Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-01 / 103. szám

%T ANlu ff frfftfft ftírmozr<rréz6nk, Pdtfl J6ztef\ Forró napok délen FWrwwRrefl Is a portugál I eseményeké az elsőség. A vá­lasztásokon a baloldal szem­pontjából tekintve igen szép eredmény született, hiszen a szocialista és a kommunista párt együttvéve a szavazatok és a mandátumok többségét ..szerezte meg. ,A gondok, forró- ffo sa viszont, az, hogy Soares,, szo­cialista pártvezér hallani sem s akar. a kommunistákkal való együttműködésről, ezzel pedig • a portugál reakció és az atlan­ti hatalmak malmára hajtja a vizet Világosan látható persze, ' hogy Soares magatartására dön­tő hatással voltak és vannak az * amerikai fenyegetőzések: nem • tűrnék él egy NATO-ország ? kormányában sem a kommu­nisták jelenlétét! A portugál választások vi­szonylagos nyertese a jobbol- dali CDS' volt! a tavalyi' al- kotmányozó nemzetgyűlési vá­lasztásokon elért eredményéhez I képest megkettőzte szavazatai- | pák és mandátumainak a szá- | mát. Ez a párt a nagytőke és ; a reakció pártja, senkit sem té- } veszthet meg, hogy nevében j ott a „centrum” szó. Most min- ! den mesterkedés arra irányul, j hogy „a nemzet megmentésé­nek" kormányába valahogyan bevonják á CDS-t, s általa meg­valósítsák a portugál és a nem­zetközi nagytőke támogatását — a kabinet számára. bogy a nyáron, az utolsó pilla­natban Cartert is elütik a je­löltségtől és előveszik a talon­ból H. H. Humphrey-t, akire pedig azt mondják: „született vesztes” ... Kissinger, amerikai külügy­miniszter a héten Afrikában tartózkodott. Nem tudta tarta- . ni azt a tempót, hogy egy nap — egy ország. Zaire-ra több ju­tott, nem éppen Kissinger aka­ratából, hanem azért, mert a -következő állomásról, Accrából lemondó távirat érkezett Kö­zölték, hogy egészségi állapo­ta miatt a ghanai államfő nem tudja fogadni az amerikai kül­ügyminisztert... Kissinger egyébként koráMH megnyilatkozásaiban állást fog­lalt a rhodesiai helyzetben. Fi­gyelmeztette a salisbury-i fe­hér telepeseket, hogy a színes­bőrű őslakosság képviselete nél­kül tartóson nem kormányoz­hatnak. Ian Smith erre sürgő­sen behívott néhány törzsfőnö­köt kabinetjébe. Érdekes volt Kissinger állásfoglalásának visszhangja a különösen érde­kelt Londonban: egyesek sze­rint tulajdonképp összehangolt angol—amerikai lépésről van szó Rhodesia megmentésére, a szélsőséges reakció viszont tá­madja Kissingert, amiért „tá­mogatja a néger nacionaliz­must” a tőkés körök szerint vi­szont „már késő” ... Dél-Euróoa más országai­ban is dúlnak politikai viha- rok. Spanyolországban forró május elsejére készülnek a dol­gozók százezrei, munkabeszün­tetésekre került sor ezekben a napokban. A munkásosztály , nyomásának súlyát azon is le . lehetett mérni, hogy Arias Navarro miniszterelnök a spa­nyol televízió által is közvetí­tett beszédében kénytelen volt , megtenni az. első, halvány ., és * félénk politikai .ígéreteket;, az ősszel népszavazást - rendeznek a trópöröklési, rendről,. jövőre pedig parlamenti választásokat helyezett kilátásba. Olaszországban a Moro-'kor- mány kenyértörésre akarta vin­ni a dolgot. Olvastam olyan magyarázatot is, hogy . azért kellett sürgősen eljutni a par­lament felosztásáig, az új vá­lasztások kiíratásáig, mert ez­Végül emeljük ki a kö­zel-Kelettel kapcsolatban a Szovjetunió nagy horderejű diplomáciai kezdeményezését: a szovjet kormány javasolta, hogy újítsák fel a genfi béke­értekezlet munkáját. Figyelem­ére méltó a javaslat konkrétsága: a Szovjetunió a genfi értekez­let munkáját két szakaszban képzeli, a kezdő szakaszban meg lehetne oldani a szervezeti Jíérdéseket, a másodikban látná el a konferencia a maga alap­vető feladatát, a rendezés lé­nyegi elemeinek megtalálását. Moszkvában magától értetődő­nek tartják, hogy a konferencia mipdkét szakaszában ott kell lenniük Genfben és részt kell venniük az értekezlet munká­jában a .pálesztinai felszabaoí- tási szervezet képviselőinek is. után már nem lehet parlamen­ti vizsgálóbizottságot kiküldeni a Lockheed-botrány olasz rész­leteinek kinyómozására. Az " amerikai sajtó állításai szerint a közeli múltban egy olasz'mi­niszterelnök teternes summákat vett volna fel a híres repülő- s gépgyártól a Hercules-repülő- gépekre leadott olasz megren­delések fejében. Természetesen az olasz vál­ság okai mélyebbek: társadal­miak, politikaiak és gazdasági­ak egyaránt. A megoldás nem lehet rpás, mint az olasz kom­munisták bevonása,, a ,kormány- " ba, De itt is jelentkezik az amerikai fenyegetés: Washing­ton legkevésbé Rómában tűrne meg kommunista minisztere­ket ... fiz amerikaiak egyébként 1 még mindig az előválasztások­kal vannak elfoglalva, A hé- 1 tén a pennsylvániai előválasz­tás eredményét már majdnem döntőnek mondták a demokrata elnökjelöltség szempontjából: Carter, georgiai kormányzó js- mét gvőzöl t. súlyos vereséget mért Jackson szenátorra és ' Wallace-ra. úgy, hogy mér tisz­tázódni látszik; se ni a szovjet- ellenes Jackson, sem az egyko­ri alabsnipi fajüldöző Wallace ipar néni lehet a demokraták elnökjelöltjc. ' Megtörténhet, 2 ŰMMMrSS , 191 k MÁJUS 1 fit >. *■ ii.<* Napjainkban újult erővel ve­tődik fel' a szocialista hazafi- sag és a proletár internaciona­lizmus kapcsolata. A szocialis­ta országok fejlődése, a szocia­lista nemzetek kialakulása, a munkásmozgalomban lezajlott jelentősebb változások, a har­madik világ nemzeti felsza­badító mozgalmainak problé­mái a valósággal való szembe­sítésre késztetnek bennünket, felvetik felelősségünket abban, hogy a marxizmus fontos ideo­lógiai-politikai alapelveit meny­nyiben valósítottuk és valósít­juk meg a társadalmi-politikai gyakorlatban. Hazánkban az elmúlt három évtized alatt a marxista nem­zetkoncepció alapjain a mun­kásosztály szövetségi rendsze­rének kiépítésével elkezdődött az egységes szocialista nemzet kialakulása. A változás erősebb, legáltalánosabb vonása az lett, hogy a nemzet, a történelemben először, fokozatosan és mind­jobban megközelítette a haza birtoklásának egyetemességéi, a kiváltságok, diszkriminációk megszüntetését: az állampolgári és törvény előtti egyenlőséget, a tanulás, á foglalkoztatás, az érvényesülés új mennyiségi és minőségi lehetőségeit. Mindezek a .-hatalmi, politikai, gazdasági, kulturális, erkölcsi változások a különböző szocialista orszá­gok különböző sajátságokat hor­dozva, több vonatkozásban el­térő feltételek közt, de történel­mileg azonos időszakban és lé­nyegileg azonos mechanizmusok Kádár Hm és lázár György fogadta I Hm-DieM Gessdrerl Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pén­teken a Központi Bizottság székházában fogadta Hans- Dietrich Genschert, a Német Szövetségi Köztársaság alkan- celiárját és külügyminiszterét. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke — ugyancsak pénteken — szintén fogadta a nyugatnémet vendéget. Hans-Dietrich Genscher teg­nap elutazott hazánkból, (MTI) Magyar—norvég vegyes bizottsági tárgyalások Április 29—30-án magyar— norvég kooperációs vegyes bi­zottsági tárgyalásokra került sor Oslóban. A két delegáció áttekintette az együttműködés fejlődését, és a kooperációs kap­csolatok bővítésének lehetősé­geit. Megállapították, hogy kü- j lönösen a gép-, az elektromos-, j a vegyi, a bútor, és az élel­miszeripar területén mutatkoz­nak kedvező feltételek a válla­latok termelési együttműködé­sének kibontakoztatásához. (MTI) Czinege Lajos táviratban üdvözölte Daitrij Usztyiiavot Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter a Hon­védelmi Minisztérium Katonai | Tanácsa, a Magyar Néphadsereg [ személyi állománya nevében | pénteken táviratban üdvözölte i Dmitrij Fjodorovics Usztyinov ' hadseregtábornokot, az SZKP Politikai Bizottsága tagját, a Központi Bizottság titkárát, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterévé és hadsereg! ábomok- ká történt kinevezése alkalmá­ból. (MTI). Közleményt adtak ki a szovjet—francia tárgyalásokról Szovjet—francia közös közle­ményt adtak ki abból az alka­lomból, hogy Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter április 27-től 30-ig látogatást tett Fran­ciaországban. A Szovjetunió és Franciaor­szág kijelentette, eltökélt szán­déka „folytatni az erőfeszítése­ket azért, hogy szilárd jelleget adjanak az enyhülésnek és hozzájáruljanak egy olyan légkör kialakításához, amely kedvez a nemzetközi együttműködés fej­lődésének és elmélyülésének Eu­rópában és világszerte a béke megőrzésének” — hangzik a közlemény. A tárgyalások során „«melyek a szovjet—francia kapcsolatokat jellemző barátság és kölcsönös megértés légkörében zajlottak le, megállapították hogy a két \ fél sok kérdésben egymáshoz közelálló vagy hasonló álláspon­tot képvisel” — mutat rá a közlemény. A felek megállapítják: „te­kintettel a világban kialakult jelenlegi helyzetre, és arra a ier lelőssére. amely a Szovjetunióra és Franciaországra hárul a nen-ri zetközi küzdőtéren, különös és mind fontosabb jelentőségre tesznek szert a szovjet—francia politikai konzultációk A két fél véleménye szerint ezeket a konzultációkat, mint hatékony eszközt, fel kell használni az időszerű nemzetközi problémák­ról és a kétoldalú kapcsolatok kérdéseiről’ vallott nézetek ösz- szehangolására és a róluk folyta­tandó eszmecserére”. Nemzetközi problémákat vizs­gálva. a felek ismét kijelentették, hogy híven az enyhülés politiká­jához, amelyet a Szovjetunió és Franciaország kezdettől fogva szorgalmazott, eltökélt szándékuk tovább haladni ezen a valameny j nyi nép érdekeinek megfelelő úton. A SzovjetuTiiö'és Franciaország „nagy jelentőséget tulajdonít an­nak, hogv az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett valamennyi állam tart­sa tiszteletben a. Helsinkiben el- j fogadott záró 'dokumentumban rögzített elveket és teljes égé- I szében valósítsa meg e dokumen­tumban foglalt tételeket” — hangoztatja a közlemény. A felek megelégedéssel nyilat­koztak a szovjet—francia kap­csolatok fejlődéséről és kifejez­ték azt a meggyőződésüket, hogy a legmagasabb szintű szovjet- francia találkozók „döntő módon elősegítik a Szovjetunió és Fran­ciaország között a kölcsönös megértés fejlődését és a két nép közeledését”. Jean Sauvagnargues francia külügyminiszter elfogadta “And­rej Gromikónak azt a meghívá­sát. hogy. legyen hivatalos láto­gatást a Szovjetunióban. (MTI) A poriagái forradalmi tanács nyilatkozata A Portugál Fegyveres Erők Legfelsőbb Forradalmi Tanácsa csütörtökről péntekre virradóra megtartott ülésén jóváhagyta az elnökválasztást szabályozó törvényt. Az erről pénteken délelőtt kiadott hivatalos köz­lemény szerint a politikai pár­tok és a Fegyveres Erők Moz­galma még februárban megálla­podott abban, hogy a két vá­lasztás között nem szervezik át az ideiglenes kormányt, hanem eredeti összetételében megtart­ják. A tanács ezzel az állásfog­lalásával gyakorlatilag vissza­utasította a Demokratikus Nép­pártnak (PPD) azt a törekvését, hogy még az elnökválasztás előtt 'alakítsák át a kormányt és rekesszék ki belőlé a kom­munistákat. A közleményből kitűnik, hogy a forradalmi''ta­nács az elnökválasztás utánra halasztja az új kabinet meg­alakítását. A tanács értékelte a nemzet­gyűlési választások eredményét is és megvitatta „az eredmé­nyekből adódó további teendő­ket”. (MTI) Szocialista hazaíiság — proletár internacionalizmus segítségével mentek végbe. Ez adja egyszerre a változások kü­lönbözőségét és hasonlóságát, nemzeti és nemzetközi jellegét. A szocialista országokat az in­ternacionalizmus elve és gya­korlata, a sokoldalú együttmű­ködés és koordináció mellett az a rendkívül fontos tény is ösz- szeköti, hogy szocialista nem­zetté válásuk tartalma a ko­rábbinál sokkal erőteljesebben rokonítja őket, vagyis a szo­cialista nemzetek között a pro­letár internacionalizmus új, tör­ténetileg sajátos formái jöttek létre, amelyek kapcsolataikban állami szinten is jelentkeznek. A szocialista hazafiság 1 ártal­mát lényegében a szocialista nemzetté válás határozza meg,’ amely így önmagában is tartal­mazza a proletár internaciona­lizmust. A proletár internacio­nalizmus a marxista ideológia egvik leghatásosabb elve és fegyvere, a világ munkásságá­nak és dolgozóihak nemzetközi szolidaritása, amely kifejezi a különböző országok dolgozoi nemzeti és nemzetközi érdekei­nek egységét, a munkások nem­zetközi összefogását es együtt­működését mindenféle kizsák­mányolással, faji megkülönböz­tetéssel és diszkriminációval szemben. A proletár internacio­nalizmus valamennyi népet egvenjogúnak tekint, elismeri a nemzeti önrendelkezés jogát és összeegyeztethetetlen mindenfaj­ta nemzeti elnyomással. így szemben áll a nacionalizmussal, a koZmopolitizmussal, a fajel­mélet és a kolonializmus ideo­lógiájával. A szocialista orszá­gok, valamint a kapitalista or­szágok munkáspártjainak poli­tikájában és a harmadik világ felszabadító mozgalmi szerve­zeteiben ez az elv a konkrét gyakorlat szintjén jelenik meg, s ezt az elmúlt évek eseményei Vietnamtól Angoláig igazolják. A szocialista nemzeti tudat tartalmazza történelmi fejlődé­sünk értékeit és a saját múl­tunkhoz való kritikus visz.o- nvunkat is. Ez utóbbi azért kü­lönösen fontos, mert a hamis „múlt tudat” gátolja korunk problémáinak megértését. s megnehezíti ideológiai-politikai tájékozódásunkat. A köztudat­ban még számos előítélet él más népekkel szemben, ame­lyek a történelmi események lé­nyegének helytelen értelmezésé­ből fakadnak, önmagunk múlt­jához való kritikus viszony riem jelent valamiféle „deheroizá- lást”, csak az illúzióktól való megszabadulást. A szocialista nemzeti tudat szervesen magá­ba építi a Rákóczi-féle és az 1848-as forradalmat és szabad­ságharcot, az 1918—19-es forra­dalmakat; azokat a társadalmi mozgalmakat, amelyek az adott korban tartalmazták ,a társa­dalmi haladás mozzanatait. A helyesen értelmezett haza­fiság a nemzeti történelem olyan hagyományaira épít, ame­lyek nem a nemzeti bezárkó­zást és a provincializmust hir­dették. A marxizmus tanítása szerint a hazafiság olyan em­ber tudatossága, erkölcsi érzel­me és magatartása, aki a tár­sadalmi haladás ügyét szolgál­ja. Már Ady Endre világosan fogalmazott: „Aki ellensége a haladásnak, a jobbra törésnek, az emberi szellem feltétlen sza­badságának, hazaáruló, ha örö­kösen nem is tesz egyebet, mint a nemzeti himnuszt énekli.” A nacionalizmus elleni harc, a szocialista hazafiság ápolása, a szocialista tudat elmélyítésé­nek szorosan összefüggő, egy­mást feltételező feladatai nem oldhatók meg egvik napról a másikra. Ellenkezőleg: csak égy olyan történelmi folyamatban, amelyben — Lenin szavaival — egyidejűleg megtaláljuk „a múlt maradványait, a jelen alapjait, és a jövő csíráit.” *í. í\

Next

/
Thumbnails
Contents