Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-01 / 103. szám

Mérlegen: fiiidi fiúk - bányászok lesznek A szénbányászat fejlesztése továbbra is fontos népgazdasá­gi érdek. Egyaránt szolgálja ha­zánk s megyénk egyre növek­vő energiaszükségletének kielé­gítését. Az oroszlányi 312-es számú szakmunkásképző inté­zetben — évekig tartó szünet után — újra elkezdődött a szak­munkásképzés. Tanulnak itt Bé­kés megyei fiatalok is, akik e nehéz, de szép szakmát válasz­tották. A Békés megyei tanu­lók munkájáról, előmeneteléről, a beiskolázás mikéntjéről és le­hetőségeiről beszélgettünk Lász­ló Józseffel, az oroszlányi szén­bányák Békés megyei szerve­zőjével. — Mint tudjuk Békés me­gyei fiatalok is tanulnak ezen az iskolán. Hogyan állják a „sarat" ezek a fiatalok? — Igen, több Békés megyei fiatal fiú tanul a szakmunkás- képzőben. Tegyük hozzá, szor­galommal és jó eredménnyel. Mondhatom ezt azért is, mert közvetlen kapcsolatba vagyok velük, ismerem nevelőiknek ró­luk alkotott véleményét, ha szükséges korholom, biztatom vagy dicsérem őket.^ Jóleső ér­zéssel közlöm, hogy az utóbbi időben inkább á dicséret jár ki. Hajdú Lajos tanuló Gyuláról jött. ö az évfolyam legjobb ta­nulója. Kezdettől fogva a diák­tanács tagja, s nemrég válasz­totta KISZ-titkárává az első Az „újsüttetű” KISZ-titkár: Hajdú Lajos évfolyam. Varga Árpád, a sző-- ke mezóberényi fiú szerény. Ügymond nem szeret szerepel­ni. Ennek ellenére szobatársai bizalmivá választották. Van is rend és tisztaság. Elismerésül írásbeli dicséretet kapott. Fo­gaihoz veri a garast, s eddig 3 ezer forintot gyűjtött össze ta­karékba. Meg kell említenem a „sarkadi triót”. Muszka Márton, Bondár József és a kis Pándi Pista Sarkadról jöttek. Pistát az özvegy édesanyja nehéz szívvel engedte el. S a három fiút mind­három édesanya elkísérte Orosz­lányba. Az ott látottak után megnyugodva tértek haza. Ag­godalomra azóta sincs ok. Ezek a fiúk a 7. osztály elvégzése után kerültek a szakmunkás- képző intézetbe és most a dol­gozók esti iskolájában fejezik be az általános iskola 8. osz­tályát, párhuzamosan a szak­munkásképzéssel. Nincs tehát könnyű dolguk, de — a kérdésre is utalva — állják a „sarat” becsülettel. — A következő tafiévre mi­lyen kilátások vannak? Milyen módon ismerkedhet meg az al­földi fiatal az e tájon ismeret­len szakmával? — Szervező munkánkat — mi­vel a vájár és bányaelektro- lakatos szakmákra a beiskolázás népgazdasági érdeket szolgál — jelentősen segíti a Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó In­tézet is. Együttesen és külön- külön is folytatjuk ezt a mun­kát. Filmvetítéssel, tablókiállí­tásokkal tesszük szemléltetövé a bányász szakmát. A pályavá­lasztási intézettel Békéscsaba, Orosháza és Gyula kivételével a megye minden nagyobb isko­lájában tartottunk pályaválasz­tási foglalkozásokat. December­ben és februárban tanulmányi kirándulást szerveztünk Orosz­lányba, Békés megyéből 81 fiú és 17 pedagógus jött el. Utána élményekben gazdagon tértek haza azzal a fogadkozással, hogy biztos Oroszlányba jön­nek tanulni. — Hogyan váltak i'alóra a fogadkozások? Hányadán áll a beiskolázás? Mert mint hírlik áp­rilis 1-ig csak 15-en jelentkeztek a megyéből. Mi az oka ennek? — Az iskolákat végigjárva kiderült, hogy a tanulók több­sége nem változtatta meg elha­tározását, hanem a szülők dön­töttek úgy az utolsó napokban, hogy nem engedik gyermekei­ket erre a szakmára. — Mi ennek a magyarázata? — ügy vélem az emberek többségének a bánya veszélyei­ről túlzott elképzelései vannak. Nem mentes ettől a pedagógu­sok jó része sem. Pedig a bá­nyászatot az országos statiszti­ka tanulsága szerint — a bal­A Békés megyei Tanács 3. sz. Sütőipari Vállalata, Gyula felvesz belső ellenőrt Szükséges képesítési szint — mérlegképes könyvelő vagy ennél magasabb számviteli képesítés. Személyes «jelentkezés a vállalat Gyula, Petőfi Sándor tér 2. sz. alatti irodájában. esetek szempontjából megelő­zik olyan ágazatok, mint a köz­lekedés, az építőipar, sőt a me­zőgazdaság is. Ennek ellenére egyetlen szülőben sem vető, k fel az a gondolat, hogy veszé­lyesség miatt az utóbb felsorolt ágazatokba ne engedjék el fiai­kat. A szobabizalmi: Varga Árpád — Mégis mit lehet ezek után tenni? — Véleményem szerint a fiúk megnyerésén túl a szülők meg­nyerése is elsőrendű feladat. Hiszen ha a szülők megismerik az oroszlányi bányákat, akkor könnyebb szívvel engedik el gyermekeiket. Kibontakozóban van most egy mozgalom Bé­késben, amely az iskolák és a bányaüzemek szorosabb kap­csolatán alapul. A nagy­szénási és a sarkad- keresztúri iskolák kezdeménye­zésére tanulmányi kiránduláso­kat szerveznének Oroszlányra az érdeklődő fiúk, pedagógusok és a szülők közös részvételével. Ügy érezzük, ez a kezdeménye­zés nagy jelentőségű az iskola, a leendő tanulók, a bányászat számára, sőt nagyszerűen beil­leszkedik a hazai turizmus, az Ismerd meg hazádat mozgalom keretébe. Tehát követendő pél­da valamennyi iskola számára. — Meddig lehet az intézetbe jelentkezni és mik a felvétel követelményei? — A jelentkezési határidő szeptember 1. Várjuk az olyan fiúk jelentkezését, akiket a me­gye más szakmunkásképző in­tézeteibe nem vettek fel, vagy még nem jelentkeztek tovább­tanulásra. Várjuk a jelentkezést a bányaelektro-lakatos szak­mára. Ez a legszebb szakmák egyike., Egyesíti a lakatosi, vil­lanyszerelői, bányagépkezel é*i és -javítási ismereteket. Ezt megközelítően hasonló szakmá­ra Békés megyében csak kö­zépiskolai végzettséggel lehet jelentkezni. Erre a szakmára azokat a fiatalokat várjuk, aki­ket a középiskolába közepes ta­nulmányi eredményük miatt nem vettek fel. A vájár szak­mára se jelentkezzenek azonban azok a fiata­lok, akiknek gyenge a ta­nulmányi eredményük, mert nagyon nehéz elméleti és gya­korlati ismereteket kell elsajá­títani. A ma vájárai ugyanis szinte mindannyian gépekkel dolgoznak. Ezért az elmúlt év­ben indult vájárképzés során a tanulók már bányavonatkozású villanyszerelői, illetve lakatosi ismereteket is elsajátítanak, hogy az előforduló üzemzava­rokat ők maguk is el tudják hárítani. A szervezést tovább folytat­juk, bízva abban, hogy mind több Békés megyei fiatal köt barátságot e népgazdaságilag fontos, mindenki által megbe­csült szakmával — fejezte be a beszélgetést László József elv­társ. —d— 1876. MÁJUS L Forradalmi ifjúsági naook. 1976 B KISZ immár több, mint I másfél évtizedes hagyománya, hogy három nagy tavaszi év­fordulónkról a forradalmi ifjú­sági napok keretében emlékezik meg. E rendezvények elsődle­ges feladata, hogy tudatosítsa és elmélyítse a fiatalokban az 1348-as polgári demokratikus forradalom és szabadságharc, a Tanácsköztársaság és felszaba­dulásunk ünnepének történel­mi és politikai egymásraépült- ségét, egységét A forradalmi ifjúsági napok rendezvényei ugyanakkor ha­tékonyan szolgálják az aktuális társadalmi és ifjúságpolitikai célokra való mozgósítást. Ebben az évben ilyen időszerű kérdés az MSZMP XI. kongresszusa, az V. ötéves terv feladatainak megvalósítása volt. Feladatul tűztük ki, hogy fenntartsuk és tovább fokozzuk azt a politikai aktivitást, amely a XI. kong­resszussal indult majd folyta­tódott a szakszervezetek kong­resszusaival. A FIN-programok az ifjúság többségének cselekvő részvételé­vel bonyolódtak le. Sikerült megvalósítanunk, hogy a KISZ- tagsággal karöltve a szerveze­ten kívüli fiatalok is munkával, társadalmi munkaakciókkal ké­szüljenek ifjúsági szövetségünk közelgő IX. kongresszusára. Rendezvényeinken minden eddi­ginél több úttörő- és kisdobos­pajtás vett részt, ezzel is erő­sítve a kommunista ifjúsági mozgalom egységének ügyét. A KISZ tevékenységének alapvető színtere az alapszer­vezetek munkája. Ez a tény jól tükröződött a forradalmi ifjú­sági napok idején is. Megvaló­sult az a törekvésünk, hogy a nagy tömegeket megmozgató, úgynevezett látványos rendez­vények helyett a fiatalok kol­lektívái közös tervezéssel, szer­vezéssel és lebonyolítással em­lékezzenek meg történelmünk márciusi eseményeiről. Ebben az évben több helyen került sor a három nemzedok találkozói­ra, amelyeken a meghívott párt­ós munkásmozgalmi veteránok, párt-, állami és gazdasági veze­tők átadták életük gazdag ta­pasztalatait a felnövekvő nem­zedéknek. Tartalmas eszmecsere bon­takozott ki azokon a vitákon, amelyeken a forradalmiság, szó- , cialista hazafiság és proletár internacionalizmus témája sze­repelt. A fiatalok kedvezően fo­gadlak, hogy a viták vezetésé­re sok helyen vállalkoztak párt­éi tömegszervezeti vezetők, né­hány középfokú iskolában pe­dig kommunista szülök is. A vi­tákban a résztvevők hangsúlyoz­ták, hogy a KISZ kommunista, politikai jellegének erősítése egvet jelent azzal, hogy minden egyes KISZ-tagr.ak elkötelezett­séget kell éreznie pártunk po­litikájának megvalósításáért. Megfogalmazták — és gyakorlati példákkal támasztották alá —, hogy ma az az alapvető köte­lessége az ifjúkommunistáknak, hogy példamutatóan helytállja­nak a munkában, a tanulásban és cselekvő.*i vegyenek részt a közéletben. Többen a viták so­rán döbbentek rá arra, hogy ijem a romantikus forradalmi- ságban van az igazi erő, hanem a mindennapok forradalmísága- ban. A viták tapasztalatai azt mutatják, hogy a KISZ-tagok 1 öbbsége helyesen és reálisan értelmezi a ma forradalmisá- gát, jelentőségét a fejlett szo- , cialista társadalom építésében. Az alapszervezeti programok színvonalának növekedésével párhuzamosán pozitív jelenség az, hogy a községi és üzemi rendezvények többsége is az alapszervezetek kezdeményezé­sére és összehangolt munkájá­ra épült. A községi KlSZ-bizott- sáfiok főként sz-abad idős (kul­turális es sport) programokat szerveztek. Érdekes és újszerű kezdeményezés volt a gyulai KISZ-alapszervezetek „vállalati turmix” elnevezésű összejövete­le, ahol a KISZ-vezetők bemu­tatták egymásnak munkahelyei­ket A nagyszénási ÁFÉSZ KISZ-fiataljai ez évben is meg­hirdették a FIN témájú kirakat- rendezői versenyt B városi és járási KISZ­bizobtságok, úttörőelnökségek a Hazafias Népfront helyi szerv veivel együttműködve szervez­ték meg a március 15-i koszo- rúzási ünnepségeket Ebben az évben a fiatalok mellett na­gyobb számban vettek részt a gazdasági és társadalmi szerve­zetek képviselői és a felnőt­tek is. A Tanácsköztársaság megalakulásának évfordulóján a munkásmozgalmi emlékhelye­ken koszorúzással egybekötött megemlékezések voltak. A bé­késcsabai városi úttörőelnökség úttörő nagykórusa bemutatót, a békési városi KISZ-bizottság Ifjú Gárda-, úttörő járőrver- senyt, Orosházán „Edzett ifjú­ságért” sporttalálkozót, Szarva­son szavalóversenyt rendeztek. Békéscsaba középiskolásai ered­ményesen vettek részt az „Is­merd meg Békéscsabát!” vetél­kedőben. A forradalmi ifjúsági napok megyei megnyitásaként a Szak- szervezetek Megyei Tanácsával és a Kórusok Tanácsa megyei szervezetével közösen ismét megrendeztük a már hagyomá­nyos forradalmi dalok feszti­válját. A dalfesztivál, amelyen első ízben vett részt a békés­csabai Munkás Dalkör, jól szol­gálta a három forradalmi ta­vasz egységének bemutatását, az ifjúsági dalkultúra ápolását. A korábbi években megrendezett ipari szakmunkásképző iskolák irodalmi színpadainak verse­nyét eZ évben kiszélesítettük, bekapcsolódtak a mezőgazdasá­gi szakmunkásképző iskolák is. A bemutatott irodalmi összeál­lítások a szocialista hazafiság, forradalmiság és proletár nem­zetköziség témaköreit dolgozták fel. A szovjetunióbeli Penza megyével kialakított testvérkap­csolat keretében március végén 35 középiskolai KISZ-vezető utazott baráti látogatásra. A küldöttség tagjai felszabadulá­sunk 31. évfordulóját a felsza­badítók földjén, velük együtt ünnepelhették meg. Az úttörő szaktárgyi verse­nyek megyei döntőit első íz­ben rendeztük a forradalmi if­júsági napok jegyében. Természetesen a forradalmi ifjúsági napok programja jó­val több a már leírtaknál. Eb­ben az időszakban került sor a IX. KISZ-kongresszus előkészü­leteként összehívott üzemi és községi, majd a városi és já­rási küldöttgyűlésekre, amelye­ken értékelték a , KlSZ-tagság 2 éves munkáját és meghatá­rozták a .továbblépés .feladatait. Az ünnepekhez kapcsolódóan több helyen szerveztek társa­dalmi munkaakciókat, amelye­ken kulturális és sportlétesítmé­nyek felújítását, gyermek- és ifjúsági objektumok bővítését, korszerűsítését végezték. A fia­talok részt vették a városok, községek tavaszi csinosításában is. ' Összefoglalva: elmond­hatjuk, hogy az 1976. évi forra­dalmi ifjúsági napok ismét be­bizonyították, hogy Békés me­gye ifjúkommunístói, fiataljai értik és érzik helyüket és sze­repüket a párt által meghatá­rozott célkitűzések végrehajtá­sában. Megvalósult a terv: al­kotó módon, tettekkel készüllek az ifjúsági szövetség IX. kong­resszusára. ftnti J .fl in s

Next

/
Thumbnails
Contents