Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-21 / 119. szám

^Eredményeink legfőbb forrósa a helyes politika* Kiváló szövetkezet lett a gyulai Köröstáj Tegnap, csütörtökön délelőtt Gyulán, a zeneiskola hangver- senytermeben ünnepséget ren­dezett a gyulai Köröstáj Ter­melőszövetkezet abból az alka­lomból. hogy elnyerte a Kiváló Termelőszövetkezet megtisztelő kitüntetést. Az elnökségben ott volt Frank Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Békés megyei pártbizottság első titká­ra, Krucsai Balázs, a MÉM fő­osztályvezetője, dr. Marsi Gyu­la, az MSZMP városi bizottsá­gának első titkára, dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnö­ke, Antal József, a megyei ta­nács osztályvezető-helyettese, Nagy Mihály, a tsz-szövetség titkára. Budai Sándor, a Köröstáj Ter­melőszövetkezet párttitkára kö­szöntötte a résztvevőket, majd átadta a szót Frank Ferencnek, az ünnepség szónokának. „Az elmúlt hetekben, napok­ban Békés megye termelő üze­mei közül sok vállalat, ipari, mezőgazdasági szövetkezet ré­ft muzsika és költészet estje Békésen Gyermekláncfű Sikeres gyermekoperák be­mutatói után a békési zene­iskola vasárnap, május 23-án délután 6 órakor Gyermek­láncfű címmel zenés-verses összeállítással ünnepli a Ma­gyar Üttörőszövetség 30 éves jubileumát. A városi műve­lődési központban megrende­zésre kerülő műsort hat té­telre — Fut a vonat, Balaton- parton, Bolygó zápor, Bújocs- ka, Hajnali rigók és Esti lán­gok — osztották az összeállí­tók. A békési zeneiskola növen­dékein kívül közreműködik még a .Gyermekláncfű be­mutatóján a békési gimná­zium énekkara, a békési vá­rosi úttörő és ifjúsági zene­kar, valamint a békési ÁFÉSZ kamarazenekara Bodri János és Fejes Antal vezényletével. szesült a jól végzett munka ju­talmául különböző kitüntetés­ben. Közöttük nem kevés szám­ban vannak olyan mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek, ame­lyek példás gazdálkodásukkal reprezentálják mezőgazdaságun­kat. Jóleső érzés, hogy — az egykor nagyon sok gondot, fej­fájást okozó — a gyuiai Körös­táj Termelőszövetkezet is a jók közé emelkedett, ennek elisme- • réseként átadhatom Önöknek a Kiváló Termelőszövetkezetről szóló kitüntetést. Engedjék meg, hogy ez alka­lomból kifejezzem Önöknek a Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei bizottságának el­ismerését és köszönetét szorgal­mas munkájukért, tisztességes, becsületes helytállásukért.” Az előadó ezt követően be­szélt a IV. ötéves tervidőszak mezőgazdasági termelésnöveke­déséről, amely az előirányzott­nak majdnem duplájával halad­ta meg az előző öt év átlagát. Részletesen beszélt a szántó­földi növénytermelés eredmé­nyeiről, az iparszerd termelési rendszerekről, amelyek a megye szántóterületének több mint 40 százalékát vonták be e terme­lési formába. A jó gazdálkodás eredményeként az elmúlt öt év. ben mezőgazdasági üzemeink csaknem 3,4 milliárd forint nye­reséget értek el. Ez tette lehe­tővé, hogy a szövetkezeti pa­rasztok jövedelme rendszeresen emelkedik. Részletesen beszélt a Köröstáj Termelőszövetkezet gazdálkodásáról, kiemelve, hogy mostoha adottságai a belvizes esztendők ellenére rendszeresen növelték az eredményeket, a növénytermesztés hozamait, s ez lehetővé tette a részesedési és Május 21-én. pénteken este a színházi évad utolsó bemutatója lesz Békéscsabán Csiky Ger­gely: Kaviár című színművének énekes-táncos változata három részben. A vidéki patikárius, Poroszkay Tivadar története mulattatásunkra ötvözi a szá­zadforduló humorát a jelen fo­nákságával: a mai néző igényei­hez frissítette a régi témát Ráez György író. A Jókai Színház előadását fejlesztési alap növekedését, az egy dolgozóra jutó részesedés emelkedését. Külön hangsúlyoz­ta a háztáji és kisegítő gazdasá­gok szerepét, a szövetkezet ve­zetőinek ebben végzett tevé­kenységét. Békés megyében a háztáji és kisegítő gazdaságok az összes terület 22 százalékát, a termelési értéknek több mint egyharmadát állítják elő. Öröm­mel állapította meg, hogy a szö­vetkezet előtt álló következő öt­éves terv még jobb eredmények elérését tűzte ki célul. Ebben az ötéves terv­ben csaknem 60 millió forintot fordítanak fejlesztésre, amelyből 32 millió forintot köl­tenek gépek vásárlására. Befe­jezésül gratulált a szövetkezet kollektívájának a kitüntetés el­nyeréséhez. „Szívből kívánom, hogy eddi­gi eredményeikre támaszkodva további siker koronázza az egész szövetkezeti kollektíva munkáját, a szocialista munka­versenyben Önökkel együtt ha­ladó szövetkezetek közötti ne­mes versengésben szerezzenek még nagyobb dicsőséget a mun­kának, a hazának a szövetke­zetnek, önmaguknak.” A nagy tetszéssel fogadott be­széd után Krucsai Balázs a Me­zőgazdaság Kiváló Dolgozója ki­tüntetést adta át Bereczki Jó- zsefnénak, Nagy Bélának, Sch­liff er Jánosnak. Laszti Pál, a Köröstáj Termelőszövetkezet el­nöke húsz tagnak adott át Ki­váló Termelőszövetkezeti Dol­gozó kitüntetést. Az ünnepség végén Nagy Mihály, a tsz-szö­vetség nevében serleget ado­mányozott a szövetkezetnek. B. O. vendégként rendezi Sík Ferenc érdemes művész, a pécsi Nem­zeti Színház főrendezője. A több szerepeket Gálfy László, Fodor Zsóka, Áts Gyula, Felkaj Esz­ter, Dénes Piroska, Barcza Éva, Gyurcsek Sándor alakítják. Díszlettervező Suki Antal, a jel­mezeket Kemenes Fanny tervez­te vendégművészként, zenei ve­zető Holpert János, koreográfus Felkai Eszter. Dunaparti Nem, pedig azt hihetnénk, hogy csak a Io­nosban lehet ilyen középületeket látni. Ez a lodern vonalú építmény a füzesgyarmati Vö- ie Csillag Termelőszövetkezet nemrég elké­szült központja. Ami. még értékesebbé teszi j az, hogy a saját építő brigád készít ette el millió forintos költséggel aránylag rövid i< alatt. Fotó: Béla Ottó Csiky Gergely: Kaviár Bemutató a lókai Színházban Békéscsabán H ányszor halljuk, tapasz­taljuk manapság is. hogy némelyek embertársaik nyomására tisztátalan, nem er­kölcsös eszközöket alkalmazva, jogtalan előnyökhöz jutnak. Régmúlt örökség ez. Az ilyen mindig is bántotta az emberek igazságérzetét. Hogyne bántaná hát a mi időnkben! Szívósan hadakozunk is az ilyesmi ellen. Próbáljuk legyőzni a hétfejű sárkányt, de sajnos, sokszor nő új fej a levágott helyett. Még­ha kevesebb olyan eset is van, mint amennyit egyesek keserű­sége feltételez, de mégis több annál, semhogy mellőzni lehes­sen. Mindig időszerű volt s most, a mi időnkben még inkább idő­szerűvé vált az ellene folyó küzdelem. Gazdasági és társa­dalmi vonatkozásban az eddigi­nél kedvezőbbek is a feltételek a harchoz, amelyben az ellenfél ugyan tényleg a múltból maradt itt, de ha vegetálva is, még itt- ott tartja „hadállásait” s bi­zony akadnak olyanok, akiket bizonyos „szolgáltatásokért” készségre lehet bírni. A boldo­gulás tágabb és differenciál­tabb légkörében még kirívóbb, ha valaki, aki emberekkel dol­gozik, s hatalmat is adtak a kezébe, sutba dobja a tehetség, a tudás, a végzett munka egyet­len lehetséges mércéjét és sze­mérmetlenül a régi ismerősnek, ama bizonyos sógornak-komá- nak kedvez a munkabeosztás­ban, a keresetben, a különböző posztok betöltésében, az előnyö­sebb, kifizetőbb, kényelmesebb körülmények megteremtésében. Egész közösségek életét, érzé­seit, hangulatát keseríti meg. ha valaki még a pozíciójába, ki- sebb-na.gyobb beosztásába is magával viszi a rosszul értelme­zett, mások rovására kiélt ba­ráti összetartást, s ott is -a cim­borák jóléte, megelégedése a fontos. Az ilyen helyen vége a becsületnek, de könnyen vége lehet a nyugodt munkának is. Néha valóban meghökkentő, ha utána gondolunk, hogy mi­lyen szálak tudnak átnyúlni a rátermettség, a tehetség felett. „Felháborító — harsogta a mi­nap egy szülő, aki egyébként te­hergépkocsivezető, a felesége pedig betanított esztergályos —, hogy gyermekemet 4,7-es tanul­mányi eredménnyel nem vették fel szakmunkásul tézetibe. Noha tudom, hogy oda nagyon sokat közepes eredménnyel is felvet­tek.” De vehetnénk sorba. Van olyan, aki felettesének rokon- szenvét és mellette való kiállá­sát nem eredményei révén nyer­te el, hanem azért, mert ugyan­az a hobbijuk, időtöltésük. Nem ritkán a hízelgés, a mosoly, a hajbókolás, a „fent dolgozó” nagybácsi néhány szava is elég az „ügylet” jó kimeneteléhez. Most, amikor a végzett mun­kának, a tudásnak szigorú ered­ményekben is mutatkozó ér­tékmérői különös tekintettel ke­rülnek előtérbe, vállalati érde­kek foroghatnak kockán, s ter­mészetesen ugyanennek keli ér­vényesülnie majd az egyes em­bereknél is, de nem a baráti kapcsolatok meglovagolása alap­ján, hanem elsősorban és min­denekelőtt úgy, hogy ki mit, mennyit tesz a közösségért, ezért mit ér, mit érdemel. Nem lehet megalkudni abban, hogy mindig azok igyekezzenek a tűz­höz közel kerülni — s még tes­sékelni is őket — akiknek nem Ki kerüljön közelebb a tűzhöz? oda szól a „jegyük”. Nem szo­rulhatnak háttérbe azok, akik­nek nincsenek jó „szószólóik”, haverjaik. Nem szorulhatnak háttérbe azok. akiket „csak” a tudás, a munka, a szorgalom vi­het feljebb. Nem lehet hátrá­nyos helyzetben a betanított esztergályos asszony csaknem kitűnő jegyű gyermeke sem! Az emberek megítélésében nehéz dönteni. Nincs valami mágikus erő, amely csalhatatlan­ná tehet bennünket. De az sem­miképpen sem lehet ajánlólevél, hogy „belevaló srác”, együtt gyerek'eskedtü nk, katonáskod­tunk. Az is igaz, hogy ha va­lahova csak öt szakember kell, oda nem vehetnek fel húszat. Ha egy traktoros kell, minek mellé még hat. A példákat vég­telenségig sorolhatnánk. A vita legtöbbször azon van. kik le­gyenek a kiválasztottak. De le­het-e ez egyáltalán vita tárgya? Ha lehet, akkor csak egyféle módon: a legérdemesebbek, a legrátermettebbek, a legalkal­masabbak. Olyanok, akiktől fel­adataik megoldásában legtöbbet remél a gyár, a tsz, a kereske­delem, bármely munkaterület, s maga az ország is. S ha ez így van, lám milyen fontos a haver- szellemmel való leszámolás. Fontos, mert ha tűrjük, renge­teget árt. Keleszti a gyanak­vást, kikezdi azt a bizalmat is, amely a párt, a kormány iránt, a dolgozók részéről megnyilvá­nul. Balgaság lenne most azon me­rengeni, hogyha pellengérre ál­lítjuk ezt a káros jelenséget, akkor már minden rendben lesz. Sajnos, nem így van. Varázsszó­ra. ez nem szűnik meg. Nem csu­pán azért, mert sokan csak kí- nosan-keservesen válnak meg tőle, hiszen sápot is húznak be­lőle, s ezért, amíg lehet foggal- körömmel védik. De azért is. mert sajnos még létezik meg­alkuvás, amolyan „ne szólj szám, nem fáj fejem” nézet, amolyan: hogyne, még majd magamra haragítom a befolyá­sos barátokat, hisz ki tudja, mit hozhat a holnap. .. Hasztalan tehát az utópia. De felesleges ismételni a szentenciát is, amit már szintén jó ideje tudunk. Ná­lunk százezreknek és millióknak már eszükbe sem jutna he­lyezkedni, mindenütt csak ösz- szekiöttetést vizslatni. Közben­járás nélkül is anyagi és er­kölcsi elismerés illeti meg a becsületesen dolgozó embert, s szerencsére csupán egy töredék az, amely az engedékeny, lágy szívű pártfogók, cimborák ösz- szedolgozásából tornássza fel magát. N agy erő rejlik a haver­szellemet megvető em­berek igazságszereteté- ben, bírálőkészségében és szó- kimondásában. Ök vannak töb­ben. Nyugodtan támaszkodha­tunk rájuk. Ha általános a felis­merés, hogy a haver-szellem meghonosodásának melegágya a belenyugvás, a hallgatás, s ha a becsületesen dolgozók felelőssé­get éreznek, hogv üldözzék, ahol csak szembetalálkoznak vele, az eredmény : az emberek nyu­galma. a legrátermettebbek ér­vényesülése nem marad el — s ők kerülnek közelebb a tűz­höz! Deák Gyula 3 ISÉJffife me. május m.

Next

/
Thumbnails
Contents