Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-26 / 123. szám
Ha megöregszünk T” . ^ I ■ * I I I rr I r Történelmi érdeklődés — történelmi ismeretterjesztés Az ország lakosságának mintegy 17%-a nyugdíjas korú — Budapesten a 20 százalékot is meghaladja ez az arány, amely várhatóan növekedni is fog. Az idős emberek jelentős része képes önmagáról gondoskodni, vagy családja segít az ellátásban. De mi a helyzet azokkal, akik erre — kisebb vagy nagyobb mértékben — képtelenek? Az Egészségügyi Minisztérium szociálpolitikai főosztályán Jakab Anna főosztályvezető-helyettessel beszélgettünk a témáról. Mint elmondotta, az utóbbi két évtizedben fokozatosan kialakultak az idős emberek gondozásának különböző formái, melyeknek továbbfejlesztésén — a gondozás színvonalának további emelésén — fáradoznak az állami és a társadalmi szervek. Az idős emberek ellátásának legegyszerűbb és mind közkedveltebb formája az öregek napközi otthona. Az első ilyen otthon 1958-ban Budapesten létesült. A kezdeményezés országszerte érdeklődést keltett. 1966- ra már 126 öregek napközije működött, a múlt év végén pedig 643 napközi otthonban töltötte napjait több mint 16 ezer idős gondozott. A főváros közben nagyon elmaradt a vidék mögött, mert amíg például Komárom megyében tízezer 60 évesnél idősebb lakosra 191 napközi otthoni hely jut, addig Budapesten negyvennél kevesebb. A gondozás másik formája a házi szociális gondozás. Ebben azok az idős emberek részesülnek, akik korulc és egészségi állapotuk miatt szorulnak gondoskodásra. és nincs olyan családtagjuk, aki ezt vállalhatná. ' Az első kísérletek házi gondozásra jó tíz esztendeje Egerben, Pécsett és Kőszegen történtek, majd Tatabánya, Oroszlány, Nagykanizsa és Budapest követte a példát. 1970-ben az Egészségügyi Minisztérium kísérletként egész Veszprém megyében és Budapest III. kerületében bevezette a házi szociális gondozást. A kísérletek eredménnyel jártak és sok tanulsággal szolgáltak. Amíg például 1969-ben csaknem háromezer gondozó alig több mint négyezer idős embert látott el. addig a múlt év végén, nyolcezren már 22 ezer rászorulóról gondoskodtak. A gondozok kisebb része főfoglalkozásban végzi ezt a munkát, jelentős számban vesznek részt a munkában tiszteletdíjért, nyugdíjas ápolónők és más egészségügyiek, végül vöröskeresztesek is gondoznak társadalmi munkában. Az idős emberekről való gondoskodás legismertebb módon mégis a szociális otthonokban folyik. A jelenlegi rendszer jó húsz esztendeje alakult ki; akkor az általános és a fekvőbetegeket ellátó otthonokban mintegy 15 ezer hely állt rendelkezésre. Ma ez a szám 22 ezer kerül van, de a növekedés és az egyéb gondozási formák kialakítása ellenéi-e sem csökken lényegesen a várakozók száma, ma is körülbelül kétezer rászoruló idős ember vár arra, hogy szociális otthonba juthasson. Az egészségügyi kormányzat a jelenlegi tervidőszakban 4000— 4500 új férőhely létesítését tervezi, s ezzel párhuzamosan kerül sor az otthonok bizonyos szakmai átcsoportosítására és további korszerűsítésekre. Az országban az utóbbi években a mai igényeknek megfelelő, szép szociális otthonok épültek Nagyszénáson. Balassagyarmaton. Zalaegerszegen, Nyíregyházán, Mis. kolcon, Debrecenben, Lajosmi- zsén. a Veszprém megyei Külső- vaton és Szőcön. Ez utóbbi három szinte teljesen társadalmi erőitől létesült. Az ellátás színvonalára jellemző: amíg 1955- ben jegy gondozottra átlagosan évi 5800 forintot költött az állam, addig ma ez az összeg meghaladja a 23 ezer forintot A gondoskodás kétségtelenül színvonalasabb formája a nyugdíjasok háza, amelyből sajnos, még meglehetősen kevés működik. Az első nyugdíjasház, amelyet a lakók igen nagy örömrőel fogadtak, 1968-ban Budafokon épült fel. Jelenleg a fővárosban már hat nyugdíjasház telt meg lakókkal. Ezek. a mintegy_ 50 garzonlakásból álló épületek jó ellátást és kényelmet nyújtanak. Vidéken egyelőre csak Tatabányán létesült hasonló. A következőkben remélhetőleg az ország több pontján is lehetővé válik hasonló házak felépítése. Mivel ezek a lakásépítési keretből létesülnek. a szociálpolitikai szervek csak a fenntartásról gondoskodnak. A beköltözők saját lakásukat fölajánlják a tanácsnak, így a garzonlakásokért cserébe, a tanács nagyobb családoknak alkalmas lakáshoz jut, tehát az érdek sokoldalú. Az idősebbekről való gondoskodásnak ezek a szervezeti formái alakultak ki, a jövő feladata e megoldásokon belül a lehetőségek és az ellátás, a gondozás színvonalának növelése, állami és társadalmi erőből egyaránt. ' SOHA NEM jelent meg any- nyi történelmi ismeretterjesztő munka — és fogyott el viharos gyorsasággal —, mint manapság. Mag,> arország történetének népszerű összefoglalása, amely hosszú évekig váratott magára. 1964-ben két vaskos kötetben látott napvilágot s azóta, újabb kiadások, több tízezer példány megjelentetése után, újra hiánycikk lett. A magyar és az egyetemes történelem izgalmas kérdéséit a Kossuth Kiadó Népszerű történelem-sorozata mutatja be. Mellette hamarosan útnak indult az Apolló-könyvtár okori művészettörténeti kiadványa. A történelem tanárok számára, de a szélesebb olvasóközönségre is számítva adta ki a Tankönyv- kiadó a Történettudomány időszerű kérdései sorozatát, amelyben rövid, tömör formában foglalták össze egy- egy korszak ismert kutatói legújabb eredményeiket. Az ifjúságnak szánt Így élt .. . című kötetek pedig a történelem nagyjairól nyújtanak élvezetes | életrajzi olvasmányt. Nemrégiben még a detektív- regények kiadása esetén is igen jelentősnek számító harmincezres példányszámmal indult útjára a Gondolat Kiadónál a Magyar- História zsebkönyvsorozaT ta, amely történelmünk egyegy izgalmas korszakát mutatja be gazdagon illusztrált, olvasmányos összefoglalásban. Ugyancsak megindult ú«jára a Sorsdöntő történelmi napok címet kapott vállalkozás, amely történelmünk csomópontjait, fordulópontjait rekonstruálja. (Az első két kiadvány a mohácsi csatát, illetve „Petőfi napját", március 15-ét mutatja be.) S mindeddig csak a több tucatnyi könyvet megjelentető legismertebb sorozatokat említettük! Az önálló kiadványokat, a régészeti feltárásokról szóló műveket, a történelmi regényeket, életrajzokat népszerűbb ismeretterjesztő cikkeket még felsorolni is lehetetlen'. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a rádió és ^ televízió is egyre több ismeretterjesztő műsorában fordítja figyelmét nemzeti múltunk felé. MI A . MAGYARÁZATA a történelem iránt érdeklődés fellendülésének, a történelmi ismeretterjesztés erősödésének? Valószínű, hogy nem múló divatjelenséggel állunk szemben: az emberek gondolkodását nem lehet olyan könnyedén irányítani. mint a ruhák szabásvonalait. A valóságos, társadalmi okot abban kereshetjük, hogy az embereit mindennapi életében szakadt meg a történelmi folytonosság. Elég. ha csak arra gondolunk, hogy a nemzedékek — gyakran a nemzedékek hosszú suta — ugyanabban a faluban vagy városban élt — az utóbbi két évtizedben azonban legalább másfél millió ember költözött új otthonba! Új honfoglalásnak tekinthetjük, amikor száz. és százezrek veszik birtokukba az új lakásokat, az anyagi jólét eszközeit, a civilizáció vívmányait, tehát esztendők alatt pótoilják évtizedek, sőt évszázadok elmaradottságát. De ehhez az új honfoglaláshoz éppúgy hozzátartozik a múlt ismerete, az eddig megtett, út eszmei-tudati elsajátítása is! A biztonságban, kényelemben felnövő nemzedék tájékozódni kíván: hol él. kinek a munkája alakította eddig környezetét, mi köti össze elődei munkájával, merre indulhat tovább? S a válaszért a történelemhez fordul. AZ ÁTALAKULÁSBAN levő környezet megismerésének vágya az egyik legfőbb indítéka a helytörténet kutatásának is. Eddig csak különcök, munkába temetkező történelemtanárok ásták be magukat a szűkebb környezetük múltjának kutatásába. A történelmi érdeklődés erősödése kétségtelen, de azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy mindig is jelen volt szellemi életünkben. Nemzeti tudatunk legfontosabb része a történelmi tudat, sokan és nem alap nélkül a történelmet a nemzed önismeret tudományának tekintik. A történettudomány az elmúlt két évtizedben lassú, fokozatos, gyakorta észrevétlenül maradt j munkával tárta fel történelmünk fehér foltjait, s a sema- tizálástól óvakodva, értékelte történelmünk folyvást reflektor- fényben álló csomópontjait. A megújult történettudomány csak az utóbbi években tárta eredményeit a szélesebb nyilvánosság elé, s ez a találkozás teljes sikerrel járt A tudomány \ méltónak bizonyult az érdeklő- j dők bizalmára, az olvasó^ pedig e vitára, vagy továbbgondolás- j ra késztető érvekkel és tények- ‘ kel ismerkedhettek meg. Az olvasóközönség igénye, kíváncsi- ! sága pedig újabb impulzust, j biztatást jelentett a történettu- j domány művelői számára. AZ ELMÚLT esztendők tudomány-népszerűsítési tapasztalatait hasznosítva és a magyar , történettudomány évszázados eredményeit összegezve, most az eddigi legnagyobb történet- tudományi vállalkozás van készülőben: a tíz kötetre tervezett hatalmas összefoglalás, a Maa zok közé tartozom, akik — népes famíliájuk, kiterjedt rokonságuk révén — már sok esküvői szertartáson, lakodalmi vígsagon vettek részt. Élményeim tehát rendkívül változatosak, tapasztalataimat sokfelé gyűjtögettem. Általában elmondhatom, hogy ezekbe a családi ünnepekbe ma még gyakran „belejátszik” a régi idők sokszólamú visszhangja. A rossz hagyományokra, a megüszkösödött szokásokra gondolok. Szerintem ezek ott és akkor jelentkeznek, ahol és amikor nem tudnak még új — hogy úgy mondjam —. maibb értelmet adni a házasságkötés ünnepének. Természetesen a „maibb” alatt nem az értendő, hogy jobban megy a sorunk és ennek azzal akarunk nyoma'tékot adni, hogy ki vesz drágább, mutátó- sabb ajándékot az ifjú párnak. Attól nem lesz maibb, meghittebb a lakodalom, ha a tegnapi száz forint helyett ma ötszáz ’forintért forgatjuk meg a menyasszonyt a táncban. Egy esküvő fényét, meghittségét a gondolatok gazdagsága is növelheti. Az olyan gondolatoké. amilyeneket például Virág Dániel, a nyugdíjas bányásíz hozott magával Miskolcról Szolnok városába, ahol László fia feleségül kérte Kertész Margitot. A fiatal pár neve — Kertész Margit és Virág László — úgy csendül, mintha balladából kölcsönözték volna. Ennél szebben talán csak a nyugdíjas bányász szavai szóltak az ünnepi vacsorát megelőző percekben ... „Messziről jöttünk, egy zajos ipari nagyvárosból... Otthon hagytuk a hétköznapok gond- ját-baját, és elhoztuk szívünk minden melegét, hogy részesei lehessünk az ifjú pár, az egész násznép boldogságának ...” Kockás levélpapírról olvassa üzenetét a nyugdíjas bányász. Nézem a kezét. Micsoda kezek! „Január, február március..." Csalcnem ötven január, február, március a főid mélyén. Már a harmadik kockás levélpapírt is letette az asztalra. Vajon hányszor rugaszkodott neki újra meg újra, hogy papírra vesse érzéseit, gondolatait. Tudom, hogy roppant nehéz sorsa volt. de erről egy zokszót sem ejt. Debgyarország története. A sorozat kötetei nem időrendben, hanem elkészülésük szerint jelennek meg. elsőként az ez évi könyvnapra várhatjuk a forradalmak és az ellenforradalom történetét bemutató 8. kötet megjelenését. Az 1918—1945 közötti történelem első összefoglalása bizonyára óriási érdeklődésre tart majd számot, hiszen a közvéleménykutatások tanulsága szerint is a legújabb kor története iránt a legerősebb az érdeklődés. A további kötetek megjelenése, majd a sorozat teljessé válása korszakos jelentőségű esemény lesz mind a magyar történettudomány, mind a társadalmunk történelmi tudata számára. Gergely András Levéltárosok tanácskozása Ma délelőtt 11 órakor Békéscsabán. a megyei tanács nagytermében háromnapos országos értekezlet kezdődik, melyen a magyar levéltárak igazgatói vitatják meg feladataikat, munkájuk eredményeit. A levéltárosok országos tanácskozása először ülésezik Bé- I kés megyében. recenről beszél, ahol az egyetemi menzán magyar—orosz szakos tanárnak készülő Margit és a vegyészet tudományával ismerkedő László egymásra találtak. Arról szól, hogy szerinte a diákélet is gyökeresen megváltozott. Véglegesen a múlté és soha nem tér vissza a Nyilas Misik tragédiája és egykori megaláztatása. Többször járt Debrecenben. Elmondja, hogy ez a város a tudomány fellegvára, ahová Észak-Magyarország, a Dunántúl és a Jászkunság is önti a tudásra éhes ifjúságot. A nyugdíjas bányász nem stílusművész. Több annál. Életábrázoló. Szavainak hangulata éppúgy megérinti a fiatalokat, mint az idősebbeket. Pedig mondandójának sava-borsa csak most következik. „Az a kötelességetek — fordul a fiatalokhoz —. hogy megvédjétek a diplomát. Azután valahol majd fészket raktok. Arra kérlek benneteket, hogy leendő otthonotokban ne a drága és fényűző bútor. az ilyen meg olyan mintás szőnyeg, ne a külsőség legyen a legfontosabb kellék, hanem a megértés, a békesség, a családnevelés. Az, hogy mindig’ jó közérzettel töltsétek szabad óráitokat.” Elkértem a kockás levélpapírokat, amelyekre a munkában elnehezült kéz oly sok szép tanácsot, intelmet rajzolt, szálkás betűkkel, de fegyelmezett rendben. Legszebb emlékem sok-sok esküvő közül. Am azok sem érezhetik magukat megcsalatva, akik az elmondottak hallatán azt hiszik, hogy ennyiből állt a szolnoki esküvő. Bőven kapott az ifjú pár ajándékot, ezzel azonban sem ők, sem szeretteik nem hivalkodtak, Volt eszem-iszom is, a zenészek pedig hajnalig húzták a talpalávalót. Mindez egy szerényen, ízlésesen díszített tisztiklubban zajlott le. örömével, vígságával senki sem akarta lepipálni a másikat. Együtt örült, együtt ünnepelt az egész násznép. Csak akkor törött el a mécses, csak akkor szökött örömkönny a szemekbe, ’ amikor a nyugdíjas bányász útravalója szóbakerült. Még ma, hetek múltán is mindenei meghatottan gondol erre az útravalóra. Kőszegi Frigyes S. M. üj biztosítási forma az egyéni állattartók számára: szarvasmarhaés sertésbiztosftas Mitől lesz maibb egy esküvő? /
