Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-11 / 110. szám

Folytatta munkáját a KISZ IX. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) szocializmuséi t., a társadalmi fej­lődését, a nemzeti szabadságért és a békéért harcolók ereje. A társadalmi haladás útján nagy léptekkel megy előre az emberi­ség. Rövidesen fiO esztendeje lesz annak, hogy megszületett a vi­lág első szocialista állama, a Szovjetunió. Ismeretes, hogy e csaknem hat évtized alatt a szovjet nép. a lenyii párt veze­tésével, hallatlanul nagy nehéz­ségeket küzdött le és bebizonyí­totta. hogy nem lehet megállíta­ni azon áz úton, amelyen Lenin iránymutatása szerint elindult. A szovjet nép minden nehézséget és akadályt leküzdve, megvédte hazáját az agresszorral szemben, újjáépítette Országát, begyógyí­totta a háborús pusztítások se­beit és úi nagy lendülettel foly­tatja kommunista építő munká­ját. A szocializmus világrendszer­ré vált. A szocialista országok népei követIjezetescn haladnak a szocialista tareadalojn építésének útján. Több szocialista ország napirendre tűzte és dolgozik a fejlett szocialista társadalom építésén. A kapitalista világ ki. zsákimányoltjai, ott élő osztály­testvéreink is nagy erővel, ki­tartóan harcolnak emberi jogai­kért, létbiztonságukért. A kapi­talizmus súlyos krízisben van. A gazdasági válság olyan formában jelentkezik, amivel korábban nem számoltak. A kapitalizmus politikai válságban . is Van, ezt bizonyítja, hogy a leghatalma­sabb és a legerősebb tőkés orszá­gok is szinte lázas betegek. Az imperiabzmus elnyomás alól felszabadult egykori gyar­mati népek is a társadalmi ha­ladás útját keresik. Mind több ország nyilvánítja ki, hogy nem akar kapitalista útón járni, s mind több hangoztatja .a salát értelmezése szerinti — szocialis­ta fejlődés igényét,- Az Utóbbi időszakban tehál az emberiség a béke megszilárdítá­sáért, a különböző társadalmi rend Merek közötti békés egymás mellett élés gyakorlati alkalma­zásáért, a nemzetek szabadságá­ért és a társadalmi haladásért folytatott küzdelemben nugv lé­péssel közelített fő harci céljai­hoz. Ingyen semmit sem kap­tunk, mindenért keményen kel­lett dolgozni, küzdeni s minden területen csak az agresszív erők­kel. az imperializmussal folyta­tott harcban törhettünk előre. Nagy igazság, hogy az imperi­alizmus természete nem válto­zik. amíg létezik, imperializmus marad. Történelmileg azonban új helyzet, hogy az imperializ­mus lehetőségei korlátozottal;, befolyási övezete összeszűkült. Ez azonban semmivel sem csök­kenti harci kedvét. Európában még jelenleg is van egy ország, Spanyolország, ahol ugyan meg­rendült, de még él a fasiszta rendszer. Latin-Amerika számos országában a mor.opoltókét. im­peralista körök az urak, ők bir­tokolják a hatalmat és kegyet­len elnyomó, fasiszta rendszer­rel szállnak szembe a nemzeti, a társadalmi törekvésekkel. Klasszikus, az egész emberiség­nek szemet szúró, minden tisz­tességes embert felháborító pél­da volt erre a chilei fasiszta puccs, s az a kegyetlen terror és elnyomás, amelyben ma is része van a chilei népnek, ottani test­véreinknek és elvtársiunknak. Az imperializmus a Közel-Ke­leten is' mindent megpróbál, hogy ne érvényesüljön az igaz­ság, s hogy visszaszerezze és fenntartsa befolyását ebben a térségben. Harcban értük el tehát mind­azt. amit eddig elértünk és harc árán fogunk a továbbiakban is előremenni. Erről ne feledkez­zék meg az ifjúság, ha a jövőre gondol. A feltételek ugyan ja­vultak, könnyebbek, de harc nélkül nem juthatunk előbbre. A világ arculatához természe­tesen sok vonás hozzátartozik. Megítélésével majdnem úgy va­gyunk. mint mindennapi éle­tünkkel : ha a szép számmal meglévő napi problémákat és gondokat nézzük, más képet ka­punk, mint akkor, ha megfelelő alkalommal — s ez a kongresz- szus ilyen alkalom — egy pillan­tást vetünk az alapvető dolgok­ra, azokra a tendenciákra és irányzatokra, amelyek a fejlődés útját mutatják és jelzik. Ellentétes erők küzdenek a világban. A haladó erők azért harcolnak, hogy az emberiség sorsa jobbá váljék. A jelenleg még ellentétes viszonyokat tük­röző világ a ma ifjúságának öröksége. De a világ nagyot vál­tozott. Mér nem olyan, mint 30, So vagy 70 esztendővel ezelőtt volt. Ennek a világnak vannak nagy, nehéz küzdelemben szer­zett, értékes vívmányai. Ez a mai fiatal nemzedék öröksége, amelyet a Világ haladó ifújságá- nak kötelessége megőrizni és tovább gyarapítani! A KISZ IX. kongresszusa mél­tó tisztelettel emlékezett meg a hősükről, a fasizmus fölött ara­tott győzelem napjáról, önök — szerencsére — felnőttként nem élték át a második Világháborút. Mi azonban, akik átéltük, fel tudjuk idézni a képet, amely elénk tárult a második világhá­ború kitörését követő időszak­ban, 1039. szeptember elseje, majd 1041. júniusa után. Bi­zony, rettenetes világ volt az! Erős meggyőződés és szilárd jel­lem kellett akkor ahhoz, hogy bízhasson az ember a jövőben. Az ellenség halalmas volt és le- győzhetetlennek látszott. Ne higgyék, hogy valami veterán­legenda az, hogy a Hitler-fasiz- mus, mint rendszer, szövetsége­seivel, a reakciós erőkkel együtt a szó szoros értelmében egy új középkor, új barbárság korsza­kával fenyegette Európát és az egész világot. A világhódító útra indult fa­sizmus soha többé nem jön már vissza. Fasiszta törekvések még fognak jelentkezni; a monopol­tőke és a burzsoázia — ha baj­ban van —, semmilyen eszköz­től nem riad vissza. De a fasisz­ta világhatalom és rendszer, mint olyan, a második világhá­ború füzében elégett és megsem­misült. Megmentették tőle az emberiséget azok, akik szembe- szálltak erejével. A Hitler-fasiz- must és szövetségeseit az anti­fasiszta koalíció egyesült erői győzték le. Ehhez a győzelemhez hozzájárultak minden nép leg- öntudatosabb fiai, axik nem nyu­godtak bélé a fasiszta megszál­lásba. a barbárság új korszaká­ba. Mi, kommunisták büszkék Vagyunk arra. hogy a Hitler-fa- sizmus megsemmisítésében a döntő szerepet Lenin országa, a Szovjetunió töltötte be. Tisztelet­tel és hátával emlékezünk a harcra, amelyet a szovjet em­berek, joggal — Nagy Honvédő Háborúnak neveznek. Megvéd- ték hazájukat, s ez a győzelmük világtörténelmi jelentőségű. Büszkék vagyunk arra, hogy a szovjet hadsereg, ameiv szétzúz­ta a fasiszta agresszort, ma is a népek békéjének legfőbb őre és oltalmazója. A világban iehát. amelyet a most felnövő ifjúság örököl elő­deitől, a szocializmus világrend- szerré vált. a gyarmati rendszer széthullott, az imperializmus le­hetőségei korlátozottak és végre eljutott az emberiség oda. hogy egy új világháború megakadá­lyozása reális lehetőséggé vált. A fejlődés objektív (örvényei hatnak, érvényesülnek. Adottak a feltételei annak, hogy a nemze­tek és a népek szabadok legye­nek, s az elnvomoilak és kizsák­mányoltak felemelhessék fejüket, megszabadulhassanak bilincse­iktől. Klasszikusaink azonban megtanítottak bennünket arra is, hogy a szubjektív tényezőknek nem kis szerepük van a jövő alakuláséban. A történeimet emberek csinálják — adott lehe­tőségek és feltételek között. Mi, marxisták, hozzá szoktuk tenni, hogy á néptömegek — s ezek ré­szeként a ma fiataljai is — csi­nálják a történelmet. Európában 31 éve béke Van. s hogy a második világháború után született ifjú nemzedék so­ha meg ne ismerje a háborút, az a tetteken, a munkán, a harcon és az álhatatossigon múlik. Jó­magam optimista vagyok, teljes bizalommal tekintek ifjúságunk, és az emberiség jövője elé. Pártunk, kormányunk világos és következetes külpolitikát foly. tat. Tudják ezt barátaink, ellen­feleink és ellenségeink is. Kom­munista és munkáselveinkből, a magyar nép érdekeiből kiindul­va formáljuk, képviseljük kül­politikánkat. Együtt haladunk a Szovjetuni­óval, szövetségeseinkkel, a Var­sói Szerződés országaival; gazda­sági tevékenységünkben a KGST-országokkal, s teljes és meggyőződéses hívei vagyunk a világ jelenleg létező három nagy forradalmi, áramlata, a szocializ­must építő népek, a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom és a nemzeti szabadságharc erői szoros együttműködésének. Ez a három forradalmi erő együtt támogatja valamennyi békeszerető ember küzdelmét a tartós és igazságos békéért. Tö­retlenül és teljes mértékben szo­lidárisak vagyunk a kapitalista világban küzdő haladó erőkkel és a nemzeti függetlenségért harco­ló népekkel. A Magyar Népköztársaság mindent megtesz a békéért és. a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért. Hajlandók vagyunk az együttműködésre a kapitalista világ minden reálisan és józanul gondolkozó emberével, akit a valóság meggyőzött arról, hogy az emberiségnek nincs más vá­lasztási lehetősége; vagy az atomháború szakadékéba zuhan, vagy megtanulja és gyakorolja a különböző társadalmi rendsze­rű országok békés egymás mel­lett élését, gyümölcsöző együtt­működését. Pártunknak ez a külpolitikai alapállása, kormányunk ezt a külpolitikát folytatja és realizál­ja. Tudom, sok fiatal, amikor kezd a világ dolgaiban eligazod­ni, s megismerkedni történel­münkkel, keserűen állapítja meg, hogy a magyar történelem tele VHn vereségekkel. Elbukott a Rá­kóczi szabadságharc; leverték az 1848—49-es szabadságharcot és polgári forradalmat, az l!)19-es Tanácsköztársaságot. Egy-egy eszmélő középiskolás diák néha fel is kiált: mikor győzünk már egyszer? Aki azonban társadalmi kér­désekkel foglalkozik és némi­képp eligazodik az ideológiában, a politikában, az tudja: népünk tragédiáinak fő oka mindig az Volt, hogy sohasem kedveztek a külső körülmények és a haladás élére álló legjobbakat, az igaz ügy képviselőit mindig elgán­csolták az árulók, az ország haj­dani urai, uralkodó osztályai, amelyek a múlthoz kötötték az ország szekerét. Most Viszont a jövendővel kötöttünk szerződést és nem a múlttal! A haladás útján járó országok közé tarto­zunk, nagy szövetségeseink van­nak, munkánkhoz, harcunkhoz kedvezőek a feltételek, jövőnk biztosított, A nemzetközi munkát, külpo­litikai tevékenységünket illetően tehát elmondhatjuk, hogy ma a világ haladó erői szemében a Magyar Szocialista Munkáspárt­nak, a Magyar Népköztársaság­nak, a szocializmust építő ma­gyar népnek van becsülete. Azt kérem a KISZ-től. a magyar if­júságtól, hogv értékelje, óvja és gyaraoítsa tovább ezt a megbe - csillést, amelyet csal; tisztessé­ges, az egész emberiség érdekei­vel egybeeső politikával vívhat­tunk ki. Ifjúságunk, miként ed­dig, a jövőben is ebben a szel­lemben hallassa szavát a nem­zetközi kérdésekben. Képviselje bátran, önérzetesen és töretlenül a békés egymás mellett élés po­litikáját, internacionalizmusun­kat, megbonthatatlan szolidari­tásunkat a világ haladó erőivel. Ennek adjanak hangot itthon, a mindennapi munkában cs az ün-' nepélyes eseményeken, s a nem­zetközi fórumokon is, ígv a kö­zelgő varsói európai ifjúsági és diáktalálkozón, majd a havannai Világifjúsági Találkozón is. Olyan tiszta és becsületes han­gon beszéljenek ezekről a kérdé­sekről, mint pártunk, kormá­nyunk teszi; folytassák és erő­sítsék azt a küloolitikai vonalat, amelyet hazánk ma kénvisel. Már továbbra is jó ügyet fognak szolgálni — jól! Az ifjúság, ha a jövőbe te­kint, legyen bátor! Fia-tal ko­runkban reményeinkben mi is vakmerőek voltunk. Ma már azonban joggal elmondhatjuk — bár jóslással nem foglalkozunk —, hogy jóra fordul az egész em­beriség sorsa. A világhelyzetéi, a tőkés erőviszonyokat tekintve úgy látjuk, közeledik az az idő, amikor — amint klasszikusaink megfogalmazták — az emberiség a szükségszerűség korszakából a szabadság korszakába léphet. Önökön és a világ egész ha­ladó ifjúságán is múlik, hogy az emberiség belátható Időn belül ebbe az úi szakaszba lépjen és hogy a világon a szabadság, a szocializmus, a béke győzzön. Előre hát, fiatalok! Az MSZMP XI. kongresszusa felmérte az ország helyzetét, megszabta a közvetlen tenniva­lókat és világos távlatokat mu­tatott mindnyájunk számára. Eredményesen befejeztük a IV. ötéves tervet, és — mint a Köz­ponti Bizottság legutóbbi ülé­sén megállapította — megfelelő­en kezdtük az V. ötéves tervet: az év első három hónapjában teljesítettük az 1976. évi népgaz­dasági terv időarányos részét. Az ország politikai helyzete jó. Sokféleképpen bizonyítható, hogy népünk óriási többsége egyetért a párt politikájával, s a fejlett szocialista társadalom építése valóban nemzeti prog­rammá -vált. Elég, ha arra Uta­lunk, hogy a kongresszust köve­tően az országgyűlési választáso­kon az ország lakossága szánté egyhangúlag tett hitet politikánk mellett, s az azt követő hétköz­napokon tetteivel támogatta és támogatja ezt a politikát. És so­rolhatnánk a példákat; néhány nappal ezelőtt a május 1-i ün­nepségek szintén bizonyították népünk egységét, azt, hogy né- jpünk saját programjának vall­ja, szavakkal és tettekkel egy­aránt támogatja a szocializmus építését. Természetesen a nép támoga­tásáért, a mind jobban izmosodó szocialista nemzeti egységért a pártnak és — a maga területén — az ifjúsági szövetségnek is minden nap becsülettel meg kell dolgoznia. De jelenünk bíztató, a hangulat jó, a munka politikai feltételei kedvezőek. Távlati programunk is egyetértésre és támogatásra tatait, és tapaszta­lataink alapján teljes joggal mondhatjuk, hogy a párt a prog- í amnyüalkozatában foglaltakat meg tudja és meg is fogja Va­lósítani. Mindezzel korántsem akarom azt mondani, hogy nincsenek problémáink. Ünnepi alkalmak­kor — amilyen a KI3Z kong­resszusa is —, jó, ha számot ve­tünk a munka eredményeivel, de hétköznap elsősorban a gon­dokkal kell törődnünk, hogy még gyorsabban haladhassunk. A XI. kongresszus, majd a párt Központi Bizottsága ismét felhívta a figyelmet arra. hogy mindenütt és minden tekintetben dolgozzunk hatékonyabban, ja­vítsuk munkánk minőségét. A hatékony és ió minőségű munka további fejlődésünk kulcskérdé­se az élet a gazdasági és n kul­turális éoités minden területén. Ha például a népgazdaságban az összes rendelkezésre álló termelő kapacitást a lehető legjobban hasznosítanánk, óriási megtaka­rításokat érhetnénk el a beruhá­zásokban. Azt hiszem, mindenki megérti, hogv amikor a legkor­szerűbb ipari berendezések csak napi 1,2 műszakban dolgoznak, akkor szinte bűn nehezen előte­remthető összegekkel bővíteni azt a kapacitást, amit még ki sem használunk. Mint köztudott, nálunk szabad munkaerő gyakorlatilag nincs, nem is lesz. A meglevő munka­erővel kell intenzívebben, job­ban és főleg ésszerűbben gazdál­kodnunk. Ne értsék félre, nincs szó arról, hogy térjünk vissza a verejtékezésre, a „kenyérgőzzel” való munkára. A hatékonyabb munkaerőgazdálkodás nem ezt jelenti, hanem a termelés jobb megszervezését, a munkafeltéte­lek javítását és természetesen a munkaidő teljes és lelkiismere­tes kihasználását. Ami az admi­nisztratív munkaerőt illeti, a lét­számfelvételi zárlat az első lé­pése volt annak az intézkedés- sorozatnak. amelynek célja az adminisztárciós munka javítása. Erre nemcsak azért van szükség, mert a túlzott adminisztráció fö­lös munkaerőt köt lé, hanem azért is, mert emögött is megla­pul a bürokrácia. Nagy munkát kell végeznünk a lakásügy, a tömegközlekedés és a közszolgáltatás térén a hely­zet javításáért. Varrnak problé­máink az ifjúságot közelebbről érintő területekén is; még több iskola, tanterem, kollégium meg­felelő kulturális intézmény kel­lene és sok minden más hiányzik még. Időnként a közellátásiján Is adódnak átmeneti problémák részben az Időjárás, részben az irányító munka gyengeségei mi­att. Nagy erőfeszítéseket kell ten­nünk az ország fizetési mérlegé­nek javítására, az export fakó. zására. Ehhez szükség van az ipar termékszervezetének kor­szerűsítésére, s erre meg is van­nak a megfelelő elgondolások. A nemzetközi gazdasági hatá­sok nálunk nagyon erő- teűjesen érződnek. A je­lenlegi viszonyok között ugyanis akkor tudunk zavartalanul dol­gozni, népgazdaságunk akkor tud fejlődni, ha a nemzeti jöve­delem 45 százalékának megfelelő importcikket hozunk be. Fizet­ségként azonban a nemzeti jöve­delem 45 százaléka erejéig ex. portálnunk kell. Ehhez komoly erőfeszítések kellenek. Számí­tunk arra. hogy a reáháruló fel­adatokat mindenki becsülettel megteszi; segíti az ország fizetési mérlegének javítását. Problémáink tehát voltak és vannak is. De ezekre gondolva, azért ne feledjük el, hogy például az ország nemzeti jövedelme 15 év alatt megkétszereződött, s hogy mu már a fejlett, szocialista társadalom építésén dolgozunk. Olyan üzemeink vannak mint a Győri Rába Vagon- és Gépgyár, az Ikarus, a Kőbányai Gyógv- szerárugyár és sZamo, más, ha­sonló ipari üzem; Vannak olyan, mezőgazdasági üzemeink, mint a bábolnai, a nádudvari — és le­hetne még jő néhányat sorolni, amelynek . teljesítményét szíve­sen elfogadnánk országos átlag­nak. Igyekezni is kell, hogy je­lenlegi eredményeik mihama­rabb országos átlaggá váljanak. Dicsekvés nélkül szólhatunk arról Is. hogy a gyógyszerexport­ban Magyarország az egy főre számítolt átlagot tekintve, a vi­lág első országai között van, Eu­rópában Svájc mögött jelenleg a másodikok vagyunk. A fényfor­rások, izzólámpák exportját il­letően is körülbelül hasonló a helyzet. Az autóbusz-exportban hazánk jelentős tényező Európá­ban. Az egy főre jutó gabona- termelésben Magyarország jelen­leg Európában az első helyen áll. Vannak tehát eredményeink, de mindez nem elegendő. Többet kíván tölünk saját programunk, s többet népünk, ifjúságunk, mert gyorsabban szeretne előre­haladni. Márpedig a mi köteles­ségünk a nép ügyének becsületes szolgálata. V&n mire építenünk. Magyar- országon munkáshatalom van, megszűnt az embernek ember ál­tali kizsákmányolása, nemzeti függetlenségünk sérthetetlen, (Folytatás a 3. oldalún)

Next

/
Thumbnails
Contents