Békés Megyei Népújság, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-01 / 128. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1976. JŰNIUS 1.. KEDD Ära: 1,— forint XXXI. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM ASSZONYOK, LÁNYOK EGY BRIGÁDBAN (4. oldal) A BARÁTSÁG SZÁLAI (5. old.) HONVÉDELMI VERSENYEK BÉKÉSCSABÁN (3. oldal) Négy hónap mérlege A szokásosnál nagyobb figye­lem és érdeklődés kíséri az 1976-os esztendő indulását. Az új ötéves terv „startja” ugyan­is nem egyszerűen folytatása, továbbfejlesztése mindannak, amit az előző öt esztendőben eredményes munkával, jó gaz­daságpolitikával elértünk, ha­nem lépésváltás, a foko­zott hatékonysági követel­ményekhez való felzárkózás időszaka is. Határozottan tö­rekszünk a népgazdaság egyen­súlyi állapotának helyreállítá­sára. Az idei első négy hónap ada­tai biztatóak, bár még nem von­hatunk le az esztendő egészé­re messzemenő következtetése­ket, A népgazdaság tervszerű­en, a célkitűzéseknek megfele­lően fejlődik. A szocialista ipar termelése 4.7 százalékkal növe­kedett. az élelmiszeripar nélkül számolva pedig 6,3 százalékkal. Éves szinten bizonyosan telje­sül á tervezett 6 százalékos ipa­ri termelésnövekedés. Annak ellenére, hogy az élelmiszeripar termelése az első négy hónap­ban 4.5 százalékkal csökkent, az állatállomány1 és -felvásár­lás ugyanis kedvezőtlenül ala­kult. Az idei tennivalók közt azon­ban a minőségi követelmények a döntőek. Bíztató jel, hogy az ipari munka termelékenysége 5.3 százalékkal nőtt, gyorsab­ban, mint a termelés. A fog­lalkoztatottak száma ugyanis 0.6 százalékkal csökkent. Mégis, főként a központi intézkedések hatására, mérséklődtek a nyo­masztó munkaerőgondok. (Ki­véve a textilipart, ahol 3 száza­lékkal csökkent a létszám, már- már veszélyeztetve a tervfel­adatok teljesítését.) A vállala­tok újabban többnyire már nem terveznek létszámnövelést, de általában csökkentést sem. A minisztériumok viszont Igye­keznek ezt néhol kikényszerí­teni. Kijelölték azokat a válla­latokat, amelyek a termelékeny­ség gyorsabb emelésével már az idén létszámot szabadítanak fel. Meghatározták a főváros agglomerációs övezetében meg­szüntetendő telepeket, tevé­kenységeket. Több megyében megkezdték a létszám átcsopor­tosítását a korszerűbb termékek előállítására. A központi utasí­tások és az előírások fegyelme­zett végrehajtásán túl azonban több vállalati kezdeményezésre, határozottabb felelősségválla­lásra van szükség, hogy az élő munkával való következetes ta­karékosság általánossá váljék. Az építőipar az idén április 30-ig mindössze egy százalék­kal termelt többet, a beruházá­si kifizetések pedig még némi­leg csökkentek is a tavalyi ha­sonló időszakhoz képest. Mind­ezt az új feltételekre és gazdál­kodási időszakra való átállás indokolja. Az év végéig teljesít­hető lesz a berpházások szerény 2 százalékos tervezett növeke­dése. Erre utalnak a gyorsított beruházások kedvező tapaszta­latai. Az induló új nagyberuhá­zások kis száma ugyanis lehe­tővé teszi széles körben a ter­vezés és a kivitelezés további koncentrálását. Így egyebek közt a pályázatok útján oda­ítélt idei 7,5 milliárd forintos exportfejlesztési hitelkeret ha­tékony felhasználását is. A la­kásépítkezéseknél — különösen Budapesten — a tavaly óta je­lentkező előkészítési és szerve­zési zavarok felszámolása, a tervek maradéktalan teljesítése a legfontosabb építési és beru­házási feladat. Az új ötéves terv által igé­nyelt lépésváltásban talán a legnehezebb követelmény a minden piacon előnyösen érté­kesíthető termékek gyártásának fokozása. Az első három hónap adatai szerint a külkereskedel­mi forgalom kiáebb volt mind a tervezettnél, mind a tavalyi első negyedévinél. Az indulást mégsem mondhatjuk kedvezőt­lennek. Az igényes tőkés pia­cokra irányuló kivitel ugyanis 12 százalékkal gyorsabban nőtt mint a behozatal, s ígv a dollár- adósságunk növekménye csu­pán a fele volt a tavalyinak. Tartós javulást, a népgazdaság egyensúlyi állapotának helyre- állítását csak a hosszú távú fej­lesztő és piaci munka alapoz­hatja meg. A hosszú távú fejlesztésekhez, csakúgy mint a termelés nyers­anyag- és energiaellátásához szilárd alapot teremtenek a KGST-országolckal öt esztendő­re kötött államközi szerződé­sek. A Szovjetunióval ezenkí­vül 10 éves megállapodást is kötöttünk: marhahúst és gabo­nát szállítunk olaj és más tő­kés piacokon beszerezhető nyersanyagok ellenében. Az ilyen kölcsönös szállítások érté­ke öt év alatt eléri az 1,3 mil­liárd dollárt. Az 1976-os esztendő java, időben is, tennivalókban is előt­tünk áll. Változatlanul érvényes az MSZMP KB legutóbbi ülé­sének útmutatása, mely szerint a fő figyelmet „...továbbra is a társadalmi termelés hatékony­ságának növelésére, az anyagi és szellemi erőforrások ésszerű hasznosítására kell fordítani. Az iparban a gazdaságos ter­melés bővítésére törekedve folytatni kell a termékszerkezet korszerűsítését, javítani kell az üzem- és munkaszervezést, a rnunkaerőgazdálkodást.” Az új ötéves terv egyik sajá­tossága, hogy a követelmények felfokozottan, az anyagi lehető­ségek viszont csak visszafogot­tan növekednek. (Különösen az idén és a jövő esztendőben, hogy az eladósodási folyamatot mielőbb lefékezzük és megál­lítsuk.) Az ellentmondás felol­dása feltételezi a politikai munka, a társadalmi aktivitás fokozását is. A szocialista mun­kaverseny, a tömeges aktivitás és kezdeményezőkészség külö­nösen fontos most, amikor a belső tartalékok feltárása, az anyagi javak, a szellemi és fizi­kai erők ésszerű, takarékos fel­használása, a korszerűbb, ol­csóbb és jobb munka — sok kampányszerű nekibuzdulás után hosszú távú stratégiai feladattá, parancsoló létszük­ségletté vált. Kovács József „Mitől szocialista egy brigád?” Hasznos tanácskozás volt a szocialista brigádvezetők IV. orosházi tájkonferenciáján „Fontos feladat, a népünk, el­sősorban munkásosztályunk gon­dolkodásában és magatartásában kibontakozó szocialista vonások általánosítása és terjesztése.” Kádár Jánosnak, az MSZMP XI. kongresszusán elhangzott mondatát idézve kezdődött meg május 29-én, szombaton délelőtt a szocialista brigádvezetők IV. orosházi tájkonferenciája. Az idézett gondolat szellemé­ben folyt két napon át a tanács­kozás, amelyet a Szakszerveze­tek Békés megyei Tanácsa, az orosházi művelődési központ és az itt működő szocialista brigád­vezetők klubja rendezett a kul­turális intézmény koncerttermé­ben. A tájkonferenciára — me­lyen részt vett Hanyecz Ernő, az orosházi párt-végrehajtóbi­zottság tagja, Csepregi Mihály, a megyei tanács művelődésügyi osztályának munkatársa, Lip­csei Imre és Hajdú Antal, az SZMT osztályvezetői — Szol­nok, Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyéből, valamint Bu­dapestről érkeztek a szocialista brigádok, klubok, művelődési házak képviselői. A rövid meg­nyitó után dr. Dankovics Lász­ló, a SZOT közgazdasági osz­tályvezető-helyettese beszélt a termelés gazdaságpolitikai kér­déseiről, népgazdaságunk jelen­legi helyzetéről, a szocialista brigádok termelőmunkájáról, az üzemi demokráciáról. Előadása után sokan kértek szót, s a fel­szólalásokból kitűnt, hogy a brigádok érzik, tudják, mekko­ra felelősség hárul rájuk. A Békés megyében működő 21 , szocialista brigádvezetők klubja tevékenységét Zana Já­nos, az orosházi művelődési köz­pont főelőadója ismertette, dr. Tóth Béláné, a Békés megyei Művelődési Központ előadója pedig a megyénkben 1976-ra másodszor is megrendezett munkásbrigádok vetélkedőrend­szeréről tartott beszámolót. A könyvtárnak, a munkásművelő­désért végzett tevékenységéről szólt Bozó Klára, az SZMT oros­házi könyvtárának vezetője, ki­emelve a letéti könyvtárhálózat jelentőségét. Május 30-án, vasárnap dél­előtt színvonalas előadást hal­lottak a konferencia résztvevői „A munkásművelődés új rend­szerének kialakítása” címmel, melyet Gádor Lajosné, a SZOT kulturális, agitációs és propa­gandaosztály főmunkatársa tar­tott, majd Babosán István, az Orosházi Üveggyár klubjának vezetője mutatta be röviden a klubot. Az előadások után is­mét többen kértek szót és mond­ták el véleményüket, kedvező, és olykor kevésbé kedvező ta­pasztalataikat a munkaverseny- mozgalmaki'ól, a szocialista bri­gádok vállalásainak értékelésé­ről. Felszólalt Lipcsei Imre, aki mintegy összefoglalót adott ar­ról, hogy mitől szocialista egy brigád, majd említést tett a brigádokat értékelő pontrend­szer hibáiról. Végül az SZMT megyei elnök­sége nevéljen Hajdú Antal így értékelte a tájkoníerenciat: „Tartalmas és hasznos tanácsko­zás volt.” Magyar-szoviet együttműködési tárgyalások Plenáris üléssel a Parlament delegációs termében hétfőn dél­után megkezdődött a magyar— szovjet gazdasági és műszaki tu­dományos együttműködési kor­mányközi bizottság 17. ülésszaka. A tanácskozáson a két delegá­ciót dr. Szekér Gyula és Mihail L eszecsko miniszterelnök-he­lyettesek, az együttműködési bi­zottság társelnökei vezetik. Dr. Szekér Gyula üdvözölte a tanácskozás részvevőit, s a szí­vélyes szavakra Mihail Leszecs- ko válaszolt. Mindketten hang­súlyozták, hogy az ülésszak na­pirendjén igen jelentős témák szerepelnek, amelyek fontosak a két ország most induló ötéves tervének sikeres teljesítése szempontjából. Rámutattak, hogy az együttműködési bizott­ság csakúgy, mint a szaktárcák, hatékonyan segítik a gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működésben rejlő újabb lehető­ségek feltárását, így azoknak a megbízásoknak a teljesítését is, amelyeket a magyar és a szovjet kormányfő 1975. október 21-i tárgyalásain szabtak meg. Dr. Szekér Gyula hétfőn este a Parlament Vadásztermében vacsorát adott az együttműködé­si kormányközi bizottság ülés­szaka alkalmából. (MTI) Másodszor left kiváló az orosházi Dózsa Termelőszövetkezet Kiemelkedő hús- és tejhozamok A jó munka eredményét ün­nepelte május 29-én, szombaton délelőtt az orosházi Dózsa Tsz tagsága. A közgyűlésre ab­ból az alkalomból került sor, hogy a tsz, most másodszor el­nyerte a Kiváló Termelőszövel- vezeti Gazdaság címet. A ren­dezvényen — melyen jelen volt Baukó Mihály, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osz­tályvezetője, dr. Dajka Balázs, a Mezőgazdasági és Élelmezés­Megyei gyermekraj z-kiállítás nyílt Békéscsabán tm Vasárnap délelőtt Pataki József, a Magyar Üttörök Szövetsé­ge Békés megyei Tanácsának elnöke nyitotta meg a megye úttörő és kisdobos képzőművészeinek legjobb munkáiból ren dezett szabadtéri kiállítást. Békéscsabán, a Kossuth téren fel­állított tablókon látható h a 123 alkotás, melyet a zsűri a be­küldött 250-ből kiválasztott. Valamennyi kiállító jutalomban részesült, a legjobbak — 21 cn értékes jutalmat kaptak Fotó: Lónyai László ügyi Minisztérium főosztályve­zetője — Gönczi István, "a Dó­zsa Tsz elnöke mondott beszé­det. „A dolgozó emberek, vállala­tok, gazdaságok kollektívái min­dig örömmel es felelősséggel ünnepük a jól végzett munkát. Örömmel azért, mert terveik va­lóra váltak, mert felelősséget éreznek a jelen és a jövő fel­adatainak elvégzéséért.” E gon­dolatok jegyében sorakoztatta tel az elnök a szövetkezet eddi­gi legsikeresebb, 1975-ös gazda­sági évének eredményeit. A tsz jól gépesített növénytermeszté­si ágazattal és erős állattenyész­téssel, kiemelkedő hús- és tej­hozamokkal dicsekedhet. jó gazdasági adottságokkal, szilárd alapokkal rendelkeznek, melyek a tagság szorgalmával a veze­tők szakértelmével párosulva alapot adnak az V. ötéves terv­re kitűzött célok eléréséhez. Be­fejezésül Gönczi István bejelen­tette: a Dózsa Tsz is csatlako­zik az orosházi Új Élet Tsz fel­hívásához, és vállalja többek között a halmozott termelési ér­ték összesen 30 százalékkal való növelését az V. ötéves tervben. A közgyűlésen dr. Dajka Ba­lázs adta át az elnöknek a „Ki­váló” címmel, kitüntetéssel já­ró oklevelet, majd a „Mezőgaz­daság Kiváló Dolgozója” kitün­tetést nyújtotta út Benkő Kál­mánnak, Varga Györgynek és Váradi Bélának, a miniszteri di­csérő oklevelet pedig Csizmadia Margitnak. A „Termelőszövetke­zet Kiváló Dolgozója” kitünte­tésben — melyeket Gönczi Ist­ván adott át — I2-en részesül­tek.

Next

/
Thumbnails
Contents