Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-14 / 113. szám
Békés megyeiek között Egy délután a politikai főiskolán Budapesten, a Városliget szomszédságában kilencemeletes épület magasodik, amely az MSZMP Politikai Főiskola kollégiuma. Ebben a tanévben többek között tíz Békés megyei nappali tagozatos hallgatónak is otthont nyújt az épület. A portán nagy a forgalom. A hallgatók előadásról érkeznek, vagy oda indulnak. Éppen ezért a megyebeliekkel a találkozás nem olyan egyszerű. Az itt élők elfoglalt emberek: szeminárium, előadás, tanulás, felkészülés. Maguk is ritkán- vannak valamennyien együtt. E beszélgetésre is csak többszöri próbálkozás, ■ szervezés után kerülhetett sor. Arra voltam kíváncsi: milyen is az élet a politikai főiskolán, kik a Békés megyeiek es hogyan élnek családjuktól távol a fővárosban. Beszélgetőpartnereim: Bényei Ilona, a békéscsabai Városi Tanács tanulmányi felügyelője, Győrfi Károly, az orosházi járási párt- bizottság munkatársa, Írházi Lajos, a KISZ Békés megyei bizottságának politikai munkatársa, Mádai András, a határőrség orosházi kerületének tisztje és Sárba József, az Orosházi Üveggyár lakatosa. Első- és másodévesek. Rajtuk kívül még öt Békés megyei nappali hallgató tanul a főiskolán. — Ki tanulhat a politikai főiskolán? A válaszokból kialakul a kép: olyan párttagok, akik legalább középfokú műveltségi szinttel rendelkeznek és öt évet töltöttek el a mozgalmi munkában. Ennek alapján javasolhat valakit az iskolára a helyi párt végrehajtó bizottsága, majd felvételi vizsga után a legjobbak kerülnek az iskolába A nappali tagozatosoknál három-, a levelező tagozatosoknál négyéves a képzés. Az előbbieknél mind a három év, az utóbbiaknál csak az utolsó félév bentlakásos. — Milyen tantárgyak vannak? Egyszerre akarják mondani, s valamennyien a saját, speciális szakukat tartják a legfontosabbnak: Végül is összeáll a sor: magyar és nemzetközi munkásmozgalom története, gazdaságpolitika, filozófia, nemzetközi politika, politikai gazdaságtan, pártépítés, pártvezetés, szociológia, vezetési ismeretek, orosz nyelv és testnevelés. A hallgatók félévenként vizsgáznak, tanulmányaik befejezésekor pedig szakdolgozatot készítenek és záróvizsgát tesznek. — Milyen végzettséget ad a politikai főiskola? — Nyolc éve egyetemi szintű képzés folyik a főiskolán. Akik korábban végeztek itt, azok kiegészítőre járnak. 1968-tól pedig, a diploma megszerzése után lehet doktorálni is — magyarázza Irházi Lajos. fiz iskola és a kollégium felszerelése kitűnő. Minden osztályban megtalálható az írásvetítő, a magnetofon, a filmvetítő. Ezenkívül az épület komplexumában van a hatalmas könyvtár az olvasótermekkel, a nyelvi laboratórium, több sportpálya, valamint uszoda. Az 1300 adag főzésére alkalmas konyha napi háromszori étkezésre ad lehetőséget a hallgatóknak Szinte ki sem kel) mozdulniuk az épületből, helyben minden adott a tanuláshoz. szórakozáshoz, pihenéshez és a kikapcsolód áshoz. — Szórakozás? — A művelődési és szórakozási lehetőséget igyekszünk kihasználni — válaszol Bényei Ilona. — A 18—20 tagú osztályok színház-, mozilátogatást szerveznek. Van opera- és hangversenybérletünk. A kollégiumban pedig politikusokkal, írókkal, művészekkel találkozhatunk. Rendszeresen látogatjuk a képzőművészeti tárlatokat is. — Jó kapcsolatot alakítottunk ki a Szovjet Tudomány és Kultúra Házával. Az elmúlt hónap elején a rigai egyetem kórusa, az elmúlt héten pedig a KISZ Központi Művészegyüttese lépett fél nálunk — folytatja Mádai András. B mindennapi mozgalmi munkát a hallgatók a tanulás időszakában is élik. A nappalisok az iskolán tartoznak apárt- és a KISZ-szervezethez, illetve a szakszervezethez. Minden osztály egy pártalapszervezetet, szakszervezeti csoportot alkot. Valamennyiüknek van megbízatása is: Bényei Ilona kollégiumi bizottsági tag, Győrfi Károly az iskolai pártbizottságnak a tagja, Irházi Lajos politikai információs, Mádai András könyvtáros, Sárba József pedig pártbizalmi. A megbízatásokat természetesen a rendszeres tanulás mellett látják el. Egy-egy órai felkészüléshez 40 —50 oldal kötelező irodalmat vesznek át, s az előadásokkal együtt naponta több mint 9 órát tanulnak. A tananyagot a meglevő ismeretekre, az önálló tanulásra alapozzák. — A szűke bb haza eseményeit figyelemmel kísérik? — Rendszeresen tájékoztatnak bennünket az otthoniak. Minden hét végén hazajárunk, s ezeken a szombatokon volt munkatársainkkal megbeszéljük az elmúlt időszak eseményeit. A megyei pártbizottsággal is rendszeres a kapcsolatunk. Negyedévenként a párt megyei vezetői a főiskolán tájékoztatót tartanak nekünk. Ezenkívül, ha a fővárosban járnak, ha csak néhány percre is, de meglátogatnak bennünket — mondja Győrfi Károly. Többségük családos, többen gyerekeket hagytak otthon. S máris mindenki a hétvégi hazautazásról, a családról beszél. — Amikor elkezdtem a tanulást, pólyás volt a lányom, mire befejezem a főiskolát óvodás lesz a gyerek — tűnődik Irházi Lajos. — Hiányzik a család, s talán ez a legrosszabb. De a nyugodt, folyamatos tanulás viszont csak így oldható meg — mondja Sárba József. — Diákok? — Óhatatlanul — s szinte egyszerre válaszolnak nevetve. — Vizsgák után, ki hova? — A KISZ-korosztályból már kinőttem, a hajam is elhullott, KISZ-bizottsági titkár már biztosan nem leszek — mondja Mádai András. — Erről a javaslatok alapján a megyei pártbizottság dönt a velünk való konzultáció^után. De ez még messze van, eppen ezért még nem is gondolkoztunk rajta — mondja búcsúzásul Sárba József. Szekeres András Jogtanácsosi munkakör betöltéséhez jogászt keresünk „Másodállás munkaviszony” jeligére Érdeklődést a lapkiadóba kérjük. Szemlélet GYUim KÖRÖSTfiJ TSZ: Csatlakozunk a Versenyfelhíváshoz (Örömmel teszünk eleget a gyulaiak kérésének és közöljük csatlakozó nyilatkozatukat az orosházi Üj Élet Tsz versenyfelhívásához.) „A gyulai Köröstáj Termelőszövetkezet tagsága, párt- és gazdasági vezetősége, valameny- nyi szocialista brigádja csatlakozik az orosházi Üj Élet Tsz által meghirdetett versenyfelhíváshoz. A célkitűzések megvalósítása érdekében vállaljuk, hogy az V ötéves tervben az előző ötével tervhez viszonyítva: — a termelési értéket évente 6 százalékkal, összesen 30 százalékkal növeljük, — o növénytermesztésben a termelés évenként 7 százalékkal emelkedik, ezzel a tervidőszak végére búzából 42 mázsát, kukoricából 62 mázsát, cukorrépából 430 mázsát kívánunk termelni hektáronként, — az állattenyésztésben a termelés évente 5—6 százalékkal emelkedik. Fontos feladat ezen belül a tehénállomány növelése. A tervidőszak végére 40 százalékkal növeljük a tehén létszámot. A tejhozamot az V. ötéves terv végére 3 005 literről 3 600 literre, 20 százalékkal növeljük. A vágóállat-termelés, beleértve a baromfit is, évente 5 százalékkal, az V. ötéves terv végére 9 800 mázsáról 11 900 mázsára emelkedik, — a mellék és kiegészítő tevékenységben tovább növeljük a mezőgazdasági termék feldolgozását. A mellék és kiegészítő tevékenységek termelését évente 9 százalékkal növeljük. Vállalásunk megvalósulását a termelési feltételek biztosítják. Célunk, hogy a csatlakozásban vállalt felajánlásokat maradéktalanul teljesítsük.” Nemrég a Magyar Televízió „Kezdőkör” című műsorában egy népszerű táncdalénekesnő férjétől azt kérdezte a riporter, milyen érzés gyermekgondozási segélyen lenni. Nem tévedés. Valóban az apa maradt otthon három évre a kicsivel. Igaz, nem ment simán, kérvényezni kellett, de az engedélyt megkapták. Hogy miért? Bizonyára abból az alapállásból, hogy a gyermek nemcsak az anyjáé, és ez a felfogás felsőbb szerveink részéről természetes. Nem így a közvélemény Az apa elmondta, hogy eleinte az ismerősök, kollégák megmosolyogták. Jó ideig tréfás megjegyzéseiknek céltáblája volt. Bizonyára azért — mondta az ifjú férj — mert nem tudják, hogy nem is olyan könnyű egy kisgyermekkel otthon tölteni a napot. Ezidő alatt értette meg c is igazán, hogy mit vállalnak az anyák a gyermek világrahozata- lával. Olyat is hallottunk, vagy olvastuk már, hogy míg az anya kórházban fekszik, s közben a gyermek megbetegedett, az apa maradt otthon táppénzen. Élt a kisgyermekes szülőkre vonatkozó rendelkezés adta lehetőségekkel. Az ilyen és ehhez hasonló esetek még szokatlanok, talán furcsák is. Éppen ezért beszélnek róluk. Pedig semmi csodálkozni való nincs azon, hogy az apa vállalja az „úgynevezett” anyai terheket. Sajnos azonban a szemlelet még nem olyan, hogy ezt általánosan természetesnek vennék az emberek, vezetők és beosztottak, férfiak és nők. Mit mutat a gyakorlat? Nézzünk egy olyan üzemet, ahol sok nő dolgozik. Azt tapasztaljuk, hogy itt jelentkezik leginkább a gyermekintézmények iránti igény. A bölcsődei, óvodai elhelyezés itt okoz gondot a vezetőknek és a dolgozóknak. Ha beteg a gyermek és valakinek otthon kell maradnia, szinte természetes, hogy az anya az, aki hiányozhat a munkahelyről. Ahol tehát sok nő dolgozik, ott ez is gondként jelentkezik. Az anyának kell vállalnia az ódiumot, hogy ferde szemekkel néz rá a főnök, de sokszor a kollégák is. Nem ritka az ilyen megjegyzés: „ennek már megint beteg a gyereke.” Nem helytelen szemlélet ez? Igaz, hogy a nő, adottságainál fogva alkalmasabb a kisgyermek gondozására, vagy a beteg gyermek ápolására, azonban ha a szükség úgy hozza — fontosabb beosztás, sürgős munka és így tovább — akkor miért ne helyettesíthetné az apa. Miért ne maradhatna ő otthon, ha beteg a gyermek? Mert jó lenne már egyszer végre tudomásul venni, hogy a gyermek nemcsak az asz- szonyé, hanem a családé A család egységes egész, amelyben az apának éppen olyan felelőssége van, mint az anyának legyen az gyermeknevelés vagy betegápolás. A gyermek- cs családvédelemre hozott törvényeink ezt fejezik ki. nagyon helyesen. Egy tanácskozáson hallottam, ahol éppen ehhez hasonló témáról volt szó, hogy az. előadó a következőket mondotta: „a szülési segélyt, a családi pótlékot nemcsak az anyának, a nőnek adják, azt az egész család kapja. Mint ahogyan az MSZMP nőpolitikái határozatának megvalósítása sem csupán a nők ügye. hanem az egész társadalomé, s ha úgy tetszik a legkisebb közösségé is: elsősorban tehát a családé.” Valahogyan ezt kellene igazán megszívlelni mindazoknak, akik ma még másképpen gondolkodnak. Persze a .szemléleten változtatni nem könnyű. De a jól megalkotott rendelkezéseket jól értelmezni dicsérendő. Mint ahogyan az az első két példában is történt. Ez Is már egy lépés a sok helyen még meglévő, helytelen szemlélet megváltoztatásához. Kasnyik Juciit A Jelenkor májusi száma KÖRÖSTÁJ Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, Gyula A Pécsett szerkesztett folyóirat élén Berzsenyi Dániel emlékét köszöntő összeállítást olvashatunk a költő születésének A döntő következik a közművelődési vetélkedőn Befejezéshez közeledik a Békés megyei munkásbrigádok részére meghirdetett közművelődési vetélkedő. A-döntőre 8 csapat részvételével máj us'23-án kerül sor Békéscsabán, a Megyei Művelődési 5 Bítós HCCWJSzr V 197«. MÁJUS 14. Központban. Képünkön a 107 szövetkezeti brigád közül az ágazati döntőn győztes Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet Tyereskova elek!' roszerelő brigádja. Ök képviselik a megyei döntőn a szövetkezeti dolgozókat. Balról: Pribelszki György, Dankó Pál, Kovács László és Gulyás Mihály brigádvezető. (Fotó: Fábián István) 200. évfordulója alkalmából. Keresztury Dezső és Pákolitz István költeményét, Takáts Gyula tanulmányát és Bécsy Ágnes verselemzését találjuk az emlékező csokorban. Az egész száfnot Martyn Ferenc Berzsenyi-rajzsorozatának lapjai illusztrálják. A szám lírai rovatában a továbbiakban Bisztray Ádám, Jé- kely Zoltán, Kárpáti Kamii, Makay Ida, Pálos Rozita és Tandori Dezső költeményei kaptak helyet, a szépprózai írások sorában pedig Czele György, Kolozsvári Grandpierre Emil és Tatay Sándor jelentkezik új műveivel. Futaky Hajna pécsi, Taxner Ernő pedig fővárosi színházi bemutatókról számol be. Az „Irodalomtudósaink fóruma” sorozatban Komlós Aladárral beszélget Pomogáts Béla. A kritikai rovatban többek között Juhász Ferenc eposzairól, Szécsi Margit himnuszairól és Balázs József pályakezdéséről olvashatjuk Koczkás Sándor, Szigethy Gábor és Funk Miklós írását. Egy felveszünk. Jelentkezés: PINCEGAZDASÁG, Gyula, Április 4. tér 3.
