Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-13 / 139. szám

Környezel védelem Lengyelországban Lengyelország régi hagyomá­nyokkal rendelkezik az emberi környezet védelmében. Már a XIV. és a XV. században meg­jelentek a királyi rendelkezések a természet védelméről, ami egyben környezetvédelmet is je­lentett. A közelebbi múltra visszatekintve pedig: az első vi­lágháború előtt a krakkói Ja­gelló Egyetemen megalakult a környezetvédelem tudományos tanszéke, amely azóta világszer­te nagy hírnevet szerzett. A népi Lengyelországban a tu­domány, az állami szervek, a gazdasági és társadalmi szerve­zetek összefogásával különös gondot fordítanak a környezet- védelemre. Ennek egyik bizony­sága az Igazgatási, Területgaz­dálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium felállítása volt, aholis egyik főosztály a környe­zetvédelemmel kapcsolatos va­lamennyi témát koordinál jb, programozza és ellenőrzi. Nem­régiben megalakult Varsóban a Környezetvédelmi Tudományos Intézet, amelynek Katowicében, Gdanskban és Krakkóban fiók- intézetei nyíltak. A környez et véd el em számos kérdése között talán a vizek vé­delme szerepel első helyen. Len­gyelország nem túl gazdag vi­zekben. AZ egy főre jutó víz- mennyiség tekintetében a 20. helyet foglalja el Európában, 27 ország között. A vizek legnagyobb felhaszná­lója az ipar, egyben a szennye­zettség legfőbb okozója. Az ipar a vízellátás 88 százalékában ré­szesül, a szennyvízkibocsátás arányában pedig 62 százalékkal szerepel. Ennek közel 42 száza­lékát sikerült tisztítani a bioló­giai tisztítótelepek segítségével. 1990-ig közel 3000 nagyobb és 10 000 kisebb szennyví^kibocsá- tó gócot látnak el korszerű tisz­tító berendezésekkel. A levegő védelmében 1966-tól külön előírások határozzák meg a megengedett szennyezettség­szintet. Ezek a rendéletek köte­lezően írják elő a szűrőberen­dezések használatát, az úgyne­vezett védőzónák kialakítását, valamint a vegyi szennyezett­ség mértékének állandó ellen­őrzését. Az ország egész terü­letén külön védelmi sávokat ala­kítottak ki, az üdülőközpontok, a nemzeti parkok, természetvé­delmi rezei-vátumok és egyéb turisztikai központok körül. Amellett, hogy 1990-ig mint­egy 1000 üzemet korszerű leve- gőtisztitó berendezésekkel lát­nak el, további javulást remél­nek a nehézipari üzemek szét- telepítésével a túlszennyezett körzetekből. Emellett megszün­tetik a műszakilag elavult üze­meket. A környezetvédelem fontos te rülete a talajvédelem. Azt ter­vezik, hogy 1990-ig az ipari szennyezés és az erózió követ­keztében 340 000 hektáron bekö­vetkezett károsodást teljes egé­szében megszüntetik és újra termékennyé teszik e földeket. Az erdőterületet tovább növelik, a városok és az ipari központok környékén 2,6 millió hektár új erdősávot -alakítanak ki. Külön védelmi zónákat létesítenek több mint 60 négyzetkilométer­nyi területen. A környezet védelmébe be­kapcsolódott a lengyel orvostu­domány is. A többi között a krakkói Orvostudományi Egye­tem professzorai az agrártudo­mányi egyetem tudósaival közö­sen egy érdekes téma feldolgo­zását kezdték meg „A környezet/ hatása a rákmegbetegedések gyakorisága szempontjából” cím­mel. (BUDAPRESS—INTER- PRESS) 1976. JÚNIUS 13. Három plusz hat — az egy brigád i Fogalmak — közelről Egy szem ély i felelősség Örökké szidják a MÁV-kocsi- kat: „piszkosak, rossz a világítás, szakadtak az üléshuzatok, nem lehet kilátni az ablakon a kosz­tól .. .” és így tovább. Ugye, is­merős szavak ezek? Őszintén szólva, mi sem maradtunk ki. E lap hasábjain sokszor jelent meg kritikai észrevétel a MÁV- személykocsik állapotáról. Akik pedig takarítják — mert akár hihető, akár nem, vannak ilye­nek — azoknak jut a legkeve­sebb megbecsülés. Az utasok szinte észre ’áem veszik, és ami­kor seprűvel, lapáttal, portörlő­vel végig mennek a szerelvé­nyen, sokszor köszönet helyett, becsmérlő szavak kísérik őket Hogy milyenek? Arról ők tud­nának a legtöbbet mondani, akik szenvedő alanyai ennek: a takarítónők. Lábnyomok a plafonon Nemrég alkalmam volt megis­merkedni a MÁV Békéscsabai Állomásfőnökségének Kállai Éva nevét viselő. takarító brigádjá­val. Csupán január 7 óta dolgoz. nak brigádban, korábban ők is utaztak egyik állomástól a reá. síkig a munkájukhoz nélkülöz­hetetlen felszereléssel. Így már van tapasztalatuk bőven. Most egy helyen vannak reggel 7-től Békéscsabán. Takarítják, mos­sák, súrolják a kocsikat, előké­szítik az útra. Éppen nagy munkában talál­tam őket. Figyelmeztettek is: óvatosan lépjek, mert elcsú­szom, ne érjek a falhoz, mert savas, kimarja a ruhámat, keze. 1 met. Kapkodtam is a fejem, ho- ,va figyeljek jobban. A lábam- 'ra-e, vagy arra, amit mondanak. Az „élményekről”' volt mit mesélniük. — Minket sokan szidnak — mondotta Forgó Józsefné. — De tessék elhinni, az utasok sem angyalok. Arról már sok szó esett, hogy mit rongálnak meg, és ezzel mennyi kárt okoz­nak, de hogy mi milyen ronda- ságokat tüntetünk el utánuk, az fogalom. — Itt kellene lenni, amikor hozzákezdünk egy kocsi mosá­sához — így Bacsai Józsefné. — És aztán azt is meg lehet nézni, milyen, amikor útnak in­dítjuk — szól közbe Binder Ádámné. — A múltkor például lábnyomokat mostunk le a pla­fonról. Hogyan kerültek oda, mi sem tudjuk. — Dehogyisnem! Hát az éjsza­ka utazók sokszor felmásznak a csomagtartókba és ott alszanak, oda már közel van a plafon. — Fábián Jánosné csoportvezető megmagyarázta. Jobb, mint a tévétorna — Higgye el, mi rendesen dolgozunk, tisztára mossuk a kocsikat, magam, amikor Pes­ten, a Keletiben járóig messzi­ről megismerem a csabai vona­tot, tisztább, mint bármelyik más — folytatja. Arról, hogy hogyan dolgoz­nak, magam győződtem meg. A Hogyan tűnnek d a plafonról a lábnyomok? hat asszony a sok szemét eltá­volítása után tisztítószerrel, vö­dörrel, kefével, meleg vízzel felfegyverkezve lát neki a súro­lásnak. Amikor kész, valóban tükörfényes minden. De míg idáig eljutnak, valóságos akro­bata mutatványnak vagyok a szemtanúja. Valamelyik; meg is jegyzi; „jobb ez, mint a tévé- torna”. Az igazság viszont, hogy nehéz fizikai munka, de a belső kocsimosást még nem gépesítet­ték, így hát este a tévé előtt ezek az asszonyok igazán nem tornáznak. Kiemelt bérezés Hogy miért vállalják mégis a nehéz munkát? Arra a kérdésre ezt válaszolták: „mert jó a kol­lektíva, többet keresünk, és ez sem mellékes”. • Oselédes András, a MÁV Sze­gedi Igazgatóságának személy- szállítási ügyintézője tervezte ezt a fajta brigádmunkát. A cél az volt, hogy a létszámhiány ellenére valamilyen megoldást találjanak a szerelvények rend­szeres takarítására. Elsőnek Sze­geden, majd Szentesen vezették be és ez év január 7-én; Békés­csabán kísérletképpen. Eddig bevált. Azokon a vonatokon, amelyeket ez a brigád takarít, nincs panasz. Júliusban Mező­hegyesen és Vésztőn szerveznek hasonló brigádokat. Hogy mit jelent a kiemelt bérezés, arra Molnár Gábor bé­késcsabai állomásfőnök adott választ. — Akik itt dolgoznak, átlago­san 300 forinttal keresnek töb­bet, ezenkívül minden harma­dik szombat és a munkaszüneti napok szabadok. Éjszaka pedig nem kell dolgozniuk- S mi az eredmény? Elégedett, összetartó kollektíva alakult ki, jobb a munka, tisztábbak a kocsik, s végül is kulturáltabbá válik az utazás. Ide kívánkozik még, hogy az utóbbihoz természetesen ne­künk, utasoknak is illő hozzájá­rulni. Nem másképp, csak úgy, hogy becsüljük meg ezeknek az embereknek a munkáját... Kasnyik Judit Az egyszemélyi felelősség ve­zetési elv. Az egyszemélyi fele­lősséggel felruházott vezető, igazgató egyénileg, belátása sze­rint dönt — az érvényes Vende­letek figyelembevételével — a reá bízott intézmény ügyeiben és maga viseli a felelősséget, amely fegyelmi, anyagi és bün­tetőjogi. A vezető -— noha min­den kérdésben egymaga dönt s döntéseiért, az általa vezetett intézmény működéséért egyedül, személyében felelős — döntés- hozatala előtt köteles meghall­gatni a jogszabályok és társa­dalmi normák szerint tanács­adásra jogosultakat, helyettese­it, az igazgató tanácsot, a tár­sadalmi szervezeteketa a dolgozó­kat. Az egyszemélyi felelősség el­ve megköveteli a vezető állal adott utasítások fegyelmezett végrehajtását. Az egyszemélyi felelős vezető egyes feladatait és hatásköreit átruházhatja a helyetteseire és az egyes egysé­gek vezetőire. Az egyszemélyi felelős vezető hatáskörének de­centralizálása nem csorbítja fe­lelősségének terjedelmét, amelyet a jogszabály tételesen is megha­tároz. Az egyszemélyi felelős vezetés elvét nemcsak a gazdaságban, a vállalatoknál alkalmazzuk, ha­nem az államigazgatás intézmé­nyeinél is. Az egyszemélyi fele­lős vezetőt a vállalat, intézmény felügyeleti főhatósága — a mi­niszterek, miniszterhelyettesek — nevezi ki és menti fel. Rákóczi- emlékműsor Békéscsabán Gazdag könyvtárral és válto­zatos programmal várja, a me­gyeszékhelyen nemrégiben át­adott MA V-kultúrház a vasúti dolgozókat. Június 14-én, hétfőn este 7 órakor Rákóczi-emlékmű. soi't láthatnak az érdeklődők a művelődési házban. Udvaros Bé­la, a Jókai Színház tagja rendez­te az összeállítást, amelyben fel­lépnek Déva.y Kamilla, Budai István színművészek. Szabadv József Liszt-díjas operaénekes, akit zongorán, Várady Zoltán, a Szegedi Nemzeti Színház karna­gya kísér. A brigád férfitagjai a külső mosásokat végzik. Hat asszony és három férfi együtt így alkot egy brigádot Fotó, Kocziszky át Felvonul a kis „hadsereg”

Next

/
Thumbnails
Contents