Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-05 / 105. szám
... hirdeti a reklámszöveg. Ennek reményében is indult május 2-án, vasárnap egynapos budapesti kirándulásra megyénkből 615. ifjúkommunista. Az utazást a KISZ-szel közösen az Expressz szervezte az „Alkotó Ifjúság” kiállításra. A fiatalok a pavilonban megcsodálhatták hasonló korú társaik alkotását, fejlődő szocialista iparunkat, mezőgazdaságunkat, művészetünket. Ám, mint legtöbbször minden utazás, kirándulás ez is kisebb kellemetlenségekkel járt. Először is: a Békéscsabáról induló menetrend szerinti vonat kocsijait elfelejtették kitakarítani, de ez már megszokott dolog ... Visszafelé viszont komolyabb galiba történt. A fiatalokat úgy tájékoztatták, hogy a vonatra a Keletiben és Kőbányán szállhatnak fel. A csoport egy része az utóbbi állomást választotta. A hangos- bemondó tájékoztatta az utazóközönséget: „Személyvonat indúl Békésconbára ...” Ez a mi vonatunk — mondták s felszálltak, vesztükre. A Teiles tej Az orosházi Dózsa Tsz teheneit kora reggel: öt órakor fejik. Nyolckor a tej már a fogyasztók asztalán van. Teljes tejként, frissen, tasakolva. A szövetkezet két zöldségboltja és a piactéri pavilonja naponta kétezer liter frissen fejt tejjel örvendezteti meg Orosháza „megrögzött” tejivóit — Ha több helyen árusítanánk a városban, biztos, hogy akár a kétszerese is elkelne ennek — állítja Nánási. Imre, a tehenészeti telep vezetője, majd még hozzáteszi: Ezen egyébként is gondolkodnunk kell most, hogy belevágtunk a tejtermelés fejlesztésébe. — Érdemes volt? — Ezt az üzemgazdász jobban tudja. Öt forintba belefér Fekete Mihály, .a szövetkezet üzemgazdásza már nagyon sokszor felelhetett — ha másnak nem, hát önmagának — erre a kérdésre, mert nem sokat gondolkodik a válaszon: — Tehenészetet fejleszteni, a tejtermelést fokozni minden további nélkül érdemes, ha a tehenenként! átlagos éves tejhozam a 3 ezer litert meghaladja. Ezen felül ugyanis egy liter tej minden költsége belefér abba az öt forintba, amibe a tej a fogyasztónak kerül. Ráadásul a városellátást segítő tevékenység után még külön felárat is kapunk, így nemcsak a szűkén vett önköltség, hanem a gazdálkodás egészét terhelő általános költségek arányos része is haszonnal térül meg. — Ha ez ilyen egyszerű, miért akadnak mégis gazdaságok, szövetkezetek, ahol haboznak a fejlesztés mellett dönteni? Az üzemgazdász visszaadja a szót az állattenyésztőnek: — Egyszerű? Igen, ha már azt a bizonyos 3 ezer literes átlagot elértük. Addig azonban hosszú az út. A tenyésztői mun ka színvonala, a takarmánytermesztés eredményei még csak átmenetileg sem eshetnek vissza. Ahogy mondani szokták: állandóan rajta kell tartanunk a szemünket az állományon. Az egyedekről külön naplót kell vezetnünk, hogy csak a legjobb tulajdonságnak utódai maradjanak tenyésztésben. Azután itt vannak az állathigiéniai előírások, de sorolni lehetne még soUTAZNI JÓ...! vonat ugyanis, a 6616/A mentesítő vonat volt. Ezt már elfelejtették közölni az utasokkal. Aztán jött a kalauz, bocsánat jegyvizsgáló a törvény szigorával és a törvényben nem szereplő durvaságával. Szó szót követett, s mindenáron bizonygatta: neki van igaza. De cSak részben! Igaza volt abban, hogy megfizettette büntetéssel az útiköltséget. Viszont már nem volt igaza, amikor nem fogadta el a kiállításra érvényes, valamint a félárú arcképes igazolványt. így egész jegyet fizettetett a fiatalokkal. í>e ezzel még nincs vége. Volt, aki nem aprópénzzel, hanem százassal fizetett, s a visszajáró pénzét nem kapta meg Budapesttől Békéscsabáig. A végén már nem is idegesítették magukat a gyerekek: mondván, a büntetést a visszajáró, pénzzel együtt fordítsa a MÁV a vonatok takarítására. Így talán a következő csoport jobban utazhat majd . .. (Szekeres) Békési i fpw/ az ú] Kossuth^adíó kulturális hírek A városi könyvtár és a városi művelődési központ rendezésében IUuh István költőt látták vendégül Békésen. A Szolnokon élő Illuh Istvánt Dénes Pál, a Szolnok megyei szakszervezeti könyvtár igazgatója mutatta be a közönségnek, ismertette a Magvető Kiadó gondozásában megjelent Jóreggelt fény című válogatást. Illuh munkásköltőnek vallja magát, verseiben a kétkezi fizikai munkásokról szól, több művében pellengérre állítja a kispolgári szemléletet, gondolkodásmodot is. A jól sikerült est kötetlen beszélgetéssel zárult. o Két kiállítás nyílt május elsején Békésen, a művelődési központban. Az egyik a művelődési központ és a város környéki községek díszítőművész szakköreinek közös bemutatója, a másik a házban működő Kellner Mór fotó- és filmklub fotókiállítása. Mindkét bemutató május 7-ig tekinthető meg. fölözött Utászon kát. Csak annyit mondok, tíz év munkája áll amögött, hogy nálunk meghaladja a 3 és fél ezer litert a tehenenkénti hozam, 1965-ben ez ezerrel kevesebb volt. Mindehhez még tegyük hozzá. hogy bár a tehenek tejtermelő képességét megfelelő keresztezéssel a „végtelenségig” fokozni lehet, a gazdaságos tejtermelés döntően mégis a takarmánytól függ. Vagyis a gazdaságosság egyik feltétele a növénytermesztés jó munkája. Drága-e a marhahús? — Nálunk a növénytermesztéssel nincs különösebb baj — kapcsolódik a beszélgetésbe a tsz főkönyvelője, Kizur Árpád. — A lucerna a vetésterület 1.5 százalékát köti le, amin meg tudjuk termelni a szükséges szénát. Más kérdés, hogy a termelési szerkezet nem teszi, lehetővé a lucernatermő-terület további növelését. A hozamokat kell tehát itt is fokoznunk. Nem lehetetlen, hiszen míg a szomszédos ^liami gazdaságban 100 mázsa szénát hoznak le egy hektárról, mi csak hatvanak Nincs szárítónk s így sokszor rendre vágva megy tönkre a széna egy része. De építeni sincs most erőnk, mert a szarvasmarha mellett a baromfi- és a sertésprogramunk befejezése, a rendszerben termesztett kukorica gépsorainak cseréje az egész ötödik ötéves tervidőszakra leköti fejlesztési lehetőségeinket. — A szarvasmarha-ágazat legfőbb gondja szövetkezetünkben mégsem a lucernahozamokban keresendő. Nem, hanem abban, hogy ami hasznot nekünk a tehenészet teljes tejjel hoz, azt a hústermelés, vagy még inkább a borjúnevelés mind „lefölözi”. Már mindent megpróbáltunk: tudományosan megalapozott etetést, koncentrált takarmányokat, a gondozók érdekeltségének fokozását, de még így is — csak a legközvetlenebb költségeket számolva is — 14 fillérrel drágább volt nekünk egy kiló marhahús. mint amennyiért értékesítettük. Igaz, ebben az évben emelkedtek valamelyest az átvételi árak — de a költségek is. — összegezve csak azt mondhatom — figyelembe véve a környező országok gyakorlatát is — nálunk nem drága a marhahús. Van más szempont is A lényeg mégiscsak az — szólal meg ismét Fekete Mihály —, hogy a tejre is, a húsra is szüksége van az országnak. A gazdaságosság, illetve a nyereségesség, ha fő szempontja is az üzemi termelésnek, nem egyedüli szempontja. A szarvasmarhatartást nem véletlenül nevezik a mezőgazdaság „nehéziparának”. Hisz nemcsak húst, tejet ad, hanem a talaj szerves- anyag-utánpótlásáról is gondoskodik. Ezért is döntöttünk az ágazat fejlesztése mellett. A jelenlegi 300 tehén helyett 1980- ra már 550-et szeretnénk tartani saját tenyésztés eredményeként. Olyan egyedeket, melyek 4200 liter tejet adnak éves átlagban. Ugyanígy szeretnénk a hústermelést fokozni azzal, hogy keressük a hizlalás gazdaságossá tételének lehetőségeit, mert meggyőződésünk, hogy aZ érdekeltség központi fokozása csak a kérdés egyik oldala. A szarvasmarhaprogram ügyét nem egyedül a felvásárlási árak néhány százalékos emelése határozza meg, hanem azok is, akiken a program végrehajtása múlik. Kőváry E. Péter Solt mellett épül az új, 2000 kilowaltos Kossuth-adó, amelyet a Szovjetunióban terveztek. A csaknem 300 méter magas adótorony szerelését a közelmúltban kezdték meg és augusztus 20- ra befejezik. A központi adóépületben az erősáramú berendezéseket magyar szakemberek szerelik. Képünkön: az adóépület (ÍITI Fotó — Mező Sándor — KS) Ifjú elsősegélynyújtók versenye Békéscsabára A megye általános iskoláiban és középiskoláiban megrendezett házi vetélkedők győztes csapatai a közelmúltban járási, városi versenyeken mérték össze tudásukat. A legjobb eredményt elért csapatok kétnapos megyei elsősegélynyújtó versenyen vettek részt. A jól felkészült csapatok színvonalas versenye ismét bebizonyította, hogy fiataljaink készek és képesek sérült embertársaikon segíteni. Első a Békéscsabai 9. számú Általános Iskola csapata, második a Békési 3. számú Általános Iskola csapata, harmadik he. lyezést a Dévaványai 1. sz. Általános Iskola csapata ért el. Igen szoros, kiegyenlített erők küzdelmét hozta a megye középiskolák csapatainak elsősegélynyújtó versenye. Az első helyen kialakult pontazonosság mialt szellemi vetélkedőn dőlt . el az elsőség sorsa. A békési Szegedi Kis István Gimnázium csapata mindössze egv ponttal előzte meg a második helyezett vésztői gimnázium csapatát. Harmadik helyezést a kétegyházi mezőgazdasági szakmunkásképző és munkástovábbképző intézet csapata érte el. Az egészségügyi szakközépiskola megyei elsősegélynyújtó versenye a békéscsabai csapat győzelmét hozta. A fiatalok a kétnapos verseny során nagyfokú fegyelmezettséget, elméleti és gyakorlati felkészültséget bizonyítottak. Elismerést érdemelnek a versenyzők, az őket felkészítő vöröskeresztes tanárelnökök, oktató tanárok, védnökök. A középiskolák és egészség- ügyi szakiskolák versenyében győztes csapat országos versenyen vesz részt. Fodor Sándor Nagyszabású útépítési és karbantartási munkák Újkígyóson Május elején kezdik meg annak a három és fél kilométer hosszú, öt méter széles bitumenes makadámút földmunkáit, amelyet előreláthatóan 1977-ben adnak át a forgalomnak. Figyelemreméltó, hogy a 2,7 millió forintos állami támogatáson kívül az újkigyósi Aranykalász Tsz, a helyi ÁFÉSZ és a lakosság társadalmi munkában vállalta az útépítést. Ennek együttes értéke meghaladja az 5,3 millió forintot. A tanács tovább folytatja a már meglévő utak felújítását és karbantartását. Munkáskórus mukások között A békéscsabai Általános Munkáskórus két alkalommal gazdagította műsorával a munka ünnepének rendezvényeit április 29-én Békéscsabán. Délelőtt a téglagyári kultúrott- honban, este az Épilök Kultúr- otthonában megtartott vállalati ünnepélyen léplek a közönség elé. Tartalékosok lövészversenye Kispuskás és pisztoly lövészversenyt rendezett a napokban tartalékosok számára az MHSZ. A Mezőmegyeren megtartott versenyen csapatban a Békéscsabai Konzervgyár tartalékos klubja győzött, második a me- zőberényi, harmadik pedig a békéscsabai területi tartalékos klub lett. Az egyéni versenyt Lehnert Zoltán (Békéscsabai Konzervgyár) nyerte Eöry Béla (Mező- berény) és Garami József (békéscsabai területi klub) előtt. 5 BmWWSkZ; V 1976. MÁJUS 5.
