Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-15 / 114. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Kétirányú utca

A közúti közlekedésben ez az

általános. Mindkét irányban zajlik rajta a forgalom, s az ott haladóknak számolniuk kell a szemből érkezők magatartásával is, nemcsak azzal, ami a saját úttestrészükön törjénik. Fölhasználva a példában rejlő szemléltető erőt: vajon egj'-egy gyár, vállalat a technikai szint fejlesztésekor ügyel-e arra, hogy az út másik oldalán miként zajlik a forgalom? Elhagyva a képletességet: elég-e, ha gyorsabbra kapcsolják a műszaki korszerűsítés menetét, de elfeledkeznek” arról, hogy a magasabb szint a kezelők, a használók tudásának gyarapítását is elengedhetetlenné teszi?

Napjainkban például a textiliparban a teljes szövőgépállományon belül az automata berendezések aránya 55 százalék. Minden száz kötőgépből negyven az új technikát testesíti meg, s a végfonás húsz százalékát korszerű, nagy termelékenységű, orsó nélküli fonógépeken bonyolítják le. Ezeknek az eszközöknek a kezelése, karbantartása, javítása egészen más követelményeket támaszt a működtetőkkel szemben, mint a hagyományos, s jórészt több évtizede szolgáló berendezéseké. A gépellátások, az ismétlődő hibák, a névleges és a tényleges teljesítmények közötti eltérések arra figyelmeztetnek, hogy némely tekintetben a technika gyorsabban haladt, mint az emberek fölkészítése.

Ha csupán a textilipar egynéhány üzemében tapasztalhatnék ezt, akkor sem örvendeznénk. Általánosabb, s ezért nagy horderejű ügy a technikai és a képzettségi szint különbözősége. S ez elsősorban nem annak a következménye, hogy kevesen vesznek részt szakoktatásban, továbbképzésben. A vizsgálatok ugyanis azt mutatják, hogy a kelleténél nagyobb számban bo- szátanak ki a szakoktatási intézmények végzősöket, csak éppen ezek nem tanult mesterségükben helyezkednek el, területük nem illeszkedik a termelők támasztotta igényekhez stb. Azaz: sokan tanulnak, de egy részük nem azt, amire szükség lenne. Ezért történhet meg, hogy bár például a műszerészképzés adatai már-már lenyűgözőek — a tanulók száma rövid idő alatt megkétszereződött —, a vállalatoknál minden pénzt megadnának egy-egy elektronikai, vagy irányítástechnikai műszerészért.

Voltak és vannak hasznos törekvések, irányzatok a fiatalok szakképzésében, a felnőttek továbbképzésében. Utalással beérve: létrejöttek a mesterszak- munkás-oktatás keretei, korszerűsítették a tanított szakmák jegyzékét, bővül a felnőtt szakmunkások közül a továbbképzésben résztvevők tábora. Ezek

és a hasonló tények azt bizonyítják, hogy a technikai és a képzettségi szint szoros összefüggésének felismerése — de nem mindig következetes gyakorlati érvényesítése — átfogó, országos értelemben aligha hiányzik. Annál inkább nélkülözi a népgazdaság majd’ minden területe — hiszen az ipar mellett a mezőgazdaságban, a szállításban, hírközlésben, az építőiparban megegyezőek az ilyesfajta gondok — a következő lépcsőt, a területileg, helyileg jól szervezett, irányított szakoktatást. Amibe azt is beleértjük, hogy a termelőhelyek még mindig ódzkodnak a saját továbbképző tanfolyamoktól, csekély érdeklődést mutatnak az ún. két szakmás oktatás lehetőségei iránt, s bérpolitikájukban sem adnak súlyt a tudás, a hozzáértés elismerésének.

Fokozódik az új technika térhódítása — hatvanmilliárd forint fejében kerültek új gépek, berendezések a népgazdaságba egyetlen esztendőben —, ám az avatóünnepségek után túl nagy lesz a csend akörül, miként engedelmeskedik az észnek és kéznek az új technika. Sajnos, az elfogadhatónál sűrűbben ma- kacskodik, nem nyújtja azt, amit reméltek, joggal vártak tőle. Olykor műszaki okai vannak ennek — a technológiai környezet nem idomul eléggé az újdonsághoz —, legtöbbször azonban emberi, tudásbeli fogyatékosságokra, mulasztásokra vezethetők vissza. Arra, hogy a már működő gépeken vélték megtanítani a kezelőket a fogásokra, a. karbantartókat a hibakeresésre és megszűntetésre ; arra, hogy olyanok vásárolták meg az új technikát, akiknek fogalmuk sem volt arról, hogyan és kicsodák dolgoznak majd vele: arra, hogy a korszerű eszközöket hozsannázva fogadta mindenki, s nem sajnálták a milliókat értük, de az előkészítő tanfolyamra már nem jutott forint, s minek is jutott volna, hiszen „majd belejönnek az emberek”.

IJz a „majd belejönnek”, a „majd berázódik a menet” szemlélet olyannyira veszélyes, mint az, hogy valaki — kezdő példánkhoz visszatérve — egy irányúnak nézné a kétirányú forgalmat lebonyolító utcát. A következmények jelképzeléséhez — az utca esetében — nem kell különösebb fantázia. Ahogy a hasonlatbeli forgalom hatásainak felismeréséhez sem. Feltételezhető ugyanis, hogy hatékonysági gondjaink forrásainak nagyobb része rejlik a technika és a technika / alkalmazójának eltérő szintjében, mint azt általában és felületes megítélésre a termelőhelyeken gondolják.

M. O.

KGST-szakártői értekezlet az atomenergetikai szakemberképzésről

A KGST-országok küldöttségei május 11—14. között a Budapesti Műszaki Egyetem Tanreaktor Intézetének rendezésében szakértői értekezletet tartottak az atomenergetikai szakemberképzésről. Az ülésszakon ‘ részt vettek az INTERATOM- j ENERGO Egyesülés képviselői í*. Az értekezleten ismertetett 1

tájékoztatók alapján áttekintették az atomenergetikai szakemberképzés jelenlegi helyzetét. A részvevők valamennyien nemei, ték, hogy fontosnak tartják a szakemberképzési együttműködés^ elsősorban egységes tantervek és oktatási programok kidolgozását. (MTI)

Világ proletárjai

me. MÁJUS 15., SZOMBAT

Ara: 1. —forint

XXXI. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM

Fontos a szakszervezeti mozgalom erősítése az ipari szövetkezetekben

Tanácskozás az OKISZ-ban

Az ipari szövetkezetekben kifejtett szakszervezeti tevékenységről, a szövetkezetpolitikai és helyi szakmai szervek együttműködésének fejlesztéséről, a politikai-gazdasági feladatok megoldásához nyújtandó szak- szervezeti segítségről tanácskoztak pénteken az OKISZ székházában az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának és a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének vezetői, a HVDSZ területi és megyei bizottságának titkárai, valamint a szövetkezetek területi szövetségeinek szövetkezetpolitikai osztályvezetői. A vitaindítót Rév Lajos, az OKISZ elnöke és Fabók Zoltán, a HVDSZ főtitkára tartotta.

Az ipari szövetkezetek jelenleg több mint 70 ezer tagsági viszonyban nem lévő dolgozót foglalkoztatnak. • Többségük alkalmazott, de sok közöttük a fizikai dolgozó is. Ennek a 70 ezres létszámnak azonban csak a körülbelül egyharmada szakDr. Gosztonyi János oktatási

államtitkár elnökletével egésznapos értekezletet tartottak pénteken az Oktatási Minisztériumban a megyei tanácsok művelődésügyi osztályvezetői. A tanácskozáson részt vett és felszólalt dr. Csendes Lajos, az MSZMP KB tudományos, közok. tatási és kulturális osztályának helyettes vezetője is. Az oktaszervezeti tag. Ezért jelölte meg a tanácskozás fontos feladatként, hogy a szakszervezeti mozgalom létszámában és hatékonyságában is erősödjék az ipari szövetkezetekben.

Az OKISZ és a HVDSZ között egy korábbi együttműködési szerződés alapján jó kapcsolat alakult ki. Hasonló együttműködési megállapodást kötöttek az ipari szövetkezetek szövetségei is a megyei szak- szervezeti bizottságokkal. A mostani tanácskozás jó alapot teremtett az együttműködés erősítéséhez, a szakszervezeti mozgalom fejlődéséhez az ipari szövetkezetekben. A tanácskozáson hangsúlyozzák: a szövetkezetekben dolgozó, munkahelyükön vezető tisztséget betöltő szak- szervezeti tagok mozgalmi tevékenységükkel, erősödő szervezettségükkel eredményesen segíthetik a szövetkezetük előtt álló feladatok sikeres megoldását. (MTI)

tási államtitkár bevezetője után a közoktatás 1975—76. évi főbb tapasztalatairól, a következő tanév legfontosabb feladatairól tájékoztatták a művelődésügyi osztályvezetőket. Ezután a költségvetési gazdálkodás időszerű kérdéseiről és néhány a televízióval közös közművelődési akció indításáról hangzott el ismertetés. (MTI)

Magyar—bolgár népiroLt- megállapodások

Pénteken a Belgrád rakparti

népfront-székházban befejeződtek a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Bolgár Hazafias Front Országos Tanácsa vezetőinek tárgyalásai. A megbeszéléseket követően Sarlós István, az MSZMP Politikai Bízó tságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Pencso Kubadinsz- ki, a BKP Politikai Bizottságának tagja, a Bolgár Hazafia* Front Országos Tanácsának elnöke a két szervezet közötti, öt évre szóló együttműködési keretmegállapodást írtak alá. Az ünnepélyes aktuson — amelyen részt vettek a HNF OT vezető tisztségviselői és jelen volt Vladimir Videnov, a Bolgár Nép- köztársaság rendkívüli és meghatalmazott budapesti nagykövete — Sarlós István a két nép közötti barátság elmélyítése érdekében kifejtett tevékenységéért átnyújtotta Pencso Kuba- dinszkinak a magyar népfrontmozgalom „Barátság” érmét.

Pencso Kubadinszki és kísérete pénteken délután elutazott hazánkból. A bolgár küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Molnár Béla, a HNF OT titkára búcsúztatta. (MTI)

Á megyei tanácsok művelődésügyi osztályvezetőinek értekezlete Budapesten

Sorállás a határon

A tornyosnémeti magyar—csehszlovák haiáratkelunely jelentős idegenforgalmi csomópont. Tornyosnémetinél az elmúlt évben másfél millióan lépték át a határt, a szám az idén: az előzetes számítások szerint, mintegy 19 százalékkal emelkedik majd. Kénünkön: magyar és csehszlovák határőrök a közös ellenőrzést végzik. (MTI Fotó — Koppány György felvétele. — KS)

MA;

FEJLESZTÉSEK A MEZŐHEGYEST CUKORGYÁRBAN (3. oldal)

*

HELYZETJELENTÉS KÉT BÉKÉSCSABAI SZAKMUNKÁSKÉPZŐBŐL (4. oldal)

*

A SEPRÜGYARTŐL

A BÚTORGYÁRIG (5. oldal)

*

SZERKESSZEN VELÜNK (7. oldal)

*

HÉTVÉGE (8—9. oldal)