Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-19 / 117. szám
Siker a Nemzeti Múzeumban Vasárnap délelőtt 11 órakor Budapesten, a Nemzeti Múzeum előcsarnokában szerepelt a Békés megyei pedagógus női kar Sárhelyi Jenőné vezetésével. A „kórusmuzsika a múzeumban” sorozat keretében kaptak meghívást a Békés megyeiek, és adtak több mint háromnegyedórás műsort a múzeumban. Ismert és kevésbé ismert régi és modern kórusműveket énekeltek, közöttük Bartók, Kodály, Bárdos, Karai műveit. A Kórusok Országos Tanácsa rendezésében szervezett sorozat nagy siker Budapesten, s ebben ezúttal a pedagógus női kar is megérdemelten részesült. Ű.iabb meghívásuk értelmében október 3-án a Nemzeti Galériában énekelnek, november 25-én pedig a Szovjet Kultúra Házában. Megyei döntők május 29-én Befejeződtek az MHSZ járási-városi tömeg- rendezvényei Május első felében tartották meg tömegrendezvényeiket a Magyar Honvédelmi Szövetség járási-városi vezetőségei. A Honvédelmi Kupa lövészversenyek és az összetett honvédelmi versenyek legjobbjai most már a május 29-i megyei döntőkre készülnek, amelyekre Békéscsabán, a Partizán utcai lőtéren, illetve a Szalvai SE sporttelepén kerül sor. Most a szarvasi eredményekről számolunk be: Seb.ián Jenő, az MHSZ szarvasi járási-városi titkára arról tájékoztatott, hogy május 9-én tartották meg a Honvédelmi Kupa lövészversenyt. Ezen több mint 200-an vettek részt, s kiváló egyéni eredmények születtek. A csapatversenyt a szarvasi Tessedik Lövész Klub nyerte, megelőzve a szarvasi területi és az állami tangazdasági klubot. A járási-városi összetett honvédelmi versenyt május 15-én rendezték meg. A csapatverseny győztese szintén a szarvasi Tessedik Lövész Klub, második a szarvasi területi klub lett. míg a harmadik helyre a gyomai Kis L. Lövész Klub került. ,Az olvasó munkásért" r ■ ff « f orjarat egy most induló pályázatról ;,A könyvtárba járó munkások aránya ma még alacsonyabb, mint a tanulóké, vagy az értelmiségi rétegé. Közülük is a segédmunkások, a 8. osztályt nem végzettek és a 35 éven felüliek járnak különösen kis számban könyvtárba. A munkások látogatási aránya és a kölcsönzött kötetek száma elmarad a könyvtár egész olvasótáborára jellemző arányoktól, a szak- és szépirodalom megoszlása azonban kedvező. A kölcsönzött szépirodalmi művek a szórakoztató olvasmá- nvok szintjét mutatjá... de a néhány kölcsönzéssel szereplő írók közt magasabb olvasói igények jelenléte is határozottan érezhető.” Ezek a meglehetősen száraz tények kimondva vagy kimondatlanul más könyvtárra is igazak, mondja dr. Gondos József né. az orosházi szakmaközi körzeti könyvtár vezetője, aki saját intézményében végzett felmérései alapján jutott erre a következtetésre. Nos, mit lehet tenni azért, hogy a szóban forgó arányok kedvezőbben alakuljanak Orosházán és másutt is? Orosházi vizsgálódásunk az 1979. május 1.—1977. december 31. között ismét kiírt „Az olvasó munkásért” pályázattal kapcsolatos. A Hazafias Népfront, a SZOT és a Kulturális Minisztérium kő- | zös pálvázatán legutóbb az i orosházi MEZŐGÉP Vállalat le- I téti könyvtára másodi'- helye- I zést ért el, s ötezer jutalmat kapott. A MEZÖGÉP-nél már a könyvtár elhelyezése is kedvező. Szinte az üzem központjában van, az ismert hasonlattal: jövet-menet útba esik ... — Ez önmagában is szerencsés dolog, de a sikeres olvasótoborzáshoz kevés — mondja Göndösné. — Szükség van olyan kitűnő könyvtárosra, mint amilyen Antal Károlyné. Zsófika — ahogy legtöbben szólítják — 21 éve propagandistája az irodalomnak az üzemben. Az egyik legrégibb olvasó, Tóth Gizella mondja: — Zsófika kész plakát, minden új kiadványról tud, nincs ol^an kötet, amit ne tudna megszerezni. Ha pillanatnyilag nincs is meg nála a kért mű a polcon, előjegyzésbe veszi és utánajár. Urban András lakatos is állandó látogatója a könyvtárnak: — Az üzemben inkább vásárló vagyok, odahaza, Nagyszénáson viszont a könyvtárból kölcsönzők. („Százötven kötetem van odahaza.”) Engem nem tud a karosszékhez láncolni a televízió. Inkább forgatom a könyveket, mert formálódik a véleményem, másképp vélek- szem a világ dolgairól. Mondják néha a műhelyben, Te Bandi bácsi, minek kardoskodsz már megint? Ilyenkor példálód zom, próbálom meggyőzni a brigád tagjait. Persze nem baj ha vitázunk, annak mindig van valami haszna. No, nem az értelmetlen szócséplést gondolom hasznosnak. Az ötvenhez közel járó Urbán András bácsiról hallottuk, hogy előfizetője a Magyar Remekművek sorozatnak, a Könyvvi- lágnak, és hogy a Táncsics Szocialista Brigádban — melynek maga is tagja — önképzőkört vezet. Esetenként megbeszélnek egy-egy tévében látott darabot, közösen elolvasott könyvet. Legutóbb például a közművelődési vetélkedőhöz ajánlott Hideg napokat és a Nappalok és éjszakákat. — Van egy aggályom, most elmondom — veszi át a szót ismét Urbán András. — A terjesztők sokszor kész listákkal állnak elénk, van amelyik sorozat 5—600 forint. Jó lenne, ha egyes darabokat is meg lehetne vásárolni. Hanó Pál fiatal festő az üzemben. Leginkább a politikai irodalom érdekli, hobbija pedig a minikönyvgyűjtés. Brigádjukban ő a kultúrfelelős. — Nálunk, azt hiszem minden feltétel adott, hogy a munkások olvasó munkásokká váljanak. Dicséri Zsófikét, mert mindenkihez megtalálja a hangot, elébe megy a dolgozóknak, nem várja, míg nála kopogtatnak. Ha valaki elfelejti időre visz- szavinni a kikölcsönzött könyvet, személyesen keresi fel a maga szerkesztette udvarias felkéréssel. „Az olvasó népért” pályázatra most is benevezett a MEZŐGÉP. akárcsak az építőipari munkásszálló és a BOV letéti könyvtára. A beszélgetést a városi kul- túrházban levő, ízlésesen berendezett körzeti könyvtárban folytatjuk. Ü.jra Göndösné szavait jegyezzük: — Békés megye sajátosan Kultivátorozzák a cukorrépát kedvező helyzetben van. Nálunk ugyanis a könyvállományt az SZMT központi könyvtára kezeli, így a két körzeti könyvtárban kevesebb az adminisztráció, több gondot fordíthatunk a propagandára. Bármikor rendelkezésre áll a mikrobusz, így szinte mindennapos, igazán élő a kapcsolat a központtal és az üzemekkel. A saját telefon azért elkelne, sok felesleges szaladgálástól mentesítene. — Mivel lehetne még hatékonyabbá tenni a propagandát? — Fokozni kell az ismeret- terjesztő előadásokat itt, a könyvtárban. Megoldandó még a ruhagyárral való kapcsolat megteremtése. 800 dolgozóról van szó! Ezentúl is szeretnénk megrendezni társadalmi, üzemi könyvtárosaink továbbképzését, tapaszialatgyűjtő látogatásokat tenni velük más könyvtárakba. És persze növelni saját olvasóink számát, amely jelenleg 1700. Orosházán tehát sokat tesznek az olvasó munkásért. A most induló pályázat újabb lendületet adhat a munkához, de nem lehet kampányízű! Az olvasók számának növelése, a tudatos ajánló munka, a közmű velődésből részt vállaló többi társszervvel való kapcsolat javítása. az eblpen rejlő lehetőségek kihasználása elmélyült és folyamatos tevékenységet kíván a kultúra hivatásos és társadalmi munkásaitól. Csak így érhető el, hogy minél többen vallják, amit Goethe: „a könyvtárakban úgy érzi magát az ember, mint a nagy tőke birtokában, amely zajtalanul megszámlálhatatlan hasznot hoz.” Fábián István Pályaválasztási felelősök továbbképzése A Békés megyei Tanács művelődésügyi osztálya a Körösök Vidéke Tsz Területi Szövetsége és a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet pályaválasztási felelősök továbbképzését rendezi május 19-én, szerdán délelőtt 10 órakor Gyulán, a Munkácsy Tsz-ben. Lengyel István, a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet munkatársa a munkahelyek és az iskolák együttműködéséről beszél a hallgatóságnak. Sótyi János, a vendéglátó tsz elnöke bemutatja a szövetkezetét, majd Timkó Béla iskolaigazgató a Szabadkígyósi Szakmunkásképző Intézet munkáját ismerteti. Javul az egészségügyi ellátás Szarvason Ez év augusztusában új orvosi rendelőket adtak át Szarvason, és ily módon tíz szakorvos segíti majd a betegellátást. Üj szolgáltatásnak számít a fül-, orr-, gége-, valamint az ideg- gyógyászati szakrendelés bevezetése. Az 5. ötéves tervben korszerűsítik a régi orvosi rendelőket is. és ezekben újabb 10 szakorvos kezdheti meg a gyógyító munkát. Az építési-felújítási költségek fedezésére a városi tanács ösz- szesen 10 millió forintot költ, és bérlőkijelölési jog vásárlásával az odatelepedő orvosok részére lakásokat is rendelkezésükre bocsát. Békéscsaba, múzeum: „Műhely-Budapest" kiállítás A Munkácsy i umban látható Mihály Múze- | kiállítás alkoA medgycsegyházi Haladás Tsz 210 hektáros cukorrépatáblájában tegnap Hrabovszki Mihály és Burkus János gépével hozzálátott a cukorrépa kultivátorozásahoz. A tervek szerint » hét végén megkezdik az 50 hektár dugványrépa gyomtalanítását tói: Bak Imre, Fajó János, Hen- cze Tamás, Keserű Ilona. Men- gyán András és Nádler István Képeik (grafikáik, plasztikáik) másfélék, mint a kiállítótermi átlag — nem utánoz sem természetet, sem mást s nem is szimbolikus ez a formanyelv, hanem geometrikus és nem ábrázoló. Ezen • az egységes összképen belül mindegyikük másféle, karakterében is, művészi törekvésében is. Művészetük inkább a tervező munkához áll közelebb, mint az imitációhoz. Törekvésük nem egyedülálló a mai magyar művészetben. A 60-as évek óta megnyilvánuló jelenség művészeti életünkben a realitásértelmezések kitágulása: tudományos elméletek kapnak vizuális megfogalmozást, vagy az alkotók a vizuális fogalmazással egyidejűleg egyazon képen belül verbálisán (szavakkal) is közük mondanivalójukat. A geometriai formanyelv kialakulása is a 60-as évektől terjed el; előbb a Pécsi Műhely törekvéseiben, később csoportosulás nélkül, majd 1975- ősze óta a Műhely—Budapest csoport keretén belül. Az új formanyelv kialakításával egyidejűleg ezek a törekvések a közkedveltebb hatások keresésére irányulnak, a közönség széles tömegeinek az alkotó folyamatba való bekapcsolására, egyáltalán a tömegek meghódítására. A Műhely-csoport sem kisebb célt tűz maga elé, mint hogy új értékrendet szerkesszen a művészi alkotások között. Ebben az értékrendben Bálint Endre, Barcsay, Bortnyik, Hincz, Korniss, Losonczy Tamás, Martyn Ferenc és Tóth Menyhért, mint kortárs alkotók igen fontos helyet kapnak: valamint a 20. századi izmusok, Cezanne-tól kezdve napjainkig. A csoport írásai, művészeti értékelései, szerzői munkája nem minősíthető csupán kinyilatkoztatásnak. sem szokványosdivatos népművelésnek. Több annál. Szervezett és céltudatos tevékenység, amelyben alkotás és napi kenyérkereső foglalkozás, írás és naponként megvalósítandó hosszútávú program — összefügg, egységes rendszert alkot. „Ez a program — írja róluk a katalógusban 3eke László művészettörténész — minden olyan társadalmi és gazdasági területet áttekint, ahol a vizuális és plasztikai tervezés lehetősége egyáltalán felmerülhet. Az építészeti felületek díszítésén túl, a reklámgrafikától az iskolai taneszközökig, az ünnepélyek koreográfiájától a konténeres szállítás szabványosításáig terjedő skálán sorolja a javaslatokat.” Munkásságuk ezért szimpatikus: művészi alkotásaikat eszköznek szánja a sokirányú, gyakorlati felhasználáshoz és szolgáltatásnak a művészet tömegekhez való eljuttatása érdekében. Fábián László a csoport munkásságának egyik legfontosabb ismérvét és értékét épp ebben látja: „festészetünk megalapozásául szolgál egy nagyvonalú, emberszabású, alkalmazott művészet megteremtéséhez”. V. Kiss Margit 3 mimsxzz. 1976. MÁJUS 19.
