Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-17 / 142. szám

Főváll csíkozások előnyben Exportfokozás — szervezéssel A Külkereskedelmi Minisztérium, a Pénzügyminisz­térium és a Magyar Nemzeti Bank nemrégiben közös rendel­kezésben szabályozta az export fővállalkozási rendjét, s miután e tevékenység általában többlet- munkát, és a megszokottnál na­gyobb kockázatvállalást követel a vállalatoktól, pénzügyi kön­nyítéseket és támogatást helyez­tek kilátásba az export fővállal­kozásban résztvevőknek. Mit is jelent a fogalom: ex. port fővállalkozás? A gépipari termékek világkereskedelme az utóbbi 10—15 esztendőben új vonásokat mutat. A vevők, mind szívesebben vásárolnak komp­lett berendezéseket, kulcsrakész gyárakat, működésre kész gép­sorokat. A komplett berendezé­sek exportját a leghatékonyab­ban a fővállalkozói szervezetek bonyolíthatják le. Feladatuk ab- ! ban áll, hogy összehangolj ák ) több alvállalkozó és szállító munkáját, olyaténképpen, hogy j a komplett berendezés minden tekintetben megfeleljen a vevő műszáki követelményeinek és mindenki betartsa a szállítási határidőt. Azok a vállalatok, amelyek készek a hazai termelőüzemek, szállítóvállalatok és a külkeres­kedelem munkájának egyezteté­sére, e többletmunka révén je­lentősen növelhetik gépipari cikkeink eladási esélyeit. A fővállalkozás keretében ki­vitt berendezések aránya teljes tőkés exportunkban 1971—75 kö­zött 8 százalék volt, s ez az arány 1980-ra a terv szerint 15— 18 százalékra emelkedik. A komplett berendezések aránya a szocialista országokba irányuló exportban is jelentős: 10 száza­lék. Nem véletlen tehát, hogy a főhatóságok könnyítéseket ígérnek a fővállalkozói export fokozása érdekében. A rendelkezés alap- | ján lehetővé válik, hogy’ a fő- vállalkozónak szállított terméket a termelővállalat exportként tartsa nyilván, jóllehet, a fővál­lalkozó formálisan hazai vevő­nek számít. Ez — az export után járó állami visszatérítéssel — erősíti az alvállalkozók anya­gi érdekeltségét. Egy-egy komplett gyár vagy j létesítmény eladása, felállítása nem megy máról holnapra, te­hát gondosan ki kell választani, I hová érdemes hosszú szállítási I átfutással berendezéseket szállí- í tani. hogy a kockázat a mini­mumra csökkenjen. A fővállal­kozás ugyanis sokféle kockázati elemet hordoz. Az alvállalkozók esetleg nem teljesítik a minősé­gi feltételeket, vagy a szállítási határidőt, előfordulhat az is; hogy a hosszadalmas munka közben megváltoznak a vevő szándékai. Ezért a fővállalkozók kockázati alapot képezhetnek — általában a szállítások értéke három százalékának megfelelő összeg erejéig. (Ha az exportérték meg­haladja a hatmillió dollárt, kér­hetik a kockázati alap emelését is.) Ha a fővállalkozó saját eszkö­zeiből nem képes a szállítások finanszírozására, akkor a Nem­zeti Bank hitelt nyújt számára. A fővállalkozás sikeres lebo­nyolítása érdekében az üzletekbe bevonható a Külkereskedelmi Bank is. Erre többnyire akkor kerülhet sor. ha a hazai fővállal­kozó külföldi partner közremű­ködését is felhasználja a szállí­tásokhoz, például közös vállal­kozást létesít. Ilyen szervezeti formában bonyolított le sikeres ^export-fővállalkozást a Transe- lektro a Fiat-céggel, más eset­ben lengyel vállalattal. A fővállalkozás keretei között érdemes a KGST-országok vagy más országok vállalataival koo­perációs együttműködést kiala­kítani. Ilyenkor a legcélszerűbb forma az úgynevezett társasági szerződés. Közös vállalkozást el­sősorban hazai vállalatok együtt­működésével érdemes létesíteni. Ennek előnyeit jól példázza a Metrim.pex, a Technoimpex és a Gépexi társasági szerződése, me­lyet komplett oktatási rendsze­rek exportjára hoztak létre. A fővállalkozás tehát — sok­féle bonyodalma és kockázata mellett is — tekintélyes előnyök­kel kecsegtető exportüzlet. A ve­vőknek — elsősorban a fejlődő országokban — szellemi érté­kekre van szükségük. Hiába vá- • sárolnak gépeket, ha — szakem­berek hiányában — nem képe­sek azokat hatékonyan működ­tetni. Ezért terveket, technoló­giai leírásokat és szakembereket igényelnek. A szellemi értékek exportjához pedig rendszerint áruexport is kapcsolódik. A fő- vállalkozások egyik fontos célja ennek előmozdítása. Az sem el­hanyagolható szempont, hogy/ a *' komplett berendezésekben el­adható egy sor olyan hazai ter­mék, amelynek kivitelére egyéb­ként aligha került volna sor. Te­hát a fővállalkozás önmagában is növeli az exportot — pusztán e magasrendű szervezési forma alkalmazásával. Igaz, a fővállalkozó na- « gyobb felelősséget és több mun­kát vállal. Ez azonban busásan, megtérül, érdemes tehát a vál­lalatoknak szorgalmazniuk a fő- vállalkozásokat. l P. Felvesz link 18 életévüket betöltött., általános iskolát végzett férfiakat és kőműves, ács-állványozó, festő és asztalos szakmában betanított munkássá képezzük őket. A betanítási idő 6 hónap. Err« az időre 2400 Ft havi bért fizetünk. Vidékieknek mun­kásszállás. Jelentkezni lehet: Küzépületépítö Vállalat 1373 Budapest, Molnár u. 10. Ezer dolgozó javaslata a kollektív szerződésben Ünnepélyes keretek között aláírták a 3200 dolgozót foglal­koztató Volán 8. sz. Vállalatnál az 1976—80. évre szóló új kol­lektív szerződést. A július 1-vel életbe lépő új vállalati törvény megszerkesztésében, a vállalat, úgymond, összkollektívája köz­reműködött. A 17 albizottság 62 tagjának, a bizalmiaknak, az 51 helyen megtartott termelési ta­nácskozáson részt vett dolgozók­nak, a csaknem 1000 hozzászóló­nak a javaslatát dolgozták be a vállalati törvénybe, az elkövet­kezendő 4 évre szóló új kollek- tíz szerződésbe. Jégeső-elhárítás Június közepétől — a kilövöállomások teljes felépítése után — Baranyában elkezdi munkáját a rakétás jégeső-elhárító rendszer, és megkezdődik a kísérleti védekezés. A pécsi, a mohácsi és a siklósi járásokban működő tizenegy kilövőállomás munkáját a Tenkes hegyi meteorológiai rádió-lokátor irányítja. Képünkön: a kilövöállomások egyike Kisbudmér térségében. (MTI Fotó — Bajkor József — KS) Kerekes Imre: EGY VAKÁCIÓ TÖRTÉNETE (Kisregény) 3. Szándékosan hagytam ki ed­dig a sulit, meg minden egyéb hozzá hasonlót, mert az nekem nem téma. Írnak erről a felnőt­tek elegef. Meghagyom nekik a nevelést, meg a viselkedést. Ez­zel szórakoznak. Én ugyan el tudnám mondani, mit kellene itt tenni, mégsem mondom el, nem veszem el a kenyerüket. Egyik este nem jelentem meg a parkban. Féltem, hogy balhé lesz az ügyből, a hivatalt mégis komolyan kell venni. Csak úgy, kilenc után szimatolok oda. Nem valami jó az idő, fúj a szél, a haverok ilyenkor bent kuk­solnak a Ramazuri presszóban. Már akinek van stexe, hogy odajárjon. A gebines tulaj a La­kingert úrnak szólítja, velem pedig, mint titkárral, hivatalo­san közli, hogy a tagokat hitelbe is kiszolgálja. Egy húszasig. A jelenlevőkkel megvitatom a kérdést, minden a legnagyobb rendben. A Weisz mondja, hogy az apám keresett, de nem talált a szokott helyen. Az öreg ilyet soha nem csinál, csak otthon le­het a balhé. Anyám még a köz­értbe is alig tudja letuszkolni. Megiszom egy duplát szódával, felhajtom a gallérom és el. Az apám otthon meg se szólal, anyám a tv előtt ül, a néném a háttérben hallgat. Odaülök a tv elé, mintha semmiről se tud­nék. Később az öreg azt kérde­zi, tudom-e, hogy milyen nap van ma. Előveszem a zsebnap­tárt. Timót napja. Tudom-e, hogy milyen nap van ma? Se 'szökőév, se világnap. Timót, mondom, de a néném a kacajtól fuldoklik a háttérben. Házassá­gi évforduló, le kölök. Ma húsz éve, hogy elvettem az anyádat. Bocsánat, mondom, én nem vol­tam ott. Legalább ilyenkor il­lik, hogy itthon légy vacsorára. Az öreg meg van sértve. A konyhában töltött hús, majoné- zes krumpli, lekváros linzer. A vázában a néném virágja. Áll a balhé. Az ilyen töltött, húst nagyon díjazom, bevágok két adagot, a linzer is jó nálam, a néném velem szórakozik, sürög mellettem, legalább mondj ne­kik valamit. Ilyenkor persze én nem tudok beszélni. Később, mikor elpihennek, előveszem a gitárt. Halkan el­játszom a Sorrentói emléket. Anyámnak ez a slágere, a nagy­Fogalmak — közelről Külkereskedelmi cserearány A cserearány (terms - of tra­de) olyan mutatószám, amely az export-import árarányokat vizsgálja, és amelyet az export és az import árindexeinek viszo­nya, hányadosa fejez ki. Azt vizsgálja és mutatja ki. hogy meghatározott időszakban, vala­milyen bázisévhez képest a ki­viteli vagy behozatali árak mi­lyen mértékben nőttek. Ha a há­nyados nagyobb egynél, akkor *k exportárak nőttek jobban, ha kisebb egynél, akkor az import drágult jobban. Ha a mutató egyenlő eggyel, akkor az export- term ékek és az importtermékek áraiban bekövetkezett változás azonos mértékű volt. A cserearányok vizsgálata a kereskedelmi és a fizetési mér­leg elemzése szempontjából nagy jelentőségű: nélkülözhetet­len eszköz a külkereskedelem­ben, a világpiacon érvényesülő ártendenciák felméréséhez, il­letve felbecsüléséhez. A cserearányok alakulása je­lentősen befolyásolhatja egy-egy országban a gazdasági növeke­dés menetét. A külkereskedelem ugyanis fontos gazdaságnöveke­dési tényező, amennyiben a cse­rearányok alakulásától függően nyereséget vagy veszteséget okoz a külkereskedelmet folytató or­szág számára. Ha egy ország nö­velni tudja a külkei'eskedelerru ből származó bevételeit és nye­reségét, akkor erősödik felhal­mozó képessége s ezzel gyorsí­tani tudja a gazdaság fejleszté­sét. A cserearányromlás hatása és konzekvenciája ellenkező elő­jelű. A külkereskedelmi cserearány a közelmúltig — a számunkra általában kedvező világpiaci ár­tendenciák következtében — nem okozott gondot, sőt az ala­csony nyersanyagáraik gazdasági előnyöket nyújtottak. Az utóbbi két esztendőben hátrányunkra változott a külkereskedelmi cse­rearány, amit az V. ötéves terv időszakában azzal kell ellensú­lyoznunk. hogy a megtermelt nemzeti jövedelem néhány szá­zalékát — export formájában — külföldön kell felhasználnunk. anyámtól örökölte. Reggel anyám megsimogatja a fejem, az öregtől kaptam egy húszast. Jól megy nekem. Az újságok mostanában sokat foglalkoznak a meteorológiával. Szép tudomány. Ezúttal sehogy- se jönnek szinkronba az időjá­rással. A meteorológusok ma­kacskodnak, hogy tavasz lesz, közben hajnali fagyok. Bírom az ilyen tudományt. Főleg azért komálom, mert nem lehet biz­tosra menni. Reggel még min­den rendben, süt a nap, ahogy mondják. Délben rá se lehet is­merni, északi légáramlás, dél­után felhősödés, este balhé, fel lehet hajtani a kabátgallé$. Gáz. A meteorológusok makacs­kodnak, jön a tavasz. A végén mégis nekik lesz igazuk. Mahol­nap lőttek ennek a tudomány­nak. Itt a műhold a fejünkön, kerüli a földet, fotóz. Nincs más dolga. Lassan már egy gyerek is le tudja olvasni, milyen idő lesz holnap. Az embernek már té­vedni se lehet. Nekem ez az egész buli, így ahogy van, nem nagyon tetszik. Vállalom a nép­szerűtlenséget, ha szabad mon­danom, konzervatív vagyok. Mi­nek tudjam én ezt előre, hogy esetleg este holdvilág lesz, vagv töksötét. Micsoda élet. Nem ese­tem az előregyártóit romantika. Így jó ez az időjárás, ahogy van. A Ramazuriban a Ditta a fel­szolgáló. a Nóra a kávés. A Dit­ta olyan tabu nőnek játssza meg magát, nem is miatta járunk oda, ha rosszra fordul az idő. Keresztet hord a nyakában, templomba nem jár, de rettentő

Next

/
Thumbnails
Contents