődik. Itt ta­nulja meg a viselkedés normá­it, a szülőkkel, testvérekkel azo­nosul, és első kapcsolatait ve­lük képezi. — M szülök felelőssége te­hát óriási, mert az ő életük, életvitelük a minta. Amit ott­hon lát. hall és tapasztal a gyermek, az formálja jelle­mét, egyéniségét. Ezért a ne­velés milyensége a jövő gene­ráció lelki egészségét vagy be­tegségét is befolyásolhatja? ' — Igen, mert az idegbetegsé- gek legtöbbször a gyermekkor­ban kezdődnek, ha a nevelésben sorozatos hibák következnek be. Ha nincs meg a szükséges érzel­mi kapcsolat, vagy túl engedé­keny vagy túlzottan szigorú a nevelés. A gyermek egészséges lelki fejlődéséhez a telelerrt nél­küli élet, a család nyújtotta biz­tonság kell, Nem jó azonban a túlzott függőségre való kénysze­rítés, ha érettségének megfele­lően mind több szabadságot kap ehelyett, a követelményeket is lehet tokozni. A felelősséget. így edződik az gletre. A mohácsi csatatéren, Sátor­hely közelében, befejeződött az 1526-os tömegsírok feltárása és a régészeti munka befejeztével — az eredeti tervnek megfelelő­en — visszahantolták őket. A sírokban a török elleni honvédő ütközet magyar hősei nyugsza­nak. A temetkezőhelyre föld­munkák során bukkantak a téli —tavaszi hónapokban. Itt épül ugyanis a történelmi emlékhely, amelyet a „mohácsi vész” 450. évfordulója alkalmából a hősök tiszteletére emelnek. Maráz Borbála régésznek, a Pécsi Janus Pannonius Múzeum osztályvezetőjének irányításával két hónapig dolgoztak a szak­emberek a tömegsírok feltárá­sán. A kitakart csonthalmokat — kegyeleti okokból — nem bolygatták meg. Valamennyit dokumentálták: lerajzolták, és lefényképezték, s rögzítették az adataikat. Ezt követően finom sárga homokkal töltötték fel a — Az ember életében talán a legnagyobb szerepe a mun­kának és a munkahelynek van. A megfelelő munka és a jó munkahelyi légkör a jó köz­érzet alapja, de egyben a ma­gánéletre is kihat, majd innen további ösztönzést ad a mun kához. — A jó emberi közösség ben­sőséges légkör kialakításához vé- zet, amely nemcsak kellemessé, de eredményesebbé is teszi a munkát. Az ilyen munkahely számos más megterheléssel szemben második otthonként védheti a dolgozot. A jó emberi kapcsolatok, a kölcsönös megbe­csülés feltétele a jó vezetés, ezért a vezető személyisége döntő a környezetére. — A munka termelés, de helyesen megválasztva az éle­tet kitöltő, tartalmas tényke­dés. Mégis többször hallani, hogy a sok munkától valaki idegkimerülést kapott Igaz ez — Az emberi természet cso­dálatos ruganyossága folytán az egészséges emberek általában el­lenállók vagy hamar regenerá­lódnak. Akik letörnek, könnyen elfáradnak azok olyan idegbe­tegek, akikben a baj a munka területén jelentkezik. Az ember és a munka viszonyában szere­pet játszik a rátermettség, a jó adottságok, a kellő kéozettség. Hátrányos és megterhelő lehel, ha valakinek a képességeinél magasabb szintű munkát kell végeznie. — Egyesek apró panaszok­kal is azonnal orvoshoz men­nek, mások meg csak végső esetben. Meddig szabad visz- szafojtani az idegességet? — Nem szabad és nem érde­mes. Idejében kell orvoshoz for­dulni, még a lelki betegség ki­alakulása előtt, mert később ez a testi egészség rovására is me­het. — Vannak esetek. amikor gyors segítségre van szükség. Életet lehet megmenteni az orvos vagy pszichológus jo szavával, tanácsával. — Igen. Ez a világon egyre terjedő lelkisegély-szolgálaí. Ná­lunk Budapesten. Pécsett és Debrecenben működik, szép eredménnyel. Sok embernek ez az utolsó lehetősége, hogy kilá­tástalannak érzett helyzetében választ, információt, segítséget kapjon. Mi, munkatársaimmal együtt hajlandók vagyunk ezt társadalmi munkában ellátni. Hogy ez hazánkban negyedik­ként Gyulán megvalósuljon, csak egy közvetlen telefonvonal bekapcsolásán múlik. Nagyon remélem, hogy ez mihamarabb megoldódik. 1 Vass Mária gödröket, Ily módon jól beágyaz­ták a csontokat és elejét vették a további pusztulásuknak. 3-as és a 4-es számú tömegsír sza­bályszerűen megásott — tégla­lap alakú — témetőhely, az 5- ös számú viszont szabálytalan alakú, feltehetőeh sáncárok vagy ágyúállás lehetett eredetileg, A három sírban együttesen 800— 900 hősi halált halt magyar ka­tona pihen., A sátorhelyi tömeg­sírok Papp László feltevését tá- mogatják, miszerint a magyar sereg szekértábóra állhatott ezen a helyen, s a tábor védel­mében elesett harcosok nyug­szanak itt. Bizonyos, hogy elke­seredett csata és Iszonyú öldök­lés folyt, hiszen alig másfél ezer négyzetméternyi területen fekszik az öt tömegsír. A sátorhelyi tömegsírokat méltó módon megjelölik, s ezek állnak majd a történelmi em­lékpark középpontjában. (MTI) Tévés fórum az olimpiáról Akárcsak korábban, a mexi­kói és a müncheni olimpia előtt, az idei montreali verseny előtt is fórumadást rendez a televízió. Pénteken 21.30 órakor a magyar sport és a világ sportjának is­merői foglalnak helyet a kame­rák előtt, hogy választ adjanak a telefonon beérkezett kérdé­sekre, illetve a korábban cí­münkre érkezett levelekre. A televízió 2-es stúdiójában jelen lesz Páder János, az olimpiai bizottság titkára, valamint szá­mos olimpiai sportág vezetője. Közöttük találjuk Papp Lász­lót, Széchy Tamást, Horváth Istvánt, Gyarmati Dezsőt, *Fejes Zoltánt és másokat. Ugyancsak az érdeklődők rendelkezésere áll dr. Árky Nándor főorvos, a Sportkórház igazgatója is, aki többek között jó ismerője az Olimpikonok táplálkozási szabá­lyainak, az akklimatizálódás fel­tételeinek, nem utolsósorban pe­dig a doppingvizsgálatoknak. Természetesen feleletet kapnak azok is, akik azután érdeklőd­nek: mit, mikor közvetít Mont- realból a televízió. A tévéfórum egyik újdonsága, hogy a 2-es stúdióban párhuza­mosan kapcsolják a tatai edző­tábort is, ahol az olimpiai sport­ágak éppen ott tartózkodó veze­tői, sportolói állnak a közönség rendelkezésére. Többek között Kaludi Mihály, Gurics György, dr. Nagy Jenőné, Orvos András nyilatkozik arról, mi várható férfikézilabdában, birkózásban, női tornában, súlyemelésben. A pénteki olimpiai fórum te- lefonszámait az aznapi tévé­híradó első kiadása előtt köz­ük. (MTI) Oyumolcsozc együttműködés Békésszentandráson a nagy­községi tanács a különböző tár­sadalmi szervekkel kötött együttműködési megállapodáso­kat. Az együttműködési megál­lapodás alapján például a KISZ- szervezet tagjai aktívan bekap­csolódtak a társadalmi családi ünnepségek szervezésébe, lebo­nyolításába. Minden ilyen ün­nepség alkalmából ők vállalják a műsorokat, énekszámokat, sza­valatokat aítnak elő és a név­adáson az újszülötteket, házas­ságkötéskor az ifjú párt meg­ajándékozzák, Ebben példát mu­tat a Tessedik Sámuel Termelő- szövetkezet KISZ-szervezete. Az együttműködést megkötöt­te a tanács a gazdasági szervek­kel is, ennek eredménye, hogy 1975-ben 230 ezer, 1978-ban pe­dig 180 ezer forint támogatást vállaltak, ebből sikerült megvá­sárolni a művelődési ház kü­lönböző berendezéseit, az általá­nos iskolába szemléltetőeszközö­ket — írásvetítőt. térképeket, biológiai, fizikai, kémiai eszkö­zöket. A Zalka Máté Termelő­szövetkezet a megállapodásban vállalt támogatáson felül még mintegy 100 ezer forinttal járul majd hozzá az úttörőtelep meg­valósításához. A tsz KlSZ-szer- vezete. például vállalta a fahá­zak felállítását, az alapozási munkákat pedig a tsz építőbri­gádjai végzik. • 5 Bim Hm ^ V 1978. JÚNIUS 23, Befejeződött a tömegsírok feltárása a mohácsi csatatéren

Next

/
Thumbnails
Contents