Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-23 / 121. szám

1976. MÁJUS 23., VASÁRNAP ARA: 1,20 FORINT XXXI. ÉVFOLYAM, 121. SZÁM Szabad-e a szabad idő? ül jogot kinyilvánítani és új jogot megvalósítani — a szabad idő kapcsán is látjuk, mennyire nem azonos. A szabad szombat immár fokozatosain kitérj eszke- dik a foglalkoztatott lakosság többségére, néhány év múlva a lakosság egészére, de tényleges megvalósulása ennél lényegesen lassabban megy végbe. A szabad idő, a munka utáni néhány óra. a két hétvégi nap a dolgozó családok nagy többsé­génél nem szabad, hanem tény­legesen másfajta, magánmun­kával telik el, s csaik viszonylag kisebb réteg használja azt fel valóban testi és szellemi pihe­nésre, felüdülésre, kulturáltan szórakoztató, élményekben gaz­dag időtöltésre. Sok és sokféle társadalomkutatás folyik a sza­bad idő kihasználásáról, de lé­nyegében mindegyik arra a kö­vetkeztetésre jut: a kívánatos­nak látszó állapot megteremté­se, az előttünk levő évtized — talán évtizedek — igen nagy fi­gyelmet, sokoldalúan összehan­golt társadalmi tervezést kívánó feladata. A miértekre lényegében egy­szerű a felelet. A hogyanra már sokkal kevésbé. A családszerke­zet és családon belüli funkciók változásai össze függenek az t létmód változásokkal, azok vi­szont tükörképei a társadalmi munkamegosztásban végbeme­nő változásoknak. Az emberek gyakorlatilag a hét végére tar­talékolják a családi munkákat: anyagi életük szervezésével és a háztartással összefüggő tenni­valók zömének az ellátását. A hét vége, pontosabban a szabad szombat a család legtöbb tagjá­nak (a nőknek minden esetre) a bevásárlás, takarítás, mosás és ház körüli mUnkák nélkülözhe­tetlen napja lett. Ez persze igen széles változásokat mutat a fa­lusi családok ház körüli földjé­nek művelésétől és jószágaik ellátásától kezdve, a saját há­zat vagy lakást építő városi csa­ládig. a régi szokástól kényszer- pályán mozgó idősebbektől, az új életmódra, az urbanizált kö­rülményekre berendezkedő fia­talokig. Am össztársadalmi mé­retekben a szabadidő-megvaló­sítás még messzi van a megol­dástól. Mint sok másban, az előzetes elképzelések és feltételezések ebben is egyszerűbbnek látszot­tak a valóságosnál. Hiszen jog­gal gondolhattuk, hogy a ház­tartások korszerűsödése, foko­zott gépesítése oly mértékben csökkenti a házi munkát, hogy az már önmagában is számot­tevő időt szabadít fel a pi- hentető-felüdítő tevékenységre. Alapjában így is történt, hiszen a háziasszonyok a megmondha­tói, mennyire más hűtőszek­rénnyel, mosógéppel, bojlerral és konyhagépekkel vezetni a háztartást, mint nélkülük. Pontosabban szólva, erre az összehasonlításra a fiataloknak már alig-alig van módjuk. Még­is, a gyakorlati élet ma újabb megoldásra váró kérdések soka. ságát támasztja. Hiszen a gé­pesített háztartással e az igé- nf«esebb fogyasztás kialakulásá­val egyetemben növekszik pél­dául a felszerelések javítására, karbantartásuk szervezésére, a bevásárlások bonyolítására for­dítandó idő. Nem is szólva pél­dául az otthon és a munkahely közötti közlekedéssel eltöltött időről, aztán a kiegészítő jöve­delmet biztosító, munkaidő utá­ni munkákról, vagy a lakás és , háztartás időszerű felújításával összefüggő munkák elvégzésére fordított időről. Történelmileg például nem­csak a „termelőerők technoló­giai rekonstrukciójának” korá­ban élünk, hanem a magyar családok százezrei otthonuk korszerűsítésével is foglalkoz­nak, mert módjuk és lehetősé­gük nyílt erre. Ez óriási és igen konkrétan érzékelhető haladás! Az ára azonban pillanatnyilag az, hogy gyakran a megmaradt szabad időt emészti fel. Ma már szerencsére, túllép­tünk a helyzetfelismerés idő­szakán és az életmód alakításá­ban, a szabad idő felhasználá­sában mind szélesebb rétegek­nek, mind, több választási lehe­tőségük' van. Kezdve a televí­ziótól, amely a lakásba, az ott­honba viszi a mozit, a színhá­zat, a tudományt és a politikát, folytatva a több milliós mér­tékű belső és külső turizmus­sal, amely kiterjeszti az embe­rek valóságismeretét, s végez­ve az amatőr tevékenységekkel, gyűjtési, barkácsolást, sportolá­si időtöltésekkel — az életmód jbelső tartalma és külső formál gyors változásban vannak. Mai feladatunk elsősorban abban van, hogy mindent meg- tegyünk a nagy különbségek szűkítése érdekében, illetve le­hetőségek dolgában közelebb kerüljenek egymáshoz a külön­böző társadalmi rétegek és cso­portok Hiszen közismert, hogy a kis falvakban, kis települé­sen gyakran az egyhangúság vagy az érdeklődés hiánya teszi gyakran problematikussá a sza­bad idő pihentető felhasználá­sát, a városi embernek ötven­hatvan kilométert kell utaznia, hogy kiszabadulhasson a zakla­tottság mozgalmas, lármás kör­nyezetéből. Világos tehát, hogy a szabad idő „megoldásokat” nem lehet egy kaptafára húzni, mert sokféle, esetleg egymással ellentétes igényeket és törekvé­seket kell figyelembe venni. Mindez viszont azt igazolja, hogy a szabad idő jó felhaszná­lása — a tervszerű, központi fejlesztési intézkedések sdkasá- ga mellett — helyi figyelmet, tanulmányozást, felmérést és szervezést is követelő feladat Ami magába foglalja az üzle­tek nyitvatartási idejének he­lyes megállapításától a buszok menetrendjéig, a kulturális és sportcikkek választékának bőví­tésétől a klubok fejlesztéséig, a turistaszállások számának és kultúrájának növelésétől a kis­gépek és kéziszerszámok eladá­sáig — mindazt, ami befolyásol­ja tíz- és százezrek időtölté­sét. Rózsa László Az ünnepi könyvhét országos és megyei szövetkezeti megnyitója Május 29-én délelőtt 10 óra­kor Szarvason, a Vajda Péter Művelődési Központban rende­zi meg az ünnepi könyvhét or­szágos és megyei szövetkezeti megnyitóját a Fogyasztási Szö­vetkezetek Országos Tanácsa, valamint Békés megye és Szar­vas város szervező bizottsága: Az ünnepi könyvhetet megnyit­ják: Csák Gyula, az írószövet­ség titkára, dr. Spilák Ferenc, a SZÖVOSZ főosztályvezetője, Nagy József né, a Szarvas és Vi­déke ÁFÉSZ elnöke. A rendez­vény vendége lesz Fenákel Ju­dit író, Szentiványi Kálmán író és Csanádi János költő, akik a megnyitó ünnepség után dedi­kálják műveiket Ez alkalommal négy általá­nos iskolai kollégiumnak 2500— 2500 forint értékű könyvet aján­Föld alatti gáztárolás A Nagy alföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat oros­házi üzemének a terü­letén föld alatti gáztárolást készítenek elő. Erre azért van szükség, mert nyáron több pro­pán-bután gázt használnak fel, amit a földgázból Szegeden, nyernek. A pb-mentes földgázt onnan Kardoskútra vezetik, majd ahol a kutakon át nagy nyomással a gázmezőbe vissza­préselik. Az így tárolt gázt csúcsigények jelentkezésekor termelik ki. Hanyecz Ernő üzemvezető tá­jékoztatása szerint a 130 mil­lió forint költséggel létesülő kompresszortelep, technológiai és vezetékrendszer a jövő év vé­gére készül el és alkalmas lesz arra, hogy naponta 1 millió köbméter gázt préseljen a ku- takba. I dékoz „A pusztai diákoknak” akció keretében a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Taná­csának elnöksége. A Vajda Pé­ter Művelődési Központ művé­szeti együttesei kultúrműsorral szórakoztatják majd a jelenle­vő könyvbarátokat. MA: SEGÍTI A HÁZTÁJI SERTÉSTENYÉSZTÉST AZ ÁLLATFORGALMI VÁLLALAT (3. oldal) MÁJUS 30-TÖL tJ VASŰTI MENETREND (4. oldal) TE IS KISDOBOS LESZEL, ANIKÓ! (4. oldal) BATTONYAI MOZAIK (7. oldal) * hétvege (ÉRDEKESSÉGEK) (8. oldal) * A VASÁRRÓL JELENTJÜK (5. oldal) Az idén 106 fiatal végez a DATE szarvasi főiskolai karán Szarvason tegnap, sí imbaton délelőtt búcsúztak a D» breceni Agrártudományi Egyetem Öntö­zéses-Meliorációs Főiskola kará­nak végzős hallgatói. Délelőtt 9 órakor a ballagó diákok meg­koszorúzták Tessedik Sámuel szobrát, majd búcsúztak a taná­roktól, diáktársaktól és az is­kolától. Az oktatási intézmény nevé­ben dr. Mihályfalvi István, a mezőgazdasági tudományok doktora, kari igazgató köszön­tötte a végzős harmadéveseket. Az idén a vízrendezési és ta­lajjavító ágazaton húszán, a gyepgazdasági és öntözési ága­zaton tizenhármán, a tógazda­sági ágazaton tizenegyen, az öntözéses növénytermesztési ágazaton hatvanketten fejezik be tanulmányaikat. A diáktársak nevében Mur­vai Árpád másodéves köszön­tötte a végzősöket, majd Tóth Ferenc harmadéves búcsúzott a hallgatók nevében. A borús idő ellenére délután sokan nézték végig a hagyo­mányosnak számító vidám sár- gulási menetet, amikor is a végzős diákok búcsúztak a tíz­éves várostól. A főiskolai kar jövőre ünnep­li fennállásának 50. évforduló­ját, s eddig 2526-an szereztek diplomát a karon. A most végző szakemberek is igen keresettek, a mezőgazdasági üzemeknek há­romszor annyi az igénye, mint a végzősök száma. wa-) Befejeződtek az írásbeli érettségik Szombaton befejeződtek a kö­zépiskolákban az írásbeli érett­ségi vizsgák. A gimnáziumok és a s«ik középiskolák negyedik osztályait végző tanulók túlnyo­mó többsége, mintegy 47 600 je­lentkezett érettségire, mindösz- sze 272-én döntöttek úgy, hogy megelégszenek a középiskolai végbizonyítvánnyal. Azok az érettségizők, akik egyetemen, főiskolán kívánnak továbbtanulni, matematikából, fizikából és az idén először bio­lógiából is közös érettségi-felvé­teli írásbeli vizsgát tesznek, A közös írásbeliket május 24-én ós 25-én, - hétfőn és kedden tart­ják. A középiskolákban a szóbeli érettségi vizsgákat június 9-e és 22-e között bonyolítják le. A nyáron lesz elegendő hűsítő A Békés megyei Szikvíz. és Szeszipari Vállalat többféle hűsítővel látja ei megyénket, termé­keiből jut a szomszédos megyékbe is. Naponta három műszakban dolgoznak a palackozógé­pek, s műszakonként 40 ezer 0,25 literes üveget töltenek meg Colával, jaffáva! Fotó; Demény Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents