Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-05 / 105. szám

Dolgozni hibátlanul A kétbetűs rövidítés — a DH — hozzávetőleg fél évtizede váit ismertté. Dolgozz Hibátlanul! '■— fogalmazódott meg a felhívás, s talán a korábbi jelmondatokra emlékeztető, bizalmasan tegező hangnem okozta, hogy e mun­karendszer lényegét sokan jó ideig félreértették. Munkarendszert írtunk — és nem mozgalmat, ily módon is utalva az első félreértésre. A DH ugyanis korántsem olyan kampányfeladat, amely akkor is teljesíthető, ha mindenki csu­pán egy kicsivel jobban, vala­melyest figyelmesebben, keve­sebb selejtet gyártva dolgozik. Valójában tudományosan meg­alapozott munkarendszerről van szó, amely felöleli az irányítást, a szervezést — de természetesen a gépek mellett serénykedők munkáját is. Aligha véletlen, hogy mostanában a H-betűnek sok helyütt új értelmezést ad­nak: Dolgozz Hatékonyabban! Hiszen a selejt a hibák sorá­ban csupán egy tétel, ám a ha­tékonyabb munka nagyobb kö­vetelményt jelent. Csupán néhány példa. Az Eg­ri Dohánygyárban a selejt 1 százalékos csökkenése három­millió forinttal szállítja le a termelési költségeket. A textil­iparban az 1 százalékkal ala­csonyabb anyagköltség 185 mil­lió forint megtakarítást ered­ményez, a termelékenység 1 százalékos növelése pedig 1400 dolgozó foglalkoztatásával egyenértékű. Mindez — válto­zatlan textilipari létszám mel­lett — mintegy 387 millió fo­rintot jelent: csaknem 12 mil­lió négyzetméterrel több pa­mut- vagy 2,5 millió négyzet- méterrel több gyapjúszövet gyártását teszi lehetővé. A DH-munkarendszert — amelynek külföldön, az ipari­lag fejlett tőkés országokban is hagyománya van — Magyaror­szágon elsőként a Villamosszi­getelő és Műanyaggyár honosí­totta meg. Náluk már a kezdeti szakaszban 20 millió forinttal csökkent a veszteség. Az Özdi Kohászati Üzemekben alig né­hány hónap alatt több millió forinttal nőtt a termelés, egy­szersmind hasonló mértékben csökkentek a készletek és az önköltség; Mosonmagyaróvárott, a Fémszérelvénygyárban pedig több mint 50 százalékkal csök­kent a selejt, s a ,.visszáru” ér­téke 1974-re a korábbi kétmillió forintról 270 ezer forintra zsu­gorodott. A kezdeti félreértést immár i felismerés váltotta fel. Egyre több vállalatnál ébredtek rá a vezetők, hogy mielőtt a szocia­lista brigádokat részvételre szó­lítanák fel, a hibamentes mun­kához szükséges feltételeket kell megteremteni. Rendszerszemlé­letről van szó, amely nem nél­külözheti a veszteségforrások feltárását, olykor hibakatalógu­sok létesítését, a műszaki, a gazdasági és szervezési elvek összhangba hozását. Mert a már-már frázis ízű szókapcso- lás: „jobb munka” nemcsak a selejt száműzését (legyünk sze­rényebbek: minimálisra csök­kentését) tartalmazza. Aligha van olyan munkás, aki ne érez- né: mikor bánik pazarlóan a gépével, az anyaggal, az ener­giával. Az energia alatt saját munkaerejét is értjük: pazarlás az is, ha munka közben fölös mozdulatokra kényszerül, de el­lensége a hatékonyságnak a szervezetlenségből származó gyakori kényszerszünet is. Mindamellett örvendetes, hogy a DH-munkarendszer jelentő­ségét sok üzemben a szocialista brigádok tagjai szinte előbb is­merték föl, mint a vezetők. A hibamentes munka éves válla­lásaik sorában szerepel, s az évvégi értékeléskor minőségja­vulásról adhatnak számot. Ám ennél tovább kell lépni, hogy ama H-betű korszerűbb értel­mezése is általánosabbá váljék. Földes Tamás Világ proletárjai 197«. MÁJUS 5., SZERDA Ara: 80 fillér XXXI. ÉVFOLYAM, 105. SZÁM Az orosházi Űj Élet Tsz versenyfelhívása a megye termelőszövetkezeteihez A Minisztertanács Vörös Zászlójával kitünte­tett orosházi Új Élet Termelőszövetkezet tag­sága, szocialista brigádjai, párt- és gazdaság- vezetősége — a magas kitüntetés elnyerése al­kalmával — felhívással fordul a megye termelő­szövetkezeteihez. Ebben az V. ötéves terv fel­adatainak túlteljesítésére hívja fel a közös gaz­daságok figyelmét. Javasolja, hogy a termelő­szövetkezetek szocialista brigádjai tegyenek munkafelajánlásokat, többek között az iparsze­ré termelési rendszerek fokozottabb elterjesz­tésére, ezen keresztül a búza, a kukorica, a cu­korrépa termésátlagának fokozására, az állatte­nyésztésben pedig a gazdaságosság és a tejter­melés növelésére. „A tervnek megfelelően nö­vekedjen a szarvasmarha-állomány, minden gazdaság érje el a tehenenként! 3 ezer literes tejtermelést, használjuk ki a sertéstenyésztésben levő nagyüzemi és háztáji lehetőségeket” — tar­talmazza többek között a felhívás. A célkitűzések megvalósítása érdekében az orosházi Új Élet Termelőszövetkezet vállalja, hogy az V. ötéves tervben — az előző öt évhez viszonyítva — a termelési értéket 4,8 százalék­kal növeli. A növénytermesztésben a termelés évenként 5.9 százalékkal emelkedik. Ezen bellii a kukorica hozamát évi «, a gabonatermesztést ugyancsak évi 5 százalékkal növelik. Ezzel a tervidőszak végére kukoricából hektáronként 90 mázsát, búzából 50 mázsát kívánnak termel­ni. A kertészetben a hozamnövekedés mellett az V. ötéves terv végére a közös szántó 15 száza­lékáig emelik a zöldségfélék területét. Az állat- tenyésztés termelése a tervidőszakban évi fi—7 százalékkal nő. Fontos feladat a szarvasmarha-, ezen belül a tehénállomány növelése, a tervidő­szak végéig 25 százalékkal. A tejhozamot az V. ötéves terv végére 30 százalékkal növelik. A vágóállat-termelés élősúlyban évente több szá­zalékkal emelkedik. A kiegészítő tevékenység­ben fokozzák a mezőgazdasági termékfeldolgo­zást, valamint a szolgáltatásokat, ezen belül is a lakossági szolgáltatást. Ennek maradéktalan megvalósítása érdekében tegyenek munkafela.iánlásokat a kollektívák és a szocialista brigádok, s mindenki tudása, szor­galma legjavát adja — fejeződik be a közös gazdaság versenyfelhívása. Gazdaságpolitikai munka a mezőkovácsházi járásban Pártbizottsági ülés előtt a novemberi határozat Tegnap, május 4-én összeült a párt mezőkovácsházi járási bizottsága dr. Grestyák Gizel­la titkár vezetésével. A párt KB 1975 novemberi határozata alapján készült elemzq anyagot Szabó István, a párt mezöko- j vácsházi járási bizottságának el­ső titkára terjesztette elő. A pártbizottság munkájában részt vett Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, a párt megyei bizott­ságának első titkára. kaszervezéssel és a korszerűbb technika alkalmazásával valósul meg. Mások elmondtál;, hogy a me. zőgazdasági üzemek 800 millió forint termelési tartalékot tár­hatnának fel rövid idő alatt a munkafegyelem javításával, a technológiai fegyelem megtartá­sával. A gazdaságpolitikai mun- * kabizottsóg számítása szerint a közepesen gazdálkodó tsz-ek át­laga alatt termelő üzemek fel­i zel kapcsolatban. Ezekre a párt­bizottsági ülés után községen­ként visszatérnek. I DK. Május 27-én megyei tanácsülés A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága május 4-én ülést tartott Békéscsabán dr. Szabó Sándor általános elnök- helyettes elnökletével. A vég­rehajtó bizottság megtárgyal­ta és elfogadta a megye V. ötéves tervidőszakára vonat­kozóan az építőipari kapaci­tás helyzetéről szóló jelentést. (Erre a napirendre lapunk következő számában visszaté­rünk.) A továbbiakban jóváhagyó­lag tudomásul vette a terme­lőszövetkezetek 1975. évi gaz­dálkodásáról szóló jelentést. Ezt követően meghatározta a soronkövetkező megyei tanács­ülés idejét, megvitatta annak napirendjét. A testület dön­tése szerint a megyei tanács legközelebbi ülését május 27-én tartja Békéscsabán. A végrehajtó bizottság nyolc napü-endi pon‘ megtárgyalá­sát javasolja majd. A végrehajtó bizottság ülé­se bejelentések tudomásul­vételével ért véget. KlSZ-lakásokat adtak át Békéscsabán A Központi Bizottság 1975. november 25—26-i üléséről ki­adott határozatot a gazdaság- politikai munka javítására, a termelésszervezés korszerűsí té- sére, a hatékonyság növelésére a mezőkovácsházi járás kom­munistái (ijbb pártfórumon meg­vitatták. Az ezzel kapcsolatban született megyebizottsági hatá­rozatok nyomán munkatervek, cselekvési programok készültek a járás ipari vállalatainál, szö­vetkezeteinél és mezőgazdasági üzemeiben. A járási bizottság gazdaságpolitikai munkaközös­sége külön is megvizsgálta a fel­tárható termelési tartalékokat, melyeket eddig már több alka­lommal az érdekelt üzemi ve­zetők figyelmébe ajánlottak. Ilyen hangzott el többek között a Medgyesegyházi BÖRTEX ese­tében. Miután a pártszervezet fokozta operativitását és bele­szólt a termelésszervezésbe, a hatékonyság alakulásába, jelen­tősen növekedett á beruházási zárkózásával érhető el ez az eredmény. Szó volt arról, hogy a párt járási bizottsága az ed­digieknél következetesebben sze­rezzen érvényt a párthatároza­toknak. A vezető beosztásban dolgozó kommunistákat rend­szeresen számoltassa be a vég­zett munkáról és adjon hathatós támogatást a párt politikájának alkotó alkalmazására. A mezőkovácsházi járás üze­mi vezetőinek egy része köny- nyedén fogja még mindig a termelésszervezéssel, a hatékony gazdálkodással és a munkafe­gyelem javításával összefüggő párthatározatokat. A pártbizott­sági ülés rámutatott arra, hogy bizonyos értelemben veszélyben van a járás mezőgazdasági üze­meinek élenjáró szerepe a me­gyében. Az április 25-i jelenté­sek arról tanúskodnak, hogy a tavaszi munkákkal — vetéssel és növényápolással — a járás­ban megkéstek. Az eredmények igény és az ezzel összefüggő termelés, ötszázezer pár cipő helyett 1,7 millió párat készí­tenek, a dolgozók számát ugyan akkor csak százzal növelik. A termelésfejlesztés a jobb mun­a megyei áUag alá szorultak. Sok a teendő a kisárulermelés fejlesztésében is, különösen a sertés- és szarvasmarha-te­nyésztésben. Figyelemre méltó bejelentések hangzottak el ez­Tegnap, kedden, 2tí boldog lakástulajdonos vehette át a régen várt kulcsokat Békéscsabán. Több hónapi csúszás, többszöri határidő-módosítás után végre beköltözhetnek abba a tömbbe, melynek vevő kijelölési jogát a városi tanács átadta a városi KISZ-bizottságnak. Ezzel az együttműködéssel juthattak most otthonhoz azok a fiatal házasok, akik kiemelkedő KISZ- munkát végeznek (Fotó: Dcmeny)

Next

/
Thumbnails
Contents