Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-18 / 116. szám

Betiltották a francoista veteránok tüntetését Hazaérkezett Franciaországból a SZOT-küldöttség Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának vezetésével a Francia Általános Munkás- szövetség (CGT) meghívására Franciaországban járt magyar szakszervezeti küldöttség Va­sárnap este hazaérkezett Buda­pestre., A küldöttséget a Keleti­pályaudvaron Földvári Aladár, a SZOT elnöke fogadta. (MTI) Terrorhullám Chilében Havanna Chilében a fasiszta diktatúra az elmúlt két év alatt 12 újság­írót gyilkolt rneg, 50 börtönben szenved. 200 pedig kénytelen volt elhagyni az' országot. Az UNESCO Mexikóvárosban nyil­vánosságra hozott jelentése ar­ra is rámutat, hogy a véres puccs előtt 2100 újságíró gyakorolhat­ta szabadon hivatását. Ma mind­össze 800 dolgozik a szigorúan cenzúrázott sajtóban. A fasiszta junta hatalomra kerülése után. 28 napi- és heti­lapot, 40 rádióállomást szünte­tett meg. Allende idején 60 kül­földi tudósító dolgozott az or­szágban, ma mindössze öt. A chilei helyzet egyik témája lesz a latinamerikai újságírók első kongresszusának, amelyet június elején tartanak Mexikó­városban. (MTI) A Német Szocialista Egység­párt IX. kongresszusa — a töb­bi között — megtárgyalja az NDK 1976—80-as tervidőszaká­nak programját. A terv célkitű­zése szerint — 1975-höz viszo­nyítva — a nemzeti jövedelem 27—30, az ipari termelés 34—36. a munkások és alkalmazottak termelékenysége 32—34. az épí­tőipar tevékenysége 27—28 és a | közlekedés tevékenysége az áru­szállításban 24—26 százalékkal j nő. öt év alatt a népgazdaság­ban 240—243 milliárd márkát [ ruháznak be. 550 ezer új lakást I A spanyol belügyminisztérium | betiltotta azt a tüntetést, amelyet j a Spanyol Francoista Veteránok Szövetsége elnevezésű jobboldali szervezet május 20-án akart megrendezni Madridban. A több mint 500 ezer főt tömörítő szö­vetség a tervezett megmozdulá­son részben Franco tábornok halálának féléves fordulójáról kívánt megemlékezni, míg a fő cél azonban a spanyol kormány reformtervei elleni tiltakozás lett volna. Madridi politikai körökben a | jobboldali tüntetés betiltását annak jeleként értékelik, hogy a : kormány a baloldali megmozdu- j lásokkal szemben eddig alkal-, mázott kemény eszközökkel akar élni a jobboldali tüntetők­kel szemben is. Más források szerint a kormány a tüntetés szervezőinek eredetileg azt ja­vasolta, hogy megmozdulásukat a Los Caidos völgyben, Franco sírjánál tartsák. Miután azonban a szövetség elutasította ezt az ajánlatot, a spanyol hatóságok a New York Jósé Pinheiro de Azevedo ten­gernagy, portugál miniszterelnök a Newsweek című amerikai ma­építenek, 290 ezret pedig felújí­tanak. A lakossági ellátás 21—23 százalékkal növekszik a tervidő­szakban, .javul a járóbetcg-cllá- tás és új egészségügyi intézmé­nyeket állítanak a gyógyítás szolgálatába. A lakosság egy fő­re jutó reáljövedelmét, vagyis az emberek anyagi és szellemi­kulturális életfeltételeinek javí­tására fordítandó társadalmi alapot 2t—23 százalékkal kí­vánják felemelni. Térkénünk a program néhány tervezett beruházását mutatja, i tüntetés betiltása mellett dön­töttek. A megmozdulás szervezői még nem reagáltak a belügyminisz­térium határozatára, így egyelő­le nem tudni, vajon a hivatalos tilalom ellenére is fenntartják-e terveiket a tüntetés lebonyolí­tására. * * * Bilbao több ezer lakosa tün­tetett vasárnap a késő esti órák­ban. A nagyszabású megmozdu­lás részvevői amnesztiát köve­teltek a politikai foglyok szá­mára és arra szólították fel a hatóságokat, hogy engedélyezzék a visszatérést mindazok számá­ra, akiknek politikai okokból kellett elhagyniuk az országot. Hasonló megmozdulás zajlott le a spanyol fővárostól nem messze fekvő Aranjuez városá­ban is. Ennek részvevői szabad gyülekezési jogot, a politikai szervezetek legalizálását és a politikai foglyok közkegyelem­ben való részesítését követelték. (MTI) » • gazinnak adott nyilatkozatában közölte, hogy Indul a június 27- \ re kitűzött portugál elnökválasz­táson. A jövőbeni elnök fő feladatát a miniszterelnök abban jelölte meg, hogy közvetítsen a politikai erők és a katonák között. Aze­vedo ugyanakkor reményét fe­jezte ki, hogy a portugál hely­zet stabilizálódásával párhuza­mosan a katonák fokozatosan visszavonulnak a politikától. Azevedo indulási szándékát a következő okokkal magyarázta: — „A demokrácia egynél több erős jelölt indulását követeli meg, hogy a szavazóknak való­di és ésszerű választási lehető­ségük legyen”. — „Úgy gondolom — mondot­ta —, a portugál nép előtt már kellően bebizonyítottam, hogy j meg tudom védeni érdekeit”. — „Az elnökválasztáson való indulásom hozzájárulhat az an­tidemokratikus erők mindenfaj­ta felforgató kísérleteinek meg­semmisítéséhez. Az ilyen akciók mindig lehetségesek, ha csak egyetlen jelölt indul”. Bonn A Portugál Szocialista Pártnak egyedül kell kormányoznia, mert máskülönben szakadás követke­zik be a Párt soraiban — jelen­tette ki Mario Soares, a PSZP vezetője, a Der Spiegel című nyugatnémet lapnak adott nyi­latkozatában. Soares megerősí­tette arra irányuló terveit, hogy pártja 'kisebbségi kormányt hoz létre a kommunisták, avagy a jobboldali partnerek nélkül. A PSZP vezetője kijelentette, hogy a szocialista kisebbségi kormány a következő négy évre halasztaná a szocialista reform- célkitűzések megvalósítását és az első években erőfeszítéseit a gazdaság helyreállítására és fej­lesztésére összpontosítaná. „Nem, lesz több államosítás és minden garanciát megadunk a magán­kezdeményezések, csakúgy mint a külföldi és a portugál beru­házók számára.” Azzal kapcsolatosan, hogy a szocialistád Eanes tábornoknak, a szárazföldi erők vezérkari fő­nökének elnökjelöltségét támo­gatják, Soares kijelentette: „A PSZP-nek szüksége van a szó- j cialisták és a katonák közti szö­vetségre a még fiatal demokrá- cia stabilizálása céljából, még | akkor is, ha egy szocialista,' - vagyis egy a szocialisták által I támogatott polgári jelölt a jelen- I légi helyzetben talán többséget I szerezne a választásokon”. (MTI) I A fő feladat: a nép anyagi és kulturális életszínvonalának további javítása Azevedo és Soares nyilatkozata Portugáliai helyzetkép Lemond, ha Ford elnököt újjáválasztják Kissinger tv Washington Henry Kissinger amerikai külügyminiszter az NBC televí­ziónak adott hétfői nyilatkoza­tába n először jelentette ki nyíl­tan, hogy most már mindenkép­pen a távozás gondolatával fog­lalkozik és akkor is le akar mondani, ha Ford elnököt újra­választanák. „A külpolitika irá­nyítását nem akarom szemé­lyemhez kötni. Ha egy külpoli- ' tikát jól tervezlek meg, akkor azt sokan végrehajthatják” — mondotta „szerényen”. Az elnökválasztási kampány főbb külpolitikai témáiról is megkérdezték a véleményét. Kijelentette, hogy „ha kell, megvédelmezzük a Panama­csatornát”, de elismerte, hogy egyelőre semmi kilátás az. új szerződés tető alá hozására. Az Egyesült Államok számára el­fogadható feltételeket nem rész­letezte. Kissinger védelmébe vette a legutóbbi afrikai körút során ki­fejtett amerikai politikát, mely­nek célja szerinte az, hogy az nyilatkozata újabb háborúkkal szemben „mérsékelt alternatívát” kínál­jon az afrikai országoknak. Ez­zel kapcsolatban azonban vilá­gosan jelezte, hogy Washington fegyveresen semmiképpen sem óhajt belebonyolódni egy afri­kai háborúba. Ami a Közel-Keletet illeti, az amerikai külügyminiszter úgy vélekedett, hogy „a megoldás keresésének folyamatát március vége óta megakasztotta a liba­noni válság, ami valamennyi ér­dekelt fél erejét lekötötte.” A libanoni válság rendezése esetén három év alatt megoldhatónak véli a közel-keleti konfliktus ál- - talános megoldását is. Kissinger „zsarolással” vá­dolta Vietnam vezetőit, az ott eltűnt amerikai katonák sorsá­nak, illetve holttestének felku­tatásával kapcsolatban és fenye­getően kijelentette, hogy addig szó sem lehet a kapcsolatok nor­malizálásáról. illetve a háború okozta károk helyreállításáról, amíg Washington követeléseit nem teljesítik. (AP—UPI—Re", tér) MIRV- CRUISE -B-l Problémák a SALT-tárgyalásokon Az újságok napi hírei között [ gyakran megjelenik a szerény ; közlés: „Genfben megtartotta soron következő ülését a szov- { jet—amerikai hadászati fegy­vercsökkentési egyezményt elő­készítő munkacsoport”. Az egyezmény angol rövidítése, a' SALT bevonult a világ saj­tójába. A jelenlegi tárgyalás- sorozat részleteiről — a téma titkossága miatt — természete­sen csak kiszivárogtatott jelzé­sek látnak napvilágot. A tárgyalások nem könnyen haladnak és ennek, úgy tűnik, elsősorban politikai oka van. A katonai enyhülés kérdés­komplexuma ugyanis fontos he­lvet kapott az amerikai válasz­tási kampányban, s a békés egymás mellett élés politikáját egyaránt élesen támadja Ameri­kában a republikánus és a de­mokratapárti jobboldal. Nem elhanyagolható termé­szetesen a problémák katonai­technikai oldala sem. A tár­gyalások során — miközben mind a két fél igyekszik saját biztonsági érdekeit maximálisan követni — olyan fegyverrend­szereket kell összehasonlítaniuk’ a szakembereknek, amelyekhez különböző .úton, más fejleszté­si elveket követve jutottak el. Eey azonban valamennyi tár­gyalt fegyverrendszerben közös — a hadászati csapásmérő esz­közök közé tartoznak. Voltakép­pen ez az egyik legfontosabb megoldandó kérdés is: Mit te­kintsenek hadászati fegyvernek? Kissé leegyszerűsítve azt lehet mondani: olyan fegyverrendsze­rekről van szó, amelyek képe­sek arra, hogy elérjék a szem­benálló fél területét és ott meg­semmisítsék a legfontosabb ka­tonai célpontokat, politikai és gazdasági központokat. Ilyen eszközök közé a különböző, szá­razföldön vagy tengeralattjáró­kon települt rakéták és a nagy hatósugarú, tehát hadászati bombázó repülőgépek tartoznak. A kérdést tovább bonyolítja az ún. MTRV-rakéták megjelenése. Ez olyan fegyver, amelynek 2 tmams^ 1976. MÁJUS 18. több, akár egy tucat, különböző célok megsemmisítésére külön- külön irányítható nukleáris vagy termonukleáris robbanó­feje van. Az utóbbi időben nagy sajtó­nyilvánosságot kapott amerikai Cruise szárnyasrakéta hovatar­tozása is a SALT-tárgyalások napirendjén szerepel. Ez lénye­gében egy olyan, fejlett elekt­ronikával felszerelt harceszköz — voltaképpen pilóta nélküli sugárhajtású repülőgép —, ame- ' Ivet — mivel nem képes föld­részek közötti távolságokat meg­tenni — az amerikaiak a har­cászati és nem a hadászati fegyverek közé akarnak sorolni, s ezzel kivonni a tárgyalások témaköréből. A szovjet szakér­tők azonban rámutatnak, hogy a nagy tömegben gyártott szár­nyasrakéta — amelyet kilőhet­nek szárazföldről, tengeralatt­járók torpedóvetőiből, hagyo­mányos hadihajókról és hadá­szati bombázókról- (mint ami­lyen a hírhedt B—52) — al­kalmas hadászati jelentőségű célok elérésére. A világsajtó hí­rül adta. hogy az amerikai lé­gierő kipróbálta a Cruise-ot. s a fegyverrendszer állítólag kö­zel áll ahhoz a szinthez, hogy általánosan bevezessék. A szárnyasrakétákkal való politikai manőverezés pedig köz­ben tovább folyik. A Penta­gonhoz közel álló US News and World Report című amerikai hírmagazin a múlt hónapban kettős , interjút közölt a fejlesz­tés alatt levő B—1 bombázó szükségességéről. Az egyik nyi­latkozó, bizonyos R. L. Garwin katonai szakértő, a szerinte túl költséges hadászati bombázó el­len szavaz és helyette más ja­vaslatot tesz. Mr. Garwin sze­rint célszerűbb, olcsóbb és ha­tékonyabb, ha a Boeing repülő- gépgyár által előállított 747-es óriási szállítógépeket töltik meg olyan 1500 mérföld hatósugarú szárnyasrakétákkal, amelyeket ugyancsak a Boeing cég gyárt. A „szakértő” nyilván a B—1- eket előállító kon kurrens Rock­well gyárat akarja elütni nagy üzlettől. Nincs kizárva azonban, hogy az amerikai vezetés mind a két rendszert elfogadja. Miklós Gabor

Next

/
Thumbnails
Contents