Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-16 / 115. szám

Egészségügy Kismamáknak — nagymamáknak Cukorbetegség-szűrés önkéntes vizsgálattal A csecsemő Nappal a csecsemőt a lakás­nak, a szobának abban a részé­ben helyezzük el, amely a leg- világosBbb. Lámpagyújtés után kerítsük el helyét függönnyel vagy lepedővel, hogy ne bánt­sa a fény, ha a többiek még ébren vannak, amikor ő alszik. Feltétlenül legyen külön fek­helye a csecsemőnek. KOSÁR, BÖLCSŐ csak az első két-három- hónap-. *ban felel meg. Később mór könnyen kiesik belőle a cse­csemő. A vesszőből font kosarak hé­zagaiba beleakad a kapálódzó csecsemő keze-lába. Ezért elő­zőleg teljesen ki béleljük. A bé­lést ffehér sifonból, vászonból készítjük. Fedni kell a kosár alját, oldalát, egészen a pere­méig. Fönt úgy kell a kosárhoz erősíteni, hogy mosáshoz köny- nyen levehessük. Lehet pl. 10— 15 cm-enként köpperszalagot varrni a bélés szélére s azzal odakötözni a kosár pereméhez. A KOCSI nem jó fekhely, mert keskeny, a mélyben rossz a levegő, a nagyobb csecsemő plédig köny- nyen kiesik belőle. Nálunk so­kan a mély kocsit szeretik. Újabban megint megjelentek a magas állványra szerelt seké­lyebb kocsik. Ezek — különö­sen nagyvárosban — sokkal jobbak, mint a mélyek, mert az utcai forgalom növekedésével egyre több a kipufogó gáz a le­vegőben és a magasabban levő kocsiba kevesebb jut be. AZ AGY Legjobb a csecsemőnek a ki­sebbfajta rácsos gyermekágy. A rácsnak nem kell leereszthető- nek lennie. A kis csecsemőágy alapterülete 60X120 cm; kevés helyet foglal el,, kisebb lepedő, takaró kell bele és könnyen le. hét kivinni a levegőre. A leg­több gyermek 3 éves koráig el­fér benpe. Nagy ágyat is vehetünk. A nagy gyermekágy hozzávetőleg a gyermek 7—8 éves koráig megfelel, de minden korban csak alvásra való. Vannak ágyak, amelyben a rnatraptartó léceket feljebb és lejjebb lehet állítani. Azzal ajánlják, hogy hempergő (járóka) helyett is megfelel, de ez tévedés. Az ágy formája nem alkalmas hemper­gésre. gurulásra, amire a hem­pergő való. A hálós ágy rossz, mert a csecsemő beleeshet a kifágult halóba. Ha ilyen régi ágyunk van, alakítsuk át. fekvőhelye Az ágynak caak függőleges rá­csai legyenek. Vízszintes rácso­zata ne, mert arra feláll a gyermek és kieshet. Egy ország nemzeti kultúrájának megőrzése gyakran bizonyos áldozatokat követel. A műemlékvédelem pedig áldo­zat, amennyiben a befektetett' összeg nem térül meg úgy, mint egy üzleti vállalkozásban. A magyar műemlékvédelem első intézménye 1872-ben ala­kult. A kislétszámú szervezet, no meg a nem elég hathatós törvények következménye volt, hogy az akkori egész történeti Magyarországon mindössze öt­ven műemléket tartottak szá­mon. Akkor érzékelhető igazán, mennyire kicsi ez a szám, ha szemügyre vesszük a mai védett állományt: tizenhat város és három falu egy-egy része (álta­lában a település magja), csak­nem kétezer műemlék, kisfá­ján hatezer műemlékjellegű és mintegy ezer városképi jelentő­ségű épület áll védelem alatt. A földrengés áldozatává lett zsámbéki templom 1879-es kon­zerválása volt az első valóban műemlékvédő — és nem átépí­tő — rekonstrukció, ez a törek­vés azaz az épületeket megőrző és nem átformáló munka volta­képpen csak a harmincas évek­ben folytatódott az esztergomi királyi palota feltárásával. Az igazán hathatós műemlék­védelmet a felszabadulás után az Elnöki Tanács egyik első tör­vényerejű rendelete biztosítót- ta: a fejlődés akkor gyorsult meg igazán, amikor a műem­lékek védelme az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium feladatává .lett. Kialakult egy olyan korszerű szervezet — az Országos Műemléki Felügyelő­ség —, amely egyedülálló Euró­pában. Az OMF részint ható­ság, ilyenformán tehát a védett épületekkel kapcsolatos intézke. désejt be kell tartani, részint pedig egy tervező és kivitelező gárdával rendelkező tudomá­nyos Intézet. Az OMF szakem­berei régészeti feltárásokat és művészettörténeti kutatásokat végeznek, saját építészgárdája Perth város (Anglia) fisztior- vosi hivatala oly módon vég­zett cukorbetegség-szűrést, hogy a lakosságnak postán küldte meg az indikátorpapírra felvitt reagens anyagot a használati utasítással. A lakók maguk vé­gezték el a vizsgálatot és ugyancsak postán küldték visz- sza az indikátorpapír-szelete­ket. Perth város tisztifőorvosa mögt összefoglalta az eredmé­nyeket. Jelentése szerint a szű­rővizsgálat 141 cukorbeteget de. ritett fel. közülük 47 nőt és 94 férfit. A lakosságnak kereken 76 százaléka (30 522 lakos) küldte tervezi, és mintegy ezer főből álló részleg kivitelezi a hely­reállításokat. A magyarországi műemléki anyag nagy részét letarolták a történelem háborúi, múltunk legkiválóbb emlékeit — a kö­zépkor, sőt a reneszánsz idejé­ből — a föld alól kell feltárni, későbbi építkezések mögül ki* hántani; igen fontos tehát, hogy a feltárt emlékanyag tudomá­nyos hitelességgel nyerje visz- sza eredeti megjelenési formá­lják A városméretű mű­emlékvédelem lakóházak száza­it hozta napvilágra, Buda mű­emléki területének csaknem tel­jes helyreállítása megtörtént, Sopron belvárosa 1977-ben lesz látható teljes pompájában. Eger, Pécs, Székesfehérvár és Vác kö­veti ezeket. Igen lényeges feladata az Or­szágos Műemléki Felügyelőség­nek, hogy ezekből a település- magvakból ne halott múzeum­városokat, hanem életteli vá­rosrészeket formáljon. En­nek egyik • legszebb pél­dája éppen Sopronban látható; s hogy az ottani munka milyen tökéletes, azt illusztrálja a Mű­emlékvédelmi Európa-dí j arany­érme, amit 1975-ben Sopron ka­pott. 'Építészeti anyagunk leginkább veszélyeztetett emlékei a falu­si házak. Éppen ezért az OMF igen fontos feladatának tekinti, hogy az egész települést, vagy annak egy részét átfogó mű­emléki helyreállításokat falvak, bún is végezzen; ilyen helyreá­ll kiások folynak pillanatnyilag Hollókőn, Tihanyban.és Szigli- geten, A mezőgazdaság fejlődé­sének eredményeként a falvak­ban olyan nagyméretű lakás­építkezés indult meg, amely — bármilyen örvendetes is a kom­fort szempontjából — azzal a veszéllyel fenyeget, hogy kisöp- ri a faluból a népi építészet legszebb emlékeit. Az Országos Műemléki Fel­É be a vizsgálati anyagot, ami önmagában is azt mutatja, hogy az emberek tevékenyen részt vettek ' az akcióban, megértet­ték, hogy fontos dologról van szó. A vizsgálat előtt 210 cu­korbeteg volt a városban, az addig fel nem derített betegek száma, tehát elég jelentős- A legtöbb cukorbeteg (63 beteg) a 43—64 éves korcsoportból adó­dott. A 21 évnél fiatalabbak közül öten bizonyultak beteg­nek, 4 férfi és 1 nő. A legsú­lyosabb beteg egy 17 éves fiú volt. A szakemberek a módszert igen jónak tartják, és' széles körű bevezetését ajánlják. ügyelőség egy 1958-ban, szerve, zetten elkezdett falukutatás eredményeit összegezte, és ki­dolgozott egy olyan „védelmi” rendszert, ami egyedülálló a vi­lágon. A népi épületek tulaj­donosai (a több mint ezer né­pi műemlék közül mintegy nyoleszáz van magánkézben) anyagi támogatást kaphatnak az QMF-től — házaik fenntar­tási költségeihez. Az egyetlen, amit ezért a tulajdonosoknak tenniük kell, hogy valóban „fenntartsák" a saját házaikat, azaz az OMF útmutatásai sze­rint rendben elvégezzék azokat a munkákat, amiket egy régi épület igényel: meszelést, ta- pasztást és hasonlókat. Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség által nyújtott anyagi támogatás kétféle: az egyiket „éves fenntartási átalánynak” nevezik, összege attól függően változik, hogy az épület igazi műemlék-e vagy csak műemlék jellegű. Ezt a pénzt évente fo­lyósítja az OMF. segítségül a jelzett munkák elvégzéséhez. Van aztán az úgynevezett „eseti támogatás”, leromlott há­zak rendbehozatalára. 'Aki en­nek az összegnek a segítségével állította helyre a házát, azon túl évente igénybe veheti az „éves fenntartási átalányt” . •. Az eltnúlt évek átlagát te­kintve a védett népi épületek tulajdonosainak mintegy har­mada vette igénybe ezt a támo­gatást. Volt, aki büszkeségből utasította el, mondván: eddig is gondoskodott a házáról, ezután is megteszi. Mások feltehetően gya­nakodtak, azért nem kértek a támogatásból: ilyen önzeileríseg nincs. Van. Igaz, hogy e kerek vilá­gon csak nálunk, Magyarorszá­gon, de vám Az OMF a pénze ellenében valóban nem tart igényt egyébre, mint a munka elvégzőkére. Sem most, sem ké. sőbb. b. B. BEMUTATJUK ... ...az Országos Műemléki Felügyelőséget « I v beszélik Megint jönnek, kopogtatnak... A házfelügyelő: — Holnap valaki tartózkod­jon a lakásban, mert jönnek a gázosok. Gázosok alatt a gázszerelőket kell érteni, akik általában szor­galmas munkások. Ha bejelen­tik a látogatásukat, bizonyára van valami feladatuk. Lehet az egészen komoly, sőt életbe vágó is, aminek a végrehajtásával valaki megbízta őket. Ha nem teljesítenék, talrn a gáz kiszi­várogna a vezetékből, és orvul megölné a lakókat. Esetleg az egész többemeletes ház felrob­banna és szálihatnának nyíl­egyenesen a menyországba, Pé­ter elé. Azt beszélik, hogy ezt a ta­lálkozást a józan gondolkozása emberek igyekeznek minél ké­sőbbre halasztani. A lakók is, akikből lehet egy. kettő, három vagy még több egy lakásban. Kutyával vagy análkül. Itt-ott van nagypapa, nagymama, más­hol egyik vagy másik, legtöbb helyen semmi. A legifjabbak bölcsődébe, óvodába, szüleik dolgozni járnak. Általában. Ahol tehát nincs nagyszülő (az legalább 95 százalék) ott a há­zaspár, a szülők egyikének vagy másikának kell kéredzkednie a munkahelyéről, hogy másnap otthon tartózkodva várja a gá­zosokat. A kéredzkedésnek kétféle módja van. A hivatalokban csak ennyi kell: „Holnap jön­nek a gázosok, otthon szeret­nék maradni." A válasz: „Ter­mészetesen maradj csak' nyu­godtan, hiszen nem kerget a ta­tár." — Másképp reagálnak az elkéredxkedésre az üzemekben. Valahogy így: „Mindig van va­lami baja Hercegimé. Hol az egyik gyerekkel szaladgál or­voshoz, hol a másikkal ■.. Most meg ez is. Kit tegyek a szalag­ba maga helyett?" — Persze neki az elmaradt időre nem jár munkabér. Végül mondjuk rendeződik a kérdés. Másnap száz lakásban 100-an várják a gázosokat. Ki egy, ki több órán át. Köztük 5 nagyszülő, 95 pedig a mun­kahelyétől távol maradó dolgo- <zó. Van, aki nyugodtan, mert nem vészit, van aki nyugtala­nul, mert minden perce „drá­ga". Pláne, ha még el is felejt­keznek kimenni a gázosok. Am egy kis számolási művelet után kiderül, hogy. a legnagyobb . veszteség az államot éri. Már kitalálták, ezért tehát nem adhatom be újítási javas­lónak azt, hogy a jövőben jár­ják estefelé* a lakásokat a gá­zosok. Ugyanúgy a villany- és vízvezeték-szerelők és mások is. Lehet, hogy valamilyen pótlé­kot kell fizetni néhány ember­nek. Sok ezer forint ellenében egy-kétszáz f&rintot. Pásztor Béla 8 Msmm&z. 1976, MÁJUS 16. tjSzöves nélkül)

Next

/
Thumbnails
Contents