Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-26 / 123. szám

a megyei pártbizottság és a megyei tanacs lapja 1976. MÁJUS 26., SZERDA Ara: 80 fillér XXXI. ÉVFOLYAM, 123. SZÁM Világ proletárjai. MA: SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A VOLÁNNÁL (3. oldal) MITŐL LESZ MAIBB EGY ESKÜVŐ? (1. oldal) JAVUL AZ ÁFÉSZ-EK TERMELÉSSZERVEZÉSE (5. oldal) Közlemény Bányákkal felér! II munkaügyi miniszter és a megye vezetőinek megbeszélése Békéscsabán Svájcban nem szégyellik, lakásonként és házanként, kü­lön csomagba összegyűjteni a papírhulladékot, külön az üve­get, a kiürült műanyag pa­lackokat, tartályokat és nem restellik a hónap bizonyos napjain az így szétválogatott holmit kirakni a járdasze­gélyre, ahonnan a hulladék- gyűjtő vállalat elhordhatja. Senki sem sajnálja a csöppnyi figyelmet a háztartásokban: nem dobálják egy edénybe a különféle anyagokat, mert mindenki tudja, hogy ezzel te­kintélyes megtakarításokhoz segítik a nemzetgazdaságot. Pedig Svájc gazdag ország, közismerten magás életszín­vonallal. Az effajta figyelmességet, a háztartási hulladék szétválo­gatását keletkezésének pilla­natában az NDK-ban is ter­mészetes állampolgári teendő­nek tartják a legtöbb telepü­lésen, igyekezve különgyűjte- ni a papírt, az üveget, a mű­anyagot. Ezzel igen megköny- nyítik — és olcsóbbá teszik — a köztisztasági és a hulladék­gyűjtő vállalatok értékmentő munkáját. Számos más ország­ban is polgárjogot nyert már ez a szokás, vagy — különö­sen az utóbbi években — gyorsan terjed. Hazánknál te­hát tehetősebb országokban is. A cél, a nyersanyag megmen­tése az enyészettől és a lehető legtöbb anyag visszavezetése a természetes körforgásba, hogy amit csak lehet, újra és újra — ahogyan a szakembe­rek mondják: másodnyers­anyagként — felhasználhassa az ipar, a lakosság. Bárki Leláthatja, hogy mi­nél több nyersanyagot sikerül újból felhasználni, regenerál­ni, annál kisebb tempóban fogy majd a világ nyersanyag- készlete, noha a fogyasztás gyorsan bővül. A töméntelen és rohamosan szaporodó hul­ladékhegyektől is így lehet a leghasznosabban megszabadul­ni. Hazánkban az egy lakosra jutó hulladék mennyisége 200 kg, és évente 4—6 kg-mal nö­vekszik. Az új anyagok ter­mészetéből következően azon­ban a súlynál a hulladék tér­fogata gyorsabban emelkedik, 8-10 év alatt az évenként meg­mozgatott szemét mennyisége 3 milliárd köbméterről 6 mil­liárd köbméterre „tágult”. Ez a „hulladék-lánchegység” te­lis-tele van papírral, üveggel, műanyaggal, textíliával, fával, fémmel. Évente 100 ezer tonna mű­anyagot importál az ország, és a behozott kőolaj és földgáz tekintélyes részéből is mű­anyag készül: csomagoló­anyag,. burkolat, palack, tar­tály stb. Számottevő importot takaríthatna meg a népgazda­ság, ha a szemétnek vélt hul­ladékból „visszabányászhat­nánk” az évenként elfogyasz­tott műanyagoknak akár csak az egyharmadát is. (Gondo­sabb összegyűjtéssel és a re­generáló ipari háttér kialakí­tásával az egyszer már feldol­gozott' műanyag alapanyag­nak a fele is visszamenthető lenne.) Becslések szerint a ma ki­bocsátott papírmennyiség 35 —40 százaléka a hulladékból visszafordítható a papírgyár­tásba és újra felhasználható. Jelenleg a papírgyárak a ki­bocsátott késztermék 20—25 százalékát kapják vissza a la­kossági és a termelő fogyasz­tásból. Mindez egyértelműen kifizetődőnek mutatja a hul­ladék összegyűjtésének és el­különítésének az eddiginél ha­tásosabb megszervezését. Kü­lönösen, ha ebben az állampol­gárok is jobban segítenek majd. , Az állampolgár azonban — végül is — szabadon dönthet: segít-e vagy sem, ha az elkü­lönített hulladékgyűjtést a köztisztasági vállalatok meg­szerveznék. (Az ehhez szüksé­ges technikát is előteremtve.) A többség, alighanem minden további nélkül segítene, hiszen apró, hamarosan rutinná váló figyelmességre lenne csak szükség: nem ebbe, a másik ládába, vödörbe dobom ezt vagy amazt a hulladékot. A vállalatoknak és a termelő- szövetkezeteknek viszopt köz­vetlen anyagi érdekük rejlik abban, mennyire segítik az ér­tékes hulladékok útját egyen­getni. Ismeretes pl., hogy az acéltermeléshez már eleve je­lentős mennyiségű vas- és acélhulladékot is felhasznál­nak. Nos, a hazai acélterme­lésnek kb. a fele hulladékból szármázik. Csakhogy Svájc­ban, Olaszországban, Lengyel- országban 60—65 százaléka, az NDK-ban 75, Dániában a 80—85 százaléka. Az NDK és Dánia ezáltal jelentős vasérc­behozataltól mentesül. Hason­ló, és ennél nagyobb megtaka­rításokat érhetnének el a vál­lalatok a színesfémek vissza­nyerésével. A különféle anya­gok világpiaci árait — és a KGST-n belüli új árat tekint­ve — jelentős devizamegtaka­rításhoz segíthetné az orszá­got, s alighanem itt kezdődik az igazi, tartalmas és egyértel­műen népgazdasági szemléletű anyagtakarékosság. Gerencsér Ferenc a Békés megyében tartott időközi választás eredményéről Május 23-án időközi választás volt Békés megye 1. sz. ország- gyűlési választókerületében, to­vábbá 1 városi és 11 községi ta­nácsi választókerületben. A választások mindenhol a törvényes előírásoknak megfe­lelően és a választópolgárok ak­tív részvételével folytak le. Békés megye 1. sz. országgyű­lési választókerületében, Békés­csabán Hankó Mihály agrármér­nököt. a békéscsabai Lenin Tsz elnökét választották meg kép­viselőnek. Az országgyűlési képviselő- választás eredménye: a válasz­tásra jogosultak száma 23 752 volt, a választók 94,4 százaléka jelent meg és adta le szavaza­tát. A leadott szavazatokból 99,9 százalék volt érvényes szavazat. Az érvényes szavazatokból 99,9 százalék (22 358) a jelöltre adott szavazatok aránya. Az időközi helyi tanácstagi választásoknál a választásra jo­gosultak száma 885 volt, a vá­lasztók 98,8 százaléka jelent meg és adta le szavazatát. A leadott szavazatok 99,8 százalé­ka (872) volt érvényes. A jelöl­tekre adott szavazatok aránya 99,7 százalék. Minden jelölt megkapta a meg­választásához szükséges több­séget, 12 helyi tanácstagot vá­lasztottak meg: Békéscsaba vá­rosban egyet, Elek nagyközség­ben kettőt, Kétegyháza nagy­községben kettőt, Kötegyánban egyet, Hunya községben egyet, Bucsa községben egyet, Körös­újfalu községben egyet, Zsadány községben egyet, Mezőberény nagyközségben egyet, Gerla köz­ségben egyet. Békés megyei Választási Elnökség Megyénk munkaerő-, és mun­kaügyi helyzetét tárgyaló érte­kezletet tartottak május 25-én Békéscsabán, a megyei tanács épületében a Munkaügyi Minisz­térium és Békés megye veze • tői. A tanácskozáson részt vett Ka- rakas László munkaügyi minisz­ter, Szigeti István miniszterhe­lyettes, valamint a Munkaügyi Minisztérium több vezető mun­katársa. A megye részéről: Csa­tári Béla. az MSZMP Békés me­gyei bizottságának titkára, dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese. Bauko Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Csepregi Pál el­nökhelyettes, valamint dr. Mol­nár Margit és dr. Gácsér József, a megyei tanács osztályvezetői vettek részt a megbeszélésen. Mind az írásos, mind Csepregi Pál szóbeli kiegészítő tájékozta­tója minden lényeges kérdést érintett megyénk munkaerő- helyzetéről, mely alapot adott a megfelelő következtetéseknek. A miniszter felszólalásában köszö­netét fejezte ki a megyei párt és tanács vezetőinek a minisz­tériummal való jó együttműkö­Szolnokon a Tiszaligeti Sport- csarnokban kedden befejeződött az MHSZ-vezetők kétnapos or­szágos tanácskozása. A vita ta­pasztalatait Kiss Lajos vezérőr­nagy, a szövetség főtitkára ösz- szegezte. A tanácskozáson állást foglal­tak amellett, hogy új klubok lét­rehozásával tovább kell erősíte­ni a szervezetek működési felté­teléit, a lakóterületeken, üze­mekben, tanintézetekben, s az ed­digihez képest nagyobb arány­ban kell bevonni a nőket az désért. Elismeréssel szólt a me­gyénkben folyó szakmunkáskép­zésről és az intézetek irányító munkájáról. Szó volt a tanácskozáson töb­bek között a július 1-én hatály­ba lépő munkaerő-közvetítésről, szervezett elhelyezéséről és to­borzásáról, s néhány üzem bér- színvonalán ak felülvizsgálatáról. A tanácskozást követően a mi­niszter a megyei vezetők kísére­tében megtekintette a 635-ös számú szakközépiskolát, majd Gyulára látogatott, ahol dr. Ta­kács Lőrinc tanácselnök tájékoz­tatta a város és vonzáskörzeté­nek munkaerőhelyzetéről. Ezt követően Karakas László és mun­katársai megyénk egyetlen ki­emelt beruházását, a húsipari vállalatot tekintették meg, ahol Csíki József igazgató kalauzolta a vendégeket. A miniszter meg­elégedéssel nyugtázta,1 hogy a húskombinát építésénél munka­erőhiány nincs, a beruházás ha­táridőre történő átadása — a , tsz-ek építőbrigádjai és a KISZ- építőtábor közreműködésével — biztosítottnak látszik. A kombi­nát a tervidőszakban megkezdi üzemelését. MHSZ-klubok munkájába, a sport- és a szervezeti életbe. Az elmúlt öt év alatt 124 MHSZ- objektum, bázis, lőtér, raktár és más létesítmény épült a társa­dalom hathatós támogatásával. Ezt a jó gyakorlatot a jövőben is erősíteni kell. A tanácskozás végén kitünte­téseket adtak , át a szövetségi munkában kitűnt személyeknek. Ma a szolnoki Tiszalígetben nagyszabású ifjúsági honvédelmi napot rendeznek. (MTI) Vegyszeres gyomirtás A gyomai Alkotmány Tsz-ben az elmúlt hét végén fejezték be 1700 hektáron a kukorica vegy szeres gyomirtását úgy, hogy a növényvédő brigád a szövetkezet három vegyszerező gépét az esőmentes napokon nyújtott műszakban „dolgoztatta” (Fotó: Szekeres) Befejeződött a MHSZ-vezetők országos tanácskozása

Next

/
Thumbnails
Contents