Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-20 / 118. szám

Á Szovjetunió a BNV-n Finomítsuk tovább a in ii ii kaerő’gaxdál kodást A Szovjetunió idén U a leg- ! nagyobb külföldi kiállítók kö- I zé tartozik a tavaszi BNV-n. A bemutatásra kerülő szovjet j termékek mintegy 1800 négyzet- méternyi területet foglalnak el. A kiállító szovjet vállalatok — Techmasexport, Elektronorg. j technika, Aviaexport, Maspri- j borintorg, Sztankoimport, Raz- noimport, Promszirjoimport, I Tyázspromexport, Masinoexport, Avtoexport, Mezsdunarodnaja Knyiga érs a Vnyestorgrokiam« — jól ismertek Magyarországon. A több mint 2000 kiállítási tárgy között sok az újdonság. Az érdeklődő közönség és a szak­emberek a szovjet gyártmányú gépek és berendezések sokasá­gával — műszerekkel, számítás­technikai eszközökkel, szerszám­gépekkel, tehergépkocsikkal és más termékekkel —- ismerked­hetnek meg Az automatizálási és vezérlési, elektronikus számítástechnikai, sokszorosítási és fénymásolási eszközöket és berendezéseket a Techmasexport mutatja be. Kü­lönösen érdekes az Orgtyekszt automata, amely a gépírást és az információ-tájékoztatási te­vékenységet hivatott automati­zálni. Az automatához kapcso­lódik egy perifériális berende­zés, amelyet magyar szakembe­rek alakítottak ki a szovjet— magyar tudományos-műszaki együttműködési program kereté­ben. Az Orgtyekszt mellett fog­lal helyet a szovjet elektronikai ipar újdonsága, 'az M—7000 szá­mítástechnikai komplexum, amelv már mikroelektronikai in­tegrált áramkörökből épült fel. E témakörhöz csatlakozik be­mutatójával az Elektronorg- technika Külkereskedelmi Egye­sülés. A harmadik generációs ESZ—1033 számítógép modelljét az egyesülés most mutatja be előszór, A számítógépet a szov­jet, bolgár, magyar, NDK-beli, lengyel és csehszlovák szakem­berek közösen alakították ki a KGST-országok egységes számí­tástechnikai rendszerének kere­tében. A szocialista gazdasági integ­ráció Komplex Programjának ötödik évfordulója alkalmából speciális részleg mutatja be a Szovjetunió és a KGST-orszá- gok sokoldalú együttműködését és a szovjet.—magyar kapcsola­tok gyümölcsöző alakulását. A két ország együttműködésé­ben mind szélesebb tért hódíta­nak az új formák és módszerek, így például Magyarország nyers- és fűtőanyag-igényeinek hös&zútávú kielégítése érdeké­ben — más KGST-országokkal együtt — részt vesz az oren- burgi gázvezeték, az uszty- iliiraszki cellulóz- és a ki.iemba- jei azbesztdúsító kombinát, va­lamint kohászati anyagellátásét szolgáló létesítmények építésé­ben. k Egy másik részleg a szovjet szei-számgépeket és berendezé­seket mutatja be, amelyék jelen­tős szerepet játszanak a magyar ipar, mezőgazdaság és közleke­dés műszaki rekonstrukciójában, Az Avtoexport egyebek között a Minszki Autógyár néhány ter­mékét — a MÁZ—500 A teher­gépkocsit és a MÁZ—504 V — pótkocsis nyergesvontatót állítja ki a vásáron. A Minszki Autó­gyár a nagy teljesítményű die­selmotoros tehergépkocsikat gyárt, termékeit több mint 50 országba exportálja, A gyár kol­lektívája a MÁZ alaptípusok kialakításáért Állami-díjat ka­pott. Hatyankilenc ország fő- és nagyvárosai fogadják az Aero­flot menetrendszerű járatait. A kiállítás látogatói nyilván szíve­sen ismerkednek meg azoknak a gépeknek a modelljeivel, ame­lyeket wz Aviaexport ajánl kül­földi partnereinek. A szovjet kiállítást számos fo­tó- es szöveges anyag gazdagít­ja. Ezek a X. ötéves terv idő­szakának népgazdasági fejlesz­tési feladatait, és a szovjet ipar exportlehetőségei i ismertetik. Rudolf Kubai (APN—KS) Eg7 mezőgazdasági termelő- 1 szövetkezet egyik tagjának, aki adminisztrátorként dolgozott, a vezetőség havi 2500 forint mun- ! kadíjat állapított meg. Egv nap j közölték vele; a tsz-ben a mun­kabér-felhasználás eltér a ter­vezettől. ezért az. év végéig hát­ralevő négy hónapra fizetésének 25 százalékát visszatartják és a különbözeiét — az eredményes­ségtől függően — csak a zár­számadás után lehet kiutalni. A tisztviselő azonban a különbö­zetit nem kapta meg, sőt, a kö­vetkező évben havi 2200, ezt kö­vetően pedig havi 2300 forint fizetésben részesült, majd mun­kaviszonya megszűnt Amikor a szövetkezet vezetőségétől mun­kadíjának visszamenőlegesen ha­vi 2500 forintra való kiegészíté­sét kérte, elutasították, mire a szövetkezeti döntőbizottsághoz I fordult. A bizottság kimondta: a munkaviszony kezdetekor a fi­zetést havi 2500 forintban álla­pították meg. Ettől eltérő hatá­rozatot később sem hoztak, ilyet vele nem közöltek, ezért teljes munkadíja megilleti, s a szövet­kezet a követelt fizetéskiegészí­tést megtéríteni tartozik. A ha­tározat hatályon kívül helyezé­séért a tsz a járásbírósághoz for­dult, de eredménytelenül. Fel­lebbezésre a megyei bíróság, a járásbíróság ítéletét megváltoz­tatva, a tsz keresetének helyt adott és a tisztviselő panaszát elutasította. Döntését azzal in­dokolta. hogy a munkadíj ősz- . szegének megállapítására a( bí­róságnak nincs hatásköre. Az ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a tsz fellebbezését elutasítot­ta. A határozat iránymutatóul , szolgáló indokolása szerint a szó­ban forgó tagsági vita tárgya a munka díjazásának mértéke, te­hát az ügy járásbírósági hatás­körbe tartozik, amelynek ítélete ellen nem lehet fellebbezni. A továbbiakban rámutatott arra. hogy a tsz állapítja meg, vajon a munkát teljesítmény­S okat csökkent az utóbbi [ időben a munkaerő ván­dorlása megyeszerte. A j több tízezres munkásgár- í da lényegében ’ beleilleszkedett az újonnan teremtett ipari kör­nyezetbe. Ezzel függ össze — állapították meg legutóbbi ülé­seiken a városi és a járási párt- bizottságok — az ipari termelés növekedésének üteme, amely i Békés megyében néhány száza­lékkal fölötte van az országos ! átlagnak. Ez a néhány százalékos elté­rés' azért is érdemel figyelmet, mert éveken át itt a megyé­ben jóval az országos átlag alatt növekedett az ipari ter­melés. A változásnak sok jel­lemzője, összetevője ván. Em­líthetjük többek között a me­gyei ipartelepítési koncepció kí­előírásaal (munkanormával), a munkában eltöltött idővel, vagy a termelés (hozam) meghatáro- j zott részével, illetve annak mér­tékével díjazza-e. A vezetőség a teljesítmény-előírásokat és díj­tételeket, időbeli korlátozás nél­kül, Illetve meghatározott idő­re, vagy munkára is megálla­píthatja. Az előírást és díjtételt azonban előre meg kell határoz­ni! A munka más módon tör­ténő értékelésében és díjazásá­ban a tagsággal előre meg kell állapodni. Ebben az esetben a tsz a tisztviselő 2500 forintos munkadíja megváltoztatásában nemcsak hogy előre nem álla­podott meg, hanem azt nem is közölte vele. Ezért a szövetke­zeti döntőbizottság határozata és 1 a járásbíróság ítélete helyes. Kisemmiznék a feltalálókat? Egy vidéki vállalat az egyik tudományos intézettel kutatási és hasznosítási szerződést kötött. Ebben megállapodtak, amennyi­ben -az intézetben szabadalmaz­tatható eljárást dolgoznak ki, azt 250 000 forint ellenében kö­telesek a vállalatra átruházni. A kutatás eredményeként az inté­zet több mérnöke szolgálati ta­lálmányára szabadalmi oltalmat kapott. A felfedezésért a válla­lat 250 000 forintot fizetett, s az intézet a feltalálók részére en­nek nyolc százalékát, azaz 20 ezer forintot ajánlott fel. Az egyik mérnök — aki a talál- mányak 35 százalékáig volt a szerzőié —■ az összeget ke vedel­te és 43 ezer forint megfizetésé­ért az intézet ellen pert indított. Végső fokon az ügy a Legfelsőbb Bfrósáe elé került, amely a ke­resetnek helyt adott és a köve­tett összeget megítélte. Mint az ítélet indokolásából kiderül, n Legfelsőbb Bíróság szakértőket hallgatott eip» akik szerint a szolgálati találmány több éves kutatómunka eredmé­nye, ame’vnek során a feltalá­lók jelentős és bonyolult mun­kát végeztek. A miájmány szel­lemi színvonal^ átlagon felüli, bonvolnlt szellemi munka er°d- mén veként jött létre mert a fel­találók esv erősen kőrfsihásréá- zott területen, igen ötletes meg­oldást alkalmaztak Minthogv a vállalat szellemi tlilafdont vásá­rolt a szóban forgó összeg je­lentős része a f“1 ta'álókn* jlleti meg. Tekintve hTv az intézet lé-veeZbep ráfordítási költség nélkü' kockázetmentssen kitett a tnlál-eánv tulaMnn1o®áhrv/. és az át-nházá.sbó! c-á'*mnzó nsn ran forinthoz q mérnök inns-ei-nen tarthat igénvt a kereseti evetben mepielölt összeérő tál"1 mányi díjra. Hajdú Endre alakítását és következetes meg- 1 valósítását. Beszélhetnénk e programban telepített ipar ma­gas technikai színvonaláról, a műszaki felkészültség növeke­déséről, a szervezettebb és a hatékonyabb munkáról, A sok jellemző közül a mű­szaki felkészültség növekedésé­ről, az ipartelepítést kísérő, el­sősorban rajtunk álló körülmé­nyekről szeretnénk szót válta­ni, megértésre törekedni. Tu­lajdonképpen a termelés és a dolgozó ember, kapcsolatában, j kapcsolatának elmélyítésében, a j munka hivatásszerű teljesítésé- j ben akadnak gondjaink. A fél- reéríések elkerülése végett elő­re szeretném bocsátani: általá­ban nép a gondok jellemzik az ipar és a mezőgazdaság terme­lését. A munkaerő-gazdálkodás, ban fel-felbukkanó gond ezer ember közül legfeljebb 15-~20- al érint. Ez az alacsony arány mégsem jelentéktelen, mert egy- egv dolgozóra jutó évi termelési érték 200 fzer forinttói három­negyed millióig terjedhet. Ezer dolgozó közül tehát 15—20 ván­dorol s ennek következtében évente négymillió forinttól 15 millió forintig terjedő áruter­melési kiesés adódhat. Az alapképlet könnyen ösz- szeállitható, sőt kevés közgazda­ság! érzékkel még az is kiszá­mítható, hogy a segédmunkás vagy szakmunkás betanítására fordított idő miként hat a terv- teljesítésre, a népgazdaságnak fontos árucikkek előállítására. Mindez nem mond ellent annak, hogy megyénk állami és szö­vetkezeti iparában a termelés fejlődése meghaladja az orszá­gos átlagot. Sőt, erősíti az ed­dig kialakult körülmények ta­nulságait, történetesen azt, hogy miért kell, miért szükséges most is és a jövőben is mind na­gyobb figyelmet fordítani a I munkahelyi közérzetre. Valaho­gyan elejét kellene venni an­nak, hogy ezer közül 10 —15 ember rendszeresen válto­gassa munkahelyét. Nincs szándékunkban valami­lyen sorompót állítani a mun­kaerő-vándorlás elé. Ez nem lenne helyes már csak azért sem, mert az utóbbi évtizedek­ben a társadalmi igénynek és a felkészültségnek megfelelően kialakult egy sajátos helyzet. Az emberek túlnyomó többsé­ge sikeresen kötődött a mun­kahelyhez, viszont egy részük, kisebb részük, állandóan vándo­rol a, jobb munka és kereseti lehetőség reményében. Rendkívül színes ez a kép és az állandó dolgozókra károsan is hat a most kialakulóban le­vő helyzet. A vándorlók többsé­ge ugyanis alacsony műszaki felkészültséggel rendelkezik, mégis a jól teljesítő szakmun­kásszínvonalon fizetik őket. Szarvason, Mezőkovácsházán még rá is ígérnek a régi bérre néhány forintot, csak az új he­lyen vállaljon munkát az ille­tő. De előfordult olyan eset is, amikor kiválóan képzett szak­munkások aranykoszorús törzs- gárdatagságot cseréltek újra, n korábbinál néhány tízfillérrel magasabb bérért. A termelési feladat megoldása „csábításos” alapon hosszú és középtávon nem képzelhető el. Sem az új, sem a régi munka­helynek, de a dolgozónak sem éri meg, a munkavállalási gya­korlat új módjának követése. Különböző törvényes előírások születtek már a munkaerő-ván­dorlás és a munkaerő-csábítás visszaszorítására. Ezeket általá­ban megkerülik a vállalatok s boldogok, ha a szomszéd üzem hegesztője, aki különben a szak­ma legjobbja a megyében, náluk dolgozik. De azt már nem vizs­gálják, hogy az új munkahelyen tulajdonképpen csak rutinfel­adatot kell megoldania, nem pe dig valamilyen testre-szabott tennivalót, mint a régi munka­helyen. Nem vitatják meg az üzemi vezetők egymás között, hogy hol lenne nagyobb szük­ség az ilyen erőre, az új vagy a régi munkahelyen. Pedig ezt is vizsgálni kellene, hogy értéke­inkkel, a kvalifikált munkaerő­vel és a nagy erőkifejtésre ké­pes segédmunkás-állománnyal miként tudnánk mind ésszerűb­ben gazdálkodni. Néhány ipari üzemben — egy- egy településen belül — figye­lemreméltó kezdeményezések ta­pasztalhatók. Megtalálták a mun­kaerő-csábítás ellenszerét: a vállalati munkaerő-gazdálkodás összehangolásában. Ha egy adott üzemben egy speciális szerelési munkára hiányos a felkészülés, a másik üzemből kérik kölcsön a hozzáértőket. A feladat telje­sítése után ezek az emberek visszamennék a régi munka­helyre. M a, amikor a munkaerő mind szervezettebb és hatéko­nyabb foglalkoztatása ke­rül előtérbe, nem mehe­tünk el szótlanul az ezer fog­lalkoztatottra jutó évi négy—ti­zenöt millió forintos termelés- kiesés mellett. Szólni kell er­ről, mert mi ellenzőnk minden olyan változást, melynek egyen­legében a tartós társadalmi hasznosság nem mutatható ki. Tehát jelentős termelési tarta­lékról beszélünk, amely mellett néhányan olyan természetesen haladnak el, holott ez egyálta­lán nem természetes kísérője a szocialista munkának. Lényegé­ben ezért is kellene a viszony­lag kis számú, de a termelés­ben mégis jelentős níunkásván- dorlást tovább csökkenteni, mert ezzel is hozzájárulhatnánk az árutermelés növeléséhez, a lét javításához, a megye ipari ter­melésének növeléséhez, Dupsi Károly Jogtanácsosi munkakör botöltéséhez jogászt keresünk „Másodállás munkgvjsznnv” jeligére . Érdeklődést a lapkiadóba kérjük. Gépjármű-tulajdonosok figyelmébe! Értesítjük gépjárművel rendelkező ügyfeleinket, hogy gépjármű-kárrendezési fiókunkat, Békéscsaba, Tanácsköztársaság u. 28. sz, alól áthelyezzük Békéscsaba, Felsőkörös sor 1. sz. alá (volt DÁV-épület). Bejárat a Felsőkörös sor felől. Ügyfélfogadást, 1976. május 21-től kezdődően itt tartunk. A régi telefonszám megszűnt, az új telefonszámot, bekötés után, a sajtó útján közölni fogjuk. Állami Biztosító Békés megyoi Igazgatósága Döntött a Legfelsőbb Bíróság A díjazásban előre kell megállapodni

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents