Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-13 / 139. szám

A rejtvények történetéből Homérosz, a kalózkapitány és Schiller Több előnye van a rej tvénynek: logikus gondolkodásra késztet, bővíti a meg lejtők ismeretanyagát és társasá­gok, baráti öss/cjővet elek kellemes időtöltése lehet, összeállításunkban öt rejtvényt közlünk. Valamennyi a műfaj klasszikus darabja, némelyik több mint 2000 esz­tendős múltra tekinthet vissza: Egészségünk Nyári veszedelem: a bélfertőzés A TÖRTÉNELEM számos olyan járványt jegyzett fel, amely nagy pusztítást végzett a lakosság soraiban, futótűzként terjedt, jellegük pedig bélfertő­zés volt. A kolera, a tífusz és a vérhas ott és akkor tudott iga­zán kibontakozni, ahol nagy volt a hőség, a zsúfoltság, rossz a vízellátás. Ma már ismerjük a bérfertőzések terjedési módját, kórokozóját, de a betegségek teljes leküzdésében még nem di­csekedhetünk teljes sikerrel. A kolera leküzdése a trópusi terü­leteken még ma is hihetetlenül nagy feladat. A csecsemő- ée gyermekkor­osztályoknál a béllertőzés' jár­ványok még századunk elején Európában is elsöprő erejűek voltak: a gyermekmenhelyeken például nem számított ritkaság­nak még a 80—90%-os halálo­zás sem. A bélfertőzések ma már bakteriológiai vizsgálatok­kal könnyen megállapíthatók, és a megelőzés, illetve gyógykezelés módjait e célnak megfelelően választhatjuk meg. HAZÁNKBAN a bélfertőzések közül leginkább a vérhas, a sal­monella baktériumok által oko- , zott fertőzések, a coli-infekciók, a hastífusz és az ételmérgezések okozzák a legtöbb gondot. Mint ... minden betegségnél — a bél- ■ fertőzéseknél is — leghelyesebb ; a megelőzés, különösen nyáron ; fontos a közegészségügyi rend- ■ szabályok szigorú megtartása. j A rendszabályok egy része az : egészségügyi szolgálatra vonat- • kozik. A legtöbb bélhurutos be- ■ tegség bejelentendő és a bete- jj get a környezetétől elkülönítik. : Vannak olyan, egyébként egész- ; séges egyének, akiknek a szer- • vezetőkben kimutathatók a kór- : okozók, ezek . az ún. bacilushor- ; dozók, akik igen nagy veszélyt ; jelentenek környezetükre. Ezek j felkutatása fontos feladata a : közegészségügyi intézmények- : nek. A tífusz elleni védőoltások ■ hazánkban azt eredményezték, j hogy ez a betegség már : ritkán, csak egy-egy gócban ; üti fel a fejét. Az ivóvíz ellen- ■ őrzése, vízvezeték építése, a csa- \ tornahálózat bővítése is nagyon : hasznosak a bélfertőzések elleni : küzdelemben, csakúgy, mint az jj egészségügyi, élelmiszeripari és * vendéglátóipari dolgozók szűrő- : vizsgálatának a bevezelése. Nem elég azonban, ha csak'az : egészségügyi szolgálat igyekszik : gátat vetni a Járványoknak: a í tisztaság írott és íratlan tervé- ; n.yeit .mindenkinek egyaránt be j kell tartania a saját é.s környe- : zete érdekében. Az étkezés előtti S kézmosásra már a kisgyermeke- : két is rá kell szoktatni, éppúgy, ■ mint a WC használata utáni ala- I pos kézmosásra. Bélhurut tüne- j tei esetén haladéktalanul or- : vőshöz kell fordulni, mert nem • tudhatjuk, hogy betegségünk fér- \ tőző eredetű-e. Ne igyekezzünk i önmagunkat gyógyítani és az : előzőleg megmaradt gyógyszere- ; két felhasználni. NAGYON ügyelni kell nyáron, ■ meleg időben az ételek készítő- ■ sere és eltartására. Az ételeket • fedővel vagy szellő» textil- S anyaggal kell letakarnunk. A jj maradék ételt csak hűtőszek- | vényben tároljuk, ott is legfel- 5 jebb egy napig. Fogyasztás előtt J nem elegendő felmelegíteni: fel • kell forralni! Főtt tésztát még < rövid időre se tegyünk el. A húst | sózottan. letakarva tároljuk. A j aőldsegat, gyümölcsöt vizsugár- j ral mossuk meg, ne edényben. A legyek szívesen tartózkodnak a gyümölcsön, húson és megfer­tőzhetik ezeket. Bevásárlásnál ne érintkezhessen a kenyérrel a hús, ezzel a zöldség/Sajnos, mi­lyen gyakori látvány piacokon az olyan szatyor vagy kosár, amelyben egymás hegyén-hátán helyezkedik el a kenyér, a hús, felvágott és a trágyával szeny- nyezett zöldség, gyümölcs... Élelmiszer-kereskedelmünk­ben sajnos gyakori még az a kul­túrálatlan .magatartás, hogy a kenyérszállító gépkocsiban utcai cipővel sétálnak a szállítók, föl­dön húzzák a kenyeres kosara­kat, kézzel nyúlnak villa he­lyett az élelmiszerekhez, egy pulton árulják a húst és a fel­vágottat, ugyanaz a dolgozó sze­di be a pénzt és szeleteli a fel­vágottat. Sok boltban még a le­gyek is otthonosan sétálnak az élelmiszereken. EGYIK napról a másikra nem változhatnak meg a dolgok. De amíg ilyen jelenségekkel lehet találkozni, Sajnos a bél fertőzé­sekkel is találkoznunk kell. pe­dig sok esetben ez elkerülhető lenne, ha jobban betartanánk és betartatnánk az idevonatkozó egészségügyi rendszabályokat. Constantinus római császár, akit a történetírók a „nagy” mel­léknévvel illettek, nemcsak ar­ról híres, hogy hosszú háború­zással győzte le a keleti ország­rész társuralkodóit, hanem arról is, hogy kedvelte a tréfás, elmés játékokat. Bizánci udvarában, gyakori vendég volt egy akko­riban neves csillagász: Metrodo.. rósz. Ö sokszor szórakoztatta el az udvart, főleg matematikai rejtvényeivel, szójátékaival. A csillagász egyik ilyen alkotását kortársának sírköve őrizte meg az utókor számára: Itt e sir Diphantosz tetemét ta­karja S a sírkő rejtve a korát is közli veled Életének hatodrészén gyermek lehetett Tizenkettedét hozzá, s szakálla pelyhedzett, Még egyheted, s felhangzott a nászi ének S további Öt év kellett, gyermek születésének S alighogy a gyermek apja kora felét elérte Hades az életből kegyetlenül ki­tépte .., Ezután még négy évig gyászolta a szegény atya Oldd meg a rejtvényt s mondd mennyi a kora. Homérosz két főműve, az Ili­ász és az Odüsszea sokak előtt ismert. Kevesen tudják azonban az ógörög irodalom klasszikus egyéniségről, hogy órákig ját­szott elmés fejtörőket öreg föld­művesekkel, piaci árusokkal és halászokkal. Mindig ő lett a győztes, csupán egyszer kapott Homérosz olyan * feladatot, amelyet nem tudott megoldani. A rejtvény egy Tükorosz nevű halásztól ered: Amit megfogunk, azt eldobjuk S hazavisszük mit meg nem fo­gunk. o Középkori történetekben gya­kori-az a fordulat, hogy megke­gyelmeznek annak a halálra ítéltnek, aki megfejt egy rejt­vényt. Egy skandináv mese őriz. te meg,ezt a feladatot, amelyet egy. rablógyilkosnak adtak fel, mielőtt karóba akarták húzni: Dobd a vízbe, meg nem fullad. Dobd a tűzbe, meg nem gyullad, Szalma között csendben marad. Még mindig ugyanaz a téma, csak egy holland változat. A szájhagyomány szerint megke­gyelmeztek egyszer egy kalóz- kapitánynak, akit az amszterda­mi kikötő előtt elfogtak, ö már az akasztófa alatt állt, amikor kapott egy utolsó lehetőséget a bíráitól. Feladhatott nejeik egy találós kérdést, és ha ők nem tudják megfejteni, a kalózkapi­tány megmenekül a kivégzéstől. Az elítélt gondolkodási időt kért. Három napig élt cellájá­ban kenyéren és vízen, végül hosszas töprengés után, amikor ismét az akasztófa alá vezették, így szólt: — Sétálni mentem egyszer; találtam egy hullát; a hullában hét elevent; és ezek az elevenek megmentettek egy életet.. Mondjátok meg. ti magatokat bölcsnek tartó bírák, hogy mit példáz a történetem? A kalózkapitány elérte célját, mert a rejtvényt nem tudták megfejteni, Nem egyszer készítettek tré­fás feladványt a költők, játék­ként barátaik-környezetük szó­rakoztatására. Irt ilyet Fried­rich Schiller, a híres német köl­tő és drámaíró is. Az egész nem több, mint hét sor, megfejtése azonban hét órát is igénybe vett, amikor a költő társasága először hallotta: Mérföldekre visz, messze téged É.s mégis egy helyben marad Nincs szárnya neki, fel a légbe Mégis magával elragad. És a legnagyobb óceán is, Neki egy kis, rövidke út Pillanat alatt oda jut. A REJTVÉNYEK HELYES MEGFEJTÉSE: 1. Diphantosz 84 éve* kori bap hunyt el. 2. A bolha. 3. Az árnyék. 4. Séta lyizbcn egy buli; láttam, ezen hét, varjú lakm; rozott. Ezek mentik meg i életemet, mert ti bírák ne tudjátok megfejteni a rcjlv nyemet. 5. A szem. M. K 8 mi NÍPUJStCt 1976. JLN1US 13. ...hogy a mai rohanó világ­ban mindenre nagyon kevés idő jut, például nincs az az ember, aki egy újság minden sorát el­olvassa. Szerintem ennek az ál­lításnak csak az első fele igaz, az is csak részben, a második felét' cáfolandó pedig kijelen­tem: ma egy hete á-tól cettig végigböngésztem a Népújságot. Nem hazabeszélek, de érdemes volt. Már csak azért is, mert ol­vashattam benne munkaver- senyről, megyénk lakosságának szorgalmáról, igyekezetéről, munkakedvéről. Szép dolog ez — gondoltam —, felemelő érzés tölti el az embert, ha többek között a munkaidő jő kihaszná­lásáról kap hírt. De ahogy to­vább lapoztam, egy apróhirde­tés ütötte meg a szememet. Alig használt személygépkocsi eladásáról szólt a hirdetés, ami­ből megtudtam még: érdeklőd­ni 8-tól 16 óráig a ,békéscsabai városközpont egyik terének emeletes épületében, a 318-as szobában lehet. Puff! Megállt bennem az ütő! Hiszen a megadott címen iro­daház van és nem magánlakás! No, mindegy — szoktattam ma­gam a gondolathoz — ha kibírja ez a szép ország a munkaidő alatti maratoni kávézásokat, tré. esetéseket, a totó- és lottószel­vény-kitöltéseket, hát akkor ki kell bírnia azt is, hogy a hiva­talban intézendő magánügyek széles skálája egy számomra új­jal bővült. Szóval, szoktattam magam a gondolathoz, de azért furdalt a kíváncsiság. Elképzel­tem magamban, milyen nagyra nő az ügyfélforgalom az épület harmadik emeletén, hogy ezt esetleg ürügyként fel lehet hasz­nálni a létszámstop elleni érve­léskor. Hétfőn reggel már azon meditáltam, miért ne áruljam magam is a munkahelyemen az alig használt konyhaszekrénye­met. amit már régen el akarok adni. Kedden reggel a „Rézmo­zsarat vegyenek...!” kezdetű slá­gert dudorászva mentem dolgoz­ni, s arról álmodoztam, hogy egyszer majd én is olyan nagy ember leszek, hogy csak mun­kaidőben érek rá autót kótya­vetyélni. Dudorászásomra felfi­gyelt egy ismerősöm, aki hallva az esetről, rosszallóan csóválta a fejét: „Az illető legalább írat­ta volna ki magát táppénzre, s otthon árulná a kocsit!” Milyen igaz! Hiszen gondoljuk csak el, a sok érdeklődő nem■ biztos, hogy egyből ráakad a megfelelő szobára. Megkérdezi a portást, vagy másvalakitől érdeklődik, azt zavarja meg. Mondom, furdalt a kíváncsi­ság! Végül szerdán felhívtam te­lefonon a vállalatot, mert ki akartam deríteni: nem nyomda­hibáról tlan-e szó az apróhir­detésben. Nos: nem. A közpon­tos azt mondta, kapcsolja ,az autóárusító személyt, akivel az­tán mégsem sikerült beszélnem, mert vidéken volt. Ez sem szép tőle, hiszen majdnem elfelejtet­tem mondani, hogy a hirdetés szerint hétfőtől péntekig lehet érdeklődni. Ugye érthető és vi­lágos: a szombat az szabad...! 'jUszek holtan t

Next

/
Thumbnails
Contents