Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-07 / 107. szám

Fórum Békéscsabán A lakosság kérdez, a város vezetői válaszolnak Létszámgondok Áz intézkedések megszülettek Békéscsabának ma mintegy 63 ezer lakosa és 3 ezer ideiglene­sen bejelentett lakója van. Ezen­kívül 10 ezren járnak be mun­kára és ugyanennyien különbö­ző ügyek intézésére. A város­ban 41 ezer munkahely van, az iparban 22 ezren dolgoznak. Felügyelet és irányítás szem­pontjából ide tartozik öt város- környéki község is, ahol 25 ezer ember él. Békéscsaba felsőfokú központ, j Az V. ötéves tervidőszakban (januártól) fejlesztésre másfél milliárd forint áll a városi ta­nács rendelkezésére. (Ennek az összegnek a felhasználását a kö­zeljövőben részletesen ismertet­jük „Ilyen gazdag még nem volt a város” — mondotta Araczki János, a városi tanács elnöke a Hazafias Népfront II. kerületi bizottsága és a II. kerületi párt- ala pszervezet vezetősége által szervezett fórumon, amelyen a kerület lakossága találkozott a város vezetőivel, köztük dr. Be­csei Józseffel, a városi pártbi­zottság titkárával. A tanácselnök szavait, mely­ben a város jövőbeni nagy fej­lesztési elképzeléseit ismertette, örömmel vették tudomásul a fórum résztvevői. Bizonyára en­nek tulajdonítható, hogy a be­szélgetés három óra hosszat tar­tott, közben sok-sok kérdés és javaslat hangzott el. Ezeknek egy részét a következőkben — a válaszokkal együtt — ismer­tetjük. ívérdés: Miért helyezik át a városközpontot a Jókai utca környékére? Válasz: Tulajdonképpen nem áthelyezés, hanem megnövelés lesz. A megyeközpontban új in­tézményekre van szükség, ame­lyeket a Körös-partra bezsúfol­ni nem lehet. A Körös-parti épületek nem is megfelelőek ilyen célokra. A kijelölt új hely közel van a vasútállomáshoz és a jövendőbeli buszpályaudvar­hoz, ami megkönnyíti a vidékről érkezők ügyeinek intézését. Kérdés; Nem tervezik a Ku- lich Gyula-lakótelepi orvosi ren­delő bővítését? Válasz: Egyelőre nem. Később egészségügyi decentrumot létesí­tenek az új városközpontban, ami csökkenti a lakótelepi or­vosi rendelő betegforgalmát. Kérdés: A Kulich Gyula-lakó­telepen nincs olyan helyük a „tizenéveseknek” ahol szórakoz­hatnak, művelődhetnek, a kiseb­beknek nincs lehetőségük a já­tékra, sportra. Mi a megoldási lehetőség? Válasz: Az V. ötéves tervidő­szak végén a Bizományi Áruház az ifjúság kulturális komplexu­ma lesz. A gyerekeknek a zöld­területet a dohánybeváltó he­lyén bővíteni fogják. Gará­zsok is épülnek majd ott, me­lyeknek a tetőzetén megfelelő kiképzéssel játszóteret létesíte­nek. Szemben, a Volán telepé­nek a helyén óvoda, bölcsőde épül és zöldterületet is kialakí- 1 tanak. Zöldterület lesz a Békés megyei Állami Építőipari Válla­lat IUésházi és Trefort utca ál­tal határolt telepének a helyén is. Kérdés: Sok kárt okoznak a rongálok. Milyen lehetőség van a lakóbizottságok hatáskörének, a bővítésére? Válasz: Tegyenek bejelentést az igazgatási osztálynak. A ta­nács önkéntes környezetvédelmi őrök szervezésével is igyekszik gátat szabni a károkozásnak. A lakosság is tartsa kötelességének a megelőzést. Kérdés: Néhol eléggé távol vannak az élelmiszerboltok az új lakóteleptől és az áruellátás sem kifogástalan. Mit tesz a ta­nács? Válasz: A Jókai és a Petőfi utcában majd ABC-áruház léte­sül. A boltok áruval való ellátá­sáról a tanács hamarosan meg­beszélést tart az élelmiszerkis­kereskedelmi és a húsipari vál­lalattal, valamint az ÁFÉSZ-szel és a MÉK-kel. Kérdés: A Tanácsköztársaság úti (19-esek terénél lévő) gar­zonház előtt nagy a pocsolya és a rendetlenség. Mikor hozzák rendbe a környéket? Válasz: Erre már készül a terv. Az Álmos utcában út és járda lesz, elkészül a járda a Tanácsköztársaság útján is. Kérdés: Lesz-e nyugdíjasok háza? Válasz: Az a terv, hogy a Ta­nácsköztársaság útján és a Tre­fort utca sarkán most épülő garzonház első és második szintjén idős, egyedülállóknak vagy nyugdíjas házaspároknak indokolt esetben lakást biztosíta­nak. A felsőbb szinten nővér- szállás lesz, s az ápolónők majd segítséget nyújtanak azoknak, akik arra rászorulnak. Amint azt szombati számunk­ban hírül adtuk, Bárdos Lajos Kossuth-díjas zeneszerző május 2-án, vasárnap az eleki általá­nos iskola és gimnázium ének­karának meghívására Elekre lá­togatott, ahol a gimnázium ének­kara az orosházi Madrigál-kó­russal közösen anyák napi ün­nepi hangversenyt adott. A hangversenyt megelőzően, Bárdos Lajos megyénk kórusve­zetői számára előadást tartott: „Hogyan vezetek kórust?” cím­mel. A hallgatók nagyszerű ke­resztmetszetét kaphatták annak, hogyan lesz a holt kottafejekből élő. eleven zenemű azon a na­gyon nehéz hangszeren, melyet kórusak neveznek. A kórusve­zetés legérdekesebb problémáit Kérdés: Mikor rendezik a Derkovits-soron a patyolat mű­szaki telepe környékét? Válasz: A telep épületeit ha­marosan lebontják. A környező rész 'egyelőre marad. Később szalagház épül majd a DÉMÁSZ telepe helyén és egy kis teret is kialakítanak. Kérdés; Mikor tüntetik el a Tanácsköztársaság útján lévő ABC-áruház feletti lakások er­kélyeit tartó ácsolatot? Válasz: Még az idén. A tanács megelőlegezi azt a költséget, amelybe az erkélyek megerősí­tése vagy lebontása kerül és — a vizsgálat befejezése után — a tervezővel vagy az építővel visz- sza térítteti. Kérdés: Mikor rendezik a Hu. nyadi tér környékét? Válasz; Várhatóan csak 1 áfái­ban. A Megyei Művelődési Köz­pont épülete megmarad, a Hu­nyadi tér és az Irányi utca kö­zötti területen pedig zöldterület­tel körülvéve központi gépkocsi­parkírozó hely lesz. Kérdés: A Békéscsaba című tájékoztató (újság) nagyon hi­ányzik. Mikor jelenik meg új­ra? Válasz: A tanács ismételten kérte az engedélyezését, remél­hető, hogy hamarosan meg is kapja. * * * A fórumon elhangzott és a közérdeklődésre leginkább szá­mot tartó kérdéseket és válaszo­kat ismertettük. De minden ál­lampolgárnak lehetősége van arra. hogy az ügyfélfogadási napokon az üzemekben, tanács­tagi fogadóórákon, a város veze. tőinek fogadónapján a kerüle­tekben és a tanácsnál, valamint az országgyűlési képviselőnek is elmondja véleményét, javasla­tát vagy tájékoztatást, felvilágo­sítást kérjen. Pásztor Béla vetette fel az előadás, egészen a kezdetektől elindulva, logikus építkezéssel addig a pontig, amíg a kórusmű előadásra kész állapotba kerül. A hallásfejlesz­tés apró mozzanataitól a hallga­tóság elé tárható közös éneklé­sig a nagy mester mindenkit magával ragadó, sodró lendüle­tű előadásában képet nyújtott a korszerű kórusvezetés időszerű problémáiról. Az előadás után következett az orosházi Madri­gál kórus és az eleki gimná­zium énekkarának közös ünnepi hangversenye. A .zsúfolásig meg­telt terembe lépő Bárdos Lajost, a közönség és a jelenlévő kóru­sok hatalmas lelkesedéssel kö­szöntötték. A két kórus, közös nyitószámként Liszt: Magyar Ünnepi Dalát adta elő, majd Csonka Barna Liszt: Desz-dúr hangverseny-etűdjének kitűnő tolmácsolásával lepte meg a kö­zönséget. Az elekiek Kodály-mű- veket énekeltek, a Madrigál kó­rus Szokolay: Miniatűr kantá­tájával aratott sikert. A szünetet követően az eleki gimnázium énekkara tíz Bárdos-mű tolmá­csolásával folytatta műsorát. Befejezésül a két kórus előadá­sában Bárdos: Láng és Fény című monumentális kánonja hangzott el a szerző vezényleté­vel. A közönség helyéről felállva, hosszú. percekig tartó vastapssal köszöntötte Kossuth-díjas zene­szerzőnket B. A. A lig másfél hónapja annak, hogy — jórészt vállala­toknál dolgozó — mun­kaügyi szakemberekkel beszél­gettem. A téma ugyan a fővá­ros ielenleg'i és még inkább a közeljövőben várható munkaerő- helyzete volt, ám a szakemberek megállapításai, véleményei nyu­godtan általánosíthatók. Már csak azért is, mert szabad mun­kaerő gyakorlatilag sehol sincs, s az ezzel kapcsolatos gondok mindenhol egyformán súlyosak. A beszélgetések során többek között kiderült, hogy az elmúlt 5 évben Budapestről, pontosabban a fővárosi üzemekből eltűnt 22 ezer munkavállaló. Senki sem tudja pontosan, hova lettek, a szakembereknek csak feltétele­zéseik vannak. Például: a fővá­rosba bejárók számának stagná­lása mellett, évről évre emelke­dik a kijárók száma, tehát akik Budapesten laknak, de nem a fővárosban vállalnak munkát. A gyakorló munkaügyisek eb­ből gondolkodás nélkül azt a következetetést vonják le, hogy még mindig túl vonzó munkahe­lyek a termelőszövetkezetek melléküzemei. Érvelésüket konk­rét példákkal támasztják alá, mert nem ritka eset. hogy egy- egy gyárból komplett brigádok lépnek ki és tűnnek fel valame­lyik tsz ipari üzemecskéjében. Messzire vezetne annak boncol­gatása, hogy mennyire kárhoz­tathatok ezért a szóbanforgó em­berek, brigádok (végtére is lé­nyegesen magasabb keresethez juthatnak), mennyire a termelő- szövetkezetek (amelyek mellék­üzemei éppen a nagyipar meg­rendelései miatt létezhetnek), és mennyire az a gazdálkodási kör­nyezet, amelyben végül is ez a helyzet kialakult. Egyelőre — mint említettem — a szakembe­rek sem tudnak számot adni az „eltűntekről”, de az eset — mint minden munkaerőgazdálkodás­sal kapcsolatos anomália — újabb érv azok kezében, akik minden lehető eszközzel meggá­tolnák a mukaerő fluktuációt. Az említett beszélgetésen el is hangzott, hogy amíg nem tud­juk radikálisan csökkenteni (akár szigorú adminisztratív in­tézkedésekkel is) a fluktuációt, addig számolni kell a vállalatok egyre növekvő munkaerőkeres­letével, végeredményben az ea.y- re feszültebb munkaerőhelyzet­tel. .Nos, az intézkedések megszü­lettek, megjelentek és július 1" től érvénybe lépnek. Lényegük: azok, akik munkaviszonyban Mint arról már beszámoltunk, hogy az Elnöki Tanács határo­zata értelmében Békéscsabán az 1-es számú országgyűlési vá­lasztókerületben május 23-án országgyűlési képviselőt válasz­tanak. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága úgy határozott, hogy ezzel egyidőben a megyé­ben megüresedett 12 tanácstagi hely betöltésére az időközi he­lyi tanárstagválasztást az or­szággyűlési képviselő-választás­sal egyidejűleg 1976. május 23- án tartják meg. A tanácstag jelölésében és megválasztásában érdekelt vá­lasztópolgárok tájékoztatására közöljük a megüresedett ta­nácstagi helyeket. így Békéscsa­ba 83., Elek 14., 50., Kétegyhá- za 27., 32., Kötegyán 2., Hunya 20., Bucsa 17., Körösújfalu 9., Zsadány 6., Mezőberény 10. és állnak, semmilyen módszerrel nem toborozhatok. Azok pedig, akik munkakönyvükben „kilé­pett” bejegyzéssel vándoroltak munkahelyről munkahelyre, kö­telező munkaerőirányítás alá es­nek. Ez vonatkozik azokra is, akik egy éven belül háromszor mondtak fel. Biztos, hogy akár­csak a létszámstoprendeletnek, a kőtelező munkaerőközvetítés elrendelésének sem lesz osztat­lan közönségsikere. Hiszen, akik eddig a munkahelyek kö­zötti körforgással tornáztatták magasabbra a bérüket, azoknak ez a lehetőség most megszűnik. De gyanítom, hogy — különö­sen kezdetben — a munkáltatók sem fogadják egyértelmű lelke­sedéssel az intézkedéseket, lé­vén, hogy ez esetben a munkál­tatók lehetőségeinek — létszám- gyarapítási lehetőségeinek! — megnyirbálásáról van szó. Fölösleges lenne fölmelegíte­ni a létszámstoprendelet kap­csán lábrakapott vitát a vállalati önállóságról. Fölösleges ez már csak azért is, mert a létszám­gondok megoldásának, a mérték­telen fluktuáció csökkentésének valóban lennének egyéb módsze­rei is. mint az efféle adminiszt­ratív beavatkozás., De senki se feledje: hosszú éveken át fi­gyelmeztetések, irányelvek, át­tételes és kevésbé közvetett sza­bályozók, ösztönzők jelentek meg azzal a céllal, hogy valame­lyest normalizálódjék a munka­erőhelyzet és sajnos, eredmény­telenül, hatástalanul. Ugyanak­kor szakmák bénultak meg a munkaerőhiány miatt, gyárak és iparágak jutottak rendkívül ne­héz helyzetbe, és évről évre emelkedett a csak milliárdokkal mérhető anyagi kár, amit a meg­állíthatatlannak látszó fluktuá­ció okozott. P ersze: minden intézkedés­nek meg vannak a maga veszélyei és aligha vár­ható, most majd egy csapásra megoldódnak a munkaerőgon­dok. Különösen akkor nem, ha változatlanul nem jutunk el azokhoz az egyéb konzekvenci­ákhoz — például a vállalati bér­politikában és bérezési gyakor­latban, a normális munkavégzés megannyi feltételeinek megte­remtésében —, tehát azokhoz a következtetésekhez, amelyek gyakorlati megvalósítása nélkül ez a rendelet is csak egy lesz a többi, mérsékelt hatású és — esetenként, alkalmanként netán visszájára is forduló intézkedé­sek között. Vértes Csaba Gerla 4-es számú választókerü­letében. Ezekben a kerületekben megkezdődtek az előkészületek és a jelölőgyűlések. Új építőipari gépet mutatnak be Az Építőipari Tudományos Egyesület (ÉTÉ) Békés megyei Csoportja, a Gépipari Tudomá­nyos Egyesület, valamint a Bé­kés megyei Állami Építőipari Vállalat (ÁÉV) közös rendezésé- i ben május 11-én bemutatnak | egy svéd gyártmányú betonvá- j kuumozó és dermesztő berende­zést, amelynek segítségével fő­ként a munka minősége jelen­tősen javítható Délután 1 óra­kor az ÁÉV központjában elő­adás lesz, majd a poligon üzem­ben a berendezést működés köz­ben láthatják az érdeklődök. Nevelőotthonok találkozója Gyula-Remetén A gyula-remetei általános is- i kólában és nevelőotthonban május 25-én a megyei nevelő- . otthonok nagyszabású találkozó- | jára kerül sor. A vendéglátók az ünnepi eseményre a batto- ! r.yai, az eleki. a dévaványai és a fáspusztai testvér néveiőotl­3 BácsMicra^-r­** 1976. MÁJUS 7. ! honok pajtásait várják. A talál­kozó programjában kulturális és sportvetélkedők is szerepelnek. A nevelőotthon kis lakói úgy határoztak, hogy — mire az ün­nepségre- sor kerül — csinosít- j ják, széppé varázsoljak kör­nyezetüket. Az újonnan épült modern, valamint a régi neve­lőotthon előtti udvarrészt ma­guk tisztítják meg az építkezés­ből visszamaradt hulladékoktól, elegyengetik a földet és park- J szerűen salakutakat létesítenek. ­■■ -i i i. i i i . -1. .. Anyák napi kórushangverseny Eleken Időközi helyi tanácstag­választások megyénkben

Next

/
Thumbnails
Contents