Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-27 / 124. szám

Világ proletárjai, me. MÁJUS 27. CSÜTÖRTÖK. Ara: 80 fillér XXXI. ÉVFOLYAM, 124. SZÁM MA; ÜNNEPI KÖNYVHÉT ELŐTT (3. oldal) A FALUSI ÉRTELMISÉG ÉLETMÓDJA (4. oldal) NÉPFRONT. KÜLDÖTTGYŰLÉS SZEGHALMON (3. oldal) Írás nélkül is Szemünk láttára változik az ország képe. Űj jelek rajzo­lódnak a térképre, terjeszked­nek a városok, a falvak. Ha megkérdeznénk egy átutazó idegent, mit látott országút­jainkról, bizonyára azt vála­szolná: mindenütt építkez­nek. Valóban, soha nem építkez­tünk annyit, mint most. Épí­tünk nagybani és kicsiben, városon és falun. Családok sokaságának erejét kötik le a ,.házi” beruházások, akár­csak az országét; és akkor még nem is beszéltünk a hét- végitelek-tulajdonosok épít­kezési lázáról. Az ő gondjuk azonban nem azonos a szük­ségből építkezőkével. Szükségből, saját emberi létük kereteinek megteremté­séért szánják rá magukat az építkezésre, a társasházi, la­kásszövetkezeti közösségek tagjai, a családi házak építői. Otthont akarnak teremteni, ahol nyugalmasak az esték és békések a reggelek, ahol a saját szabályaik érvényesül­hetnek, nem a főbérlőé, társ­bérlőé, a szívességből fedelet adó rokonságé. Lehet persze, hogy gyakran a szükségből építkezők is felnagyítják szükségleteiket, tovább akar­nak nyújtózkodni, mint amed­dig a takarójuk ér, de ez nem változtat a tényeken. Azon, hogy tiszteletre méltó törek­véseiket közel sem irigylésre méltó -körülmények között váltják valóra. Csak az tudja igazán, mi­lyen kínszenvedés az építke­zés, aki próbálta. Terv, épí­tőanyag, kapacitás, szakem­berek, szerelők; ezek a szavak ugyanannyiszor ismétlődnek napról napra a kiemelt nagy­beruházásokon, mint az új la­kótelepeken vagy a társashá- aaknál. A gondok azonosak, legfeljebb a méretek és a kockázatok különbözőek. De míg az új lakásnak fél évvel az eredeti határidő után is örül a tulajdonosa, az orszá­gos beruházásnál ennyi „csúszás” sok-sok millióval könnyíti meg a zsebünket. Mégis úgy tűnik, ezen kevés­bé izgatjuk magunkat. A be­költözésre várók felháborodá­sával mélységesen egyetér­tünk, az ország beruházásai­nak késedelmeivel szemben sokkal engedékenyebbek va­gyunk. Pedig a lazaságokra sem a méretek, sem a valóban nehézkes 'körűimények nem adhatnak felmentést. Az országos beruházások ki­vitelezőit, az állami építőipa­ri vállalatokat, a társasházak vállalkozóit ráadásul szigorú­an körülhatárolt jogi formu­lák kötik szerződésük teljesí­tésére. Régen leszoktunk ró­la, hogy az adott szó becsüle­tére hivatkozzunk, hiszen a szóbeli megállapodás a zárt közösségek jelemzője volt. A fejlődés természetes velejáró­ja, hogy manapság papíron kötünk jogi megállapodásokat. Annyira viszont mégsem kel­lene „előreszaladni” a fejlő­désben, hogy már a hivatalos szerződéseket is semmisnek tekintsék egyes vállalatok. Másutt is előfordul, de az építkezések esetében különö­sen sok az ilyen példa. Álla­mi vállalatok, szövetkezetek magyarázzák a bizonyítvá­nyukat, ahelyett, hogy keres­nék a megoldás lehetőségeit. Az pedig olykor talán nincs is olyan távol, mint hiszik. Elég, ha a családi házakra gondolunk. Ezeknél a tavasz- szal fölhúzott falakra ősszel rákerül a tető, pedig nincs generálkivitelező, fő- és al- vtillalkozó. Minden „egyedi kivitelezésben” történik. Lát­szólag külső segítség nélkül — mégis megannyi külső se­gítségből. A telekhez, anyag­hoz állami hitel segíti az építtetők et; eddig közös a helyzetük a szövetkezeti és társasházakkal. Ezután válik szét az útjuk. Míg a nagyobb vállalkozásoknál hivatalos út­ra terelődik a dolog, a családi házakat a családtagok, a bará­tok, munkatársak, szomszé­dok „közös vállalkozása” hoz­za tető alá. Csupa írás nél­küli, pusztán a segítő szándék miatt kimondott, a szombat­vasárnapokat odaígérő szóra alapuló szerződés. Amíg az alapból, a csupasz falakból otthon lesz, ki-ki beleépíti sa­ját erejét, szakértelmét; a ház a rokonok, a barátok, a munkatársak közö§ ügye. írásos szerződés nélkül teszik. Nem ártana tanulni tőlük a nagyobb építkezéseken is. Nem szakértelmet, hanem a segítés minden akadályt le- küzdő erejét. Viczián Erzsébet Országos TIT-tanácskozás Salgótarjánban XI. pártkongresszus határo- ^uúnak végrehajtásával kapcso­latos tennivalóikról tanácskoz­tak szerdán Salgótarjánban a fő­város és a megyék TIT-szerveze- teinek politikai munkatársai. A háromnapos országos ta­nácskozás megnyitó előadását dr. Vonsik Gyula, a TIT főtitkára tartotta az ismeretterjesztés po­litikai és ideológiai feladatairól. i A békehónap jegyében Magyar—bolgár barátsági nap Békésen és Ecsegfalván Ilovszki Lajos, Nyári Sándor, Szvetozár Vaszilev és Victinál Hál a megérkezés pillanatában (Fotó: Veress Erzsi) A békehónap programjának megfelelően a Hazafias Nép­front megyei .titkárságának meghívására kétnapos látoga­tásra megyénkbe érkezett Szve- tozár Vaszilev, a Bolgár Kul­túra igazgatóhelyettese, vala­mint Pencsev Iván. a Bolgár Kultúra főmunkatársa. A ven­dégeket május 26-án a délelőt­ti órákban Nyári Sándor, a Hazafias Népfront megyei tit­kára fogadta Békéscsabán, a népfront székházában. A baráti beszélgetésen és fogadáson | részt vett Ilovszki Lajos, az MSZMP Békés megyei bizottsá­gának munkatársa és Vichnái Pál, a Nemzetközi Béke- és Barátsági Munkabizottság me­gyei titkára. A kedves vendé­geket Nyári Sándor tájékoztat­ta megyénk gazdasági, politikai helyzetéről, a népfrontmozga­lom tevékenységéről. A tájé­koztatóra és az üdvözlésre Szvetozár Vaszilev magyar nyelven válaszolt, méltatva a magyar és a bolgár nép testvé­ri barátságát. A szívélyes eszmecsere után Vichnái Pál kíséretében a bol­gár vendégek Békés városban tettek látogatást, majd pedig este a helyi termelőszövetkezet helyiségében magyar—bolgár esten vettek részt. Itt felszólalt Szvetozár Vaszilev is. A kétnapos itt-tartózkodásuk alatt ma a délelőtti órákban lá­togatást tesznek Szeghalmon, a Csepel Autógyár üzemegységé­ben, majd Ecsegfalván este 7 órakor magyar—bolgár barátsá­gi est keretében találkoznak a község lakosságával. A KGST-országok kiállítóinak gyorsmérlege a BNV-ről A KGST-országok kiállítási igazgatói tájékoztatták az MTI munkatársait a vásár eredmé­nyeinek gyorsmérlegéről. A Szovjetunió 12 külkereske­delmi egyesülésének képviselői összesen mintegy 110 millió ru­bel export, illetve import üzlet­kötésről kezdtek tárgyalásokat. Eddig körülbelül 45 millió ru­bel értékben írtak alá szerződé­seket, amelyek értelmében a magyar ipar szerszámgépeket, festőberendezéseket, gépjármű­ipari termékeket és alkatrésze­ket, a szovjet partnerek pedig Diesel-generátorokat, elektro­mos targoncákat és mezőgazda­sági helikoptereket exportálnak az idén és jövőre, Tárgyalások folynak további szerszámgépek kölcsönös szállításáról, magyar csőhengersori berendezések és kábelek kiviteléről és szovjet gumiipari nyersanyagok behoza­taláról. Az NDK hét külkereskedelmi vállalata, amely több mint száz. ipari vállalatot képvisel a vásá­ron, húsz egyezményt kötött a magyar külkereskedelemmel. Így tovább fokozódhat a hír­adás- és méréstechnikai beren­dezések, irodatechnikai és adat- feldolgozó készülékek, valamint a szerszámgépek kölcsönös szál­lítása. * Csehszlovákia magyar partne­rével az 1976. évre szóló áru­csereforgalmi megállapodások több mint felét megkötötte mór, s a BNV-n újabb megállapodá­sok születtek több millió rubel értékben. A lengyel vállalatok összesen több mint tízmillió rubel érté­kű szerződést írtak alá magyar vállalatokkal. Hazánk többek között lengyel mezőgazdasági re­pülőgépeket — 1977—80 között évente húszat —, ezenkívül újabb személygépkocsikat és ha­szonjárműveket importál. A lengyel partnerek a csepeli te­hergépkocsik közül ezúttal a tejszállító típusokból vásároltak. A román kiállítók — 18 válla­lat — már el is adták a magyar vállalatoknak a BNV-n bemuta­tott tíz legújabb típusú fa- és fémmegmunkáló szerszámgépü­ket, 1976 77-re pedig újabb 50 ilyen gép vásárlásáról kötöttek megállapodást. A bolgár kiállítás igazgatója elmondta, hogy a BNV-n részt vevő nyolc bolgár külkereske­delmi vállalat sikeres üzletek egész sorát kötötte meg a vásá­ron, összesen mintegy 5 millió rubel értékben. *** Szerda estig mintegy *600 ez­ren keresték fel a BNV-t. Csü­törtökön, a tavaszi BNV utolsó napján egész nap a nagyközön­ség látogathatja a vásárvárost.

Next

/
Thumbnails
Contents