Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-08 / 108. szám
Szociálpolitikánk lényege: az ember Szakszervezeti aktívaértekezlet Békéscsabán A Szakszervezetek Megyei Tanácsa május 7-én, tegnap délelőtt Békéscsabán aktívaértekezletet tartott, melyen részt vettek a megye minden részéből a szakszervezeti titkárok, tisztségviselők, s mindazok, akik ■ szociálpolitikai kérdésekkel foglalkoznak. Ott volt Gyulavári Pál, az MSZMP megyei bizottságának titkára és Nagy István, SZMT vezetőtitkár is. Az aktívaértekezletet Bocskai Mihályné SZMT-titkár nyitotta meg, majd Duschek La?osné SZOT-titkár „Szociálpolitikánk időszerű 'kérdései” címmel adott tájékoztatót. A bevezető részben beszélt az MSZMP XI. kongresz- szusának szociálpolitikai határozatáról, valamint arról a fejlődésről, amely e téren az elmúlt években végbement hazánkban. Ezután párhuzamot vont más társadalmi rendszerek — köztük a kapitalista országok — szociálpolitikai helyzete és a mi hazánkban történt intézkedések között. Az összehasonlítás bizonyítja, hogy sok országgal szemben vezető helyen állunk az olyan intézkedésekkel, mint a gyermekgondozási segély bevezetése, a családi pótlék, a nyugdíjrendszer, a táppénz és egyéb juttatás. Elmondotta, hogy tavaly a nemzeti jövedelem 14,7 százalékát, több mint 59 milliárd forintot fordítottunk ilyen célra. Különösen jelentős, hogy ma már az új társadalombiztosítási törvény értelmében a lakosság állampolgári jogon részesülhet egészségügyi ellátásban. A gyermekgondozási segélyt jelenleg 267 ezer kismama veszi igénybe. Ez is a szociálpolitikai helyzet javulását bizonyítja. Beszélt azokról a feladatokról is, amelyek a jövőben még előttünk állnak, elsősorban a családok helyzetének javításáról. A lakásépítés ennek igen fontos része, valamint a gyermekintézmények bővítése, építése. Ebben az ötéves tervben például 75 ezerrel kívánják növelni az óvodai helyek számát és 17 ezerrel a bölcsődeit. Szólt a szabad idő eltöltésének segítéséről, az üdültetés további javításának szükségességéről is, melynek szintén központja a család, az ember. Beszédének befejező részében azokról a lehetőségekről is szólt, melyek még nincsenek kellően kihasználva, s a szakszervezeti aktivisták saját munkaterületükön találhatnak módot ezek felkutatására. , A tanácskozáson több kérdés elhangzott a bérezésről és egyéb témákról. Jó ötleteket kaptak a nőbizottsági tagok Május 6-án délután Békéscsabán, a Szabadság Termelőszövetkezet vendégeként tartotta megbeszélését a Hazafias Népfront városi nőbizottsága. A kibővített tanácskozáson üzemi és termelőszövetkezeti nőbizottsági tagok és vezetők vettek részt, valamint Gyurkó Jánosné, az MSZMP városi bizottságának munkatársa és Gál Jozsefné, a Hazafias Népfront megyei nőbizottságának titkára. A megbeszélésen szó volt a nők helyzetéről, a szolgáltatásról, a gyermekintézmények helyzetéről. A hozzászólásokban sokan elmondták tapasztalataikat hol, melyik munkahelyen milyen intézkedéssel könnyítették a gazdasági vezetők a nők helyzetét. A Volán 3-as számú Vállalatánál például javult az orvosi ellátás, nőgyógyászat, fogászat működik, ezenkívül a nőknek fodrászatot is létesítettek. A Lenin Tsz-ben nők parlamentjét rendeztek, ahol a szövetkezet vezetői részt vettek, s az ott elhangzott problémák nyomán intézkedések is születtek. OFOTÉRT Vállalat 29. sz. Fotó Szaküzlete Békéscsabán árusítással egybekötött ÁRUBEMUTATÓT TART audiovizuális eszközökből május 10—15-ig, Az árucikkek a helyszínen megvásárolhatók, ill. előjegyeztelhetők. KÉSZÜL A HÍD S.vvC Ünnepek után az Endrődi Cipész Szövetkezetben Riport egy beszámoló ürügyén Képek, élmények sorakoznak bennem. Ünneplőbe öltözött emberek, elismerő szavak, Vörös Zászló, oklevélátadás. Április 23-a délután az endrődi cipészeknél. Azóta az ünnepeket szorgos hétköznapok váltották fel, olyanok, amelyeken ez a szép siker is megszületett. Akkor feljegyeztem az elnök szavait és most a betűk, a számok mögött az embert, a munkást, a munkásnőt keresem. Hogyan látják ők a múltat, a jelent és a jövőf? Azonosulva „Míg a III. ötéves tervben 2 millió 287 ezer 940 pár cipőt gyártottunk, a IV, ötéves tervidőszakban 3 millió 898 ezer pár cipő hagyta el korszerű aljazóüzemünket.” — Huszonhat évvel ezélőtt, amikor a szövetkezetbe kerültem, lehettünk vagy hatvanan. Kis munkaasztalokon dolgoztunk, minden munkafolyamatot kézzel csináltunk. Emlékszem. 1952-ben az elnökünk hulladékanyagot hozott Pestről, abból gyártottuk a férficipőket — kezdi a beszélgetést Gyetvai Vendel. — Igen, gyártottuk, mert akkor már bevezettük a szalagrendszert, ami feltétele volt a további fejlődésnek. — Mégis, mi hozta meg az igazi fordulatot a szövetkezet életében? — Talán az 1956-os év, amikor csak női cipők kerültek ki a kezünk alól. Négy év múlva hozzánk csatolták Gyoma, Déva- ványa és Köröslaöány cipész- szövetkezeteit, s a termelés egyre emelkedett. Hatvanhétben jöttek az asszonyok, lányok betanított munkásnak, a tanulók, hogy ne legyen ba) a szakmunkás-utánpótlással sem. Azután új telephely, mozgó, automata szalag és a IV. ötéves tervben a termelés párban kifejezve 70,4 százalékkal nőtt. — Mit jelent a változás önnek személy szerint? —• Mit mondjak? Kezdetben 820 forintot kerestem havonta, most pedig 15,50 forintot kapok egy órára. Aztán tagja vagyok a pártvezetőségnek, a szövetkezeti felügyelő bizottságnak. Meghallgatnak, adnak a szavamra. Mondhatnám úgy is: azonosultam a szövetkezettel, szinte el sem tudnám képzelni magam e kollektíva nélkül. Biztonságban „A munkabéren, a nyereségrészesedésen kívül tagságunk szociális, kulturális igényeit is igyekszünk kielégíteni... Az elmúlt öt évben több olyan intézkedést tettünk, amely javította a dolgozó nők élet- és munka- körülményeit.” Cserenyecz Jánosné törékeny, szőke fiatalasszony. Hatvannégyben jött a szövetkezetbe, cipőfelsőrész-készítő tanulónak. Egy hatéves kislánya van. — Bizony, annak idején nem volt, könnyű bejutni a cipész szakmába. Én a martfűi cipőgyárba jelentkeztem, de nem vettek fel. Nem, nem bántam meg, átlagosan megkeresem a 2700 forintot havonta. Persze, keményen meg kell dolgozni érte, hiszen gyorsak ezek a gépek, egy műszak alatt 200 pár lábbeli felsőrészét készítem el. — Akkor elfárad nyolc óra alatt? — Nem túlságosan. Nyugalmat, biztonságot ad az a tény, hogy a kislányom jó helyen van az óvodában. Itt az egyműszakos szalagon zömében kisgyermekes anyák dolgoznak reggel 8-tól délután 4 óráig. Ha elgondolom mennyivel könnyebb, mint amikor reggel 6 órára kellett bejárni. Egyébként a férjem is itt dolgozik a szövetkezetben, a Kossuth-brigádban. Éretten „A szocialista brigádok tagjai politikai érettségről, a szövetkezet iránti hűségről tettek tanúbizonyságot.” Szakmunkás. 31 éves, a 12 tagú ezüstjelvényes Kossuth Szocialista Brigád vezetője. Jövőre végez a szakmunkások középiskolájában. Tizenhat éve dolgozik a szövetkezetben, egy 6 éves kisfiú apukája. Szonda Istvánnak hívják. — A brigádban a legfiatalabb ember 30, a legidősebb pedig 50 éves — mondja és mindjárt meg is magyarázza ennek az előnyét. — Érettek, van önálló véleményük, könnyebb velük bánni, mintha fiatalabbak lennének. Meghatározó a munkánk az üzemben, ha az előkészítők nem jól dolgoznak, az kihat az egész gyártási folyamat menetére. Tavaly nyáron költöztünk ide, az új telephelyre, s termelésünk 50 százalékkal emelkedett. — Pontos ez a szám? — Jól hallotta — mondja, s elmosolyodik. — A brigádtagok mindegyike a törzsgárdához tartozik. Négy szak- és nyolc betanított munkásunk van. A fizetés? Átlagban megvan a 3— 3,5 ezer forint. — Az ünnepi közgyűlésen egyhangúlag csatlakoztak az Ikarus gyár által meghirdetett öt évre szóló munkaversenyhez. Mi történt azóta? — Részletesen ki lett dolgozva a vállalás. Ennek az a lényege, hogy ebben a tervidőszakban az előzőhöz képest 60 százalékkal növeljük a termelést. Így 1976-tól 80-ig 6,2 millió pár cipőt gyártunk, a szocialista országokba pedig 60 százalékkal több cipőt szállítunk, mint a IV. ötéves tervben. Ugyanakkor növeljük a tőkés exportot és a hazai piacra is több cipő kerül, mint az előző tervciklusban. — Meg tudják ezeket valósítani? — Én hiszek benne. Kell az, hogy mindig jobbat, többet, tökéletesebbet adjon az ember. Lássa munkája lényegét, értékét, akkor az eredmény sem marad el. Távlatok „Áz V. ötéves tervben az a feladatunk, hogy termelésünket az erőforrások, a rejtett tartalékok feltárásával tovább növeljük. Ebben a munkában számítunk a fiatalokra, az ifjú kommunistákra.” Majoros Máriának az a dolga, hogy a szalagról lekerült hibás cipőket megjavítsa. Gyo- mán érettségizett a gimnázium, ban politechnikai szakon 1967- ben. Azóta van a szövetkezetben. A 26 tagot számláló egyik KISZ-alapszervezet titkára. A Marxista—Leninista Esti Egyetem másodéves hallgatója. Küldött volt az ifjú kommunisták megyei értekezletén. — Felszólalt? — Sajnos nem jutott rá idő. Hogy mit mondtam volna el? Például azt, hogy nálunk a szakmunkástanulók nagyobb törődést érdemelnének. Lelkesek, lehet rájuk számítani. Csak jobban össze kell fogni őket. A másik dolog pedig a fiatalok politikai nevelése. Ma már nem elég az, hogy elolvasom az újságot, megnézem a televíziót. Több szükséges. Értőn, meggyőzően kell tudni politizálni. — Mivel tudják segíteni a fiatalok a szövetkezet elöbbre- haladását? — A mindennapi jó munka mellett különböző vállalásokkal. Négy ifjúsági brigádot alakítottunk és elhatároztuk, hogy 1976- ban 10 ezer pár cipőt készítünk a gyártásból visszamaradt anyagból, amely tulajdonképpen megtakarítást jelent a szövetkezetnek. * * * Munkások, munkásnők. Fiatalok. idősebbek. Csupán négyen szólaltak meg határozottan, halkan, szégyenlősen, de egy véleményen. Ilyenek sokan élnek közöttünk.., Seres Sándor A pósteleki tomapark felé ve* zető úton jelzőtábla figyelmeztet, hogy zsákutca. Azért vált szükségessé a tábla elhelyezése, mert az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság csongrádi szakaszmérnökség dolgozói hozzákezdtek a régi helyén egy új híd építéséhez. A vasbetonból készült új híd 20 tonna teherbírású és hamarosan átadják a közúti forgalomnak. Fotó: Béla Ottó Dr. Romany Pál sajtótájékoztatója A mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az erdészet és a faipar fejlesztésének időszerű kérdéseiről tájékoztatta pénteken a Parlamentben az újságírókat dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, aki elmondotta: Az ötödik ötéves tervben évenként átlagosan 3,4 százalékkal nő a mezőgazdasági és 5,2 százalékkal az élelmiszer- ipari termelés. A fejlesztésnél a kiemelt célok megvalósítására koncentrálják az erőket. Alapelv, hogy a beruházások a lehető legrövidebb idő alatt valósuljanak meg. A beruházóknak ugyanakkor azokat a célokat kell kiválasztaniuk, amelyek megfelelnek a népgazdaság és az üzemi érdekeknek egyaránt. El kell kerülni azt a korábbi hely-' télén gyakorlatot, amikor sok beruházást egy időben kezdtek meg, és ez széles körben visszavetette a fejlesztést, veszélyeztette a programok sikerét. Kiemelt fontosságú, a következő évben a hús- és a tejtermelés, valamint a zöldség- és gyümölcstermesztés fejlesztése. Ezekre a célokra irányozták elő az építési és telepítési beruházások mintegy 60 százalékát. (MTI) Színházi beszélgetés az ifjúsági házban A békéscsabai ifjúsági ház színházbarátok klubjában rendszeresen találkoznak a megye művészeivel. Legutóbb Sík Ferenc érdemes művészt, a Pécsi Nemzeti Színház főrendezőjét, a Gyulai Várszínház művészeti vezetőjét látták vendégül. A meghívott, aki Békéscsaba szülötte, szívesen válaszolt a klubtagok kérdéseire, ismertetve színházi törekvéseit. A beszélgetésen ezúttal részt vettek a fiatal pedagógusok klubjának tagjai is. 5 mJgSMSSm, 1n76. MÁJUS *,
