Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-19 / 144. szám
MA A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai 1916. JÚNIUS 19., SZOMBAT Ara: t,— forint XXXI. ÉVFOLYAM, 144. SZÁM A MEGYESZÉKHELY TÖMEGKÖZLEKEDÉSI TERVE (3. oldal) * KITÜNTETETI' HÉTKÖZNAPOK (5. oldal) A párizsi látogatás utáa Négy napig magyar zászló lengett Párizs központjában, a Hotel de Crillon tetején, jelezve a magyar kormányfő és kísérete tartózkodását a nagymúltú épületben. A francia fővárosban e négy nap alatt lezajlott magas szintű tárgyalások legfőbb jellemzőjeként nyomban megállapítható, hogy mindenképpen szükséges, hasznos és eredményes eszmecsere volt, amely — mint a megjelent közös közlemény hangsúlyozza — a meglevő lehetőségek jobb kihasználására nyit távlatokat. Az alapok adottak voltak e tárgyalásokhoz. Mindenekelőtt az, hogy a két ország között, a különböző társadalmi berendezkedések ellenére sincsenek olyan megoldatlan problémák, amelyek korlátozhatnák az együttműködés fejlesztését. Ehhez járul két tényező: a két nép hagyományokra épülő kölcsönös rokonszenve és a két kormány nézeteinek nagyfokú közelsége napjaink nemzetközi kérdései megítélésében, elkötelezettségük a nemzetközi enyhülés politikája mellett. Három pillérre épültek a tárgyalások, amelyek arra irányultak — mint Lázár György a tiszteletére adott vacsorán pohárköszöntőjében kifejtette —, hogy kapcsolataink a kölcsönös érdekek és előnyök alapján szélesedjenek, kiegyensúlyozottabbá, tényszerűbbé váljanak. Igaz ugyanis, hogy az egyébként zavartalan kapcsolataink még közel sem állnak olyan szinten, mint amit a körülmények lehetővé tesznek, s a kölcsönös érdekek is indokolnak. Ezt a magyar tárgyaló fél egy pillanatig sem titkolta el, s örvendetes, hogy ennek megállapításában francia részről sem tettek ellenvetést. A házigazda, Jacques Chirac miniszterelnök a már említett vacsorán ugyancsak pohárköszöntőjében mutatott rá, hogy fontosabb partnernek kellene egymást tekintenünk, s „hatalmasak azok a területek, ahol nemzetgazdaságaink jól kiegészítik egymást, ezzel elősegítve kiegyensúlyozottságukat és növekedésüket”. A kormányfői tárgyalások ezért irányultak elsőrendűen arra, hogy az általános megállapításokon túl a konkrét megoldások lehetőségeit is keressék, így különösen a két ország közötti kereskedelmi árucsere és gazdasági együttműködés fejlesztésére, ezen belül is az árucsere kiegyensúlyozottságának előmozdítására. Sikerült olyan formákat is kialakítani, illetve e tárgyalások idején mintegy preferálni, amelyek a hétköznapok kérdéseiben könnyítik meg az egyetértést és az együttműködést. Azokról az újszerű keretmegállapodásokról van szó, amelyek közül kettőt éppen a tárgyalások idején írt alá egy- egy magyar és francia vállalat, s tervezik újabbak kötését is. Ezekkel vállalati szinteken válik lehetővé a rendszeres kapcsolat megteremtése ott, ahol remélhető, hogy viszonylag hamar konkrét tartalmú kooperációs szerződéseket köthetnek majd. A kooperáció ugyanis az a meg korántsem kellően kihasznált, ugyanakkor a legalkalmasabb terület, amelyen magyar és francia vállalatok közös eredményeket érhetnek el, s együttesen jelentkezhetnek a harmadik piacain. Számos iparágban, mondhatnánk egész népgazdaságunkban megvan ennek a lehetősége. Természetesen hozzá kell ehhez fűznünk azt az alapvető követelményt — amelynek ettől függetlenül is érvényesülnie kell —, hogy fokozott minőségi követelményeket ró ez résztvevő vállalatainkra. a vállalat minden dolgozójára. A tőkés ország partnervállalatai közismerten igényesek termékeinkkel szemben, s — jogosan azok. Mint ahogyan a szocialista partnereink is mindinkább magasabb követelményeket támasztanak, s egyre jobban sem barátságból, sem más, egyszerűen jól felfogott gazdasági okokból nem fogadhatnak el gyengébb megoldásokat. A kooperáció így — e francia vonatkozásban is — határozottan ösztönöz korábbi feladataink még jobb ellátására a minőségben és a hatékonyságban egyaránt. Alapvető népgazdasági érdekünk ez. Jólesően tehetjük azonban mindjárt hozzá. hogy a francia vállalatok egyáltalán nem tettek erre semmiféle elmarasztaló megjegyzést, sőt több helyen szóltak igen elismerően a magyar kooperáló félről. E tekintélyt és bizalmat kell ezután is erősítenünk, megteremtve a gyümölcsöző együttműködés újabb és újabb területeit, a fejlett iparral rendelkező Franciaországgal. A tárgyalások azokhoz a várható kölcsönös és közös erőfeszítésekhez adtak biztatást, lendületet, amelyek feltétlenül szükségesek, hogy kimozduljunk a jelenlegi állapotból, amelyben az utóbbi évek növekvő számai ellenére is — mint miniszterelnökünk kijelentette — „Francia- ország elmarad hazánk életében attól, amit Európa és a világ gazdaságában képvisel. És ez még nagyobb mértékben vonatkozik nemcsak a magyar kultúra, hanem a magyar gazdaság franciaországi jelenlétére is”. Azt jelenti ez, hogy nekünk, magyaroknak van tennivalónk a továbbfejlesztésben — de van, nem is kevés várnivalónk is. A magyar—francia kapcsolatok gazdasági és kulturális továbbfejlesztése közös érdek, S jók hozzá a jelenlegi európai viszonyok is. A Helsinkiben aláírt biztonsági és együttműködési záróokmány rendelkezéseinek komolyan vétele ugyanis messzemenő biztosítékul szolgálhat ehhez. Örvendetes, hogy e kérdések fölvetésénél, a leszerelési világértekezlet összehívása szükségességének megítélésénél és a hozzájuk kapcsolódó problémáknál közös platformról lehetett kiindulni. Miniszterelnökünk és a vele Franciaországban járt kormányszemélyiségek párizsi tárgyalásai így a béke, a békés egymás mellett élés jegyében erősítettek meg közös szándékokat, amelyek megvalósításából a francia népnek is, a magyar népnek is csak előnyei származhatnak. Lőkös Zoltán Ötvenmillió forint fejlesztésre Fokozottabban kell támogatni a kisegítő gazdaságokat — Országos tájértekezlet Gyulán Újabb brigádok csatlakoztak az iskolaépítési akcióhoz Már több alkalommal beszámoltunk arról, hogy szocialista brigádok felajánlották segítségüket a Békéscsabán az V. ötéves tervben társadalmi összefogással felépítendő új általános iskola létesítéséhez. Most arról kaptunk hírt: a Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál dolgozó Rusz- nák Pál vezette kőművesbrigád, amely az „Ágazat Kiváló Brigádja” címet viseli, valamint a Farkas Pál vezette aranykoszorús ifjúsági szocialista lakatosbrigád és az Ancsin György vezette aranykoszorús panellszerelő szocialista brigád is csatlakozott az MSZMP békéscsabai városi végrehajtó bizottsága felhívásához. Az új általános iskola költségeiből személyenként — lakóhelyüktől függetlenül havonta 20 forintot — 5 év alatt mintegy ezer forintot — vállalnak. Ezenkívül gyermekeik érdekében s az oktatási feltételek jobbá tételéért vállalják az iskola határidő előtti, jó minőségben történő felépítését. Kérik a vállalat valamennyi dolgozóját, valamint a többi vállalatnál, üzemben, szövetkezetben, intézményekben dolgozókat, hogy csatlakozzanak ők is a felhíváshoz. A IV. ötéves tervben a megye mezőgazdasági bruttó termelésének 39 százalékát a kistermelők adták, amely 3—3,2 milliárd forint termelési értéket jelent. A megtermelt áruk 50 százalékát saját fogyasztásra termelték, a másik 50 százalékát pedig értékesítették, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kisáruterme- lők mintegy másfél milliárd forint értékű mezőgazdasági árut adtak a lakossági fogyasztásra. A szövetkezetek felvásárlási tevékenysége döntő jelentőségűnek bizonyult az elmúlt években is, amit az is tanúsít, hogy a megyében 1974-ben 604 millió forint értékű árut vásároltak fel a termelőktől. Többek között ezekről volt szó tegnap Gyulán, az Erkel Művelődési Központban, ahol öt megye — Bács, Békés, Csongrád, Pest és Szolnok — ÁFÉSZ-titká- rai, valamint a pártbizottságok és megyei tanácsok illetékes szakemberei vitátták meg a fogyasztási és értékesítési szövetkezeteknek azt a segítő tevékenységét, amelyet a kisáruter- melőknek nyújtanak. Ott volt ezen a tanácskozáson Bódi litván, a SZÖVOSZ főosztályvezetője, Győri Lajosné és dr. Sza- mosközi László osztályvezető. A házigazdák nevében Bági Sándor, a megyei MÉSZÖV titkára üdvözölte a részvevőket, majd vitaindítóként beszámolót adott a megyében levő fogyasztási szövetkezetek termelést elősegítő tevékenységéről. Tájékoztatójában elmondotta, hogy a szövetkezetek mellett az elmúlt évben 140 szakcsoport működött, melyeknek közös értékesítése meghaladta a 120 millió forintot. Hangsúlyozta, hogy az elkövetkező években a kistermelő gazdaságok termelésének tervezésében a korábbiaknál is fokozottabb feladat vár a szövetkezetekre. Ismertette, hogy az idén több mint 45 ezer mázsa zöldségre kötöttek szerződést. Ez jóval meghaladja az előző évben kötött mennyiséget. A szövetkezetek nagy gondot fordítanak a szervezett formában értékesítő, tehát szerződést kötő zöldséggyümölcs és kisállattenyésztők segítésére, amelyeknek már eddig mintegy 40 millió forint előleget adtak ki. Beszélt a szövetkezetek előtt álló fejlesztésekÄ sárréti napok folytatásaként Cukrászok és szakácsok versenye Szeghalmon Cukrászati és hidegkonyhai készítmények bemutatójával, valamint versenyével folytatódott június 16-án, Szeghalmon a sárréti napok rendezvénysorozata. Ezúttal Gyula, Sarkad és Szeghalom fogyasztási szövetkezetének cukrászai, szakácsai a Napsugár eszpresszóban bemutatott készítményeikkel bizonyították szakmai ismeretüket, ügyességüket, E rendezvény házigazdája a Szeghalom é6 Vidéke ÁFÉSZ volt. A bemutatott készítményekről a zsűri megbízásából Kalmár Gyula MESZÖV-csoportvezető mondott véleményt. Ezután Szabó László, az ÁFÉSZ osztályvezetője átadta a helyezetteknek az ajándékot. A cukrászok közül első lett a gyulai Papp Béla. A második helyezést a szeghalmi Molnár Károly szerezte meg. Harmadik a sarkadi Vezér Ferenc lett. A szakácsok versenyében a következő sorrend alakult ki. Első a füzesgyarmati Lázár Lajosné, második a körösladá- nyi Baranya Imréné, hariViadik a szeghalmi Berényi Albert. ről. Erre a célra 50—55 millió forintot fordítanak az V. ötéves tervben. Ebből az összegből felvásárlóiéi epek és tárolóraktárak építését tervezik Békésen, Orosházán, Sarkadon. Medgyesegy- házán felvásárlótelep és előkészítő üzem épül. Kisebb sertésvágóhely és hűtő létesítését tervezik Orosházán és Gyomán. A jelenleg meglevő feldolgozó- üzem bővítése, illetve hűtővel való ellátása szükséges Kunágo- tán és Zsadányban. A vitaindító után többen kértek szót és mondták el véleményüket és tapasztalatukat a saját megyéjükben folyó munkáról. Boros László, a Békés megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának munkatársa felszólalásában megállapította, hogy bár javultak a technikai és tárgyi feltételek. Képünkön az első helyezett Papp Béla gyulai cukrász készítményeivel Kép, szöveg: Balkus Imre mégis több gond gátolja a kis- árutermelés munkájának fokozását. Ilyen többek között, hogy nem megfelelő néhány növényvédő szerből az ellátás, a szaporítóanyag sem elegendő és jó minőségű, kevés a kisgép és a felvásárlásban is van javítanivaló. Az egyik legsúlyosabb gond között — említette meg, hogy a megyében levő 4,5 millió gyümölcsfa felét kivágták. Bár az utóbbi időben tapasztalható a gyümölcstermelés iránti kedv, a kibontakozást gátolja, hogy nem lehet a megyében megfelelő minőségű szaporítóanyaghoz jutni. A tanácskozás a délutáni órákban ért véget, amikor összegezték a tájértekezleten elhangzottakat, amelyen több érdekes, megszívlelendő javaslat hangzott el a háztáji és kisegítő gazdaságok munkájának további támogatására. Bcla Ottó
