Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-22 / 120. szám
A magyar dráma új műhelye Sík Ferenc rendező, érdemes művész a gyulai várszínházról fiikor találkozott __________________ ______ Je lenet Veress Dániel „Véres Farsang" című történelmi drámájából. Játszotta a Gyulai Várszínház, 1975-ben. Rendezte Sik Ferenc. A képen: Szalay Edit és Iglódi István. (Demény felvétele) A népfront segítségével II békésiek még többet akarna!: tenni városukért Mikor találkozott Sík Ferenc rendező, érdemes művész a Gyű. Iái Várszínházzal? — Száraz György: Nagyszerű halál című történelmi drámáját rendeztem. Az volt az első találkozásom a várral, a várszínházzal. Újdonság. Töprengésre okot adó lehetőség. Valami egészen más és egyed ül való. Ezt éreztem először. Talán még előbb is, amikor csak vendég voltam és előadásokat néztem. Mióta nem vendég? — Harmadik éve. Idén január ! -vei pedig kineveztek a várszínház művészeti vezetőjévé. Tehát most már házigazda, ha mondhatom így. Mit lát jövőnek, hogyan latja a múltat és a jelent, az idei évadot'! — 'Mindenek előtt és felett: az, hogy a Gyulai Várszínház híre túllépett az ország határain, hogy rangja a lehető legmagasabb, a kezdetek és a tizenhárom éves folyamat eredménye. A következetesség, az igényesség, melyet éveken át a legnagyobb elismeréssel figyelt és értékelt a színházi szakma és a közönség is. Ahogy múltak az esztendők, lassan kiderült, hogy az alap- koncepción — elfelejtett történelmi drámák felkutatása és bemutatása, utána klasszikus vígjáték — némi módosításra van szükség. De csak módosításra, ezt aláhúzottan hangsúlyozom! Először úgy körvonalazódott, hogy ha nehéz találni, ne ragaszkodjunk minden áron „elfelejtett drámákhoz”, keressünk esetleg újat a kortárs írók művei között. Aztán, hogy a klasz- szikus vígjáték is lehetne ma íródott, ha témájában a történelmi múltba vezet. Egyszóval megformálódott a módosulás: legyen a Gyulai Várszínház a magyar dráma inspiráló műhelye, arról adjon nyaranta tudósítást, hogy | kortárs íróink hogyan látják-ér- ' tékelik a magyar történelmet? Vita nélkül nincs előrelépés, ebben Ls Volt vita. Aztán Összehangolódtak az álláspontok, megnyertük a felsőbb szervei^ rokonszenvét is, sőt, a rokon- szenven tűi a segítőkészség gyakorlati megnyilvánulásait. így építhettük tovább a pályázati rendszert, mely valóságosan is a magyar dráma műhelyévé emelte a várszínházát; így kerülhetett sor Darvas József Hunyadijának bemutatására, aztán Szá- | ráz György Nagyszerű halál cl- | mű történelmi drámájára, első rendezésemre itt. fíővül-e a pályázatra meghívottak köre és milyen elgondolás szerint? — Állandóan és következetesen. Szóban vagy írásban felkértük drámaírásra Gvurkót, Hernádit, Csoóri Sándort, Ne- meskürtyt, Weöres Sándort, Nagy Lászlót, Juhász Ferencet. Költőket, igen! Jussanak színpadhoz a költők! A megszokott „színpadi szerzők” népes táborát csak frissítheti, ha a magyar irodalom, a költészet legjobbjai színpadot kapnak a gyulai várban. Miként az idén is! *— Pontosan. Illyés Gyula és Keresztúry Dezső műveit ját- szuk a várszínház tizenharmadik évadjában. A oyitódarab Keresztúry Zrínyi-drámája lesz, a „Nehéz méltóság”. A rendezést Marton Endre, a Nemzeti Színház igazgatója vállalta, főszerepét pedig Sinkovils Imre. Itt lesznek még a Nemzetiből Kállai Ferenc, Kálmán György. És a vidéki színházak legjobbjai. Az Illyés-komédia is ősbemutató. Címe: „A mi erős várunk, avagy Dániel az övéi között”.. Sokszor beszélt arról, hogy nem hajlandó vitatkozni a főváros— vidék problémakörről. Igaz ez? — Igen. Nem megyünk bele ilyen vitába, mert hiszünk a magyar színházkultúra, egységében, Pécstől Miskolcié, Kapos- I vartól a Gyulai Várszínházig. A várszínház valamikor úgy kezd- I te, hogy a vidéki színházak leg-1 jelesebb művészeit hozta ide nagy szerepekre. Hírét ezek a művészek teremtették meg, és a rangot is ők vívták ki. Nemcsak a néha vagy akár rendszeresen is vendégszereplő budapestiek. Aki nem látja ezt, tévesen ítél. Mi csak azért hangsúlyozzuk, hogy világos legyen, miért nem tartunk szerencsésnek olyan megközelítéseket, hogy vidéki színház, fővárosi színház. Egyfajta színház lehet »Magyarországon : jó színház. A közönségért való színház. Az emberekért való nagyszerű játék, az a bizonyos Varázslat. Ami felemel, le- j sújt, de mindenképpen jobbá tesz és gazdagít. Ezek a gondolatok akár várszínházt „ars poétika” is lehetnének. — Azok is. Véleményem szerint az első évtizedet követő megújulás próbakövei. Színesebb, korszerűbb várszínházát várnak tőlünk a hetvenes évek. Legyen közös a történelem, mint téma, a kortárs magyar írók, költők szemével, művészetük tükrében. Újabb és újabb rendezők, tervezők, színészek. Helyet adni a legkülönbözőbb stílusirányzatoknak, a világnézet egységesítő erejében és vonzásában. Ennyi, nem több. Bár, ha jól meggondolom, roppant terheket vállalunk, viszont másképp nem érdemes. A budapesti sajtótájékoztatón több, a várszínház előadásaihoz kapcsolódó érdekességről is beszámoltak: — Lesz ilyen. Többek között az éjszakai színház. Sinkovits Imre, Gombos Katalin és Vitay Ildikó a rondella előtt lép fel két alkalommal, égésen kis létszámú közönség előtt virágénekekkel és a magyar költészet remekeivel. Egy estén — az alsó vár egyik termében — Nemes Levente, a sep.sisz.ent.avörgyi színház művésze adja elő SzéMájus 23-án, vasárnap , délelőtt 9 órától Békéscsabán, a Megyei Művelődési Központban kilenc munkásbrigád versenyez a közművelődési vetélkedő döntőjében. Ötszáznál több brigád nevezett az 1975. augusztusában -meghirdetett vetélkedőre. A kilenc legjobb közülük: az orosházi . Férfifehérnemű-gyár és Új Élet Tsz, a békéscsabai BÉ- KÜT-Kazánház, az Építőipari Vállalat és Szabadság Tsz, a sarkadi ÁFÉSZ 29. sz. ruházati | kely János „Dózsa” című monodrámáját, majd újabb két estén, a vár mögötti térségen, tábortűz mellett játszuk Lászlóffy Csaba háromszemélyes történelmi játékát Vörösmarty 1849-es bújdosásáról, „Nappali virrasztás” címmel. Ez a nagyszerű dráma a magyar lét alapkérdéseit veti fel, a szabadságharc bukása utáni időszakban. Sokat várunk az éjszakai előadásoktól, ez nem titok. Más esemény ? — Háromnapos találkozó a várszínházi játékok időszakában, az írószövetség drámai szakosztálya és a Színházművé- | szeti Szövetség rendezésében. A meghívottak: rendezők, dramaturgok, írók, kritikusok. Vitatémák: az író és a színház kapcsolata; a magyar történelmi dráma; hogyan fűzhetjük szorosabbra a színház és a költészet kapcsolatát? A vita — véleményem szerint — sokban meghatározó lehet színházművészetünk fejlődésére, formálódására és gazdagodására. Végezetül: hol tartanak a felkészüléssel és mikor lesz az első bemutató? — Marton Endre kedden megkezdte az olvasópróbákat. Június 20-án jönnek Gyulára, ahol tovább folytatódik az előadás végső kialakítása. Premier: július 2. Illyés Gyula darabjának, melyet én rendezek, június 15-e körül kezdődnek az olvasópróbái, bemutató július 17-én lesz. Idén újból megvalósítjuk azt, hogy a várszínház egész társulata Gyulán legyen, egyszerre, egy időben. A két előadás minden szereplője együtt készüljön, fi-., gyeljen egymásra és hasson egymásra. Egyszóval. így is műhellyé legyen a Gyulai Várszínház. A színészi alkotómunka műhelye. Sass Ervin boltja, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság keverőüzeme, a nagyszénás! Szőrmeipari Vállalat és a szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet versenyző brigádjai adnak számot ma délelőtt ismereteikről, politikai tájékozottságukról. R im mcre&sr. ** 197«, május zz. aktív, lelkes hangulatú volt a népfront békési városi bizottságát újjáválasztó küldöttgyűlés, amelyet május 19-én délután tartottak meg a művelődési ház nagytermében. Megjelent az értekezleten Petrovsz- ki István, az MSZMP KB párt- és tömegszervezeti osztályának munkatársa, Inokai János, a városi pártbizottság első titkára, Zalai György, a megyei pártbizottság tagja, a megyei népfrontbizottság alelnöke. Ott voltak a vállalatok, intézmények, tsz-ek és a kerületek küldöttei, fiatalok és idősek. Balogh László országgyűlési képviselőnek, a HNF, városi bizottsága elnökének megnyitója után Berta József, a népfront- bizottság titkára részletesen beszámolt az elmúlt négy év eredményeiről, gondjairól és a népfront előtt álló feladatokról. Hangsúlyozta: „Tevékenységünkkel hozzájárultunk a nem- | zetí egység erősítéséhez, az államélet? és a szocialista demokrácia fejlesztéséhez. Munkánk hatására növekedett városunk lakosságának érdeklődése a közügyek iránt, fokozódott részvétele a várospolitika kialakításában, a tervek kimunkálásában, megvalósításában.” A helyi népfrontbizottság munkáját nagyban befolyásolta, hogy a nagyközségből 1973-ban város lett. Mindez új erőt. lendületet adott és aktívabb, lelkesebb tevékenységre ösztönözte a testület vezetőit, tagjait és az aktívákat egyaránt. Fényes bizonyítéka ennek, hogy a tanács és a népfront együttműködésének keretében megvalósuló településfejlesztő társadalmi munkából és szervezéséből 'egyre nagyobb részt vállalnak a népfrontbizottságok. Szép eredmények születtek társadalmi összefogással a gyermekintézmények fejlesztésében, „Az egy üzem, egy iskola”, „Húsz óra társadalmi munka a városért” mozgalomban, valamint a járdák, parkok, terek létesítésében, rendbehozásában. Amíg 1971-ben a társadalmi munka összértéke 400 ezer forint volt a városban, addig 1975-ben ez a szám elérte a. 2 millió 560 ezer forintot. állandó feladata volt a | népfrontnak a nők társadalmi helyzetének, élet- és munkakörülményeinek figyelése, a közéletben való részvételük növelése. Ennek hatására emelkedett arányuk a választott népfront, tanácsi és egyéb testületekben. Ugyancsak igyekeztek bevonni a fiatalokat is a közéletbe. A most újjáválasztott kerületi, községi és tanyai bizottságokban számuk a korábbi 9 százalékról 18 százalékra emelkedett. Növekvő arányban vettek és vesznek részt a népfront munkájában az idős emberek. Az ő felkészültségükre, gazdag • tapasztalataikra nagy szükség lesz a jövőben is. A titkári beszámoló érintette azt a tevékenységet, amelyet a szocialista kultúra terjesztésében, a művelődéspolitikai feladatok megvalósításában elértek az elmúlt négy esztendőben. A pedagógiai bizottság, az iskolai szülői munkaközösséggel együtt, a szülők százait tájékoztatta az oktatáspolitikai határozatokról. a szülők és az iskola feladatairól. A többi szervekkel közösen vettek részt a tanyai gyerekek kollégiumokban való elhelyezésére indított „Építsünk több diákotthont” megyei akció szervezésében. Nagy gondot fordítottak a közművelődés fejlesztésére is. Szélesítették a honismereti és a helytörténeti bizottság aktívahálózatát. Részesei voltak az ünnepi könyvheteknek, író-olvasó találkozóknak és a város körzeteiben, a tanyai lakosoknak tartott irodalmi előadások lebonyolításában. 0 beszámolót követő több órán át tartó felszólalásokból kiderült: a városukat szerető békésiek a jövőben még többet akarnak tenni azért, hogy a fiatal város tovább szépüljön, gyarapodjon. Hogy mennyire sokrétű, színes a népfront munka, azt kifejezték a vitában elhangzottak is. Makoviczki János tanácselnök a város ötödik ötéves tervének a sikeres teljesítéséhez kérte a népfront segítségét. Nagy István, az Egyetértés Tsz főagro- nómusa a háztáji és a kisegítő gazdaságok fejlesztéséért szállt síkra, hiszen Békésen sok a zártként, amelyek nagy része elhanyagolt. Megkapó volt, hogy ugyanazokat a gondolatokat fejezte ki a küldöttgyűlésen Inokai János, a pártbizottság első titkára, Lipcsei Gáborné munkásnő, Juhász János gimnáziumi tanár, Pataiki István KlSZ-titkár és Balog Gábor nyugdíjas. a népfront úi TÓr0«i bizottsága 61 tagú lett, a városból 11, a városkörnyéki községekből 4 küldöttet delegáltak a megyei értekezletre. Miután az újonnan megválasztott bizottság megtartotta első ülését, nyilvánosságra hozták a 15 tagú elnökség név. sorát. A titkár továbbra is Berta József, az elnök ugyancsak Balogh László, az Egyetértés Tsz elnöke lett. Seres Sándor Felnőttdiákok ballagása Békéscsabán Ma, május 22-én, szombaton délelőtt 10 órakor zászlóátadási és ballagási ünnepélyt rendez a dolgozók szakközépiskolájának és gimnáziumának diáktanácsa. 1972-ben kezdték a tanulást azok a végzős hallgatók, akik búcsúzásukat tartják az ifjúsági és úttörőházban Békéscsabán. PÁLYA VÁLASZTÓ FIATALOK FIGYELEM! Szakmunkástanulókat vár a Békéscsabai Kötöttárugyár 8 általános iskolai végzettséggel: kötő-, hurkolóipari konfekció szakmában. Tanulmányi idő 2 év. Kötő-hurkoló szakmában. Tanulmányi idő 3 év. Érettségizett lányokat és fiúkat: mechanikai műszerés z szakmában. Tanulmányi idő: 2 cv. Bővebb felvilágosítást a Békéscsabai Kötöttárugyár személyzeti és oktatási osztálya ad. Á megyei közművelődési vetélkedő döntője Békéscsabán
